Az iráni atomenergia-hivatal vezetője szerint az országban minden lehetőség adott atombomba építéséhez, mégsem tervezik az összeszerelését. Közben uniós közvetítéssel Bécsben újraindítják a megszakadt iráni nukleáris tárgyalásokat Teherán és Washington részvételével.
Mohamed Eszlámit az iráni hírügynökség idézte. Irán atomenergetikai főnöke gyakorlatilag ugyanazt mondta, mint néhány nappal korábban az iráni legfelsőbb vezető egyik főtanácsadója: képesek atombombát építeni, de nincsenek ilyen terveik.
A legmagasabb rangú tisztviselők nyilvános kijelentései a nukleáris tervekkel kapcsolatban ritkaságszámba mennek. Céljuk az iráni atomprogram szándékaival kapcsolatos aggodalmak fokozása – jegyezte meg a BBC.
Irán az atomprogramját korlátozó megállapodás meghiúsulása óta folytatja nukleáris tevékenységét.
A 2015-ös atomalku az után bomlott fel, hogy az Egyesült Államok kilépett belőle, és visszaállította a bénító gazdasági szankciókat.
Ez alatt az idő alatt Irán többször is azt állította, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál, a nyugati hatalmakat és a globális nukleáris megfigyelőszervezetet azonban nem győzte meg szándékairól.
Nyugati tisztviselők arra figyelmeztettek: az idő fogytán az alku helyreállítására, mielőtt Irán programja elérné azt a kritikus pontot, ahonnan már nincs visszaút.
A félhivatalos Farsz hírügynökség által idézett megjegyzésében Eszlámi elismételte a főtanácsadó, Kemál Harrazi megállapításait.
„Amint Harrazi is említette, Iránnak megvannak a műszaki adottságai egy atombomba megépítésére, de ilyen program nincs napirenden” – hangoztatta Eszlámi.
Harrazi az Al Jazeera hírcsatornának kicsit sarkosabban fogalmazott:
Iránnak megvannak a technikai lehetőségei egy atombomba előállításához, de nem döntött az atombomba megépítéséről.
Egyre nagyobb aggodalomra ad okot az úgynevezett áttörési idő, vagyis az az időpont, amikor Iránnak sikerül elegendő mennyiségű, magasan dúsított uránt felhalmoznia egy atomfegyver előállításához.
Júniusban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője, Rafael Grossi úgy becsülte, hogy Irán heteken belül hozzájuthat a szükséges mennyiséghez. Az Egyesült Államok az áttörési időt nagyjából egy évre kalkulálta az atomalku érvényességi ideje alatt.
Grossi ugyanakkor azt is kijelentette, hogy az elegendő dúsított urán birtoklása nem jelenti azt, hogy Irán valóban képes lenne atombombát gyártani.
A NAÜ legutóbbi, májusi jelentésében azt írta, hogy Irán 43,1 kilogramm 60 százalékos tisztaságú uránnal rendelkezik. Egy atomfegyverhez körülbelül 25 kilogramm 90 százalékosra dúsított urán szükséges.
Irán állítása, miszerint rendelkezik a bomba kifejlesztéséhez szükséges technikai know-how-val, abban az időszakban hangzott el, amikor még nem dőlt el az atomalkuvita folytatása.
A hónapok óta tartó bécsi tárgyalások megrekedtek, majd az Egyesült Államok és Irán között júniusban Katarban folytatott ritka, közvetítővel lebonyolított tárgyalások megállapodás nélkül értek véget.
Biztató ugyanakkor – jelenti az Al Jazeera –, hogy az Irán és a nagyhatalmak közötti 2015-ös nukleáris megállapodás újjáélesztéséről szóló tárgyalások újraindulnak, miután Irán és az Egyesült Államok képviselői visszatérnek Bécsbe, hogy az Európai Unió közvetítésével újabb tárgyalási fordulót tartsanak.
A tárgyalási koordinátor Enrique Mora, a teheráni és washingtoni vezető tárgyalók mellett pedig a megbeszéléseken részt vesz Kína, Oroszország, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság képviselője.
„Készen állunk a konstruktív megbeszélésekre a megállapodás véglegesítése érdekében” – jelezte Mihail Uljanov orosz főtárgyaló.
Mora arról számolt be, hogy a Josep Borrell uniós külügyi főbiztos által két hete beterjesztett szöveg lesz a tárgyalások alapja.
Az iráni külügyminisztérium szóvivője az állítja: Teherán komolyan gondolja a fenntartható megállapodás elérését.
(Borítókép: A Maxar Technologies által 2020. június 29-én készült műholdkép a közép-iráni Natanzban lévő urándúsító üzem épületeiről. Fotó: MTI / EPA / Maxar Technologies)