Index Vakbarát Hírportál

Hazajönne a külföldön tanuló magyar diákok egynegyede

2022. augusztus 25., csütörtök 11:55

Egy felmérés szerint mintegy 20 ezer magyar diák tanul külföldön. E tanulók többsége havi 1,1 millió forintot szeretne keresni, ha hosszabb távon is kint maradna. Mindössze egynegyedük tervezi azt, hogy a jövőben hazatér Magyarországra.

A Blochamps Capital és a Hungarian Youth Association közös kutatásában több száz, külföldön tanuló magyar fiatalt kérdeztek banki, pénzügyi, öngondoskodási ismereteikről, terveikről. A kutatásból a jövő felső középosztályának pénzügyi preferenciáiba, szokásaiba tekinthetünk bele – írja a Növekedés.hu.

Magyarország uniós csatlakozása, azaz 2004 óta folyamatosan nő  a külföldön tanuló magyar diákok száma, arányuk a hazai hallgatókéhoz képest 1,7 százalékról 8 százalékra emelkedett. 2005-ben 380 ezren, míg tavaly 253 ezren jártak felsőoktatási intézménybe, a külföldön tanulók száma pedig 16 év alatt 6 300-ról 20 ezerre bővült.

A megkérdezett diákok 97 százaléka szerint az értékajánlat-előny miatt éri meg külföldön tanulni. A külföldön tanuló magyarok átlagosan kétszer akkora minimum nettó kezdő fizetést várnának el külföldön, mint amit Magyarországon terveznének. 

Külföldön havi 1,1 millió forintos, Magyarországon pedig 510 ezer forintos fizetést szeretnének.

Ez az összeg 200 ezer forinttal magasabb, mint amit a hazai diákok várnak el kezdőbérként.

A külföldön tanuló magyarok úgy látják, hogy keresetük hamarabb gyarapszik, ha más országban vállalnak munkát: öt év után külföldön átlagosan 2,5 millió forintos, idehaza 850 ezer forintos nettó havi fizetésre számítanak.

A szülők szerepe

Vagyoni és társadalmi helyzettől függetlenül a külföldi iskolákba járó magyar diákok egyötöde sosem beszélt a szüleivel pénzügyekről. A felső és felső középosztályba tartozók közül valamivel többen válaszolták azt, hogy nem terveznek hitelfelvételt (22 százalék), mint a magukat közép- és alsó középosztályba sorolók (14 százalék). Tíz külföldön tanuló diákból heten vennének fel hitelt a jövőben, közülük többnyire ingatlanra, valamint cégalapítás, cégépítés vagy működtetés céljából.

A külföldön tanuló magyarok mintegy fele bizonytalan abban, hol szeretne elhelyezkedni a következő 5-10 évben. Valamivel több, mint az 

egynegyedük válaszolta azt, hogy visszatér Magyarországra, míg 14 százalékuk abban az országban képzeli el a jövőjét, ahol tanul.

88 százalékuk sorolta magát a közép- vagy felső középosztályba, ők valószínűleg a következő 30 év prémium- és privátbanki ügyfelei lesznek.

A „Z generáció” pénzügyi tudatosságát jól mutatja, hogy az öngondoskodás már fiatal korban is fontos szempont, de a korosztály azért még nem gondol az állami nyugdíjra, inkább aktívabb eszközzel kívánja megalapozni biztonságát a későbbiekre.

Külföldön is nyitnak befektetési bankszámlát

A külföldön tanuló magyar diákok jelentős többsége Magyarországon és külföldön is nyit befektetési és bankszámlát, főként az olcsóbb devizaváltás, másodsorban a könnyen kezelhető online befektetési platform miatt. A megkérdezett fiatal befektetők jelenleg nem bízzák a bankjukra befektetéseik kezelését, főleg online tanácsadóplatformokat használnak szakmai információ bevonására, ám a következő tíz évben a százezer euró feletti befektetéseikhez már kifejezetten tervezik prémium- vagy privátbanki tanácsadó segítségét kérni.

A válaszadók 69 százaléka nem fektetne be kriptovalutába, bár a politikai befolyástól való mentesség és a decentralizáció miatt vonzó lehetőségnek tartják. A támogatók közel háromnegyede szerint a politikától független valuták stabilabbak és megbízhatóbbak a 21. században. A válaszadók inkább negatív véleményt formáltak a kriptovalutákról a kiszámíthatatlanul változékony természete és a piaci szabályozás hiánya miatt.

A felmérés résztvevőinek jelentős többsége (79 százalék) úgy véli: korosztálya a rövid távú befektetéseket preferálja, a legtöbben a jövőben mégis ingatlanba fektetnék be megtakarított pénzüket (41 százalék), ráadásul az ingatlanvásárlás célországa jellemzően nem a munkavállalás országa, hanem Magyarország lenne.

A „Z generáció” tagjai alig vesznek igénybe brókercéget, sokan a befektetéseikhez Redditet, Facebookot vagy más közösségi médiát használnak.

Az ESG-befektetések kiemelkednek, azok kapják a legnagyobb prioritást körükben.

Rovatok