A Washington Post írásában amerikai, ukrán valamint különböző európai kormányok felelős vezetői számolnak be arról, hogy mikor és mit tudtak meg az egyre biztosabbá váló orosz invázióról.

Az Egyesült Államok legfelsőbb hírszerzési, katonai és diplomáciai vezetői az Ovális Irodában találkoztak Joe Biden elnökkel még tavaly októberben. Újonnan szerzett műholdfelvételekből, lehallgatott beszélgetésekből és különböző forrásokból összeállított, szigorúan titkosított hírszerzési elemzést tártak az amerikai elnök elé, amely Vlagyimir Putyin Ukrajna lerohanását célzó haditervét tartalmazta – kezdi a cikket a Washington Post. 

Az írás később kitér arra, hogy Avril Haines, az amerikai hírszerzés vezetője egy nem nyilvános brüsszeli találkozón ismertette a Kreml szándékait a NATO-tagok nagykövetei előtt novemberben. Ezen elvileg hivatalból jelen kellett lennie a magyar nagykövetnek is. Egy nagy előadóteremben szólalt fel, tájékoztatásában pedig csak azokról beszélt, amelyeket a titkosszolgálat egyértelmű bizonyítékként könyvelt el, nem bocsátkozott politikai találgatásokba és ajánlásokba. 

A Washington Postnak nyilatkozó egyik döntéshozó szerint a NATO-tagokat megosztotta a kérdés, hogy vajon tényleg kirobbanhat-e a háború:

• számos nyugat-európai ország úgy gondolta, hogy őrültség lenne Vlagyimir Putyintól lerohanni Ukrajnát;
• a kelet-európai tagországok közül többen azt gondolták, hogy az orosz elnök ugyan parancsot fog adni a támadásra, de csak korlátozott lesz, „kiharap egy újabb szeletet az ukrán almából”;
• a britek és a balti államok hittek a totális háborúról szóló értesüléseknek.

Mivel a brüsszeli találkozón hivatalból jelen kellett lennie a magyar NATO-képviseletnek is, ezért ha továbbadták az ott elhangzottakat, akkor a kormány november óta tudhatta, mire készül az orosz elnök. 

(Borítókép: Egy megsérült lakótömb külseje 2022. február 25-én Kijevben. Fotó: Chris McGrath/Getty Images)