Index Vakbarát Hírportál

Speciális megoldással próbál kibújni Putyin szorításából Európa

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index csütörtöki hírösszefoglalója

Vége
K  AP20220907206

A legfontosabbak

Index
2022.09.08. 22:04
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Az Egyesült Államok folytatja az ukrán haderő tagjainak németországi kiképzését – közölte az MTI kérdésére a Nemzeti Gárda hivatalát vezető tábornok csütörtökön Washingtonban.

    Daniel R. Hokanson tábornok egy sajtóeseményen elmondta: olyan fegyverekre és képességekre helyezik a hangsúlyt a felkészítés során, amelyekről az ukrán fél úgy gondolja, a leghatékonyabban tudnak hozzájárulni országuk védelméhez.

    A kérdésre válaszul felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok 2014, a Krím félsziget orosz elcsatolása óta szoros kapcsolatban áll az ukrán hadsereggel és légierővel, együtt mérték fel, hogy milyen képességeket kell fejleszteni, mi az, amivel korábban nem rendelkezett az ország, és milyen kiképzési feladatokra van szükség.

    Nagyon odafigyeltünk erre, azonban végül Ukrajnának kell megtennie azt, ami neki megfelelő, a mi országunk ebben támogatni fogja, ahogy ez eddig is történt

    – fogalmazott a tábornok.

  • Mint megírtuk, az Egyesült Államok 675 millió dollárral támogatja Ukrajnát. Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere csütörtökön Kijevben bejelentette, hogy ezen túlmenően további 2,2 milliárd dollárt kívánnak hosszú távú, külső katonai finanszírozásra fordítani Ukrajna és 18 szomszédja biztonságának megerősítésére.

    Olyan NATO-tagokról és regionális biztonsági partnerekről van szó, amelyek esetében a legnagyobb az orosz agresszió kockázata. A mai bejelentés után az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segélyek összege körülbelül 15,2 milliárd dollár a Biden-adminisztráció hivatalba lépése óta

    – áll Blinken közleményében, amelyet az ukrán elnökkel folytatott megbeszélése után adott ki.

  • Volodimir Zelenszkij egyik Telegram-bejegyzésében elégedettségének adott hangot – szúrta ki a Sky News.

    Az ukrán elnök azt írta egy posztban:

    Ukrajna egy pillanatig sem kételkedik önmagában, jövőjében és győzelmében.

    Amint arra kitért, ehhez még hosszú út áll népe előtt, de nem kétséges, hogy ez meg fog történni.

    Bejegyzésével minden bizonnyal arra reagált, hogy egy ukrán tábornok szerint Ukrajna komoly területi nyereségeket tudhat magáénak Harkivban.

  • Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ma arra figyelmeztetett, hogy Ukrajnára és támogatóira kemény tél vár a következő hónapokban, hiszen – mint mondta – ezen a télen még biztosan nem adja fel Oroszország azon célját, hogy elfoglalja Ukrajnát.

    Felhívta rá a figyelmet, hogy az ukrajnai háború sorsdöntő pontjához közeledik, hiszen az orosz offenzíva Donbasznál elakadt, a jelek szerint pedig Ukrajna képes lehet visszaszerezni területeinek egy részét – számolt be a Guardian.

    Stoltenberg a magas energiaáraktól és az inflációtól szenvedő nyugati országokat is arra buzdította, hogy tartsák meg hitüket, hiszen a támogatás mostani megszüntetésének ára túl nagy áldozat lenne.

    Megértem, hogy sokan frusztráltak, és valójában fájdalmat éreznek a NATO-országokban az egyre növekvő energiaárak és a megélhetési költségek miatt. Ugyanakkor emlékeznünk kell arra, hogy az általunk fizetett árat pénzben, amerikai dollárban, fontban vagy euróban mérik, míg az ukránok által fizetett árat a mindennap elvesztett életekben

    – mondta a főtitkár.

  • Az ukrán főügyészség közölte: két ember meghalt, négy pedig megsebesült orosz lövésekben a donyecki területen.

    A Facebookon közzétett bejegyzés szerint csütörtökön „masszív lövések” érték Bakhmut város központi részét, és a lövedékek a szovjet tervezésű Uragan rakétarendszerből érkeztek – írja a Guardian.

    A megszállók lövedékei magánházakat, üzleteket, benzinkutakat és magas épületeket találtak el. Egy helyi lakos meghalt, négy másik megsebesült

    – áll a posztban.

  • Ukrajna több mint 50 kilométeres előrehaladást produkált Harkiv megyében, amely során mintegy 20 falut sikerült felszabadítaniuk a fegyveres erőiknek – írja a Sky News.

    Az Institute for the Study of War közlése szerint az ukrán csapatok Harkiv északkeleti régiójában visszafoglalták az oroszok által birtokolt területek egy részét, miután „valószínűleg kihasználták az orosz haderő átcsoportosítását”.

    Egy ukrán tábornok azt is elmondta, hogy Ukrajna több mint 700 négyzetkilométernyi területet foglalt vissza Harkiv régióban és tőle délen.

  • Egy olasz újságíró megsebesült, miközben a frontvonal közelében zajló harcokról tudósított a déli Herszon régióban – írja a Guardian.

    Az olasz hatóságok közölték, hogy Mattia Sorbit – aki több olasz újság munkatársa – a csütörtöki baleset után kórházba szállították, hogy megműtsék. Hozzátették: állapota nem életveszélyes.

    Az olasz külügyminisztérium megerősítette, hogy Sorbi az oroszok által megszállt területen kórházban van, és hamarosan visszaszállítják Olaszországba.

    Ukrajna az újságíróknak ideiglenesen megtiltotta, hogy a déli frontvonalhoz utazzanak.

  • Zelenszkij üdvözölte Antony Blinken kijevi látogatását mint „fontos jelzést” Ukrajna számára. Az ország épp a déli és a keleti fronton folytat ellentámadást Oroszország ellen – írja az Al Jazeera

    Az egy nagyon fontos jelzés, hogy az Egyesült Államok meglátogatott minket. Nekünk ez a garancia arra, hogy a későbbiekben visszatérhetünk a területünkre

    – mondta az ukrán elnök egy videóban. 

  • Súlyos harcok dúlnak Dél-Ukrajnában, Herszon közelében, és északkeleten, Harkivnál is, miközben a védelmi erők meglepetésszerű offenzívát indítottak – írja a Sky News.

    Úgy tűnik, hogy az elmúlt napok csatáinak hevessége tükröződik az ukrán hadsereg legutóbbi állításaiban az orosz veszteségekről.

    A tegnapi adatok nyilvánosságra hozatala óta az ukrán védelmi minisztérium szerint további 640 orosz katona vesztette életét. A minisztérium szerint ezzel 51 250 főre nőtt az elesett orosz katonák száma.

  • Mint megírtuk, Lettország, Észtország és Litvánia a hét elején jelentette be, hogy megállapodott az orosz állampolgárok beutazásának korlátázásáról az orosz és a belarusz határon. A három balti államhoz később Lengyelország is csatlakozott.

    A Sky News most úgy értesült, hogy a Kreml külügyminisztériuma azt mondta: Oroszország ezt nem hagyja annyiban, nem fog bezárkózni, és megtorló intézkedéseket ígért.

    A beutazási tilalom várhatóan szeptember közepén lép életbe. Kivételt képeznek majd a humanitárius vagy családi okból érkezők, a teherautó-sofőrök és a diplomaták.

  • Az orosz vásárlóknak mégis lesz lehetőségük arra, hogy hozzájussanak az iPhone 14-hez, mert az a párhuzamos importnak köszönhetően megérkezik az országba – közölte Denis Manturov, az orosz ipari és kereskedelmi minisztérium vezetője a RIA Novosztyi állami hírügynökségnek adott interjújában. 

    Az Apple azután vonult ki az országból, hogy az orosz hadsereg február 24-én lerohanta Ukrajnát, ám a jelek szerint a kívánt hatást nem sikerült elérni – írja a CNN

  • Norvégia csütörtökön közölte, hogy mintegy 160 Hellfire páncéltörő rakétát, valamint rakétakilövő állomásokat és irányítóegységeket adományoz Ukrajnának – számolt be a Guardian. Bjorn Arild Gram norvég védelmi miniszter elmondta: éjjellátó berendezéseket is szállítanak Ukrajnának. Hozzátette: a fegyvereket Kijev kérte.

  • Az ukrán jegybank csütörtökön sorrendben már harmadszor hétéves csúcson, 25 százalékon tartotta az alapkamatot, miközben jelezte, hogy az infláció továbbra is magas, és hogy a legnagyobb gazdasági kockázat az elhúzódó háború Oroszországgal.

    A jegybank júniusban emelte az alapkamatot az addigi 10 százalékról a jelenleg is érvényes 25 százalékra.

    Az ukrán központi bank csütörtöki közleményében kiemelte, hogy tovább gyorsul az infláció, üteme azonban némileg kisebb a korábban becsültnél, és hogy továbbra is sikerül ellenőrzés alatt tartani az inflációt.

    A jegybank jelezte, hogy szükség esetén kész kamatot emelni, illetve egyéb intézkedésekkel védeni az ország devizatartalékát és küzdeni az inflációval.

    Az ukrán kormány az idei évre 30-35 százalékos GDP-csökkenést vár – értesült a Magyar Távirati Iroda. A gazdaság jövő évi teljesítménye plusz 0,4 százalék és mínusz 15,5 százalék között alakulhat a kormány legutóbbi előrejelzése szerint.

    Júliusban az infláció 22,2 százalék volt, és a jegybank számításai szerint augusztusban elérte a 23 százalékot.

  • Az ukrajnai háborúval összefüggő tilalmak nyomán, tíz hónapnyi kényszerszünetet követően e hónap utolsó szombatján lép ismét pályára hivatalos nemzetközi találkozón Oroszország labdarúgó-válogatottja – írja az MTI.

    A szbornaja szeptember 24-én vendégként játszik Biskekben, Kirgizisztán legjobbjai ellen  jelentette be az orosz sportági szövetség. A közlés szerint már lekötötték a következő barátságos meccset is: Valerij Karpin szövetségi kapitány alakulata novemberben a világbajnoki résztvevő iráni válogatottal találkozik, szintén idegenben.

    Az orosz válogatott nemzetközi porondon legutóbb 2021 novemberében szerepelt, amikor is vendégként 10-ra kikapott a horvát válogatottól a 2022-es világbajnokságra selejtező sorozat csoportkörének zárómérkőzésén.

  • A háború kirobbanását követően sokan azt hitték, hogy Kijev néhány hét után elesik. Most, hogy közeledünk a 200. naphoz, egyáltalán nem tűnnek lehetetlennek azok az ukrán célok sem, hogy visszafoglalják Herszont vagy a Krímet.

    Így áll most az ukrajnai háború a Liveumap térképe szerint. Pirossal jelölik az orosz ellenőrzés alatt álló területeket.

  • Az ukrán atomenergia-ügynökség vezetője azt állítja, hogy a zaporizzsjai atomerőművet elfoglaló orosz hadsereg az erőmű több munkavállalóját is megkínozta és megölte. Az oroszok mintegy kétszáz embert rabolhattak el. 

    Petro Kotin, az Enerhoatom elnöke azt nyilatkozta egy német lapnak, hogy fogalma sincs az elraboltak tartózkodási helyéről – írja a Szabad Európa

  • Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön kijelentette, hogy egyetért a Vlagyimir Putyin által hangoztatott problémával, miszerint az Ukrajnából származó gabona nem afrikai országokba megy, ahogyan eredetileg gondolták.

    „Putyin úrnak igaza van abban, hogy a gabonafolyosón keresztül nem a szegény országokba, hanem elsősorban a fejlett országokba történnek a szállítások. Putyint aggasztja, hogy az Oroszország ellen bevezetett szankciók idején éppen azokba az országokba küldenek gabonát, amelyek szankciókat vezettek be Moszkva ellen” – idézte Erdogant a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Erdogan szerint Törökország azt szeretné, hogy Oroszországból is szállítsanak gabonát a világpiacra. Putyin szerdán megjegyezte, hogy az Ukrajnából exportált gabona szinte teljes egésze az uniós országokba megy, nem pedig a legszegényebb országokba, ahová a 87 hajóból csak kettőt küldtek.

  • A lengyel kormány bejelentette: Lengyelország is csatlakozik a balti államokhoz az orosz állampolgárok beutazásának új korlátozását illetően – írja az Al Jazeera.

    Lettország, Észtország és Litvánia a hét elején jelentette be, hogy megállapodott az orosz állampolgárok beutazásának korlátázásáról az orosz és a belarusz határon. A beutazási tilalom várhatóan szeptember közepén lép életbe. Kivételt képeznek majd a humanitárius vagy családi okból érkezők, a teherautó-sofőrök és a diplomaták.

  • Egy orosz tanács felszólította az Orosz Föderáció Állami Dumáját, hogy emeljen vádat hazaárulás miatt Vlagyimir Putyin elnök ellen.

    A felhívást Dmitrij Paljuga képviselő tette közzé a Twitteren – írja az Unian hírügynökség.

    Ebben az áll, hogy az Ukrajna elleni háború során az orosz hadsereg „harcképes egységei” megsemmisülnek, és Oroszország „fiatal, munkaképes” polgárai vagy meghalnak a fronton, vagy rokkanttá válnak.

  • Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország korlátozni kívánja a határain keresztül az Európai Unióba belépő orosz állampolgárok számát – jelentette be a négy nemzet.

    Közös közleményükben azt írták: az Oroszországgal szomszédos országokat egyre jobban aggasztja az orosz állampolgárok jelentős és növekvő beáramlása az Európai Unióba és a schengeni övezetbe a határaikon keresztül.

    Úgy gondoljuk, hogy ez komoly veszélyt jelent a közbiztonságunkra és a schengeni övezetre

    – fogalmazott a közlemény.

    Kaja Kallas észt miniszterelnök a Twitteren azt írta: „A kormányom ma úgy dönt, hogy leállítja az Oroszországból az EU-ba irányuló turizmust a határainkon keresztül”. 

    Elmondása szerint ez egy szorosan összehangolt döntés (Lettországgal, Litvániával és Lengyelországgal), válaszul a súlyos közbiztonsági fenyegetésekre. Ugyanakkor hozzátette, hogy ez nem tiltás, kivételek továbbra is maradnak.

    Az új korlátozások szeptember 19-én lépnek életbe – írja a Sky News.

  • Az orosz hadsereg visszaverte az ukrán fegyveres erők arra irányuló kísérletét, hogy körülzárják Balakliját – jelentette ki Vitalij Gancsev, Harkiv megye orosz részről kinevezett katonai-polgári közigazgatásának vezetője csütörtökön a Rosszija 24 hírtelevízióban.

    Balaklija térségében az ukrán fegyveres erők kísérletet tettek arra, hogy elfoglalják a várost, hogy gyűrűbe zárják, de csak annyit értek el, hogy egy kicsit meghajlították a védelmi vonalat, majd ismét visszaszorították őket

    – mondta a tisztségviselő.

    Gancsev szerint „a városban minden rendben  van, a város él, de állandó bombázás alatt áll”. Közölte, hogy Kupjanszkból és a kupjanszki járásból evakuálják a nőket és a gyerekeket, mert a várost és környékét folyamatos ukrán rakétatámadások érik.  A tisztségviselő szerint az ukrán hadsereg „súlyos anyagi és erkölcsi károkat” okozott a lakosságnak – írja az MTI.

  • Az ukrán haditengerészeti erők arról számoltak be, hogy szeptember 7-én megsemmisítettek öt orosz ágyút, két harckocsit, egy tüzérségi rendszert, két többszörös rakétaindító rendszert és egy radarállomást Donyeck és Herszon térségében.

  • Anthony Blinken amerikai külügyminiszter előre be nem jelentett látogatásra érkezett Kijevbe – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    Látogatásának célja az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatásának demonstrálása. A külügyminiszter ukrán tisztviselőkkel találkozik majd.

    Mindeközben Anthony Blinken kétmilliárd dollár katonai segélyt jelentett be Ukrajnának és további 18 olyan állam számára, amelyek a jövőben orosz agresszióval szembesülhetnek.

  • A Magyar Fundraising Akadémia (MFA) által vizsgált civil szervezetek adatai szerint az elmúlt fél évben összességében nem csökkent az adományozói hajlandóság a hazai lakosság körében.

    „A háború február 24-i kitörése után némi megtorpanás volt tapasztalható az adományozói hajlandóság terén általában, utána azonban emelkedő adatok látszanak. Érdemben nem csökkent, sőt enyhén még emelkedett is az adományozói kedv” – nyilatkozta Miha Tamás, a civil szervezeti edukációval, tudásátadással foglalkozó MFA vezetője.

    Az elhúzódó háború miatt kialakuló gazdasági bizonytalanság, instabilitás hatása hosszabb távon mutatkozik meg, ez pedig várhatóan befolyásolja az adományozók lehetőségeit.

    „Lényeges ezenkívül az is, hogy a mostani vizsgálatunkban még nincs benne az emelkedő energiaárak, rezsiköltségek hatása” – jelezte Miha Tamás. „Arra csak később kapunk választ, hogy ez milyen módon hat ki majd a civil szervezeti adományozásra.”

  • Orosz propagandisták és különleges szolgálatok igyekeznek lejáratni Volodimir Zelenszkij elnököt − állítja az ukrán hírszerzés.

    Elmondásuk szerint Moszkva egy új, az orosz különleges szolgálatokhoz kapcsolódó struktúrát hozott létre, amelynek fő feladata az ukrán vezető lejáratása Nyugat-Európa szemében − írta meg a Sky News

  • A párhuzamos importrendszernek köszönhetően az orosz fogyasztóknak is lehetősége lesz megvásárolni az Apple legújabb okostelefonjait – mondta Gyenyisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszter, egyben miniszterelnök-helyettes a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökségnek csütörtökön.

    Az Apple éves őszi termékbemutatóján szerda este négy új iPhone-t, valamint az Apple Watch okosóra és az AirPods fülhallgató új verzióit mutatták be.

    Oroszország ukrajnai inváziója után számos nyugati cég fordított hátat az orosz piacnak, és állította le termékeinek bevitelét az országba.

    Az Apple márciusban, pár héttel a háború kirobbanását követően állította le termékeinek exportját. Ennek ellenére számos fogyasztási, elektronikai és luxusárucikk továbbra is elérhető a boltok polcain, az úgynevezett párhuzamos importnak köszönhetően – adta hírül az MTI.

  • Újabb kárpátaljai veszteségről érkezett hír. A Nagybocskói Községi Tanács közleménye szerint a fronton halt meg Vaszil Simonyak, aki az ungvári járási Ligetesről származott.

  • A brit védelmi minisztérium jelentése szerint Ukrajna nyomást gyakorol az oroszokra Herszon régióban. Egy olyan fontos katonai átkelőt romboltak le, amely az orosz katonai jelenlét egyik fő útvonala a Dnyipro folyó mentén, amit azután hoztak létre, hogy egy közelben lévő közúti híd megrongálódott.

    Ukrajna szisztematikus precíziós célzása a sebezhető átkelőhelyekre valószínűleg továbbra is nyomást gyakorol az orosz erőkre, akik mindeközben próbálják megfékezni az ukrán támadásokat

    – olvasható a jelentésben.

    A brit hírszerzés szerint ez lassítja az oroszok azon képességét, hogy hadműveleti tartalékokat telepítsenek és keletről utánpótlást szállítsanak.

  • Belarusz védelmi minisztériuma közölte, hogy hadserege szeptember 14-ig hadgyakorlatokat tart az ország Ukrajnával és Lengyelországgal határos régióiban, valamint Minszk és Vityebszk térségében.

    Az ukrán vezérkari főnök helyettese, Olekszij Hromov azt mondta, a gyakorlat az ukrán határ átlépésére és Ukrajna azon részeinek elfoglalására összpontosít majd, amelyeket Belarusszia úgynevezett „elveszett területeknek” tekint. Hromov szerint azonban egy Ukrajnába irányuló belarusz offenzíva esélye továbbra is alacsony.

  • A Pentagon Excalibur rakétákat szállított Kijevnek, jelentette a Bloomberg, olyan költségvetési dokumentumokra hivatkozva, amelyeket korábban nem hoztak nyilvánosságra.

    Arról, hogy Washington az Excalibur irányított tüzérségi lövedékeket is beemelte a Kijevnek nyújtott legújabb katonai segélycsomagba, már a Politico című lap is beszámolt saját forrásokra hivatkozva. A Biden-kabinet által Ukrajnának juttatott katonai segélyek teljes összege már meghaladta a tízmilliárd dollárt.

    Az amerikaiak és svédek közösen kifejlesztett M982 Excalibur lövedéke egy 155 milliméteres, kiterjesztett hatótávolságú tüzérségi lövedék, és akár 70 kilométeres távolságról is képes eltalálni célpontokat, ám a lőtávolság a tüzérségi rendszertől is függ.

Rovatok