Az orosz külügyminisztérium szerint az Egyesült Államok felelős Európa gázellátási válságáért, mivel az európai vezetőket arra az „öngyilkos” lépésre késztette, hogy megszakítsák a Moszkvával való gazdasági és energetikai együttműködést.

Arra a kérdésre, hogy minek kell történnie ahhoz, hogy az Északi Áramlaton újrainduljon a gázszállítás, Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta újságírói kérdésre:

Figyeljen, önök olyan kérdéseket tesznek fel, amelyekre még a gyerekek is tudják a választ: azoknak, akik ezt elkezdték, be kell fejezniük.

Az orosz szóvivő elmondta, hogy az Egyesült Államok régóta arra törekszik, hogy megszakítsa az Oroszország és az európai nagyhatalmak, például Németország közötti energetikai kapcsolatokat – írja a Guardian.

A gazdaságfejlesztési minisztérium vezetője, Maxim Resetnyikov „lehetséges mumusnak” nevezte az oroszországi recesszióról szóló Bloomberg-kiadványt. Szerinte a bejelentett forgatókönyvek analitikus számítások arról, hogy mi fog történni, ha az ország nem áll ellen a szankcióknak.

Ezeket a forgatókönyveket úgy kell kezelni, mint lehetséges rémtörténeteket. Ezek analitikus számítások, amelyeket csak arra használtunk, hogy kiszámítsuk, mi történik, ha nem állunk ellen, ha nem teszünk semmit

– mondta Resetnyikov az újságíróknak.

Hétfőn a Bloomberg közölt egy cikket, amelyben egy bizalmas, az orosz kormány ülésére készített, az orosz gazdaság helyzetéről szóló jelentésre hivatkozott. A dokumentum állítólag többéves recessziót jósol Oroszországban a szigorúbb szankciók és az importfüggő iparágak válsága miatt – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség. 

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az újonnan beiktatott brit miniszterelnök, Liz Truss „nem törekszik kompromisszumra, és nem segít az országnak a nemzetközi porondon”.

A Sky News azt írja, Moszkva megvetéssel fogadta a politikus győzelmét, ugyanis szerintük Liz Trussnak oroszellenes álláspontja van. 

Oroszország hálás Thaiföldnek az ukrajnai események objektív értékeléséért és a nemzetközi színtéren kialakult helyzet valódi okainak megértéséért – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden a thaiföldi miniszterelnök-helyettessel és külügyminiszterrel folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón.

Hálásak vagyunk thaiföldi kollégáink kiegyensúlyozott, tárgyilagos és felelősségteljes álláspontjáért az Ukrajnában és környékén zajló eseményekkel kapcsolatban, hálásak vagyunk azért, hogy megértették a jelenlegi helyzet valódi okait a nemzetközi színtéren

– mondta a miniszter a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.

A svájci kormány beleegyezett, hogy pénzügyi segítséget nyújt az állami tulajdonú Axpo villamosenergia-ipari csoportnak. Ez a legutóbbi európai energetikai vállalat, amely állami támogatást igényel, miután Oroszország ukrajnai háborúja miatt az egekbe szöktek a gázárak.

Az Axpo, amely a múlt héten kért ideiglenes kormányzati segítséget, négymilliárd svájci frank (1669 milliárd forint) hitelhez juthat, hogy az energiaválság közepette biztosítsa fizetőképességét – írja a Guardian.

A szövetségi energiahivatal közölte, „a kormány kedvezően reagált, hogy ne kerüljön veszélybe Svájc energiaellátása”. Hozzátette, hogy az Axpo az ország számára „rendszerszinten” jelentős villamosenergia-ipari vállalat.

A heves támadások miatt megerősíti az ukrán hadsereg Szumi és Csernyihiv régió védelmét – számolt be Andrij Demcsenko, az Ukrán Állami Határszolgálat szóvivője. 

A közelmúltban Szumi régió ágyúzása mellett megnövekedett a Csernyihiv régió elleni támadások száma is. Az ukrán védők az újabb invázió ellen erősítik meg a terület határvédelmét – emelte ki Demcsenko az Unian ukrán hírügynökség szerint. 

Az orosz statisztikai hivatal (Roszstat) szerint 419 ezren hagyták el Oroszországot 2022 első felében, kétszer annyian, mint a tavalyi év első hat hónapjában. Az elmúlt években ez volt az első alkalom, hogy

Oroszország hagyományosan vonzó célország az egykori szovjet tagköztársaságok állampolgárai számára. Azonban idén megfordult a tendencia: 369 ezren költöztek ki ezekbe az országokba, és mindössze 295 ezren költöztek be Oroszországba a szóban forgó területekről. A kiköltözők közül közel 80 ezren a szomszédos Ukrajnát választották úti célul, ahol február óta háború zajlik.

Az ukrajnai háború miatt nemcsak Ukrajnában, hanem Oroszországban is megmozdult a lakosság: a kormány politikai ellenfelei, szakértők, értelmiségiek döntöttek a távozás mellett, miközben számos nyugati vállalat kivonult az országból. A könnyen teljesíthető beutazási feltételek miatt az MTI szerint Örményországban és Georgiában is nagyobb lélekszámú orosz közösségeket találni.

2022 első felében összesen 480 ezer fővel lett kevesebb Oroszország lakossága, a természetes népességcsökkenést is beleszámolva.

A szeptember 6-i támadások következtében megsemmisült egy lakóház Harkiv központjában – számolt be Oleg Szinyehubov, a város katonai igazgatásának vezetője. 

A sérültekkel kapcsolatos információk pontosítása jelenleg is folyamatban van. Egyelőre senkit sem ápolnak kórházban

– írta Telegram-csatornán a vezető. 

Megérkezett a primorjei Szergejevszkij gyakorlótérre Vlagyimir Putyin, ahol a Vosztok–2022 stratégiai parancsnokság gyakorlat aktív szakasza zajlik – számolt be Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára kedden. 

Az elnök megérkezett a Szergejevszkij gyakorlópályára, ahol a Vosztok–2022 gyakorlat utolsó része zajlik

– mondta a Kreml szóvivője.

Putyin zárt találkozót tart Szergej Sojgu védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimovval, az orosz fegyveres erők vezérkarának főnökével – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség. 

Az Ukrán Fegyveres Erők beszámolója szerint szeptember 6-ra elérte az 50 ezret az elesett orosz katonák száma. 

Az ukrán jelentés szerint a háború február 24-ei kezdete óta 

• 2077 orosz tank,
• 4484 páncélozott harcjármű,
• 1179 tűzérségi rendszer, valamint
• 236 légi jármű semmisült meg. 

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy „a nyugati országok – köztük Németország és az Egyesült Királyság – által országunk ellen bevezetett szankciók” a felelősek azért, hogy Oroszország nem tudott gázt szállítani az Északi Áramlat 1 gázvezetéken keresztül.

„Más ok, amely a szivattyúzásban problémákat okozna, nem áll a háttérben” – mondta Peszkov.

A Gazprom vezérigazgató-helyettese, Vitalij Markelov visszatért a gázvezeték lezárásának eredeti okához – a karbantartási problémákhoz –, amikor azt állította, hogy addig nem nyitják meg, amíg a Siemens Energy meg nem javítja a hibás berendezéseket.

„Meg kellene kérdezni a Siemenst. Előbb nekik kell megjavítaniuk a berendezéseket” – mondta Markelov a Guardian szerint az orosz csendes-óceáni kikötőben, Vlagyivosztokban megrendezett Keleti Gazdasági Fórumon, amikor arról kérdezték, hogy mikor kezdheti újra a gázszivattyúzást a vezeték.

Egy magas rangú ukrán elnöki tanácsadó azt állította, hogy az ukrán erők ellentámadást folytatnak az ország keleti és délkeleti részén.

„Ukrajna fegyveres erőinek ellentámadási akciói nemcsak Ukrajna déli részén, hanem keleten és délkeleten is zajlanak” – közölte Olekszij Aresztovics a Telegram-csatornáján hétfőn késő este.

Az Ukrajna déli részének felszabadítására irányuló hadművelet kezdete óta hadseregünk több települést is felszabadított a Dnyeper nyugati partján.

Ezek finom mozgások a térképen, de a front különböző szektoraiban indított ellentámadások az egész helyzet megváltozását jelzik előre

– közölte Aresztovics, aki a Guardian szerint azt állította, hogy a Dnyeper jobb partján elkezdték bekeríteni az orosz erőket, és azt jósolta, hogy egy hónapon belül „rendkívül nehéz helyzetbe” kerülnek.

Rakétákkal támadták meg Krivij Rihet szeptember 6-án reggel – számolt be Olekszandr Vilkul, a város katonai adminisztrációjának vezetője. 

A vezető Telegram-csatornán azt írta, légiriadó közben lőtték ki a rakétákat. A város lakosságát arra kérték, mindenki maradjon fedezékben. 

A háború kezdete óta Ukrajna katonai műveleteiből származó vesztesége 326 milliárd dollár – számolt be Denisz Smihal, ukrán miniszterelnök. 

A politikus szerint az összesítést a Világbank szakértői készítették, akik azt is megállapították, hogy a megsemmisült infrastruktúra újjáépítéséhez 105 milliárd dollárra lenne szükség. 

A TASZSZ orosz állami hírügynökség azt írja, Szerhij Maricsenko ukrán pénzügyminiszter áprilisban adott interjújában azt mondta, a háború február 24-ei kitörése óta 270 milliárd dollárnyi kár keletkezett Ukrajna polgári és katonai létesítményeiben. 

Magyarország területére hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 5381 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6343 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség. 

A beléptetettek közül a rendőrség 209 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Hozzátették: az ukrajnai háború elől szeptember 5-én 18 ember, köztük 5 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Az amerikai hírszerzés úgy értékelte, hogy Moszkva tüzérségi lőszert vásárol Észak-Koreától – jelentette a The New York Times, annak nyomán, hogy az orosz hadsereg iráni gyártmányú drónokat kezdett használni.

Amerikai kormányzati tisztviselők szerint a fegyvervásárlások azt mutatják, hogy a szankciók elkezdtek hatni, és csökkentik Oroszország erejét, hogy folytassa ukrajnai invázióját. A nemrégiben titkosítás alól feloldott hírszerzési adatok nem adtak részleteket arról, hogy Oroszország mit vásárolt azontúl, hogy tüzérségi lövedékek és rakéták voltak a tételek között.

Oroszország várhatóan több ilyen felszerelést is vásárol majd az amerikai hírszerzés szerint.

Nem tartja szükségesnek Oroszország felvételét a terrorizmust támogató országok listájára Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke.

Arra a kérdésre, hogy Oroszországot fel kell-e venni a terrorizmus szponzorainak listájára, Biden nemmel válaszolt

– mondta a Fehér Ház tudósítója, Jeff Mason.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség arra emlékeztet, hogy július 27-én az Egyesült Államok Kongresszusának Szenátusa határozatot fogadott el, amelyben felszólította a külügyminisztériumot, hogy ismerje el Oroszországot a terrorizmus állami támogatójaként. A dokumentumban a csecsenföldi, grúziai, szíriai és ukrajnai eseményeket nevezik meg a döntés okának.

Az ukrán elnöki tanácsadó, Mihajlo Podoljak hétfőn felszólítást intézett az oroszok által megszállt ukrán területek, valamint a Krím félsziget lakóihoz, miszerint haladéktalanul kezdjenek el betárazni az ivóvízből és keressenek bombabiztos óvóhelyeket. 

Arra kérjük a megszállt területek, köztük a Krím félsziget lakóit, hogy kövessék a tisztviselők ajánlásait a megszállás megszüntetésére irányuló intézkedések során. Nevezetesen, hogy készítsenek bombabiztos óvóhelyeket, halmozzanak fel elegendő mennyiségű vizet és töltsék fel energiatárolóikat. Minden Ukrajna lesz

– írta a Twitteren közzétett bejegyzésében. 

A Kreml szóvivője, Dimitrij Peszkov szerint Oroszországnak van miről beszélnie az ukrán elnökkel annak ellenére is, hogy Zelenszkij kijelentette, nem hajlandó békés módon rendezni a helyzetet – közölte a Rosszija–1 tévécsatorna egyik műsorában. 

Arra a kérdésre, hogy a beszélgetés során milyen témákat vitatna meg a két fél, Dimitrij Peszkov azt felelte: „Természetesen az orosz feltételek teljesítését” – írja a TASZSZ.

Oroszország követelései „továbbra is, teljes mértékben változatlanok”, a „különleges katonai hadművelet” pedig pontosan a terveknek megfelelően halad, ezért semmi kétsége afelől, hogy „minden céljukat el fogják érni” – hangsúlyozta Dimitrij Peszkov.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Hétfői percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ma is!