Az ukrán fegyveres erők megakadályozták az oroszok offenzíváját Szlavjanszk, Bahmut és Avdijivka irányába – számolt be az ukrán hadsereg Facebook-oldalán.
Azonban a jelentés szerint továbbra is fennáll annak a lehetősége, hogy az orosz hadsereg Kalibr típusú, tengerről indítható cirkálórakétákat vet be az infrastrukturális létesítmények ellen.
Valamint folytatódtak a támadások Harkiv irányába is. Az ellenséges haderő ágyúzást hajtott végre Harkiv, Pobeda, Protopopovka, Gusarkova, Szlatino, Ivanovka, Petrovka, Russzkaja, Lozovaja és Szosznovka települések ellen – írta az Unian ukrán hírügynökség.
Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy azok az ukrán útlevéllel rendelkezők, akik a moszkvai offenzíva óta Oroszországba léptek, határozatlan ideig az országban élhessenek és dolgozhassanak.
Eddig az ukránok 180 napon belül legfeljebb 90 napig tartózkodhattak Oroszországban. A hosszabb tartózkodáshoz vagy munkavállaláshoz külön engedélyre vagy munkavállalási engedélyre volt szükség.
Az új intézkedés lehetővé teszi, hogy az ukrán állampolgárok és az Oroszország által függetlennek elismert ukrajnai szakadár keleti régiókból származó személyek munkavállalási engedély nélkül dolgozhassanak Oroszországban, és időkorlát nélkül élhessenek az országban.
A rendelet a Guardian szerint megtiltja az ukrán állampolgárok kitoloncolását is, kivéve a börtönből szabadultakat vagy azokat, akikről úgy ítélik meg, hogy veszélyt jelentenek Oroszország biztonságára.
Jens Stoltenberg elmondta, hogy Oroszország egyre aktívabb az Északi-sarkvidék térségében, sorra nyitják meg újra a szovjet időkben kiépített bázisokat, amelyeken a legmodernebb fegyvereiket, köztük hiperszonikus rakétákat állomásoztatnak és tesztelnek.
Ezért a NATO-nak is meg kell erősítenie jelenlétét – figyelmeztetett a NATO-főtitkár.
A munka már el is kezdődött, a szövetség így elsőként tengerészeti felderítő és járőr repülőgépekbe ruház be, hogy pontos képet alkothasson arról, mi is zajlik „fenn, a messzi északon, majd még tovább fokozza erőfeszítéseit” – fejtette ki Jens Stoltenberg az MTI szerint, aki a napokban Justin Trudeau kanadai kormányfővel látogatást tett Kanada sarkvidéki területén.
Két ember meghalt, miután megtámadták az orosz csapatok a donyecki régióban található Bahmut városát – számolt be a The Guardian szerint Pavlo Kirilenko, a donyecki régió kormányzója.
Mint írták, a Kelet-Ukrajnában található település már régóta célpontja az ellenséges erőknek, akik a régió eddig még nem orosz fennhatóság alatt álló részeit akarják bevenni.
A tárgyalóasztalnál érhet véget Oroszország és Ukrajna háborúja, de csak azután, hogy az oroszok jelentős veszteségeket szenvednek el a fronton – jelentette ki Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a Helsingin Sanomat című finn napilapnak adott nyilatkozatában.
Oroszország csak akkor igazán kész a békére, ha jelentős taktikai veszteségeket szenvedett el. Akkor felhagy az ultimátumokkal, és kénytelen meghallgatni mások érveit. Amikor Ukrajna eléri az 1991-ben megállapított határokat, Oroszország készen fog állni arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljön és aláírja a békeszerződést. Ez az egyetlen lehetőség Európa liberális értékeinek és szabadságának garantálására
– idézi a tisztviselőt a Kárpátalja. Podoljak hozzátette, szerinte Putyin terve az, hogy visszaállítsa a Szovjetuniót.
A brit hírszerzés szerint nem világos, hogy Oroszország a fegyveres erők létszámának növekedését több önkéntes „szerződéses” katona toborzásával vagy a sorkatonaságra vonatkozó éves célszámok feloldásával próbálja-e majd pótolni.
Vlagyimir Putyin elnök ezen a héten írt alá egy rendeletet, amely az ország fél éve tartó ukrajnai inváziója nyomán 1,9 millióról 2,04 millióra növeli a fegyveres erők létszámát.
A brit védelmi minisztérium legfrissebb tájékoztatása szerint a most hatályos orosz jogszabályok alapján a rendelet valószínűleg nem fog „érdemi előrelépést” jelenteni Oroszország harci erejének növelésében. Ennek oka, hogy Oroszország több tízezer katonát veszített, nagyon kevés új szerződéses katonát toboroznak, és a sorkatonák technikailag nem kötelesek orosz területen kívül szolgálni.
Hat, mezőgazdasági termékeket szállító hajó hagyta el az ukrán kikötőket vasárnap reggel – közölte a török védelmi minisztérium.
A mezőgazdasági termékek exportja Ukrajnából egy humanitárius folyosón keresztül történik, azt a török, az orosz és az ukrán hadsereg, valamint az ENSZ képviselői alkotta közös koordinációs központ (JCC) felügyeli. Minden hajót megvizsgálnak, mielőtt azok belépnek a Boszporuszba. Hasonló intézkedéseket alkalmaznak az Ukrajnába tartó üres teherszállító hajókra is – számolt be az MTI.
A JCC folyamatosan tájékoztatja a gabonaszállításban részt vevő feleket a hajók pontos tartózkodási helyéről és útvonaláról, így mind az orosz, mind az ukrán, mind pedig a török katonaság óvni tudja azokat, és biztosítani tudják a tíz tengeri mérföldes (18,5 kilométer) biztonsági zónát a hajóknak a humanitárius tengeri folyosó mentén.
Ausztrália védelmi minisztere vasárnap kijelentette, hogy a héten az európai partnereknél tett látogatásain el kívánja mélyíteni a védelmi kapcsolatokat Franciaországgal, Németországgal és Nagy-Britanniával, mondván, hogy az ukrajnai háború megnövelte a hasonlóan gondolkodó nemzetekkel való együttműködés jelentőségét.
Az augusztus 29. és szeptember 1. közötti utazás lesz Richard Marles első útja azóta, hogy a balközép Munkáspárt májusban megnyerte az általános választásokat – írja a Reuters.
A kormány szerint a franciaországi látogatás segíteni fogja a kétoldalú kapcsolatok helyreállítását és megújítását, és Franciaországot Ausztrália egyik legrégebbi és legképzettebb partnerének nevezte.
Ausztrália júniusban 555 millió eurós egyezséget kötött a francia Naval Group katonai hajógyárral egy több milliárd dolláros tengeralattjáró-üzlet elszalasztása miatt. Canberra azt remélte, hogy a megállapodás segít majd helyrehozni hiányosságot, miután az előző kormány elvetette a megállapodást, és inkább az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával közösen építene nukleáris meghajtású tengeralattjárókat egy új, AUKUS nevű szövetség keretében.
Miután leállította a Coca-Cola Co. gyártását, helyi kóla készítésébe kezd Oroszországban a Coca Cola HBC – számolt be a Reuters.
A tervek szerint az új termék neve a „Dobry Cola” lesz. Mint írták, a Dobry egy gyümölcslémárka volt Oroszországban, de a Coca-Cola Co-tól levált Coca-Cola HBC a hónap elején azt közölte, vizsgálják a helyi márkák kibővítésének lehetőségét.
A közleményükben kiemelték, a „Dobry Colának” nincs kapcsolata a Coca-Colával vagy a Coca-Cola Co-val és saját recept szerint gyártják majd az üdítőket.
Az ukrán és orosz erők továbbra is egymást vádolják a zaporizzsjai atomerőmű közelében történt támadásokkal – írja a The Guardian.
Ukrajna szerint az orosz erők a komplexum közelében lévő területekre lőnek, Oroszország pedig azt állítja, hogy ukrán lövedékek csapódtak be abba az épületbe, ahol nukleáris üzemanyagot tárolnak
Az ukrajnai Dnyipropetrovszk régió kormányzója, Valentyin Reznyicsenko szerint orosz Grad rakéták és tüzérségi lövedékek mértek csapást Nyikopol és Marhanetsz városokra, amelyek a Dnyeper folyó túlpartján, 10 kilométerre vannak a délkelet-ukrajnai erőműtől.
Igor Konyaszenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, az ukrán erők Marhanetszből lőtték az üzemet. A beszámolója szerint tizenhét ukrán lövedék találta el az erőművet az elmúlt napon, és találat ért négy nukleáris üzemanyagot tároló épületet is.
Az oroszok által megszállt ukrajnai Zaporizzsjai Atomerőmű körül cikáznak a lövedékek. Súlyos katasztrófától tartanak a világ vezetői, miközben mindkét fél folyamatosan a másikat hibáztatja. Ezalatt az orosz erők a folyó túlsó partján lévő városokat vették célba Európa legnagyobb atomerőművétől.
A veszély ellenére az ENSZ nukleáris felügyeletének tisztviselői még mindig engedélyre vártak, hogy meglátogathassák a háború déli frontvonalán lévő erőművet.
A zaporizzsjai terület kormányzója, Olekszandr Sztaruh az ukrán televíziónak elmondta, hogy tájékoztatják az embereket arról, hogyan kell jódot alkalmazni sugárzás esetén – írja a Reuters.
Nincs elég katonája a herszoni előrenyomuláshoz az orosz fegyveres erőknek – írta az Institute for the Study of War (ISW).
Az elemzők az Ukrán Fegyveres Erők Déli Parancsnokságának tájékoztatóját idézve azt írták, mindössze tíz orosz katona próbálta megrohamozni az ukrán állásokat Herszon közelében, ami arra utal, hogy Oroszország támadóképességei a herszoni régióban tovább romlottak.
Tíz ember túl kevés ahhoz, hogy manőverező egységként hatékonyan működjön
– mondták a szakértők.
Az ukrajnai háború elől augusztus 27-én 104 ember, köztük 24 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is – közölte a rendőrség.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.
Az ukrán fegyveres erők megakadályozták az oroszok offenzíváját Szlavjanszk, Bahmut és Avdijivka irányába – számolt be az ukrán hadsereg Facebook-oldalán.
Azonban a jelentés szerint továbbra is fennáll annak a lehetősége, hogy az orosz hadsereg Kalibr típusú, tengerről indítható cirkálórakétákat vet be az infrastrukturális létesítmények ellen.
Valamint folytatódtak a támadások Harkiv irányába is. Az ellenséges haderő ágyúzást hajtott végre Harkiv, Pobeda, Protopopovka, Gusarkova, Szlatino, Ivanovka, Petrovka, Russzkaja, Lozovaja és Szosznovka települések ellen – írta az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrajnai háború 2023 elejéig vagy tavaszáig elhúzódhat, minden a fegyverellátás ütemétől függ – ezt Oleg Zsdanov ukrán katonai szakértő jelentette ki.
Megjegyezte, hogy egyes előrejelzések szerint a háború akár jövő őszig is eltarthat, de nem ért velük egyet.
„Ezt a képletet tudom javasolni a háború végének előrejelzésére. Amint a fegyvertételek ipari mennyiségben Ukrajnába érkeznek, még közelebb kell hozni azt az időpontot, amikor a katonáink visszatérnek a partnerországok katonai központjaiban folytatott kiképzésekről. A visszatérésüktől számítva három-négy hét múlva állhat készen az ország az ellentámadásra” – véli Zsdanov a Unian szerint.
A leköszönő brit miniszterelnök Vlagyimir Putyint okolta a súlyosbodó energiaválságért és azt állította, hogy az orosz elnöknek mindez tetszik is. Boris Johnson elismerte, hogy az energiaszámlák idén télen „szemet szúróak” lesznek és a fűtés költségei már most is ijesztőek egyesek számára.
Putyin ukrajnai inváziója volt az, ami visszafogta az energiapiacokat. Putyin háborúja az, ami a brit fogyasztók kárára megy. Ezért duplázódik meg az önök energiaszámlája
– írta Boris Johnson a Sky News szerint.
Magyarország területére augusztus 27-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 7445 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 14566 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség honlapján.
Hozzátették: a beléptetettek közül a rendőrség 304 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrán hírszerzés információi szerint az orosz hadsereg a háború kezdete óta már 160 ezer katonát bevetett.
Vadim Szkibicki, az ukrán hírszerzés vezetőségének egyik tagja a Kijev Independentnek elmondta: az orosz nemzeti gárda embereinek létszáma még ezen felül számolandó – őket bízták meg az oroszok által ellenőrzött szakadár területek kontrollálásával.
A Pentagon az elmúlt hónapokban kiterjesztette az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat a légi szállítás helyett a tengeren keresztül – írja a Washington Post.
A tengeri fegyverszállítás néhány héttel az orosz invázió kezdete után kezdődött, de tavasszal jelentősen kibővült, amikor Washington elkezdte Kijevet ellátni tarackokkal és más nehézfegyverekkel, amelyekhez folyamatos lőszerutánpótlásra van szükség. A lap megjegyzi, hogy bár a légi úton történő szállítások hatékonyabbak, a tengeri szállítás nagy mennyiségű áru szállítását teszi lehetővé, ami lehetőséget ad Kijevnek arra, hogy fegyverkészleteket halmozzon fel.
Köszöntjük kedves olvasóinkat az orosz–ukrán háborúról szóló élő tudósításunkban. Tartsanak velünk ma is! A legfontosabb szombati történésekről ide kattintva tájékozódhatnak.