Oroszországban a mozgósítási kiképzésről és a mozgósításról, illetve a hadiállapotról szóló törvény szabályozza a mobilizálást, amely elrendelhető hadiállapot bevezetése előtt és a hadiállapot bevezetésekor, lehet általános vagy részleges. Alanyai a sorkatonai szolgálatra kötelezett tartalékos állampolgárok, akik nem jogosultak halasztásra − írja az MTI. 

A hadiállapot bevezetését indokolhatja idegen állam Oroszország területére való behatolása, az ország bármely részének megszállása; Oroszország területének külföldi fegyveres erők általi bombázása; az orosz kikötők vagy partok blokádja; külföldi fegyveres erők támadása az orosz fegyveres erők ellen, függetlenül helyszíntől; idegen állam fellépése, amely megengedi, hogy területét egy másik állam Oroszország elleni agresszióra használja fel; fegyveres bandák, csoportok, irreguláris erők és zsoldosok Oroszországba küldése egy idegen állam által, agresszió céljából.

Egyszerűsített eljárás keretében kaphatnak majd orosz állampolgárságot azok a külföldiek, akik legalább egy évre leszerződnek orosz katonai szolgálatra, amihez előzetes tartózkodási engedély sem szükséges − írta meg az MTI. 

Az erről rendelkező jogszabály-módosításokat kedden fogadta el második és harmadik, végleges olvasatban az orosz parlament alsóháza. Korábban a külföldieknek a honosításhoz legalább három évig kellett az orosz hadseregben szolgálniuk. Az új szabályok értelmében a katonák, tengerészek, őrmesterek és altisztek első szerződésének időtartama ötről egy évre csökken.

A törvénymódosítások megszavazását követően Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester a honlapján közölte, hogy a főváros segít az orosz védelmi minisztériumnak a külföldi állampolgárok sorozásának megszervezésében. Bejelentette, hogy az ehhez szükséges infrastruktúrát a Moszkva vonzáskörzetében lévő Szaharovóban működő bevándorlási központba telepítik.

Az amerikai finanszírozású Szabadság Rádió orosz nyelvű híroldala szerint a moszkvai üzbég nagykövetség figyelmeztette állampolgárait, hogy önkéntes zászlóalj létrehozása vagy a külföldi harci műveletekben való részvétel az ország törvényei szerint bűncselekménynek számít. Az ok a forrás szerint egy tévériport lehetett, amely arról számolt be, hogy Oroszországban üzbég zászlóaljat állítanak fel az Ukrajna elleni háborúban való bevetéshez.

Oroszország szorult helyzetbe került Ukrajnában, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig a nukleáris háború határáig is elmehet, mintsem hogy beismerje, vereséget szenvedett, olvasható a Guardian elemző cikkében.

Hét hónappal azután, hogy Oroszország megkezdte invázióját, az orosz csapatokat visszaverték a Harkivi régióban, az ukrán erők Luhanszkban jelenleg is nyomulnak előre, Herszonban pedig szorongatják az inváziós erők csapatait és utánpótlási vonalait. Az elemzők szerint jelen pillanatban az sem kizárt, hogy Oroszország elveszítheti a 2014 óta birtokolt területeket, ha Putyin erői nem tudják megállítani Ukrajna ellentámadását.

A megaláztatással szembesülve Putyin újabb fenyegetéssel állt elő: „népszavazást” tartat a helyi regionális erőkkel Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon térségében, igyekszik ezeket a régiókat minél előbb Oroszországhoz csatolni.

Margarita Simonyan, az orosz állam által finanszírozott RT televízió főszerkesztője és a háború egyik hangos lobbistája azt mondta: „Abból ítélve, ami történik és ami történni fog, vagy a közelgő győzelmünk, vagy a nukleáris háború áll küszöbön. Nem látok harmadik lehetőséget.”

„Moszkva lépései arra irányulnak, hogy vagy minél hamarabb véget vessen a háborúnak, vagy ha ez nem sikerül, akkor másra hárítsa a felelősséget, és védelmi háborúvá változtassa Oroszország invázióját egy szomszédos ország ellen” – írta Alekszandr Baunov orosz politikai elemző.

Mostanra világossá vált, hogy Putyin hajlandó az oroszok életét és jólétét, valamint saját örökségét is elpazarolni annak érdekében, hogy akaratát érvényesítse szomszédja felett, írja a cikk szerzője.

Ramzan Kadirov, a Csecsen Köztársaság vezetője bejelentette, hogy az orosz harcosok új taktikát fognak alkalmazni az ukrán fegyveres erők ellen. Erről kedden írt Telegram-csatornáján.

„Átállunk egy új taktikára, nem fogunk többé szórakozni az ellenséggel. Az ellenség hamarosan szembesülni fog az új megtorlási terv legsúlyosabb következményeivel” – írta Kadirov a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.

Szerinte az új harci taktika minden korábban alkalmazott taktikánál jobb.

Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan szerint Oroszország „népszavazásokat” használna fel Ukrajna megszállt területeinek most vagy a jövőben történő annektálásához.

Mint a tájékoztatón megjegyezte, az Egyesült Államok soha nem fogja elismerni Ukrajna bármely részének elcsatolását − közölte az ukrán Unian hírügynökség.

Tudjuk, hogy ezek a népszavazások manipulatívak lesznek. Tudjuk, hogy Oroszország ezeket a szégyenletes népszavazásokat fogja felhasználni ezen területek annektálásának alapjául, most vagy a jövőben. Ha ez megtörténik, az Egyesült Államok soha nem fogja elismerni Ukrajna bármely részének annektálását

− mondta. 

Sullivan hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok mindent megtesz annak érdekében, hogy Oroszország megfizessen tetteiért.

Partnereinkkel együtt mindent megteszünk annak érdekében, hogy Oroszország megfizessen ezért, és történelmi támogatást nyújtsunk Ukrajnának. Tudjuk, hogy Putyin elnök valószínűleg általános mozgósítást fog elrendelni. Ez nem egy magabiztos állam cselekedete , ez nem az erő jele, éppen ellenkezőleg, és az Egyesült Államok és szövetségesei meg fogják adni a szükséges segítséget az ukrán népnek

− tette hozzá.

Olaf Scholz német kancellár az ENSZ Közgyűlésében tartott beszédében azt mondta, hogy Oroszország elnöke csak akkor adja fel „birodalmi ambícióit”, ha elismeri, hogy nem tudja megnyerni a háborút.

„Ezért nem fogadunk el semmilyen, Oroszország által diktált békét, és ezért kell Ukrajnának képesnek lennie arra, hogy kivédje Oroszország támadását.”

Szerinte az imperializmus visszatérése nemcsak Európa, hanem a globális, szabályokon alapuló béke rendje számára is katasztrófa.

A köztársaságok regionális hatóságainak, politikai erőinek, vallási egyesületeinek és társadalmi szervezeteinek határozottan ki kell állniuk és erőfeszítéseket kell tenniük a jószomszédi viszony hagyományainak fejlesztése érdekében – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Vlagyimir Putyin orosz elnök meggyőződése, hogy a soknemzetiségű emberek által lakott orosz régióknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a polgári béke kérdéseire.

„Az Önök köztársaságainak, amelyekben hagyományosan különböző nemzetiségű és vallású emberek élnek, a polgári béke, a stabilitás és az egyetértés kérdéseit kellene prioritássá tenniük” – mondta Putyin az Adige Köztársaság, a Kabardino-Balkár Köztársaság és a Karacsáj-Cserkesz Köztársaság 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség résztvevőinek.

„Fontos, hogy a köztársaságok regionális hatóságai, politikai erői, vallási egyesületei és társadalmi szervezetei szilárd elvi álláspontot képviseljenek, és hatalmas erőfeszítéseket tegyenek a jószomszédi viszony és a különböző nemzetiségű emberek közötti barátság hagyományainak fejlesztése érdekében” – szögezte le Vlagyimir Putyin.