A szakképzett munkaerő kritikus hiányával szembesülve Németország a zöldkártya saját változatának bevezetését tervezi azzal a céllal, hogy megkönnyítse az unión kívüli állampolgárok számára a munkavállalást.
Chancenkarte, azaz esélykártya – így hívja a német kormány a zöldkártya egyedi változatát, amellyel a kétségbeejtő munkaerőhiányt próbálják enyhíteni.
A válságos helyzetre az ipari szövetségek hívták fel először a figyelmet, amely a munkaügyi tárca szerint egyenesen a gazdasági növekedést lassítja. A Hubertus Heil miniszter által bemutatott új esélykártya a külföldieknek nyújt lehetőséget arra, hogy állásajánlat nélkül is munkát keressenek.
Az egyetlen kikötés szerint az alábbi négy feltétel közül háromnak kell megfelelni megszerzéséhez:
A mércék nem különböznek a kanadai pontrendszerben alkalmazottaktól, bár ott bonyolultabb a súlyozási rendszer. Ráadásul korlátozások is lesznek – idézte a balközép szociáldemokraták miniszterét a Deutsche Welle.
A munkakeresésre jogosító kártyák számát a német kormány évről évre korlátozza a munkaerőpiaci kereslet függvényében. „Ez a minősített bevándorlásról szól, egy bürokráciamentes eljárásról. Esélykártya birtokában meg tudnak élni, amíg itt vannak” – mondta Heil a részletekről.
Sowmya Thyagarajan szerint mindenképpen tapasztalható előrelépés. A fiatal nő 2016-ban érkezett Indiából Hamburgba, hogy repülőmérnöki doktori fokozatot szerezzen. Ma saját németországi cégének, a Foviatechnek a vezérigazgatója, amely közlekedési és egészségügyi szolgáltatások racionalizálására szolgáló szoftvereket fejleszt.
Szerinte a pontrendszer remek lehetőség lehet a külföldről érkezők számára, kivált „a németországi fiatal népesség fogyatkozása miatt”.
Thyagarajan cége jelenleg a németeket és az uniós állampolgárokat részesíti előnyben a munkaerő-felvétel során, egyszerűen azért, mert mindenki más bürokratikus akadályokat okoz.
Egyeseket azonban egyáltalán nem nyűgözte le Heil esélykártyája. „Szükségtelenül magas akadályokat állít fel, és bonyolultabbá teszi a rendszert” – véli a bonni munkaügyi intézet kutatási igazgatója.
„Adjanak az embereknek vízumot, hogy munkát keressenek, és ha egy bizonyos időn belül nem találnak, akkor távozniuk kell – javasolja Holger Bonin. – Ha a kritériumok fontosak a munkáltatók számára, azokról a toborzás során is dönthetnek. Nem kell kártya az előválogatáshoz.”
Bonin azzal érvel, hogy a Heil által felsorolt kritériumok közül néhány talán nem is annyira fontos a németországi munkáltatók számára. Egy nemzetközi, jobbára angolul kommunikáló vállalatot nem fog érdekelni, hogy a jelentkező beszél-e németül vagy élt-e már Németországban.
A képesítés és a nyelvtudás Thyagarajan szerint fontos, az életkor korlátozásában és a szakmai tapasztalatban kevésbé biztos. „Néhány munkakörhöz nem kell tapasztalat, de néhányhoz igenis kell” – mondta.
Németországban a szakképzett munkaerő hiánya már jó ideje gondot okoz. A német fém- és elektrotechnikai ipar munkaadói szövetsége szerint az ágazat minden ötödik vállalata közül kettőnél a munkaerőhiány hátráltatja a termelést.
Pillanatnyilag negyedmillió képzett szakember hiányzik a piacról.
A nem uniós országokból Németországba munkavállalás céljából kivándorló szakképzettek száma az elmúlt években emelkedett, de még mindig viszonylag alacsony. Három éve, 2019-ben alig hatvanezren érkeztek, ami az adott évben az EU-n kívüli országokból Németországba irányuló összes migrációnak csupán 12 százaléka volt.
Németország kulturális hátránya a többi nyugati országhoz képest, hogy a német nyelvet kevésbé beszélik, mint az angolt. „A szakmunkások szinte mindig olyan országokba igyekeznek, ahol beszélnek angolul” – emlékeztetett Thyagarajan.
A német munkáltatók hagyományosan nagyobb hangsúlyt fektetnek a bizonyítványokra és képesítésekre. A másutt kiadott igazolásokat Németországban gyakran nem ismerik el, vagy hónapokig tart jóváhagyásuk. „Ezeket a problémákat nem fogja megoldani az esélykártya bevezetése” – hangoztatta Bonin.
„A modern bevándorlási törvény mellett a képesítések elismerésének bürokratikus szörnyetegét is fel kell hígítanunk” – mondta a munkaügyi miniszter, aki egy központi ügynökség felállítását tervezi, amely gyorsan jóváhagyja a képesítéseket, továbbá olyan németországi háttérintézményeket, amelyek támogatni tudják a túlterhelt külföldi konzulátusokat.
(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)