Irán és Oroszország egyre szorosabbra fűzi a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait, mert a fokozódó elszigeteltségben szinte csak egymásra támaszkodhatnak.
Irán és Oroszország minden eddiginél szorosabbra fűzi a kapcsolatait: a nemzetközi elszigeteltség arra készteti a két országot, hogy fokozza a kereskedelmi és katonai együttműködést. A szövetség pedig már az Egyesült Államokat is kezdi aggasztani – írja a The Wall Street Journal.
Júliusban Irán vált a világ legnagyobb oroszbúza-vásárlójává. Ugyanebben a hónapban Oroszország egy iráni műholdat bocsátott az űrbe, ami Teherán űrprogramjának ritka sikereként könyvelhető el. Múlt héten Irán adott otthont az orosz erőkkel közös dróngyakorlatoknak. Az Egyesült Államok eközben arra figyelmeztet, hogy Moszkva iráni drónokat is bevethet az ukrajnai háborúban.
A két ország utóbbi időben megfigyelhető tevékenysége azt mutatja, az ukrajnai háború felgyorsította az Oroszország és Irán kapcsolatait megerősítő erőfeszítéseket, amelyekről eddig is sok szó esett, ám ezek kevés eredménnyel jártak. Mindkét ország ellenzi az Egyesült Államok által elképzelt világrendet, és mindketten kemény amerikai szankcióktól szenvednek.
A szorosabb orosz–iráni együttműködés mindkét országnak segítene enyhíteni a nyugati szankciók hatásait: új piacot találhatnának a termékeiknek, fellendíthetnék a katonai együttműködést, ami Moszkva ukrajnai háborújában és Irán Közel-Keleten végzett tevékenységében is a segítségükre lehetne. Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója a közelmúltban „jelentős fenyegetésnek” nevezte az egyre erősödő orosz–iráni kapcsolatokat.
Egyes megfigyelők szerint azonban ennek az együttműködésnek még hosszú utat kell megtennie. Egy újjáélesztett nukleáris megállapodás több orosz befektetést indíthat el Iránban – vélekedett Esfandyar Batmanghelidj, a gazdaságdiplomáciával foglalkozó Bourse & Bazaar Foundation agytröszt vezérigazgatója.
Iráni üzletemberek szerint az elmúlt hónapokban oroszok özönlöttek az iszlám köztársaságba, gyakran épp azért, hogy megvitassák a szankciók megkerülésének módjait. A tárgyalt ügyletek között olyasmik szerepelnek, mint hogy az oroszok iráni márkákra cserélik le az országból kivonult nyugati márkákat, illetve hogy az irániak autóalkatrészeket adnak el a harcban álló oroszok autógyártóinak.
Emellett megbeszéléseket folytattak egy Oroszországból Iránon át Indiába vezető exportfolyosóról, valamint egy olyan bankrendszer felállításáról is, amelynek nem árthatnának az amerikai szankciók.
Mindkét országnak nagy szüksége van kereskedelmi partnerekre, még akkor is, ha csak korlátozott módon tudják segíteni egymást. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint az orosz bruttó hazai termék idén hat százalékkal csökken. Az IMF arra számít, hogy Irán GDP-je idén három százalékkal nő, de az ország továbbra is ötvenszázalékos inflációval és rekordalacsonyra süllyedő értékű valutával küzd.
Amikor elkezdődött a háború, Oroszországot szankciók sújtották, és pénzügyi problémákkal kellett szembesülnie. Irán egyike volt azon kevés országnak, amely kész volt »elfogadni« ezt a politikai kockázatot
– magyarázta Masha Belikova, a londoni Fastmarkets elemzője.
Irán júniusban orosz delegációt fogadott Kashanban, hogy bemutassa támadó drónjait – véli a Fehér Ház. Azt állítják, hogy Irán olyan orosz katonák kiképzésében segédkezik, akik aztán Ukrajnába mennek harcolni. A szóban forgó dróntechnológiák kulcsfontosságú eszközzé váltak a szaúdi olajmezők és a Gázai övezet ellen elkövetett támadásokban.
Teherán tagadja, hogy bármilyen segítséget nyújtana Oroszországnak az ukrajnai háborúban. Ali Balali tábornok, az IRGC légierő egyik vezető tisztje a múlt héten közölte, a dróngyakorlatok célja csupán a globális terrorizmus elleni küzdelem. A katonai drónversenyt, amelyben olyan orosz szövetségesek, mint Örményország és Belarusz, szintén részt vesznek, először 2015-ben indították el.
(Borítókép: Iráni katonák a Nemzetközi Hadijátékokon a kalinyingrádi régióban 2022. augusztus 13-án. Fotó: Vitaly Nevar / Reuters)