Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén fejtették ki véleményüket szerdán a magyar jogállamisággal foglalkozó jelentéssel kapcsolatban az EP-frakciók képviselői, illetve a függetlenek. Szavazni csütörtökön szavaztak, és nagy többséggel jóváhagyták.
Vannak olyan vélemények, amelyek szerint ugyan már a 7-es cikkely szerinti eljárás nyomán keletkezett ez a mostani jelentés is, de semmiféle hatással nem lesz a magyar uniós pénzek sorsára. Viszont Kende Tamás nemzetközi jogász, a terület szakértője óv az elhamarkodott kijelentésektől. Úgy véli, hogy az politikailag mindenképpen fontos, hogy az Európai Parlament miként vélekedik arról, hogy az Európai Unió alapvető értékei hogyan érvényesülnek. Ha az Európai Parlament elmarasztalja Magyarországot, mert úgy véli, Magyarországon megsértik az unió alapvető értékeit, akkor annak bizony komoly politikai jelentősége van.
Korábban a magyar állam is ezen az állásponton volt, nem véletlen, hogy 2014-ben és 2018-ban maga a kormányfő személyesen állt ki az Európai Parlament elé, és védte azt az álláspontot, hogy Magyarország igenis jogállam és demokrácia.
A mostani plenáris ülésen azonban ennek az ellenkezőjét állapították meg a képviselők, amikor 433 igen, 123 nem és 28 tartózkodás mellett elfogadták. A szavazás végeredményét rögzítő táblát Twitteren tették közzé.
Az ELTE Nemzetközi Jogi tanszékének docense túlságosan általánosító megfogalmazásnak tartja, amikor valaki azt mondja, hogy ennek a most megszavazott jelentésnek semmi köze nincs a Magyarországnak szánt uniós pénzekhez. Kende Tamás utalt arra, hogy hazánk esetében három területen van vita az unióval, és akár akarjuk, akár nem, ezek kötődnek egymáshoz. Ez a három terület pedig a következő:
A jogállamiság kapcsán azt vizsgálják, hogy Magyarországon közvetlen veszélyben van-e a jogállamiság (megelőző eljárás). Azt még senki sem állítja, hogy Magyarország tartósan és súlyosan megsérti az unió alapvető értékeit (szankcionáló eljárás). Mivel nem az úgynevezett szankcionáló eljárás folyik, hanem az úgynevezett megelőző eljárás lefolytatását kezdeményezték, ebből az eljárásból közvetlenül nem fakadhat pénzügyi szankció, azaz ennek az eljárásnak közvetlenül nem lehet a következménye az uniós pénzek elvesztése vagy elvonása.
Az Európai Parlament ugyan kezdeményezte ennek megindítását, viszont az Európai Unió Tanácsa még nem döntött arról, hogy tényleg elindítja-e az eljárást.
Jogilag tehát semmi nem történt még, viszont politikai értelemben mindez kellemetlen Magyarország számára, hiszen ezzel gyakorlatilag a szégyenpadra került.
A kondicionalitási rendelet részben másra vonatkozik. A kondicionalitási rendeletet Magyarország és Lengyelország nyomására világosan elválasztották a jogállamiságtól, és úgy alakították ki, hogy az uniós költségvetés védelméről szóljon. Ezáltal a felszínen a két dolog független egymástól, de ha mélyebbre nézünk, látjuk, hogy a költségvetési kondicionalitás is részben arról szól, vannak-e Magyarországon független bíróságok, van-e jól működő és független közbeszerzési rendszer, és az Európai Bizottság szerint nincs. Például az is a problémájuk, hogy túl sok az egyszereplős közbeszerzés és túl sok a keretszerződés.
A helyreállítási alap esetében két probléma is van. Magyarország mintegy tíz éve részt vesz az úgynevezett európai szemeszter folyamatában. Ez egy közös, prudens költségvetési tervezési eljárás, amely azoknak az államoknak a laza tömörülése, ahol még nem vezették be az eurót, így nem tartoznak az Európai Központi Bank irányítása alá. A szemeszter az elmúlt években számos ajánlást fogalmazott meg Magyarország számára, amelyeket Magyarország állítólag többségében nem teljesített.
A másik probléma, hogy a helyreállítási alap pénzei esetében általános célok megvalósítását is előírják, mint például a gazdaság zöldítése vagy az uniós zöldpolitika megvalósítása, a munkaerő átképzése stb., ami a járvány idején vált hirtelen szükségessé.
Azonban a benyújtott magyar terv állítólag sem a szemeszterben megfogalmazott elvárásoknak, sem a helyreállítási alap pénzeinek felhasználására vonatkozó általános céloknak nem felelt meg. Vagyis – összegzi a szakértő – a helyreállítási alap pénzeit ESETÜNKBEN formálisan ezért tartják vissza.
Tehát elvben ez független a kondicionalitástól és a jogállamiságtól, viszont politikailag a bizottság ezeket a pénzeket is feltehetően azért tarthatja vissza, hogy így gyakoroljon politikai nyomást a budapesti kormányra.
Kende Tamás úgy látja, hogy a magyarországi jogállamiság helyzetét elítélő jelentés inkább az Európai Bizottságra gyakorolhat nyomást, mert a bizottság állítólag próbálna megállapodni a kondicionalitás és a helyreállítási alap terén Magyarországgal arról, hogy számára milyen feltételekkel fog ebből a pénzből kifizetéseket engedélyezni, ahogy azt Lengyelország esetében tette. Ha a bizottság azt látja, hogy a parlament nagyon elszánt a kérdésben, nem kizárt, hogy keményebb feltételeket fogalmaz meg, vagy egyáltalán nem lép Magyarország kapcsán a lengyel útra.
(Borítókép: A képviselők felállva tapsolnak az Európai Parlament épületében 2022. szeptember 14-én. Fotó: Philipp von Ditfurth / picture alliance / Getty Images)