Ezzel a poszttal véget ér az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezúton is köszönjük egész napos megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! 

Az orosz speciális gyorsreagálású egység (SOBR) harcosai igazi hőstettet hajtottak végre, korlátozott erőkkel védték meg Balaklija városát, és hatalmas károkat okoztak az ellenségnek – mondta Jan Gagin, az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság magas rangú tisztviselője a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek.

„Az ukrán alakulatok monstre veszteségeket szenvedtek mind emberállományban, mind felszerelésben” – jegyezte meg Gagin.

Kaimo Kuusk, Észtország kijevi nagykövete elmondta, hogy a járművet Kijev közelében tesztelik, és megjegyezte, hogy továbbiak is úton vannak. Az ilyen felszerelések segítenek életeken menteni a fronton, közölte a nagykövet.

Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója elmondta, hogy az őrizetbe vett személy, aki együttműködött az orosz hadsereggel, egy meg nem nevezett falu vezetője volt.

„Egyetlen áruló sem fogja megúszni a felelősségre vonást” – jelentette ki Szinyehubov.

A második negyedévben az orosz gazdaság bruttó hazai kibocsátása (GDP) 4,1 százalékkal csökkent éves összevetésben, de 0,6 százalékkal emelkedett az első negyedévhez viszonyítva.

Az orosz statisztikai hivatal pénteki közlése szerint a kibocsátás értéke 69,3 ezer milliárd rubel (1,14 ezer milliárd dollár) volt az első fél évben, amely 0,4 százalékos visszaesés az előző év azonos időszakához képest.

Ágazatok szerint a második negyedévben az építőipar hozzáadott értéke nőtt a leggyorsabb ütemben (4 százalék), de az energiaipar, a mezőgazdaság, az ingatlan-, valamint az információ és kommunikáció szektor is növekedést mutatott. A legnagyobb visszaesést a nagy- és kiskereskedelem (14,1 százalék), valamint a vízügyi szolgáltatások (9,2 százalék) szenvedték el, de a vendéglátás hozzáadott értéke is csökkent a második negyedévben éves viszonylatban.

Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium legfrissebb becslése szerint a GDP idén 2,9 százalékkal, jövőre pedig 0,9 százalékkal csökken.

A minisztérium korábbi előrejelzése 7,8 százalékos visszaesésről szólt 2022-re, amit később 4,2 százalékra módosítottak – adta hírül az MTI.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a tervek szerint szerdán amerikai fegyvergyártók és katonai vezetők előtt fog beszélni, amikor várhatóan több fegyverért folyamodik majd országa Oroszországgal szembeni védelme érdekében – derül ki a beszédről szóló előzetes értesítésből, amelyet a Reuters hírügynökség látott.

Zelenszkij videókapcsolaton keresztül a texasi Austinban, a Nemzeti Védelmi Ipari Szövetség által rendezett konferencián jelentkezik be. A szövetség tagjai közé tartozik a Raytheon Technologies és a Lockheed Martin, amelyek közösen gyártják az Ukrajna által használt Javelin páncéltörő fegyvereket.

Ezek a vállalatok és más vezető fegyvergyártók – a Boeing, a Northrop Grumman, a General Dynamics és az L3Harris Technologies – jelen voltak a Pentagon által összehívott áprilisi találkozón, amelyen Ukrajna fegyverigényeinek megvitatására került sor, írja az al-Dzsazíra.

Elkezdték evakuálni a lakosságot több megszállt településről is az orosz csapatok – írja Makszim Gubinra hivatkozva az Ukrajinszka Pravda.

Minden erőfeszítésünket a helyi lakosság evakuálására összpontosítjuk legalább 3-4 napig, amíg a helyzet stabilizálódik

– fogalmazott az orosz vezető.

A beszámoló szerint buszokat indítanak, amelyekkel az embereket az oroszországi Belgorodi régióba szállítják.

Oroszország azt tervezi, hogy az év végéig 30 millió tonna gabonát szállít a rászoruló országoknak - jelentette be Vlagyimir Putyin elnök az orosz biztonsági tanács állandó tagjainak pénteki operatív ülésén.

Helyesnek véljük, hogy éppen a legszegényebb országokba növeljük a szállítást. Az év végéig összesen mintegy 30 millió tonna gabonát fogunk leszállítani, és készek vagyunk ezt a mennyiséget 50 millió tonnára vagy még többre növelni, mivel idén, hála Istennek, jó termésünk lesz

–  mondta az orosz elnök az MTI tudósítása szerint.

A hatóságok egyelőre nem javasolják, hogy a helyi lakosok térjenek vissza Harkiv régió felszabadított településeire – közölte Oleg Szinegubov, a harkivi regionális katonai közigazgatás vezetője.

A vezető szerint előbb a tisztítást és az aknamentesítést végzik el, ezért még nem javasolják, hogy a régiót elhagyók visszatérjenek a hatóságok erre vonatkozó utasításáig.

Szinegubov elmondása szerint az ott maradó lakosok sokat beszélnek a megszállók által elkövetett bűncselekményekről és aktívan együttműködnek az ukrán rendfenntartókkal – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Az ukrán fegyveres erők vezérkara pénteken közölte, hogy visszaszorították az orosz támadásokat 10 település közelében – írja a Kyiv Independent.

Hozzátette, hogy az orosz erők az elmúlt 24 órában több mint 12 rakétát és több mint 12 légicsapást indítottak Ukrajna területén.

A török elnök arra fogja kérni Oroszországot, hogy használja ki a fekete-tengeri folyosó adta áruszállítási lehetőséget – közölte pénteken az elnökhöz közel álló török média.

Recep Tayyip Erdogan és Vlagyimir Putyin a Sanghaji Együttműködési Szervezet jövő heti kétnapos ülésén vesz részt Üzbegisztánban, ahol kétoldalú tárgyalások is lesznek közöttük.

Az orosz elnök szerdán kilátásba helyezte, hogy korlátozná az ENSZ, Oroszország, Törökország és Ukrajna között korábban létrejött megállapodást, amely lehetővé teszi az ukrán gabona-, élelmiszer- és műtrágyaszállítmányok eljuttatását az Európai Unióba, Törökországba és a világ szegény országaiba.

Noha a négyoldalú megállapodás az orosz exportot is elősegíti, Moszkva azt állítja, hogy az orosz hajók mozgását akadályozzák az ország ellen életbe léptetett szankciók, a nyugati országok pedig semmit sem tesznek a helyzet enyhítése érdekében.

A török média szerint Recep Tayyip Erdogan kijelentette: az orosz elnök joggal panaszkodik arra, hogy a gabonaszállítmányok főleg a gazdag országokba mennek, és bizonyára ezért nem használja a tengeri folyosót. Ezért azt kéri majd Vlagyimir Putyintól a szamarkandi találkozón, hogy indítsa el az orosz áruszállítást.

Egyúttal felajánlotta, hogy Törökország azonnal továbbengedi majd az orosz gabonát és élelmiszert szállító orosz hajókat a szegény országok felé. A török elnök hozzátette: számos ország van nehéz helyzetben főleg Afrikában, amelyeken minél előbb segíteni kell a szállítmányok továbbításával.

A négyoldalú megállapodás betartását felügyelő, Isztambulban székelő koordinációs csoport legutóbbi jelentése szerint az Ukrajnából elindított gabonaszállítmányoknak eddig csak 30 százaléka ment tovább a szegény, vagy közepesen szegény országokba – adta hírül az MTI.

A földgázpiacot érintő európai uniós szabályozás kialakításában tekintettel kell lenni az orosz szállításoktól nagyban függő tagállamok helyzetére – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár pénteken Berlinben.

Olaf Scholz az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel folytatott megbeszélése után kettejük közös tájékoztatóján arra a kérdésre, mennyire tartanak attól, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök teljesen leállítja a földgázszállításokat, ha az EU felső határt vezet be a gáz árára, elmondta, „nagyon figyelmesen” meg kell hallgatni, hogy mit mondanak az ilyen javaslatokra az orosz szállításoktól erősen függő tagállamok.

Németország sok más országgal együtt ki is állt azért, hogy a földgázt ne érintsék az Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni háborúja miatt elrendelt büntetőintézkedések, írja az MTI.

„Nincsenek is ilyen szankciók, a nehézségeket egyedül az okozza, hogy Vlagyimir Putyin visszafogta a szállításokat, nyilvánvalóan azért, hogy gyengítse vagy destabilizálja az európai demokráciákat” – húzta alá Olaf Scholz.

Az ukrán állami energetikai vállalat, a Naftohaz közölte, hogy új választottbírósági eljárást kezdeményezett az orosz Gazprom ellen, mondván, hogy az orosz cég nem fizetett az Ukrajnán keresztül történő gázszállításért.

„Fizetésre kényszerítjük a Gazpromot. A cég vizsgálja a további követelések benyújtásának lehetőségét is” – idézte az al-Dzsazíra Jurij Vitrenko vezérigazgatót.

A háború eddig csaknem százmilliárd dollár fizikai kárt okozott Ukrajnában, az újjáépítés ennek három és félszeresébe, az ukrán éves hazai össztermék (GDP) másfélszeresébe kerülhet – derül ki a Világbank, az Európai Bizottság és az ukrán kormány Washingtonban nyilvánosságra hozott jelentéséből.

A dokumentum szerint az orosz invázió 97 milliárd dollár (mintegy 38 000 milliárd forint) kárt okozott Ukrajnában, az ország ezenfelül további 252 milliárd dollár veszteséget szenvedett el gazdaságának és gyártóiparának megakadása, valamint a háborúhoz kapcsolódó egyéb kiadások miatt.

A jelentés szerint a szegénységi arány a háború előtti két százalékról, 21 százalékra ugrott, miután az ukránok harmada kénytelen volt elmenekülni lakóhelyéről.

A Világbank számításai szerint Ukrajna teljes újjáépítésének költsége – június 1-jei adatok alapján – eléri a 349 milliárd dollárt (mintegy 136 000 milliárd forintot), ami másfélszerese Ukrajna 2021-es, kétszázmilliárd dollárra becsült GDP-jének.

A legsürgősebb helyreállítási és újjáépítési munkák, mint az iskolák és több mint ötszáz kórház működőképessé tétele, 105 milliárd dollárt tenne ki.

Emellett alapvető fontosságú, hogy a közelgő tél előtt lakhatóvá váljanak a megsérült lakások, helyreállítsák a fűtést és a gázellátást – hangsúlyozza a jelentés, amely rámutat, hogy minden számítás előzetes, a számok növekedhetnek, ahogy a háború folytatódik.

A Világbank április végén még hatvanmilliárd dollárra tette az ukrajnai háború okozta addigi anyagi károkat. David Malpass, az intézmény elnöke egy konferencián akkor azt mondta, hogy a gazdasági károk ehhez hozzáadódnak, ahogy azt is megjegyezte, hogy a háború folytatása tovább növeli a veszteségeket – számolt be az MTI.

Ihor Terehov, Harkiv polgármestere szeptember 9-én arról számolt be, hogy orosz lövések megrongáltak egy óvodát és felgyújtottak egy benzinkutat a város egyik kerületében. Terehov arról is beszámolt, hogy az orosz lövések következtében tíz ember, köztük három gyermek megsérült.

A Nyugatnak már régen biztosítania kellett volna Kijevnek azt az anyagi és erkölcsi támogatást, amelyre a teljes katonai győzelem eléréséhez szüksége lesz – mondta Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok a Newsweeknek.

Elmondása szerint az ukránok már megmentették az országukat, és meghatározták a feltételeket, amelyek a teljes szuverenitásuk visszaállításához szükséges, beleértve a Krím félszigetet is. Úgy gondolja, ez jövőre meg is történhet.

Ennyi idő után Oroszország továbbra is csupán Ukrajna területének kevesebb mint húsz százalékát tartja ellenőrzés alatta, és gyakorlatilag kimerültek a lehetőségei további offenzív műveletekre

– mondta Ben Hodges, aki szerint az orosz–ukrán háborúban döntő lesz a 2023-as év, ugyanis Ukrajnának a szabad világ segítségével lehetősége nyílik a győzelemre.

Aggasztó, hogy Oroszország nem teszi lehetővé hadifoglyai meglátogatását, pedig az ENSZ-nek bizonyítékai vannak arra, hogy az orosz hadsereg és a vele szövetséges erők kínozzák az általuk fogva tartottak egy részét, illetve rosszul bánnak velük, ami háborús bűncselekménnyel érhet fel – jelentette ki az ENSZ ukrajnai emberi jogi missziójának vezetője pénteki genfi sajtótájékoztatóján.

Matilda Bogner kérdésre válaszolva beszélt az orosz fogságban lévő hadifoglyokról. Azt monda: az ENSZ megfigyelői ezzel szemben mindeddig akadálytalanul meglátogathatták az ukrán erők által fogva tartottakat, és dokumentálni tudták, hogy az ő esetükben is előfordult kínzás és rossz bánásmód, ami szintén lehet háborús bűncselekmény.

Az ENSZ bizonyítékaival kapcsolatban Bogner beszámolt arról, hogy sok fogságba eső ukránnak úgynevezett befogadó szertartáson kell átesnie, ami gyakorlatilag vesszőfutást jelent: a létesítmények bejáratánál felsorakozott orosz katonák között kell fel-alá futniuk, akik eközben felváltva ütlegelik őket.

Az ENSZ-tisztségviselő és csoportja arról is kapott információt, hogy egyes ukrán hadifoglyok az olenivkai börtöntáborban tuberkulózisban, illetve A típusú hepatitiszfertőzésben szenvednek – mondta.

Az ENSZ képviselőjének kijelentésére reagálva Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette: Moszkva nem tud arról, hogy az ENSZ részéről bárki kereste volna az orosz hadsereget az ügyben. „Így, mivel nincs elég információjuk az esetről, Oroszország nem tud reagálni az ENSZ állítására” – tette hozzá.

A sajtótájékoztatón az ENSZ-képviselő emellett felszólította Moszkvát, hogy emberi jogi alapon engedje szabadon azt a négy várandós nőt, akit Oroszország szintén hadifogolyként tart fogva – számolt be az MTI.

Kritikus szakaszába lépett Oroszország Ukrajna elleni háborúja, az utóbbi napokban újabb területeken kezdődött fegyveres konfliktus ukrajnai területen – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel pénteken Brüsszelben közösen tartott sajtótájékoztatón.

Jens Stoltenberg közölte: a NATO-országok támogatásának köszönhetően az ukrán fegyveres erők a közelmúltban meg tudták állítani az orosz offenzívát a Donbászban, és vissza tudtak foglalni területeket.

Szavai szerint a háború okozta energiaválság és az amiatt fellépő megélhetési költségek növekedése próbára teszik a Nyugat egységét és szolidaritását. Fontosnak nevezte, hogy a háború e következményei ne vezessenek az Ukrajna iránti elkötelezettség csökkenéséhez.

„Az árat, amit mi fizetünk, pénzben mérik. Az ukránok által fizetett ár életekben mérhető” – idézte az MTI a NATO-főtitkárt.

Németország harmadik legnagyobb gázimportőre, a Verbundnetz Gas AG (VNG) állami segítséget kért a szövetségi kormánytól megrendült likviditási helyzete miatt, mivel az orosz gázimport csökkenése után jelentős többletköltségei keletkeztek a gáz piaci áron történő beszerzésével.

A társaság többségi tulajdonosa, a német közműszolgáltató EnWB (74,21 százalékos részesedéssel) pénteki közleményében kiemelte, hogy a társaság a háború előtt pénzügyileg stabil alapokon állt, a megemelkedett gázárak azonban elviselhetetlen terheket jelentének a cég számára már a közeljövőben – közölte a Der Tagesspiegel című napilap internetes kiadása.

A német földgázimport ötödét biztosító VNG mintegy négyszáz önkormányzati és ipari fogyasztót lát el, tavalyi árbevétele 18,5 milliárd euró volt.

Németország legnagyobb földgázimportőre, az Uniper szintén azért került nehéz helyzetbe, mert az orosz földgázszállítások csökkenésével a spot (azonnali) piacon kényszerült beszerezni a földgázt, hogy teljesítse szerződéses kötelezettségeit, mindez jelentős többletköltséget eredményezett.

Augusztusban a gáz ára új csúcsot döntött. Az irányadó holland gáztőzsdén a gáz megawattóránkénti ára 300 euró fölé ugrott az egy évvel korábbi 31 euróról. A jegyzések a legközelebbi, októberi lejáratra pénteken 215 euró körül mozognak.

A német kormány júliusban dobott mentőövet az Unipernek, összesen 19 milliárd euró értékben, amelynek nagy részét az állami fejlesztési bank (KfW) által nyújtott hitelek teszik ki. A német gazdasági minisztérium közölte, hogy megvizsgálja a VNG támogatási igényét – írja az MTI.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök megérkezett Ukrajna fővárosába, hogy az energiáról és a katonai biztonságról tárgyaljon – jelentette a Polsat News lengyel televízió.

Egy szóvivő elmondta, hogy a látogatás „politikai üzenet a Kremlnek” Lengyelország Ukrajnának nyújtott támogatásáról – írja a Guardian.

Az oroszok több rakétaindító rendszerrel lövik Harkiv központját. Lakóházakat és más épületeket érnek találatok − közölte a város polgármestere, Igor Terekov Telegramon. 

Információk szerint egy óvodát is találat ért, egy benzinkút pedig kigyulladt. A hatóságok eddig tíz sérültről, köztük legalább egy gyerekről tudnak − közölte az ukrán Unian hírügynökség. 

Tárgyalások zajlanak az asztélyi ellenőrző pont áteresztőképességének növeléséről – közölte a Kárpáti Igaz Szó szerint Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője.

Azt mondta, hogy a negyven tonna össztömeget nem meghaladó tehergépjárművek számára próbálnák gyorsítani a határon való átjutást.

Ennek érdekében megvizsgálták az infrastruktúrát, és meghatározták a sürgősen elvégzendő teendőket az ellenőrző pont funkcionalitásának bővítése érdekében, valamint megbeszélést tartottak a vámszolgálat és a határőrség képviselőivel is.

E problémák megoldása érdekében kapcsolatba lépünk az ukrán infrastrukturális minisztériummal és Magyarország illetékes minisztériumának kollégáival is

– tette hozzá Viktor Mikita. 

Az Institute for the Study of War (ISW) nevű kutatóintézet közzétette a legújabb térképeket az ukrajnai háborúról.

Ezen világoskék színnel látható, hogy az eddigi adatok szerint a déli, valamint a keleti ukrán ellentámadásokban mely területeket sikerült visszafoglalni. Az ISW ezeket az információkat még csak feltételesen tüntette fel, azonban a keleti előrenyomulásnál már orosz források is megerősítették, hogy az ukránok előretörtek.

Az ukránok előretöréséről a térképek mellett készült egy rövid infografika is, amelyen jól látható, hogy az ukrán csapatok egy fontos szállítási csomópont, Kupjanszk irányába haladnak előre. 

A legfrissebb adatok szerint már ötven kilométert haladhattak az ukránok. Az ISW az eseményeket úgy értékelte: azt, hogy keleten baj van, már az oroszok sem tudják eltitkolni, és a kudarcok miatt olyan mértékben megrendülhetett az orosz katonai vezetésbe vetett bizalom, amire május közepe, az oroszok tragikus kudarcba torkolló folyami átkelése óta nem volt példa (mivel azután az eset után sikeresen nyomultak előre a Donbászban). 

Heves támadások zajlanak Harkivban, helyi idő szerint péntek délutántól – számolt be a város polgármestere, Igor Terekhov Telegram-csatornáján. 

A polgármester kiemelte: az ágyúzások következtében egy óvoda megrongálódott, egy benzinkútnál pedig tűz keletkezett. 

Az áldozatokkal kapcsolatos információkat jelenleg is tisztázzák 

– írta a bejegyzésben. 

Orosz légicsapás következtében dőlt össze egy kórház az észak-kelet ukrajnai Szumi régióban – közölte péntek délelőtt a helyi kormányzó.

Dimitro Zsivitszkij Telegram-üzenetében azt írta,

az orosz légierő határátlépés nélkül nyitott tüzet a határ menti Velika Piszarivka körzetében található kórházra, melynek épületei összedőltek, és többen megsebesültek.

A Reuters hírügynökség hangsúlyozza, hogy a hír valóságtartalmát egyelőre nem lehet független forrásból ellenőrizni, az orosz fél pedig tagadja, hogy civil célpontokat támadna a háborúban – írta az MTI.

Moszkva az Európai Unió által bevezetett vízumkorlátozásokra adott válaszát saját érdekei fogják vezérelni – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak.

Az elnök fő üzenete az volt, hogy azt tesszük, ami az érdekünkben áll

– mondta a Kreml szóvivője.

Valamint hangsúlyozta, hogy Oroszország várja a nyugati országok turistáit, „mert így az emberek látni fogják, hogy hazugságokat mondanak nekik Oroszországról”, és felhívta a figyelmet az orosz diplomatákkal és a nemzetközi események résztvevőivel szembeni „nem megfelelő magatartásra” is.

Válaszaink inkább tükörszerűek lesznek a kölcsönösség elvének megfelelően, amely a diplomáciai kapcsolatok sarokköve

– tette hozzá a Kreml szóvivője a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.

Az Ukrán Fegyveres Erők német és lengyel harckocsikat vetettek be a Herszon régió elleni ellentámadásban – közölte Kirill Sztremouszov, a régió katonai-polgári közigazgatásának helyettes vezetője a TASZSZ szerint.

Összesen 127 egészségügyi létesítményt semmisítettek meg Ukrajnában – közölte az ukrán egészségügyi minisztérium. Hozzáteszik, emellett 826 intézmény megrongálódott.

A minisztérium közölte, hogy együttműködik a Project Hope globális egészségügyi szervezettel az egészségügyi ellátás helyreállítása érdekében Ukrajna-szerte.

A jelentés szerint 62, az orosz erők által megrongált létesítményt már helyreállítottak.

Partraszállást kísérelt meg egy ukrán deszant Enerhodar közelében, a támadást visszaverték – jelentette ki Vlagyimir Rogov, az ukrajnai Zaporizzsja megye Moszkva-barát közigazgatási főtanácsának tagja.

„Az ukrán partra szálló erők áttöréssel próbálkoztak Enerhodar felé, de nem sikerült megvetniük a lábukat, a part az ellenőrzésünk alatt áll” – mondta Vlagyimir Rogov. Hozzátette, hogy ezt megelőzően az enerhodari partraszállás mellett megkíséreltek áttörni Dnyiporudne felé, ahol a légierővel is harcoltak, valamint Vaszilivka felé is. Ez volt a harmadik próbálkozás.

Orosz közlés szerint az ukrán hadsereg szeptember 1-jén hajnalban, majd éjjel tett sikertelen kísérletet a partraszállásra Enerhodar és a zaporizzsjai atomerőmű közelében – írja az MTI. Rogov szerint a pénteki partraszállási kísérlet célja is a hídfőállás megteremtése volt a nukleáris létesítmény elfoglalásához.