Európában a szélsőségesen forró nyári időjárás komolyan sújtja a vizeket, köztük újabban a kontinens egyik legfontosabb folyója, a Rajna került a kiszáradás szélére. A folyó felső részét már teljesen lezárhatják a hajóforgalom elől.
Európa nagy folyói zsugorodnak az elmúlt évtizedek legsúlyosabb, klímaváltozás okozta aszálya miatt. A Loire, a Pó és a Rajna helyenként bokáig érő patakká apadt.
A Rajna vízszintje drasztikusan csökkent az elmúlt napokban, a kompok számára szinte lehetetlen a közlekedés. Európában hajózhatatlanná teszi a folyókat a szárazság, ami a BBC szerint egyaránt veszélyezteti az élővilágot és a gazdaságot. A jelenlegi vízszint még nem csökkent a valaha mért legalacsonyabb érték alá, amit 2018 októberében mértek. Akkor 25 centiméter volt a rekordalacsony szint, amit 17 centiméterrel múlt felül a jelenlegi.
Kaub városában és környékén több kompjárat is leállt, de az embereket és autóikat még mindig átviszi a vízen a túlpartra, Bingennél pedig olyan alacsony a vízszint, hogy az emberek könnyedén átsétálhatnak rajta. A meder szikláit fotózták a helyiek a folyónak bingeni szakaszán, ahol teljesen leállt a hajóforgalom.
A folyó többi részén a nagyobb hajók forgalma már leállt, amelyek azelőtt fontos nyersanyagot és termékeket szállítottak.
A Rajna Európa egyik fontos munkafolyója, és az itteni ipar az uszályokra támaszkodik, hogy a nyersanyagokat és késztermékeket elhozzák és elszállítsák a folyóparton sorakozó erőművekbe és gyárakba.
A víz már túl alacsony ahhoz, hogy a nagyobb hajókat átengedjék. Mások kénytelenek könnyíteni a rakományt. Martina Becker, a HGK hajózási vállalat munkatársa szerint valószínű, hogy a Rajna felső részét teljesen lezárják a forgalom elől. Szerinte alacsony vízállás minden évben előfordul, de nem ilyen szélsőségesen és általában az év későbbi szakaszában, októberben következik be. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az alacsony vízállás jelentősen károsíthatja Németország gazdaságát.
Amióta Oroszország csökkentette a Németországba irányuló gázszállításait, a német kormány nagyobb mértékben támaszkodik a széntüzelésű erőművekre, amelyekhez a szén nagy részét uszályokon szállítják. A rakomány egy részét a vasúthálózatra terelik, de a kapacitás korlátozott.
A Duna vízszintje Budapest közelében az elmúlt három hétben 1,5 métert csökkent, és esőre nem lehet számítani a közeljövőben.
Európa második leghosszabb folyójának emelkedő hőmérséklete szintén aggasztja a szakértőket. Bajorország felső-pfalzi régiójában hét napon át több mint 25 fokos volt a víz.
A folyó felmelegedése miatt az oxigénszint a halak számára élhető szint fölé csökkenhet, és a Duna pisztrángjai is veszélybe kerülhetnek.
Franciaország, amely az EU-ban a legtöbb atomenergiát használja, a közelmúltban a Rhône és a Garonne folyók esetében is nehézségekbe ütközött. A napokban az EDF áramszolgáltató vállalat kénytelen volt csökkenteni néhány erőművének teljesítményét, mivel a hőmérséklet túl magas volt ahhoz, hogy a folyók vizét az erőművek hűtésére használják.
Eközben a Loire kiszáradását sokkoló képek mutatják a torkolatánál, Nantes-nál, ahol több látszik a mederből, mint a vízből, és a Loireauxence községbe vezető híd lényegében feleslegessé vált.
Olaszország leghosszabb folyója, a Pó az északi régió 70 éve tartó legsúlyosabb szárazsága idején is küzd, hogy megőrizze szélességét. Néhány mellékfolyóból már teljesen eltűnt a víz.
A folyó Olaszország mezőgazdasági termelésének közel egyharmadát öntözi. „A termés jövője bizonytalan” – mondta az Euronewsnak Giovanni Daghetta, aki egy 325 hektáros rizsfarm tulajdonosa Pavia tartományban. Szerinte ha ez az aszály tartósan fennmarad, óriási károkat fog okozni.
Az alapvető olasz élelmiszerekről, melyek a szárazság miatt veszélybe kerültek, az Index összefoglalóját ide kattintva érheti el.
Angliában még nem hirdették ki hivatalosan az aszályt – ezt a döntést a Környezetvédelmi Ügynökség hozza meg –, de az ország 1935 óta a legszárazabb júliust élte át.
A szakértők a múlt héten megerősítették, hogy a Temze forrása először száradt ki, és több mint 8 kilométerrel lejjebb került a folyón eredeti kiindulópontjától, Gloucestershire-től.
A Thames Water közműszolgáltató vállalat, amely Délkelet-Anglia nagy részét vízzel látja el, bejelentette a locsolás, öntözőberendezések használatának tiltását.
A hosszan tartó szárazság és a hőhullám miatt a tavalyi július a legmelegebb hónap volt Spanyolországban az 1961-ben kezdődött feljegyzések óta.
E szélsőséges körülmények miatt a spanyol víztározók augusztus elején átlagosan csak a kapacitás 40 százalékát töltötték meg, ami jóval a tízéves átlag 60 százalék körüli értéke alatt van.
Az ország északkeleti részén néhány vidéki faluban naponta mindössze 4 órán keresztül volt ivóvíz.
(Borítókép: A kiszáradt Rajna folyó Németországban 2022. augusztus 12-én. Fotó: Ying Tang/NurPhoto via Getty Images)