Az Oroszországgal szoros, ugyanakkor ellentmondásos kapcsolatot ápoló volt német kancellár szerint a gabonaexportról szóló orosz–ukrán megállapodás kikövezheti a tűzszüneti tárgyalásokhoz vezető utat.
A volt német kancellár elismerte, hogy Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyin elnökkel. Ezt követően jelentette ki Gerhard Schröder, hogy az ENSZ és Törökország közvetítésével megszületett megállapodás, amely lehetővé teszi az ukrán gabonaexportot, az első lépés lehet a tűzszünetről szóló megbeszélések felé – holott egyik hadviselő fél sem jelezte tárgyalási szándékát.
A megállapodás aláírásának másnapján orosz rakéták csapódtak be Odessza kikötőjébe, utána pedig Olekszij Vadaturszkij ukrán gabona-nagykereskedő halt meg a Mikolajiv melletti otthonát érő gyilkos légicsapásban.
„A jó hír, hogy a Kreml tárgyalásos megoldást akar” – nyilatkozta Schröder moszkvai látogatása után.
A volt kancellár még a tűzszünet lehetséges formájára vagy feltételeire is utalt, bár ez jelentősen eltér a kijevi vezetésnek az eredeti posztszovjet határok helyreállítására vonatkozó elvárásaitól.
Reménytelen, hogy Zelenszkij ukrán elnök képes lesz katonailag visszaszerezni a Krímet
– mondta Schröder az Oroszország által 2014-ben annektált területről.
A Donyec-medence vitatott területei kapcsán Schröder azzal vádolta Ukrajnát, hogy nem tartja be a minszki megállapodásokat. Szerinte a régió számára a béke felé vezető legjobb út „a svájci kantonok modellje” lenne. Svájc – mint ismeretes – 26 félautonóm kantonra oszlik.
„Egyszerűen undorító, hogy az európai értékeket valló nagy államok korábbi vezetői Oroszországnak dolgoznak, amely háborút folytat ezen értékek ellen” – így reagált Schröder moszkvai látogatására Volodimir Zelenszkij.
Schröder, aki 1998 és 2005 között szociáldemokrata német kancellár volt, az orosz állami tulajdonban lévő energetikai vállalatok igazgatótanácsában betöltött vitatott pozíciói révén híresült el. Ő vezeti az Északi Áramlat gázvezetéket üzemeltető vállalat igazgatótanácsát.
A Rosznyeft igazgatótanácsában betöltött tisztségéről – több hónapos nyomásgyakorlás után – májusban mondott le.
Schröder az orosz álláspontokat képviselte, amikor az Északi Áramlat 1 gázvezetéken keresztül történő szállítás csökkentéséről kérdezték.
A Gazprom és a Siemens – illetve Oroszország, Kanada és Németország – között vita folyik arról, hogy a külföldi javításra küldött turbinák miért nem térnek még vissza Oroszországba.
Schröder azzal érvelt, hogy a ludas a Siemens, bár nem érti, hogy a turbinák miért nem értek vissza Oroszországba. Erre utóbb az orosz elnöki szóvivő adott magyarázatot, aki szerint a Gazprom orosz állami gázipari vállalat szeretné visszakapni az Északi Áramlat 1 gázvezeték megjavított turbináját, ám fontosnak tartja annak jogi megerősítését, hogy a berendezés nem áll szankciók alatt. Az uniós szóbeli biztosítékok ebben az esetben nem elegendők – magyarázta Dmitrij Peszkov.
A volt német kancellár szerint egyébként az Északi Áramlat 1 öt turbinája közül négy valamilyen okból nem működik, emiatt a gázszállítás a maximális érték legfeljebb húsz százaléka.
Schröder a többszöri felszólítás ellenére sem ítélte el közvetlenül barátját, Vlagyimir Putyint az ukrajnai háború miatt.
Viszont már korábban is felvetette, hogy a Kremlhez fűződő kapcsolatait fel lehetne használni egy diplomáciai küldetésben, Olaf Scholz kancellár azonban világossá tette, hogy nem kér a segítségből.
Schröder és Scholz pártja, az SPD az ukrajnai háború kitörése óta hosszadalmas és jogilag bonyolult eljárást indított el Schröder kizárására. A korábbi esetekből ítélve – amelyekben kevésbé ismert SPD-politikusok, például a bevándorlásellenes Thilo Sarrazin is érintett volt – a kizárási folyamat akár egy évtizedig, sőt tovább is elhúzódhat, kivált ha Schröder úgy dönt, hogy ellenáll.
A volt kancellár berlini hivatalának munkatársai az év elején tiltakozásul felmondtak. Minden volt kancellár az adófizetők által finanszírozott csapatot kap, hogy nyugalomba vonulása után is fenntarthassa irodáját. Schröder szóvá tette, hogy Németországban elszigetelt.
Az egyik, általa is látogatott hannoveri golfklub tagja „panaszkodott, mert el kell szenvednie, hogy időnként velem is találkozik” – ismerte el Schröder.
Ugyanakkor „Németországból is sok levelet kap”, amelyekben támogatják, és azt írják: „jó, hogy van még valaki, aki a jelenlegi konfliktusban nyitva tartja a kommunikációs csatornákat Oroszországgal”.
Különösebben nem aggasztja, hogy esetleges szankciókkal kell szembenéznie.
„Németországban még mindig vannak bírák, akik gondoskodhatnak arról, hogy ne jussunk el odáig” – jelentette ki.
Azt mondta: van egy „jelentéktelen” számlája a helyi Sparkasse banknál, amivel azt sugallta, hogy nem tartja minden vagyonát Németországban.
(Borítókép: Gerhard Schröder német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök beszélget Moszkvában 2005. május 9-én, a győzelem napján. Fotó: Vaszilij Fedosenko / MTI / EPA)