Index Vakbarát Hírportál

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Na nem a háborúnak (sajnos), hanem szombati percről percre tudósításunknak. Köszönjük egész napos kitartó figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó éjszakát!

  • Holtan találtak egy rendőrfőnököt az oroszok által megszállt dél-ukrajnai Mihajlivkában – írja az Ukrinform.

    Az ukrán hírügynökség szerint a férfit – aki korábban ukrán határőrként dolgozott, majd az oroszok érkezése után felajánlotta nekik a szolgálatait – felakasztva találták a városban. 

    Szintén Mihajlivkában gyilkolták meg néhány napja a város oroszok által kinevezett vezetőjét, de vele egy autóba rejtett bomba végzett.

  • Mihajlo Podoljak, az Ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója Ukrajna halálbüntetésének nevezte az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat – adta hírül a Kárpátinfo.

    Zelenszkij elnök egyértelműen ellenzi a tárgyalásokat, és az ukrán társadalom is megingathatatlan, mert teljesen tisztában vannak a kockázatokkal

    – mondta a politikus a The Hillnek adott interjújában.

    Szerinte az amerikai HIMARS MLRS segíthet megfordítani a háború menetét, ha Ukrajna nagyobb számban és gyorsabban megszerezheti ezeket a fegyvereket.

    Hozzátette: az erő megőrzése a harctéren lehetővé teszi Ukrajnának, hogy kivédje Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyalások megkezdésére irányuló kísérleteit, amelyeket Ukrajna halálos ítéletének nevez. Elmondta továbbá, hogy Oroszország a harcok bármilyen szüneteltetését arra használná fel, hogy újra mozgósítson, és még erősebb támadást indítson Ukrajna ellen.

  • Kazahsztán – Oroszország szomszédja és szövetségese – egy évre felfüggesztette a fegyverexportot – közölte a kazah kormány szombaton az ukrajnai konfliktus és a Moszkva elleni nyugati szankciók közepette.

    A volt szovjet köztársaság – amely aktív gazdasági kapcsolatokat ápol Kijevvel – elkerülte, hogy állást foglaljon az ukrán válságban, és a békét támogatta.

    A kazah kormány szombati közleményében nem indokolta meg a fegyverexport leállításáról szóló döntését – számolt be az Al Jazeera.

    Kazahsztán többféle haditechnikai eszközt is gyárt, többek között hajókat, páncélozott és tüzérségi járműveket, géppuskákat, éjjellátókat, gránátokat, torpedókat és védőfelszereléseket. A kormány nem közölte, hogy ezeket a cikkeket exportálják-e.

  • Vlagyimir Putyin elrendelte, hogy „a Donyecki Népköztársaság, a Luhanszki Népköztársaság és a felszabadított területek” összes iskolája fegyveres őrizetet kapjon szeptember 1-től kezdve – írja a RIA Novosztyi Szergej Kirijenko orosz elnökhelyettes közlése alapján.

    Az ukránok nemrég közölték, hogy a megszállt területeken erőszakos asszimiláció zajlik, amelynek részeként a gyermekek szüleit is megzsarolják, hogy oroszosított intézményekbe írassak be a kiskorúakat.

  • A Miamiban élő amerikaiakat arra buzdították, hogy adják le fegyvereiket a rendőrségen, hogy Ukrajnába küldhessék őket – számolt be a Sky News.

    Miami és a város rendőrsége a Guns Buyback program keretén belül arra szólította fel az embereket, hogy ajándékutalványokért cserébe adják le a lőfegyvereket és a sörétes puskákat.

    Minden összegyűjtött fegyvert Ukrajnába küldünk, a mi utcáinkról pedig eltüntetjük azokat

     – mondták a városi tisztviselők.

    A „közbiztonság érdekében” házilag készített vagy replikalőfegyvereket, -légpuskákat és airsoft pisztolyokat is le lehetett adni.

  • Szombaton Ukrajna hivatalosan is megszüntette az együttműködést Oroszországgal a nukleáris energia területén – jelentette be az ukrán kormány egyik képviselője. 

    A két állam még évtizedekkel ezelőtt megállapodásokat kötött erről, de az ukránok néhány hete jelezték, hogy a háború miatt minden együttműködést beszüntetnek Oroszországgal.

  • A helyi rendőrség szerint egy orosz S–300-as rakéta csapódott be egy harkivi lakónegyedbe szombat hajnalban, a támadásban egy ember megsebesült.

    A találat Harkiv történelmi negyedének egyik utcáját érte, nagy krátert hagyva maga után, valamint lakóépületeket is megrongált – írja az Al Jazeera

  • Az orosz hatóságok újraélesztették Herszonban a Naggyneprijanszkaja Pravda nevű, szovjet kori napilapot.

    A The Guardian tudósítja, Shaun Walker bemutatta, hogy milyen címlappal jelent meg az újság. „Oroszország örökre itt marad” – olvasható a borítón az újságíró szerint.

    Walker azt is közölte, hogy a lapban számos olyan cikk szerepel, amelyben szociális támogatásokat, segélyeket ígérnek a lakosoknak, valamint azt, hogy lesz hol dolgozniuk.

    Továbbá azt is hangsúlyozták a kiadványban, hogy a herszoni lakosok „elsöprő erővel” követelik azt, hogy népszavazást tartsanak az Oroszországhoz való csatlakozásról (a legutóbbi hírek szerint ezek a szavazások napokon-heteken belül meg is kezdődhetnek). 

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közleményt adott ki az ukrán légierő napja alkalmából, amelyben megígérte, hogy az ukrán csapatok „lépésről lépésre semmisítik meg a megszállók potenciálját” – írja az Al Jazeera.

    Az ukrán vezető több fotót is posztolt az ország légierejéről, és megfogadta, hogy „az orosz megszállók úgy fognak meghalni, mint harmat a napon”.

  • Az orosz elnök szombaton aláírt egy rendeletet, amelynek értelmében egyösszegű és rendszeres támogatásokkal segítik az Ukrajnából vagy a szakadár köztársaságokból érkező személyeket, illetve az Oroszországba érkező hontalan állampolgárokat is.

    A rendelet szerint a támogatásokat azok kaphatják, akik február 18-án vagy azután (ekkor kezdték meg a szakadár köztársaságok evakuálását) érkeztek az országba, de a nyilvántartásban nem menekültként szerepeltek.

    A szabályozás értelmében havonta 10 ezer rubelt kapnak az érintettek, de a támogatási összeg nőhet bizonyos tényezőktől függően (a több gyermeket nevelő családoknál, egyedülálló szülőknél stb.). Továbbá bizonyos jogcímeken (rokkantság, várandósság, gyermek születése stb.). egyszeri, több ezer rubeles támogatást is kaphatnak az érintettek.

    A támogatást július 1-jétől kezdve visszamenőlegesen folyósítják az érintetteknek egészen 2022. december 31-éig, ameddig a rendelet érvényben marad – írja a RIA Novosztyi, hozzátéve azt is, hogy az orosz elnök egy másik rendelettel korábban arról is döntött, hogy a menekültek egyszerűbben szerezhetik meg az orosz állampolgárságot.

  • A német biztonsági erőknek több bizonyítékuk is van arra, hogy az orosz titkosszolgálatok kémkednek azok után az ukrán katonák után, akiket Németországban képeztek a nyugati fegyverek használatára – írja a Der Spiegel magazin. 

    Mindezt arra alapozzák, hogy két olyan helyszínen is észleltek gyanús járműveket a német katonai erők, ahol ukrán újoncokat képeztek ki. A két helyszín: az Idar-Oberstein a nyugati Rajna-vidék-Pfalz tartományban, illetve a bajorországi Grafenwöhr. Mindkét helyen nyugati fegyverek használatára tanítják az ukránokat – olvasható a jelentésben

  • Az ukrán fővárosban egy épület falára festettek egy képet „Kijev szelleméről”.

    Az ukrán pilóta története a háború kezdetén terjedt el, később azonban az ukrán légierő közölte, hogy valójában nem létezik. Ennek ellenére továbbra is háborús szimbólum maradt, és most az ukrán légierő napja alkalmából adták át ezt a róla szóló műalkotást.

  • A megszállók az ellenőrzésük alatt álló területeken zsarolással akarják rábírni a szülőket arra, hogy az általuk „oroszosított” iskolákba írassák gyerekeiket. Emiatt az ukrán külügyminisztérium az UNESCO-hoz fordult – írja a Kárpáti Igaz Szó.

    Herszon és Zaporizzsja ideiglenesen megszállt régióiban az oroszok azzal fenyegetik a helyi lakosokat, hogy amennyiben nem íratják be gyerekeiket az általuk ellenőrzött iskolákba, akkor elszakítják őket a családjuktól, és internátusokba zárják a fiatalokat.

    Moszkva az oktatást az elnyomás eszközeként használja. Felszólítjuk az UNESCO-t, hogy haladéktalanul reagáljon erre a bűncselekményre

    – mondta Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője.

    Korábbi hírek szerint a Luhanszki területen 10 ezer rubelt ígérnek azoknak, akik szeptember 15-ig a megszállók ellenőrzése alatt működő iskolákba küldik gyerekeiket.

  • Pénteken megjelent az interneten egy felvétel arról az autós bombamerényletről, amelyben ukrán partizánok megöltek egy orosz tisztviselőt a Donbászban.

    Aszkjar Lajszevet még augusztus 11-én robbantották fel az autójában Sztarobilszkben. A robbanást még túlélte, de néhány nappal később meghalt a kórházban.

    A férfi 2014 előtt még az ukrán titkosszolgálatnál (SZBU) dolgozott, akkor viszont átállt a luhanszki szakadárok oldalára. 

    Az ukránok az utóbbi időben már több ehhez hasonló, autós bombamerényletet is végrehajtottak. Néhány napja a Mihajlivka városát vezető orosz tisztviselőt, Ivan Szuskót ölték meg ugyanezzel a módszerrel.

  • Radioaktív szivárgás veszélye áll fenn az orosz csapatok által megszállt ukrajnai zaporizzsjai atomerőműben – közölte Ukrajna állami nukleáris ügynöksége.

    Az Enerhoatom szerint az orosz csapatok az elmúlt napon többször is lőtték az erőmű területét Dél-Ukrajnában, míg az orosz védelmi minisztérium azt állítja, a kijevi csapatok voltak a felelősek ezért – írja az Al Jazeera.

    Az időszakos lövések következtében az erőmű infrastruktúrája megsérült, fennáll a hidrogénszivárgás és a radioaktív anyagok kiszóródásának kockázata

    – számolt be az Enerhoatom.

  • Az ősszel fog eldőlni az, hogy miként zárhatja az idei évet Ukrajna a háborúban  – ezt mondta Vadim Szkibickij, az ukrán hírszerzés tisztviselője egy interjúban.

    Kifejtette: szeptemberben és októberben még lesz esély arra, hogy nagyobb mértékben elmozduljanak a frontvonalak, utána viszont novembertől jön a rossz idő, majd a tél. Harcok akkor is lesznek ugyan, de kevésbé lesz intenzív a küzdelem, kevesebb változás várható a frontvonalakon.

    Szkibickij azt is hozzátette: akárhogy is alakul az ősz, a téli időszak nehéz lesz. Egyrészt azért, mert az orosz hadsereg állandóan nyomás alatt fogja tartani Ukrajnát, másrészt pedig azért, mert energetikai szempontból megpróbálják majd kiéheztetni Ukrajnát és destabilizálni az ország belpolitikáját.

    És ezáltal megpróbálnak felkészülni a tavaszra, amikor ismét nagy erővel folytatódhat majd a küzdelem

    – fogalmazott a hírszerzés tisztviselője. 

  • Több százezer orosz és belarusz menekült él Ukrajnában, akinek bizonytalanná vált a helyzete. Előfordulhat, Ukrajna elhagyására kényszerülnek, mert nem hosszabbítják meg a tartózkodási engedélyüket – hiába állnak Ukrajna mellett a háborúban. 

    Sokan közülük azért menekültek el, mert súlyos börtönbüntetés várt volna rájuk a hazájukban: egy Euronews által megszólaltatott 31 éves nő a kormányellenes megjegyzései miatt menekült Belaruszból. 

    Júniusban tért be a bucsai bevándorlási hivatalba, hogy meghosszabbítsa a lejáróban lévő tartózkodási engedélyét – ekkor kobozták el az útlevelét. Amikor visszakapta, az útlevélen egy olyan pecsét volt, amely szerint tíz napja van elhagyni Ukrajnát, különben kitoloncolják. 

  • Normális szinten maradt a sugárzás mértéke a zaporizzsjai atomerőműnél – közölte szombat délután Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

    Konasenkov azt mondta, hogy az ukránok bombázták a létesítményt (az ukránok viszont azt állítják, hogy az oroszok lövik az atomerőművet). A vezérőrnagy ezzel összefüggésben arról is beszámolt, hogy az orosz hadsereg tüzérségi ellencsapással megsemmisített egy M777-es mintájú tarackot, amely az erőművet lőtte. 

    Nemrég az Indexen Aszódi Attilát, a paksi atomerőműért felelős volt államtitkárt kérdeztük meg arról, hogy pontosan hogy is áll a helyzet Zaporizzsjában.

  • Az Ukrán Miniszteri Kabinet bejelentette, hogy a tengerészek számára engedélyezik, hogy külföldre utazzanak munkavállalás céljából. 

    Denisz Smihal miniszterelnök elmondta, hogy azok a hadköteles férfiak, akiket legénységi tagként alkalmaznak, elhagyhatják az országot, amennyiben a helyi sorozóhivataloktól engedélyt kapnak a határátlépésre – számolt be a Guardian.

    Eddig a 18 és 60 év közötti, hadköteles férfiak nem utazhattak Ukrajnán kívülre. Smihal szerint több mint százezer ukrán dolgozik a hajózási iparágban.

    Az ukrán tengerészek korábban videóüzenetben kérték Volodimir Zelenszkij elnököt, hogy engedjék őket külföldre munkavállalás céljából. Szeptember 1-től a tengerészek legfeljebb hét napra hagyhatják el Ukrajnát üzleti út miatt.

  • Az orosz védelmi minisztérium közzétett egy videót azokról a harcokról, amelyek a dél-ukrajnai Krivij Rih térségében zajlanak.

    Korábban már írtunk arról, hogy az oroszok szerint ezen a frontszakaszon nemrég megpróbáltak áttörni az ukránok, azonban a légi deszantosok ezt megakadályozták. A védekező csapatok többek közt nehézgéppuskák, tankelhárító fegyverek, gránátvetők és különféle tüzérségi eszközök bevetésével állították meg a támadást.

  • Ukrajna előkészületei egy Oroszországgal való katonai konfliktusra és a tárgyalási hajlandóság hiánya nyilvánvalóvá vált a normandiai négyek 2019 decemberében Párizsban tartott csúcstalálkozója után három hónapon belül – mondta a TASZSZ-nak Rodion Mirosnyik, a Luhanszki Népköztársaság oroszországi nagykövete.

    A találkozón Emmanuel Macron francia, Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, valamint Angela Merkel német kancellár a kelet-ukrajnai helyzet rendezésére ültek össze.

    Korábban Alekszej Danyilov, Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkára azt mondta, hogy az ország hatóságai 2019 decemberétől készültek katonai konfliktusra Oroszországgal, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a normandiai négyek párizsi csúcstalálkozóján elutasította a donbászi helyzet megoldásának minden kompromisszumos lehetőségét.

    „Az, hogy Ukrajna utasítást kapott arra, hogy sem Minszkben, sem a normandiai formátumokban ne egyezzen meg semmiben, és hogy elkezdték előkészíteni a katonai konfliktust, a Párizst követő első három hónapban tökéletesen világossá vált. Teljesen elkerültek minden olyan megállapodást, ami legalább valamilyen hosszabb távú tűzszünetet tudott volna biztosítani” – mondta a tisztviselő.

  • Miközben a világ figyelmét lefoglalja a Donbász, addig az oroszok megkezdték a fegyverkezést az Északi-sarkon – közölte a NATO-főtitkár. 

    Jens Stoltenberg Kanadába látogatott, ahol arról beszélt: Moszkva úgy próbálja beállítani a háborút, mintha az az Egyesült Államok és Oroszország között zajló történelmi küzdelem lenne. Ám ha az oroszok valóban azt tervezik, hogy megtámadják az Egyesült Államokat, akkor az ehhez vezető legrövidebb út az Északi-sarkon át vezet. Nem lehet véletlen, hogy Moszkva épp ezt a térséget választotta a hiperszonikus rakétáinak a teszteléséhez – írja az Euronews

    Oroszország egy új Sarkköri Parancsnokságot hozott létre, és megnyitott több száz, szovjet időkbeli bázist, köztük reptereket és mély vizű kikötőket. Eközben Moszkva itt teszteli a legújabb fegyvereit is

    – figyelmeztetett a NATO-főtitkár.

    Jens Stoltenberg szerint itt lenne az ideje, hogy a Nyugat is haderőfejlesztésbe kezdjen északon. 

    Itt az ideje annak, hogy felismerjük: megváltozott a politikai valóság, és meg kell védenünk a NATO fennhatósága alá tartozó területeket, beleértve az Északi-sarkvidéket

    – figyelmeztetett Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is. 

  • Ukrajna elegendő szükséges gyógyszerrel rendelkezik a zaporizzsjai atomerőműben bekövetkező baleset esetére – jelentette ki az ukrán egészségügyi minisztérium vezetője, Viktor Ljasko.

    A vezető emellett felszólította a polgárokat, hogy ne vásároljanak kálium-jodidot. Ljasko szerint a potenciális becsapódási zónában lévő összes kórház rendelkezik a gyógyszerrel, ami a megfelelő arányban tartalmazza a hatóanyagokat. 

  • A Mikolajivi területen tartóztatták le azt a férfit, aki az orosz hadsereg vezérkarának a beépített embere volt – ismertette az Ukrán Biztonsági Szolgálat.

    Az ukrán titkosszolgálat szerint a férfi folyamatosan gyűjtötte az információkat az ukrán védelmi erőkről és a felszerelésükről. A legfontosabb feladata azonban az volt, hogy a HIMARS rakétavetők pontos pozícióját tudassa az orosz hadsereggel. 

  • A Nyugat által bevezetett, „szabályokon alapuló rend” a világ rasszista megosztását vetíti előre – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton. 

    Az ötödik Fiatal Diplomaták Fórumán tartott beszédében Lavrov megismételte, hogy Oroszország ragaszkodik az ENSZ Alapokmányának alapelveihez, és kijelentette, az országa következetesen támogatja a népek kulturális sokszínűségét és a „saját úthoz” való jogukat – írja a TASZSZ.

    Kategorikusan elutasítjuk a neokoloniális »szabályokon alapuló rendet«, amelyet az Egyesült Államok vezette Nyugat kényszerít a világra

    – hangsúlyozta az orosz diplomata.

    Ez a parancs biztosítja a világ rasszista felosztását egy olyan kiváltságos országcsoportra, amelynek alapvetően joga van mindenhez, a világ többi részének pedig kötelessége őket követni és az ő érdekeiket szolgálni

    – tette hozzá a külügyminiszter.

  • A brit Királyi Haditengerészet kiképzi az ukrán hadsereget a tengeri aknák felderítésére alkalmas új, víz alatti drónok használatára. A felszerelés lehetővé teszi a haderő számára, hogy megtisztítsa partjait a robbanóanyagoktól, amivel megkönnyítheti a gabonaexportálás zökkenőmentességét Ukrajnából.

    A hajók szonártechnológiával kutatják át a tengerfeneket, hogy azonosítsák a robbanóanyagokat fenyegető veszélyeket Ukrajna partjai körül.

    Néhány héten belül több mint egy tucat ukrán tengerészt képeznek ki, és az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok hat drónnal ajándékozza meg őket – írja a Sky News.

  • Az Egyesült Államok által Ukrajna rendelkezésére bocsátott HIMARS rakétavető rendszerek nem jelentenek fenyegetést Oroszországra, de minden a rakéták hatótávolságán múlik – közölte Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese pénteken, amit a TASZSZ írt meg.

    Ami a HIMARS-okat illeti, természetesen egyelőre nem jelentenek nagy veszélyt 

    – mondta a francia LCI televíziós csatornának adott interjújában. Szavai szerint azonban az ilyen fegyverek a rakéták kategóriájától függően különböző hatótávolságra képesek kilőni.

    Ez azt jelenti, hogy ha egy ilyen rakéta 70 kilométeres távolságot tesz meg, az egy dolog, viszont ha a hatótávolsága 300-400 kilométer, az már egészen más. Ez veszélyt jelent Oroszország területére

    – hangsúlyozta.

  • Egy amerikai állampolgár nemrég meghalt Ukrajnában – közölte az amerikai külügyminisztérium szóvivője. A tisztviselők kapcsolatban állnak a családdal, és konzuli segítséget nyújtanak.

    A szóvivő a Guardian szerint hozzátette, „megismételjük, hogy az amerikai állampolgároknak nem szabad Ukrajnába utazniuk azok miatt az Ukrajnában tartózkodó amerikai állampolgárok miatt, akiket az orosz kormányzat kiszemelt, és a már Ukrajnában tartózkodó amerikai állampolgároknak azonnal távozniuk kell az országból, ha ez biztonságos, bármilyen kereskedelmi vagy más, magánúton elérhető földi közlekedési eszközzel”.

  • Ukrajna szerint Moszkva a zaporizzsjai atomerőműből áramot akar átirányítani a Krím félszigetre, amelyet 2014-ben orosz csapatok annektáltak.

    Washington csütörtökön figyelmeztetett egy ilyen lépés ellen, Vedant Patel külügyminisztériumi szóvivő pedig azt mondta, hogy „elfogadhatatlanok” az áram átirányítására irányuló kísérletek a megszállt területekre.

    Az ott termelt villamos energia jogosan tartozik Ukrajnához – írja a Guardian.

    A brit védelmi minisztérium szerint a műholdképek az orosz csapatok fokozott jelenlétét mutatják a délkelet-ukrajnai megszállt erőműnél, az egyik reaktor 60 méteres körzetébe páncélozott személyszállító járműveket telepítettek.

Rovatok