Sok kérdés, kevés válasz

A volt elnök floridai birtokán rendezett múlt heti házkutatás kevés kérdésre adhat megnyugtató választ, tekintettel arra, hogy a nyilvánosság kizárásával folyik a nyomozás. Ugyanakkor egyre több, új tisztázandó kérdés lóg a levegőben.

1. Az FBI leltára szerint több tucat szigorúan titkos iratot foglalt le a nyomozó hatóság. Olyan dokumentumokat is, amelyeket csak védett kormányépületekben lehetett volna tartani. A tengerparti komplexum minden, csak nem államtitkok őrzésére való hely. Arra sincs válasz, hogy egyáltalán miért kerültek oda, ha a törvény szerint a Nemzeti Archívumban lenne a helyük. John Bolton volt nemzetbiztonsági főtanácsadó szerint Trump a Fehér Házban is túl lazán kezelte a hírszerzési anyagokat, többször hagyott őrizetlenül titkos dossziékat az asztalán. Bolton azon csodálkozik, hogy csak ilyen kevés államtitok került Floridába. Szerinte Trump végig abban bízott, hogy ő nyeri meg a választást, és nem kell kiköltöznie a Fehér Házból. – Az utolsó kaotikus napon válogatás nélkül mindent bepakoltak – véli Bolton.
2. A Nemzeti Archívum többször tárgyalt Trump stábjával az iratok átadásáról, legutoljára júniusban vittek el számos, fontos dokumentumot tartalmazó dobozt. Akkor az elnök egyik ügyvédje írásban nyilatkozott arról, hogy több titkos dokumentum már nincs a birtokukban. Az augusztus 8-i házkutatás során mégis számos különlegesen titkos iratot találtak.
3. Donald Trump azt állítja, hogy az utolsó Fehér Ház-i napokban minden hozzákerült dokumentumot feloldott a titkosítás alól, ehhez elnöki hatáskörben joga volt. De az erre vonatkozó határozatot nem találták meg a szóban forgó dossziékon.
4. Ha valóban szívélyes kapcsolat volt a Trump stábja és a Nemzeti Archívum között, akkor miért nem tárgyaltak a felek a dokumentumok Floridából való elszállításáról? Hirtelen miért volt szükség egy drasztikus és nagyon kockázatos FBI-házkutatásra?
5. Észleltek-e  veszélyes tevékenységet a Mar-a-Lago birtokon? Ki értesítette az FBI-t?
6. Miért volt nemzetbiztonsági érdek az azonnali házkutatás? A hivatalos közlemény szerint a volt elnök tevékenységét az igazságszolgáltatás akadályozása, a kormányzati iratok nem megfelelő kezelése és a kémkedési törvény megszegésének gyanúja miatt vizsgálják. Az utóbbin természetesen nem James Bond-akciókat értenek, hanem az államtitkok nem megfelelő kezelését.
7. Bár a törvény mindenkire egyformán vonatkozik, de az Egyesült Államok történetében még soha nem végeztek házkutatást volt elnöknél, és egyik korábbi elnököt sem vizsgálták federális bűntett miatt. Egyáltalán be tudják-e bizonyítani az ellene felhozott vádakat?
8. Vajon érdemes volt-e vállalni egy kockázatos akciót annak tudatában, hogy az elmarasztaló ítéletet a volt elnök soha nem fogadja el? Amikor mindenki ismeri a korábbi elnök képességeit: a kommunikációs háborúban mindenkit leiskoláz. A nyomozást elrendelők tudatában voltak-e annak, hogy mártírt faraghatnak Trumpból?

Uszító retorika

Várható volt, hogy a Trump-hívők szenvedélyesen, már-már fenyegetően reagálnak a házkutatásra. De a politikusoktól, elemzőktől higgadtabb megnyilvánulást, több visszafogottságot lehetett volna várni. Különösen azoktól, akik a jog és rend védelmezőinek vallják magukat.

Néhány kommentár

A federális kormányunk működése a Gestapót juttatja az eszünkbe

– Rick Scott, republikánus szenátor, Florida.

A következő lépés az lesz, hogy a Trumpot támogatókat és a konzervatívokat felkelőknek nyilvánítják. Őket zaklatják majd a hatóságok

– Marco Rubio, republikánus szenátor, Florida.

Vonják meg a pénzt az FBI–tól!

– Marjorie Greene, republikánus kongresszusi képviselő, Georgia.

A Szovjetunióban nevelkedtem, az FBI razziája a KGB stratégiáját juttatja az eszembe

– Victoria Spartz, republikánus kongresszusi képviselő, Indiana.

Michael Beschloss történész Trumpot támadja, és egyenesen az atomtitkot a Szovjetuniónak átadó Rosenberg házaspárhoz hasonlítja. A kivégzésére utal, egy képet közöl ezzel a felirattal: „Rosenbergék amerikai atomtitkokat adtak át Moszkvának, 1953-ban kivégezték őket.”

A Trump-jelenség

„Minél többet támadják, annál jobban támogatjuk őt.” „Készüljünk fel testben, lélekben, a szívünkben egy polgárháborúra” – olvashatjuk a sok rajongói üzenet között ezeket a bejegyzéseket Donald Trump új közösségi oldalán, a truthsocial.com-on.

A Trump-jelenséget sokan próbálták megfejteni. Ki is Donald J. Trump? Ösztönös, tehetséges politikus? Karizmatikus, szórakoztató jelenség, nagyszerű showman? Provokatív, gátlástalan médiaszemélyiség? A törvényesség határát feszegető milliomos, aki ügyvédek hadával veszi magát körül? Igazi vadnyugati cowboy, aki nem szépít, csípőből lő? Egyszerre félelmetes ember és a deep state áldozata? 

Sikerét a New York Times publicistája, David Brooks így magyarázza. „Trump olyan erőteljes történeteket mond el, amelyek sok millió amerikai számára tűnnek igaznak. A legfontosabb sztorija az, hogy Amerikát tönkretette a keleti és nyugati parti korrupt elit. Az ő narratívája szerint létezik egy szorosan összefonódó hálózat, amely magasan képzett amerikaiakból áll. Őket nevezik a trumpisták »uralkodóosztálynak«. Ezek a washingtoni hatalmasok, a liberális média, a nagy alapítványok, az elit egyetemek, a woke-vállalatok. Ezek az emberek korruptak, lekezelőek, erkölcstelenek, és csak magukkal törődnek. Tönkre akarják tenni Trumpot, mert ő az egyetlen, aki szembe mer szállni velük. De nemcsak őt, a támogatóit is el akarják söpörni.“

Csoda, ha hívei akár az életüket is feláldoznák érte?

(Borítókép: Donald Trump. Fotó: James Devaney/Getty Images Hungary)