Index Vakbarát Hírportál

Vlagyimir Putyin aláírta a rendeletet, amelytől az áttörést várja

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index csütörtöki hírösszefoglalójaa

Index
2022.08.25. 21:53
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

    Tartsanak velünk pénteken is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

  • Egyre határozottabban követelik az uniós büntetőintézkedések felülvizsgálatát a tartományi néppárti vezetők. Az osztrákok körében csak kevesen vannak azok, akik támogatják a szankciókat: a Der Standard című bécsi napilap megrendelésére készített felmérés szerint az osztrákok mindössze 25 százaléka ért egyet maradéktalanul a szankciókkal, 21 százalékuk pedig erős fenntartásokkal tekint rájuk.

    Folyamatosan figyelni kell az Oroszországra kivetett uniós szankciókat. Ha ezeknek nagyobb a kára Ausztriára és Európára, mint a haszna, ha a büntetésekkel nem lehet a békét kicsikarni, akkor Brüsszelnek új megoldást kell találnia

    – közölte Karl Mahrer, a bécsi tartomány vezetője, az Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa. Nem ő az első, aki bírálattal illette az Oroszország ellen bevezetett szankciókat: az elmúlt napokban a néppárt több tartományi vezetője is hasonló aggályainak adott hangot – írja a Népszava

  • A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közlése szerint csütörtök estére visszacsatlakoztatták a hálózathoz a zaporizzsjai erőművet, de a reaktorai még mindig nem indultak újra.

    Az erőművet csütörtökön csatlakoztatták le a hálózatról, miközben a NAÜ igazgatója is látogatást tesz a helyszínen. A létesítmények már a lecsatlakoztatás előtt is csak két reaktora működött a hatból. 

  • Az énekesnő, aki 2021-ben Oroszországot képviselte az Eurovíziós Dalfesztiválon, az ukrajnai háborúval szembeni ellenállása miatt került egy internetes zaklatási kampány célkeresztjébe.

    Manyizsa Dalerovna Hamrojeva nyíltan bírálta az inváziót, amely szerinte az orosz nép akaratával ellentétes.

    Most egy összehangolt online kampány megpróbálja ellehetetleníteni a sztárt Oroszországban. Számos nyári koncertjét törölték, miután a szervezők adatai felkerültek a közösségi médiára.

    „Ő, a csapata és a szervezők sok fenyegetést kaptak” – mondta a BBC-nek a tádzsik-orosz nemzetiségű énekesnő szóvivője, Szergej Jakovlev.

  • Szeptembertől leáll a legnagyobb litván műtrágyagyár, az Achema. A döntést az extrém módon megemelkedett gázárakkal indokolják: a cég vezetősége szerint így már sem termelni, sem pedig forgalmazni nem tudnak – legalábbis versenyképes áron. A veszteség több tízmillió eurós is lehet. 

    Tavaly 60 eurót fizettünk megawattóránként. Ez már akkor is soknak számított. Jelenleg a gáz ára 280 euró, ami négyszerese a tavalyinak. A műtrágya ára pedig a duplájára nőtt, mert Európán kívülről érkezik

    – nyilatkozta az Achema vezérigazgatója, Ramunas Milauskas. 

    Birute Daskeviciene, az Achema szakszervezetének elnöke közölte, biztosítani akarják az alkalmazottak jövedelmét a leállás ideje alatt is, ennek érdekében már tárgyalásokat folytatnak a cégvezetéssel – írta az LRT

  • Akár öt év börtönbüntetést is kaphat egy orosz férfi, aki azoknak az ukrán városoknak a nevével írta tele a boltjának falait, amelyeket lebombáztak az orosz csapatok. Dmitrij Szkurihin ellen két büntetőeljárás is indult „az orosz hadsereg lejáratása” miatt.

    Én is fizetem az adót, amelyből ők élnek. Évente körülbelül nyolcmillió forintnak megfelelő összeget. A kormány ebből a pénzből fegyvereket vásárol és a saját állampolgáraival ölet meg ukrán gyerekeket. Megszakad a szívem, amikor látom, mi történik ott. Ezt nem lehet elviselni. Azzal, hogy kiírom a városok nevét, legalább egy kicsit megkönnyebbülök

    – nyilatkozta a férfi a Szabad Európának.  

  • A légiriadók miatt négy és fél órán keresztül tartott egy futballmérkőzés Ukrajnában augusztus 24-én – számolt be a Sky News

    Kiemelték: a legtöbb mérkőzés távol esik a frontvonaltól, azonban a szerdai találkozót a nyugat-ukrajnai Lviv városában tartották, ahol a légiriadók miatt négyszer kellett leállítani a játékot. Mint írták, a Rukh Lviv és a Metalist Harkiv közötti ukrán Premier League mérkőzésén kellett többször is lehívni a játékosokat a pályáról.

    A biztonság és a biztonsági intézkedések a legfontosabbak számunkra, ezért mindkét csapatnak minden alkalommal a rendelkezésre álló biztonsági protokolloknak megfelelően kellett az óvóhelyre vonulnia. A mérkőzés teljes időtartama valóban négy és fél óra volt

    – nyilatkozta a mérkőzés szervezője.

  • Az orosz hadsereg több mint 400 repülőgépet, valamint 360 harci helikopter sorakoztatott fel az ukrán határnál – közölte Jurij Ihnat, az ukrán fegyveres erők légierejének parancsnoki szóvivője csütörtök sajtótájékoztatóján.

    A szóvivő állítása szerint jelenleg is egy nagyobb orosz repülőgép-állomány található az orosz–ukrán határon: több mint 400 orosz harci repülőgép; 360 harci helikopter, melyek közül 150 darab Ka–52-es típusú. 

  • Az orosz-ukrán konfliktust okolja a megnövekedett megélhetési költségek miatt Boris Johnson brit miniszterelnök – jelentette ki kedden, Volodimir Zelenszkijjel tartott kijevi találkozóján.

    A miniszterelnök egyúttal kiemelte: Vlagyimir Putyin orosz elnök alábecsülte Ukrajnát és az „árat, amelyet a világ hajlandó fizetni Ukrajna támogatásáért”. 

    Mi fizetjük az energiaszámlákát Vlagyimir Putyin gonoszságáért…

    – fogalmazott a miniszterelnök a CNN szerint. 

  • A fővárosi önkormányzat által az Ukrajnából érkezett menekülteknek fenntartott szálláshelyeken stagnál a létszám, jelenleg nincsenek többen mint háromszázan – mondta el Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyette. Szerinte sok menekültet „nem látnak”, és nem tudnak róluk a fővárosban.

    A szakmai becslés szerint – amelyek alapját nemzetközi szervezetektől és a közösségi médiából származó adatok jelentik – augusztus közepén Budapesten körülbelül 43 ezer ukrán menekült lehet – közölte hozzátéve: töredékük van az állam, a civil szervezetek, illetve az önkormányzat látókörében.

    Kiss Ambrus azt mondta: vannak már olyan hírek, hogy például a megnövekedett rezsiköltségek miatt vannak, akik a továbbiakban nem tudják vállalni menekültek elszállásolását. „Munkásszállóról, magánszállóról kirakják őket” – tette hozzá.

    A főpolgármester-helyettes elmondta, az állam által juttatott pénz a menekültek elszállásolására az ilyen fővárosi költségek kétharmadára elegendő és minden menekült gyermek iskoláztatása megoldott. Kijev kérésére szeptemberben a főváros két táborhelyén több száz kijevi ukrán gyermek táborozik majd.

    Terveznek egy új információs pontot létrehozni szeptember elején a Városháza épületében a hosszú távon itt tartózkodó menekültek segítésére az ENSZ együttműködésével. Eddig körülbelül 87 milliót költöttek a menekültek elszállásolására és 145 millió forintot étkeztetésre – írja az MTI.

  • Szolgálatmegtagadást és dezertálást váltottak ki az ukrán alakulatoknál az elmúlt nap folyamán a Donyec-medencében elszenvedett többszáz fős veszteségek – állította Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve.

    A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők 68. gyalogos-hegyivadász, 66. gépesített és 56. gépesített lövészdandárjának veszteségei meghaladták a hatszáz főt, aminek hatására a 66. gépesített dandár mintegy 160 katonája megtagadta a szolgálatot. A donyecki ukrán csoportosulás parancsnoksága ezek után úgy döntött, hogy harcképességük elvesztése miatt kivonja ezeket az alakulatokat hadállásaikból – írja az MTI.

  • Augusztus 24. az ukrán függetlenség napja, erről pedig Európa számos országában megemlékeztek, nem csak a háború sújtotta Ukrajnában. 

    Németországban, Nagy-Britanniában, Törökországban, Lengyelországban, Írországban, de még Máltán is tartottak tüntetéseket. A demonstrálók leginkább kék-sárga zászlót lobogtatva éltették a háború sújtotta országot, többen pedig az orosz elnökre tettek megjegyzéseket a transzparenseiken – írja a Szabad Európa

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a Nyugat leváltja Ukrajna éléről – állítja Ilja Kiva, a hazaárulással is megvádolt volt ukrán parlamenti képviselő. 

    Kiva a Telegramon azt írta, hogy szerinte egyre egyértelműbbé válik: a Nyugat eldöntötte, hogy leváltják Zelenszkijt, aki „napról napra egyre toxikusabbá és idegesítőbbé válik”. 

    Szerinte már meg is találták Zelenszkij utódját, Valerij Zaluzsnyij ukrán főparancsnok személyében.

    A képviselő szerint ugyanis a nyugati médiában célzottan építik Zaluzsnyij imidzsét, felkészítve őt az elnökségre.

    „Az év végén, az ukrán hadsereg frontokon elszenvedett veresége és az ország délkeleti felének elvesztése után az egészet a bohócra kenik – mondta Zelenszkijről, majd azt is hozzátette, hogy Zaluzsnyij mellett szerinte még Petro Porosenko volt elnök, Arszen Avakov volt belügyminiszter, valamint Vitalij Klicsko kijevi polgármester is vezető pozíciókba kerül. 

    A bohóc sorsa meg van pecsételve 

    – írta a bejegyzése végén Ilja Kiva, aki a háború kirobbanása előtt elhagyta Ukrajnát és az orosz invázió kezdetén közölte, hogy támogatja az Ukrajna elleni hadműveletet. Ezután hazaárulással vádolták meg, és március közepén a képviselői státuszától is megfosztotta az ukrán parlament. 

  • Az Ukrajna elleni háború leállítására és a zaporizzsjai atomerőmű demilitarizálására szólította fel Oroszországot csütörtökön az ENSZ emberi jogi főbiztosa.

    Michelle Bachelet genfi sajtótájékoztatóján azt mondta, „a hat hónapja kezdődött orosz agresszió miatt 6,8 millió ukrán menekült külföldre, és további milliók az országon belül kényszerültek otthonuk elhagyására. A fél éve folyó harcok nemcsak az embereket, hanem a zaporizzsjai atomerőmű közelében a környezetet is súlyosan veszélyeztetik”.

    Bachelet mandátuma lejártával az MTI szerint utolsó tájékoztatóját tartotta meg.

    Az Emberi Jogi Főbiztosság (UNHCHR) adatai szerint az orosz támadás polgári halálos áldozatainak száma legalább 5587, és köztük csaknem ezer gyerek van. A sebesültek száma 7890. Michelle Bachelet felszólította a háborús feleket, hogy „folyamatosan és minden körülmények között tartsák tiszteletben az emberi jogokat és a nemzetközi humanitárius jogot”.

  • Hamarosan meglátogathatja a jelenleg orosz irányítás alatt álló zaporizzsjai atomerőművet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergiai-ügynökség főigazgatója – jelentette ki csütörtökön a francia médiának adott nyilatkozatában az igazgató. 

    Nagyon közel vagyunk az Oroszországgal kötött megállapodáshoz 

    – idézi a CNN Grossit, aki csütörtökön korábban Emmanuel Macron francia elnökkel is találkozott.

    Az orosz védelmi minisztérium szerint a francia és az orosz védelmi miniszter aznap telefonon is beszélt az atomerőműről.

  • Az orosz védelmi minisztérium beszámolója szerint kétszáz ukrán katona vesztette életét a dnyipropetrovszki régióban található Csapline vasútállomás elleni támadásban. 

    A CNN hozzátette: a bombázásban legalább tízegységnyi katonai felszerelés is megsemmisült.

  • Egy sikeres és hatékony ellentámadás modern gyalogsági harcjárműveket igényelne, ezeket viszont egyetlen nyugati ország sem hajlandó Kijev rendelkezésére bocsátani; ebből is látszik, hogy a nyugati országoknak nem áll érdekükben Ukrajna teljes győzelme – tette közzé a háborúról alkotott véleményét Twitteren Thomas C. Theiner olasz–ukrán haditechnikai szakértő.

    A Nyugat ki akarja véreztetni Oroszországot, hogy visszavonuljon, de nem akarja, hogy vereséget szenvedjen

    – írja a bejegyzésben.

  • Az orosz csapatok által megszállt ukrajnai, zaporizzsjai atomerőművet csütörtökön leválasztották az országos áramhálózatról – közölte az állami energiaszolgáltató.

    Az erőművet azután kapcsolták le az ukrán nemzeti hálózatról, hogy egy közeli hőerőműnél keletkezett tűz miatt megsérült egy távvezeték. „A megszállók akciói miatt a zaporizzsjai atomerőmű teljesen lekapcsolódott az elektromos hálózatról – ez az első ilyen eset az erőmű történetében” – közölte az Enerhoatom.

    Az atomerőmű három távvezetékét „korábban az orosz erők által elkövetett terrortámadások során megrongálták” – közölte az üzemeltető.

    Ennek következtében az erőmű hat reaktorából a még működő kettőt „leválasztották a hálózatról” – írja a Guardian.

    Az üzemeltető hozzátette, hogy az erőmű biztonsági rendszerei rendben működnek, és folyamatban van az egyik reaktorblokk hálózatra való visszakapcsolása.

  • Megközelítette a kilencven százalékot a gáztározók töltöttsége Franciaországban az Agregated Gas Storage Inventory (AGSI) európai platform csütörtöki adatai szerint, és az ország jó úton van afelé, hogy elkerülje télen az ukrajnai háború miatti esetleges energiahiányt.

    A francia kormány célja, hogy novemberig sikerüljön száz százalékra feltölteni a gáztározókat, miközben az Ukrajnát támogató nyugat-európai országok irányába az orosz gázexport fokozatosan csökken, a gáz ára pedig rekordokat dönt Európában.

    Franciaországban a Teréga, az egyik legnagyobb gázszállító hálózatot működtető vállalat tározói 91,21 százalékig töltöttek, míg a Storengy kapacitásai 89,67 százalékon voltak csütörtökön. A tározók százszázalékos töltöttsége az ország éves gázfogyasztása több mint 25 százalékának felel meg.

    Az AGSI adatai szerint Franciaországnál jelenleg csak négy ország teljesít jobban az uniós országok közül:

    • Portugáliában 100,
    • Lengyelországban 99,56,
    • Dániában 93,76,
    • Svédországban pedig 90,8 százalékosan töltöttek a gáztározók – írta az MTI.
  • A háború kirobbanása óta nőtt az ukrajnai bankok vesztesége, további tartalékokat kell félretenniük, emellett pedig a hitelezés is csökkent – írja az S&P Global Market Intelligence összefoglalója. Az intézet a kijevi központi bank adatai és a külföldi tulajdonban lévő leánybankok beszámolói alapján készítette a jelentést – foglalja össze a Világgazdaság

    Az OTP-nek is jelentős mértékű leánybankja található Ukrajnában. A jelentés ugyan nem írja, de a helyzet pontos értékeléséhez azzal is tisztában kell lenni, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint 35 százalékkal zsugorodhat idén az ukrán belföldi össztermék. 

  • A zaporizzsjai atomerőmű megszállásakor az orosz hadsereg három dolgozót megölt, további huszonhatot pedig őrizetbe vett – közölte szerdán az ukrán parlament emberi jogi biztosa, Dmitro Lubinets. 

    Az ukrán tisztviselő azt állítja, a három dolgozót bántalmazhatták kivégzése előtt. A fogságba ejtett munkavállalókat azzal vádolja Oroszország, hogy információt adtak át az ukránoknak az orosz hadsereg katonai felszereléséről. 

    Az ukrán tisztviselő nyomatékosította: az atomerőmű biztonságát csakis az ott dolgozó nukleáris mérnökök tudják garantálni, ehhez azonban biztosítani kell a feltételek nélküli kommunikációt – írja a CNN. Hozzátette: az orosz hadsereg által fogságba ejtett dolgozók tartózkodási helye ismeretlen.

  • Új egyezség értelmében az Egyesült Királyság technikai szakértőket bocsát Ukrajna rendelkezésére annak érdekében, hogy a háború által tönkretett infrastruktúra és közlekedés minél hamarabb újraépüljön – közölte a kormány szóvivője.

    Grant Shapps közlekedési miniszter közleménye szerint brit szakértők műszaki ismereteket kínálnak a repülőterek, kifutópályák és kikötők rekonstrukciójában, valamint segítenek a légi közlekedési személyzet képzésében – írja az Al Jazeera

  • Az ukrán fegyveres erők ismét megrongálták az Antonovszkij hidat az oroszok által megszállt dél-ukrajnai Herszon térségében – számolt be az UNIAN.

    Ezt Vladislav Nazarov, az ukrán déli hadműveleti parancsnokság képviselője jelentette be. Mint mondta, a megszálló csapatok még nem döntöttek a híd használatáról vagy javításáról.

    Az Antonovszkij híd környékén augusztus 25-én hajnali 5 órakor dördültek robbanások.

  • Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin aláírt egy rendeletet, amelynek értelmében az orosz fegyveres erők létszámát 1,9 millióról 2,04 millióra növelik – jelentette a RIA Novosti hírügynökség. 

    Az intézkedés, amely magában foglalja a katonai állomány 137 ezer fős növelését, január 1-jén lép hatályba – írja az Al Jazeera. Az orosz hadsereg létszáma ezzel 1,15 millióra emelkedne. 

  • Oroszország részletes tervet dolgozott ki arra, hogy Európa legnagyobb atomerőművét leválassza az ukrán elektromos hálózatról, kockáztatva ezzel a hűtőrendszerek katasztrofális meghibásodását – értesült a Guardian.

    A világ vezetői korábban már figyelmeztették Oroszországot, hogy ne kapcsolják le az ukrán hálózatról, hanem csatlakoztassák az orosz áramhálózatra.

    Az erőmű csatlakozásai már most is kritikus állapotban vannak, mivel a négy fő vezeték közül három elszakadt a támadások óta, valamint a három tartalék vezeték közül kettő szintén tönkrement.

  • Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a Twitteren azt írta: Oroszországot felelősségre vonják a rakéta-terrortámadás miatt.

    Az EU vezető diplomatája elítélte az ukrán vasútállomás elleni orosz rakétacsapást, amelynek következtében legalább 25 ember meghalt és több tucatnyian megsebesültek.

  • Őrizetbe vettek Kalinyingrádban egy helyi lakost, aki ukrán utasításra diverziót és terrorcselekményeket tervezett végrehajtani az orosz Balti Flotta létesítményei és a hrabrovói repülőtér ellen – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közkapcsolati központja.

    Az FSZB szerint az 55 éves, orosz állampolgárságú gyanúsított az Oroszországban terrorszervezetnek minősített Azov ukrán fegyveres alakulat megbízásából készült terrorcselekmények elkövetésére az orosz haditengerészet és a kalinyingrádi exlávé nemzetközi polgári repülőtere ellen. Megtalálták nála az Azov aktív tagjaival folytatott levelezését, valamint a rejtekhelyét, ahol egy körülbelül öt kilogramm trotil egyenértékű improvizált robbanószerkezetet, továbbá pokolgépgyártáshoz szükséges alapanyagokat és Azov-propagandaanyagokat foglaltak le.

    Az FSZB szerint a gyanúsított beismerő vallomást tett, és egy meg nem nevezett szomszédos országban is terrortámadás végrehajtására készült. A férfi ellen terrorcselekmény előkészítése és törvénytelen fegyvergyártás címén eljárás indult.

  • Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter telefonon tárgyalt francia kollégájával a zaporizzsjai atomerőműről – közölte a minisztérium.

    Az orosz csapatok márciusban foglalták el Zaporizzsját, ahol Európa legnagyobb atomerőműve található. Az utóbbi hetekben többször is tűz alá került az erőmű, amiért a felek egymást vádolták – írja az al-Dzsazíra.

  • Lengyelország szerdán megkezdte a Vörös Hadsereg katonai emlékművének lebontását, amely nem kívánt emlékeztetője annak a hatalomnak, amelyet a Szovjetunió egykor Lengyelország felett gyakorolt, és mely szimbólum még inkább ellenszenvessé vált Oroszország ukrajnai inváziója után.

    A délnyugat-lengyelországi Brzegben található emlékmű eltávolítása Ukrajna függetlenségének napjára és az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió féléves évfordulójára esett.

    Ez része annak a hosszabb erőfeszítésnek, amelynek célja a kommunista szimbólumok eltávolítása a lengyelországi és a régióbeli közterületekről. A lengyel állami történelmi intézet, a Nemzeti Emlékezet Intézete a helyi közösségekkel együttműködve több tucat hasonló szovjet korabeli emlékmű eltávolításán dolgozik.

    Rafal Leskiewicz, az intézet szóvivője elmondta, hogy márciusban, amikor bejelentették az eltávolításukról szóló határozatot, még hatvan emlékmű állt. A brzegi emlékmű már a 24., amelyet lebontanak.

    Az ilyen emlékművek eltávolítása fontos volt Oroszország ukrajnai háborúja miatt, de azért is, mert egy 2015-ös lengyel törvény is előírja az eltávolításukat – tette hozzá a szóvivő az AP News híradása szerint.

  • Ukrajna gazdasága hatalmas csapást szenvedett a háború miatt, mivel az ország számos területén drámaian lelassult az üzlet és a kereskedelem. Julija Szviridenko gazdasági miniszter szerint Ukrajna GDP-je idén várhatóan 30-35 százalékkal zsugorodik – írja a Sky News.

    Szviridenko hozzátette, az ország a háború kezdete óta 12,7 milliárd dollár támogatást kapott nemzetközi partnereitől, és az év végéig további 14 milliárd dollárra számít.

Rovatok