Index Vakbarát Hírportál

Vlagyimir Putyin megszólalt a Dugin lánya elleni bombamerényletről

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index hétfői hírösszefoglalója.

Élő
K EPA20220821070

A legfontosabbak

2022. augusztus 22., 07:57
Fogy a levegő Putyin körül?
Index
2022.08.22. 21:54
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

    Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

  • Az Ukrajna elleni folytatódó orosz agressziónak egyre több halálos áldozata van, polgári létesítmények, közöttük imahelyek, vallási szentélyek és emlékhelyek pusztulnak el – írta hétfőn az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a valláson vagy meggyőződésen alapuló erőszak áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából kiadott közleményében.

    A dokumentumban azt írták:

    az áldozatok között keresztények, muszlimok, zsidók és más vallásúak, valamint ateisták is vannak. Az orosz vallási vezetők szándékosan vagy kényszerítés hatására szolgáltatnak magyarázatot erre a ki nem provokált háborúra.

    A szervezet nagy aggodalommal figyeli, hogy az EBESZ-tagállamok területén és máshol vallási alapú üldöztetés folyik – áll a közleményben, amelyet az EBESZ elnökségének három képviselője írt alá: Andrew Baker, aki az antiszemitizmus, Ismail Hakki Musa, aki az iszlamofóbia és Regina Polak, aki a keresztényellenesség és más vallásokkal szembeni diszkrimináció ügyében felelős – írta az MTI.

  • A szegényebb, fejlődő országok mostanra már bőven a saját bőrükön tapasztalják meg az energiaválság olyan következményeit, amelyekre az európai országok még csak elméletben készülnek – írja a Bloomberg

    Pakisztán lakosainak a rezsiemelkedés mellett áramkimaradásokkal is szembe kell nézniük, mert nincs elegendő üzemanyag az erőműveik üzemeltetéséhez. Bangladesben úgy próbálnak spórolni az energiával, hogy este nyolc órakor kötelezően be kell zárnia minden üzletnek. Az energiaválságot a termelők is igen megsínylik, a bangladesi acélipar és az indiai vegyipar is csak korlátozott módon üzemel.

    A kieső orosz vezetékes gázmennyiséget minden erejével pótolni igyekvő gazdagabb európai országok mellett labdába sem rúghatnak a szegényebb, fejlődő országok. Utóbbi országok a jelenlegi árak mellett nem engedhetik meg maguknak, hogy a megfelelő energiaellátáshoz szükséges mennyiségben vásárolják meg az üzemanyagot. 

    Ezért történhet az meg, hogy Európában kötnek ki azok a gázszállítmányok, amelyek Pakisztánnak és Indiának lettek szánva. Argentína augusztusban, Banglades és Pakisztán pedig hónapok óta egyáltalán nem tudott üzemanyagot vásárolni.

    Az energiapiac felfordulása a fejlett országokat is nehéz helyzetbe hozza, de ők egyrészt könnyebben kigazdálkodják a magasabb árakat, másrészt pedig sokkal több alternatív lehetőség áll a rendelkezésükre.  

  • Egyre több ország ad hangot azon elképzeléseinek, hogy általános beutazási tilalmat kellene elrendelni minden orosz állampolgár ellen, amíg tart az ukrajnai háború. Az Egyesült Államok azonban hivatalos közleményben tudatta, nem áll be a sorba: nem zárja be a disszidensek és a putyini rezsim elől menekülő oroszok előtt a kaput. 

    Fontos, hogy különbséget tudjunk tenni az orosz kormány politikája és maguk az orosz emberek között – közölték. Mindemellett természetesen fontosnak tartják, hogy vízumtilalom lépjen életbe a Kreml tisztségviselőikkel és segítőivel szemben – írja a CNN

  • Oroszország új tárgyalásokra próbálja rávenni Ukrajnát, hogy időt nyerjen az újracsoportosításhoz, ezáltal pedig új offenzívát indíthasson – nyilatkozta egy ukrán elnöki tanácsadó.

    A Kreml már hetek óta „próbálja meggyőzni Ukrajnát, hogy kezdjenek tárgyalásokat” – közölte Mihajlo Podoljak az AFP hírügynökséggel. 

    Az ilyen tárgyalások alatt Moszkva „be akarta fagyasztani a konfliktust, miközben megőrizte a status quót a megszállt ukrán területeken” – tette hozzá. 

  • Alekszandr Dugin, Darja Dugina édesapja a szombat esti halála óta első nyilvános nyilatkozatában „az ukrán náci rezsim terrorcselekményének” nevezte lánya halálát.

    Alekszandr Dugin közölte: lánya „a szeme láttára” halt meg a robbanásban, amikor a Moszkva melletti Tradíció fesztiválról tért haza.

    Gyönyörű ortodox lány volt, hazafi, haditudósító, a központi csatornák szakértője és filozófus. Beszédei és tudósításai mindig mélyek, megalapozottak és visszafogottak voltak. Soha nem szólított fel erőszakra és háborúra. Útja kezdetén feltörekvő csillag volt. Oroszország ellenségei aljas módon, alattomosan megölték őt

    – nyilatkozta lányáról Alekszandr Dugin orosz filozófus a Guardian szerint.

    Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) által megfogalmazott vádak szerint az ukrán titkosszolgálatok követték el Darja Dugina meggyilkolását. Ukrajna azonban határozottan tagadta a részvételt.

  • Csaknem 9000 ukrán katona halt meg az orosz invázió kezdete óta – állítja Ukrajna főparancsnoka, Valerij Zaluzsnyij tábornok.

    Júniusban Olekszij Arestovics ukrán elnöki tanácsadó még azt mondta, hogy a konfliktus kezdete óta tízezer katona halt meg.

    Oroszország március 25-e óta nem frissítette hivatalos halálos áldozatainak számát, amikor a hatóságok szerint 1351 katona és tiszt halt meg.

    A BBC orosz nyelvű, nyílt forrásokon alapuló friss elemzése szerint – augusztus 19-ig – 5701 orosz katona és tiszt halálát erősítették meg.

    A brit lap rendelkezésére álló megerősített halálesetek száma azonban legalább 40-60 százalékkal kevesebb nevet tartalmazhat, mint ahányat ténylegesen eltemettek Oroszországban, mivel az elemzés csak a megerősített halálozási jelentésekre támaszkodott.

  • A légiriadókra is felkészültek az ukrán labdarúgóklubok, amelyek a háborús állapotok közepette kezdik meg kedden szereplésüket az újrainduló bajnokságban.

    „Az új szezon számos logisztikai kihívást tartogat, és a rakétatámadások kockázata is fennáll, ezért minden stadionnak rendelkeznie kell óvóhellyel” – nyilatkozta Andrij Pavelko, az ukrán szövetség elnöke. Hozzátette: valahányszor megszólal a légvédelmi sziréna – ami a legtöbb régióban mindennapos jelenség –, a mérkőzést félbeszakítják, és a találkozó minden résztvevőjének az óvóhelyre kell mennie – írja az MTI.

    Néhány futballista, például a Sahtar Donyeck középpályása, Tarasz Sztyepanenko aggodalmát fejezte ki, hogyan tartják melegen az izmaikat a hosszú kényszerszünetek során. Javaslata szerint minden óvóhelyen fel kellene állítani néhány szobakerékpárt.

    Minden mérkőzésen jelen lesznek katonai tisztviselők, és ha a légiriadó egy óránál tovább tart, megbeszélik a játékvezetővel, hogy várjanak-e tovább, vagy halasszák el a meccset. A bombázások veszélye miatt a mérkőzéseket nézők nélkül játsszák, kezdetben csak Kijevben és környékén, illetve a nyugati határhoz közeli két területen, bár ez később változhat.

  • Az Egyesült Államok külügyminisztériuma csütörtökön figyelmeztette a washingtoni orosz nagykövetet: Moszkva szüntessen be mindenfajta katonai műveletet Európa legnagyobb nukleáris létesítménye, a zaporizzsjai atomerőmű épületeiben és környékén.

    Anatolij Antonov orosz nagykövetet augusztus 18-án kérették be a State Departmentbe, erről az egyik külügyminisztériumi szóvivő számolt be hétfőn.

    Az amerikai diplomácia vezetése azt kérte Moszkvától: Oroszország ne fokozza tovább ukrajnai háborús tevékenységét,

    szüntessen be minden katonai tevékenységet az ukrajnai nukleáris létesítményekben és azok környékén, valamint adja vissza a zaporizzsjai atomerőmű teljes irányítását Ukrajnának

    – írta a külügyi szóvivő e-mailes nyilatkozatában az MTI szerint.

  • Törökország semmilyen szankciót nem alkalmaz az orosz energiaszektorral szemben, a kormány szerint akkora mértékben függenek az energiától, hogy nem engedhetik meg maguknak a szigort – írta meg a Reuters

    Tavasz óta virágzásnak indult a Törökország és Oroszország közötti kereskedelmi kapcsolat, mert a török vállalatok nincsenek eltiltva az orosz partnerekkel való kereskedéstől, ezért szívesen átvennék az Oroszországgal szerződést bontó uniós vállalkozások helyét – állítja a Refinitiv Eikon elemzése is. 

  • Az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős, augusztus 23-i ülését kérte Oroszország a zaporizzsjai atomerőmű körül zajló események miatt – számolt be Dimitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese hétfőn a Telegram-csatornán. 

    Az erőmű elleni ukrán provokációk miatt kértük az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős ülésének összehívását »a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető veszélyek« napirendi pontban. Valamint felkértük António Guterres ENSZ-főtitkárt, hogy kommentálja az eseményeket augusztus 23-án, moszkvai idő szerint 22 órakor

    – írta posztjában Poljanszkij a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.

  • Az orosz elnök a Kreml honlapján közzétett üzenetben fejezte ki részvétét a bombamerényletben meghalt Darja Dugina szüleinek.

    A Putyinhoz is köthető orosz filozófus, Alekszandr Dugin lánya szombat este halt meg egy bombamerényletben. Az oroszok szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyik ügynöke hajtotta végre a merényletet, aki közvetlenül az akció végrehajtása után Észtországba menekült.

    „Egy gonosz, kegyetlen bűncselekmény elvágta Darja Dugina életének fonalát, aki tehetséges, igazi orosz szívű személy volt – kedves, szeretetteljes, együttérző és nyitott. Újságíróként, tudósként, filozófusként és haditudósítóként szolgálta őszintén a hazáját, és a cselekedeteivel megmutatta, mit jelent orosz patriótának lenni” – olvasható a Kreml által kiadott közleményben, amely szerint Vlagyimir Putyin részvétét nyilvánította Dugina szüleinek. 

    Az esetről hétfőn Alekszandr Dugin is kiadott egy hasonló közleményt. A filozófus a fentiekhez azt is hozzátette, hogy a lánya sosem volt az erőszak és a háború híve, és hogy „Oroszország ellenségei aljas módon ölték meg” őt.

    Ezután azzal folytatta:

    de a mi népünket nem lehet megtörni még ezekkel az elviselhetetlen csapásokkal sem. A mi szíveink többet akarnak a bosszúnál, megtorlásnál, az ugyanis túl kicsinyes, nem az oroszok útja. Nekünk csak a győzelem kell. Az én lányom ennek oltárán áldozata fel az életét, tehát kérlek, nyerjétek meg a háborút!

    Alekszandr Dugin végül azt is közölte, hogy a lányát kedden búcsúztatják.

  • Őrizetbe vettek egy szentpétervári üzletembert, akit azzal vádolnak, hogy tömegpusztító fegyverek létrehozásához szükséges nyersanyagot akart illegálisan exportálni – írja az orosz Meduza nevű portál orosz hírügynökségi értesülések alapján.

    A bűnügyben eljáró bíróság szerint Alexander Nerus akár hét év börtönbüntetést is kaphat emiatt. Vele együtt őrizetbe vettek egy líbiai állampolgárt is.

    Az esetnek ukrajnai fejleménye is lehet, ugyanis hétfőn – az oroszoktól függetlenül – az ukrán titkosszolgálat (SZBU) is tett egy, a fentihez hasonló bejelentést. 

    Ők azt közölték, hogy egy tömegpusztító fegyverek kereskedésével foglalkozó bűnbandát semlegesítettek, amelynek két tagját őrizetbe is vették. A bandától többek között egy hangtompítós mesterlövészpuskát, repeszgránátokat és több Kalasnyikov gépkarabélyt is lefoglaltak.

  • Egy ukrán tisztviselő szerint az orosz hatóságok egyre durvábban bánnak a hátramaradt helyi lakosokkal a nagyrészt megszállt dél-ukrajnai Herszon régióban. Például házról házra járva házkutatást tartanak, és előírják, hogy ha valaki dolgozni akar, akkor orosz jogosítvánnyal, sőt orosz útlevéllel is rendelkeznie kell. 

    Jurij Szobolevszkijnek, a herszoni regionális tanács egyik vezető tisztségviselőjének megjegyzései is csak azt bizonyítják, hogy az orosz hatóságok minden erejükkel el akarják hallgattatni a másként gondolkodókat a következő hetekre tűzött moszkvai népszavazás előtt. Egy ilyen, Kijev és a független megfigyelők szerint törvénytelen népszavazás lehetőséget biztosítana Moszkvának ahhoz, hogy Oroszországhoz csatolja a régiót. 

    Az oroszok hatalomátvétele után sokan elmenekültek, de sokan maradtak is Herszon megye térségében. Különböző emberi jogi aktivisták számos esetet dokumentáltak azóta, amely azt bizonyítja: a megszálló hatalom embereket kínzott meg, jogellenesen tartotta őket fogva, vagy pedig erőszakos módszerekkel tüntette el őket – írja a Szabad Európa

  • Mint megírtuk: októbertől már a nőket is katonai nyilvántartásba veszik Ukrajnában. 

    Hanna Maljar, az ukrán védelmiminiszter-helyettes Telegram-csatornáján azt írta: a bizonyos szakterületen dolgozó vagy szakmai képesítéssel rendelkező nők katonai nyilvántartásba vételét a törvény írja elő, nem pedig valakinek a személyes szeszélye határozza meg.

    Ugyanakkor kiemelte: elkészült egy új törvénytervezet, amely szűkíti a katonai nyilvántartásba vételre kötelezett szakterületek vagy szakmák körét, és tartalmaz egy olyan passzust is, amely hatályon kívül helyezi a nők katonai nyilvántartásba vételét a hadiállapot ideje alatt.

    Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara olyan törvénytervezetet dolgozott ki, amely jelentősen megváltoztatja a nők katonai nyilvántartásba vételének eljárásmenetét, valamint a szabad akarat hiányában nők nem küldhetők a frontra – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

  • Hétfő reggel kezdtek keringeni azok a felvételek a Twitteren, amelyeken néhány, a Krím félszigeten nyaraló orosz turista pózol egy Sz–400-as légvédelmi rakétaindító jármű mellett. A képpel ugyanaz a probléma, ami már korábban is megesett: ismét bekapcsolva maradt a GPS. 

    Az elmúlt hetekben két alkalommal is hasonló baklövés miatt tudtak sikeres támadást végrehajtani az ukrán csapatok: először a Wagner-csoport donbaszi bázisát mérték be és semmisítették meg, majd az orosz reguláris haderő egyik parancsnokságát támadták meg egy internetre kikerült kép segítségével. 

    A legújabb fotó segítségével néhány ukrán párti felhasználó néhány perc alatt képes volt meghatározni a légvédelmi rendszer pontos helyzetét: a Krím félsziget nyugati oldalán, a szaki repülőtértől kevesebb mint húsz kilométerre állomásozott – írta meg a Portfolio

  • A Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB sikeresen elfogott egy Iszlám Államnak hitet tett, Indiába tartó terroristát – közölte a The Thread Times az orosz sajtó beszámolója alapján. 

    Az FSZB közleménye szerint a férfi egy indiai politikus életét akarta kioltani az öngyilkos merénylettel – azt azonban nem hozták nyilvánosságra, hogy kiét. Az Iszlám Állam még Törökországban szervezte be a terroristát, akit aztán megbíztak az indiai politikus kiiktatásával – tudatta az orosz titkosszolgálat. 

    A férfi a közösségi média segítségével vált egyre radikálisabb vallási fundamentalistává, ezt vette észre az Iszlám Állam, azonnal „le is csapott”, és beszervezte a férfit. Az FSZB azt is elárulta, hogy a férfit orosz területen sikerült elkapniuk, mert Oroszországon keresztül akart Indiába utazni. 

    Az orosz rendőri szervezetek megerősítették, hogy a támadás célpontja India „vezető rétegének” valamely tagja, tehát feltehetően kormánytag vagy regionális vezető. 

  • Oroszország az ukrán biztonsági szolgálat egyik ügynökét tette felelőssé az autó felrobbantásáért, amelyben Darja Dugina, egy orosz politikai kommentátor meghalt – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    „Darja Dugina újságírónő halálának ügyét megoldották, azt az ukrán különleges szolgálatok, egy ukrán állampolgár készítette elő” – közölte az orosz biztonsági szolgálat. Egy nőt neveztek meg elkövetőként, aki a támadás után Észtországba menekült.

    Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte: a támadó 2022. július 23-án érkezett Oroszországba kislányával együtt. Szombaton részt vettek egy Moszkva melletti fesztiválon, ahol Dugina volt a díszvendég. Az FSZB közölte: miután távolról felrobbantották Dugina autóját, a páros Pszkov megyén keresztül 12 óra alatt Észtországba hajtott az autójával.

    Az FSZB szerint a nő Moszkvában bérelt lakást ugyanabban az épületben, ahol Dugina lakott, és egy Mini Coopert használtak az újságírónő megfigyelésére.

    Az FSZB közölte, hogy a nő többféle személyazonossági okmányt használt, az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság által kiállított dokumentummal lépett be, és ukrán okmányokkal távozott.

  • Urmas Reinsalu észt külügyminiszter hétfőn újabb büntetőintézkedéseket követelt Oroszországgal szemben Ukrajna katonai megszállása miatt.

    Még a tél előtt magasra kell emelnünk a megszállás árát az agresszor számára. Az eddigi hét szankciós csomag nem volt elég ahhoz, hogy megfelelő nyomás alá helyezze Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és véget vessen az Ukrajna elleni háborúnak

    – hangsúlyozta az észt diplomácia vezetője az MTI szerint.

    Észtország azt szeretné, hogy az új büntetőintézkedéseket tartalmazó csomag teljes körű energiaembargót tartalmazna, további korlátozásokat vezetne be bizonyos árucsoportokra és személyi körre, valamint az orosz állampolgárok EU-ba való beutazási tilalmát is elrendelné.

  • Szombaton kora reggel másodszor érhette dróntámadás az orosz fekete-tengeri flotta főhadiszállását a megszállt Krím félszigeten. A drón az épület tetejénél csapódott be, halálos áldozatokat azonban nem követelt a támadás – tudatta Mihail Razvozhajev, Szevasztopol Moszkva által kinevezett tisztségviselője a Telegramon. 

    A mostani támadás alkalmával már másodjára lehetett megfigyelni az AliExpressen kapható, nagy hatótávolságú drónt, amit az ukránok csapásmérő eszközzé, lényegében robotrepülővé alakítottak át – írja a The War Zone

    Az említett drónt közvetlenül azelőtt vették észre a levegőben, hogy füst szállt volna fel a flotta főhadiszállásáról. 

  • Ukrajna mezőgazdasági exportja várhatóan négymillió tonnára emelkedik augusztusban annak az ENSZ-közvetítéssel létrejött megállapodásnak köszönhetően, amely feloldotta az ország fekete-tengeri kikötőit – közölte az Ukrán Agrártanács elnökhelyettese.

    Denisz Marcsuk elmondta: ez a szám növekedést jelent a júliushoz képest, amikor hárommillió tonna mezőgazdasági terméket szállítottak ki az országból – írja a Guardian.

    Figyelmeztetett azonban arra, hogy az új exportlehetőségek ellenére az ukrán gazdáknak továbbra is pénzhiánnyal kell szembenézniük, és egyharmaduk elutasítja a 2022–2023-as téli gabonavetés megkezdését, amely még ebben a hónapban indul.

  • Az ukrán vezérkar hétfő reggeli híradásában azt közölte, hogy az orosz erők fokozatos előrenyomulást hajtottak végre Blagodnatne térségében, Mikolajiv város irányába, amely fontos célpont délen.

    Oroszország emellett megpróbált új lendületet venni Piszki, Bahmut és Kramatorszk, azaz a Donyeck megye kulcsfontosságú városai felé, amelyek a szomszédos Luhanszkkal együtt – amelyet Moszkva erői a nyár elején foglaltak el – alkotják a keleti Donbasz régiót.

    Az orosz tüzérség és a többszörös rakétavetők tűz alá vették Szoledar, Zajceve és a Bahmut melletti Bilogorivka területét – áll az ukrán katonai parancsnokság közleményében. Legalább két civil meghalt – közölte a regionális közigazgatás. Moszkva viszont tagadja, hogy civileket célzott volna – írja a Reuters.

  • Egy magas rangú orosz diplomata kizárta a diplomáciai megoldás lehetőségét az ukrajnai háború befejezésére, és azt mondta, Moszkva elhúzódó konfliktusra számít – értesült a Guardian.

    Gennagyij Gatilov, Oroszország állandó ENSZ-képviselője Genfben a Financial Timesnak azt mondta: nem várhatók béketárgyalások Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között.

    A képviselő azt állította: Moszkva és Kijev nagyon közel állt ahhoz, hogy megegyezésre jussanak a konfliktus lezárásáról az áprilisi tárgyalások idején, de állítólag az Egyesült Államok és a NATO-szövetségesek kényszerítették Ukrajnát a béketárgyalások félbehagyására.

  • Egy esetleges atomkatasztrófára és vegyifegyver-támadásra készítik fel a nyugat-ukrajnai város lakóit – számolt be Andrij Szadovij, Lviv polgármestere a lengyel Polsat Newsnak.

    Hozzátette: a városi tanács az elmúlt két hónap alatt több nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatot is tartott már. Szerinte Oroszország provokációra készül a zaporizzsjai atomerőműben.

    Úgy élünk, mint az izraeliek, bármikor bekövetkezhet egy légicsapás

    – mondta a polgármester.

    Szadovij azt is elárulta, hogy a régióban 28 sugárzás- és vegyianyag-ellenőrző állomást létesítenek, amelyek közül kettőt Lvivben állítanak fel – írja a Kárpáti Igaz Szó.

  • Grigorij Boriszov atya mindennap külön liturgiában imádkozik Ukrajnáért a Lasnamäe-templomban, az orosz ortodox vallás magas, fehérre meszelt templomában, Észtország fővárosa, Tallinn legnépesebb külvárosának központjában, ahol a többség orosz anyanyelvű.

    Az Isten Anyja Ikonja templomot 2013-ban építették egy moszkvai civil szervezet támogatásával.

    Miközben márciusban az észt ortodox egyház a balti ország más egyházaihoz csatlakozva elítélte az ukrajnai civilek elleni bombázásokat, az egyház vezetőjét, Kirill pátriárkát Moszkvában azzal vádolják, hogy teológiai fedezetet nyújt Vlagyimir Putyin háborújának.

    A 32 éves Boriszov, aki Szentpéterváron járt teológiai főiskolára, vékony vonalon mozog. Azt mondja, nem beszélhet politikáról és háborúról. A pap viszont elismeri, hogy a gyülekezetében széles körben elterjedt a szorongás a város gazdaságilag visszamaradott részein. „A mentális helyzet rossz. A Covid, a háború, a gazdasági helyzet és a benzinárak szomorúvá és aggódóvá teszik az embereket” – állapította meg Boriszov atya a Guardian tudósítása szerint.

  • A török védelmi minisztérium szerint két újabb hajó hagyta el az ukrán kikötőket az ENSZ és Ankara által közvetített gabonaexport-megállapodás keretében. A minisztérium közleménye, amely nem közölte a két hajó származási helyét, azt mondta, hogy az ukrán kikötőkből a szállítások a tervek szerint folytatódnak – írja a TRT World.

    Az ENSZ és Törökország július 22-én kötött megállapodást Oroszországgal és Ukrajnával az ukrajnai fekete-tengeri kikötőkből, Juzsnyijból, Csornomorszkból és Odesszából induló gabonaexport feloldásáról, miután Moszkva offenzívája miatt leállt a szállítás.

  • Vlagyimir Putyin az orosz zászlót az érdekei védelmére elszánt és a hagyományos értékekhez hűséges ország szimbólumaként méltatta. A nemzeti zászló napja alkalmából hétfőn tartott videobeszédében Putyin nem említette közvetlenül Oroszország ukrajnai offenzíváját, de megismételt néhány korábbi indoklást, amelyekre Moszkva a február végi invázió megindítása után hivatkozott.

    A vágy, hogy az ember saját akarata szerint éljen, hogy megválassza a saját útját, és azt kövesse, népünk genetikai kódjának részévé vált. Határozottan csak olyan politikát folytatunk a nemzetközi színtéren, amely megfelel az anyaország alapvető érdekeinek

    – mondta az orosz elnök, és hozzátette: az orosz iskolák szeptembertől kezdődően zászlófelvonási ünnepséggel és a nemzeti himnusz eléneklésével nyitják majd meg a tanítási heteket – írja az Al Jazeera.

  • Az AFP hírügynökség közzétett egy ábrát, amely bemutatja, milyen befolyással volt az orosz invázió a gazdasági mutatókra.

    A grafikonon a földgáz árának emelkedése, a nyersanyagárak növekedése, az egekbe szökő infláció és a világgazdasági növekedés előre jelzett visszaesése látható.

  • A kijevi hatóságok betiltották a nagyszabású nyilvános rendezvényeket és gyűléseket Ukrajna szerdán esedékes, a szovjet uralomtól való függetlenségének 31. évfordulója előtt – írja a Reuters.

    Az emberek a fővárosban hétfőtől csütörtökig nem gyűlhetnek össze nagyobb csoportokban a rakétatámadások lehetősége miatt – áll a kijevi katonai közigazgatás által közzétett dokumentumban, amelyet annak vezetője, Mikola Zsirnov írt alá.

    A dokumentum azt követően készült, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ünnepek előtt súlyosabb támadások veszélyére figyelmeztetett. Zelenszkij szerint Moszkva „valami különösen ronda dologgal” próbálkozhat a szerdai nap előtt, amikor is fél év telt el az orosz megszállás óta. Az elnök elmondta, hogy francia kollégájával megvitatta „az összes fenyegetést”, és üzent Tayyip Erdogan török elnöknek, valamint António Guterres ENSZ-főtitkárnak is.

    Ukrajna minden partnerét tájékoztatták arról, hogy mire készülhet a terrorállam ezen a héten

    – mondta Zelenszkij szombat esti videóbeszédében Oroszországra utalva. A Financial Times vasárnap megjelent cikkében idézte Gennagyij Gatilovot, Moszkva genfi ENSZ-nagykövetét, aki szerint Erdogan megpróbálta elősegíteni a párbeszédet.

  • Árverésre bocsátják azt a luxusjachtot – amely korábban Dmitrij Pumpjanszkij orosz üzletember tulajdonában volt –, miután a milliárdos nem fizette vissza a kölcsönt a J. P. Morgan multinacionális befektetési banknak – értesült az al-Dzsazíra.

    Ez lesz az első szuperjacht, amelyet nyilvános árverésre bocsátanak, mióta Oroszország ukrajnai inváziója arra késztette a hatóságokat, hogy szankciókat vezessenek be az orosz üzletemberekkel szemben.

Rovatok