Az Oroszország és a Moszkva-barát erők által ellenőrzött területeken már jóval korábban tervezték a népszavazást, azonban ezt a tervet keresztülhúzta a sikeres ukrán előretörés a nyár végén. A kezdeményezés a hét elején fordult célegyenesbe, amikor Luhanszkban és Donyeckben az oroszok által beiktatott vezetők kedden bejelentették a referendumok tervét. Egyben Putyin orosz elnökhöz fordultak és kérték, vegye figyelembe a térségben élők véleményét, hogy mielőbb csatlakozhassanak Oroszországhoz.

Vagyis ők már a népszavazás pénteki elindítása előtt sejthettek valamit a végeredményről. 

Alaposan felkészültek a népszavazásra

A Donyecki Népköztársaság 450 szavazóhelyiséget nyit meg a területén, több mint kétszázat Oroszországban. A Luhanszki Népköztársaságban ez az arány 461–201. Zaporizzsja megyében 394 „hazai” és 85 „külső” szavazóhelyiség lesz: Oroszországban, valamint a többi három, referendumot tartó régióban. Herszon megyében nyolc területi és 198 körzeti választási bizottság alakult, de a helyi lakosok a Krímben, Moszkvában és számos más orosz városban is szavazhatnak.

A TASZSZ hírügynökség összesítése szerint a donyecki régióban potenciálisan másfél millió, Herszon megyében 750 ezer, Zaporizzsja megyében pedig félmillió ember adhatja le szavazatát. A Krími Köztársasági Politikai és Szociológiai Kutatóintézet telefonos felmérése szerint a Donyecki Népköztársaságban a válaszadók 86, a Luhanszki Népköztársaságban 87, Zaporizzsja megyében 83, Herszon megyében pedig a 72 százaléka fejezte ki szavazási szándékát.

A Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban a szavazólapokat csak oroszul nyomtatták ki, Herszon és Zaporizzsja megyében pedig két nyelven, ukránul és oroszul. Mind a négy régió közölte, hogy külföldi megfigyelőket vár az eseményre, amelyen az orosz Központi Választási Bizottság és az orosz parlament összes frakciója képviselteti magát.

Arról, hogy mi várható a megszállt területeken a csatlakozást valószínűsíthetően többségében támogató referendum után, Bendarzsevszkij Anton beszélt az Indexnek. A szakértő szerint megmosolyogtató, ahogyan az orosz kormánybarát média már péntek hajnalban bejelentette, hogy az orosz Távol-Keleten már megkezdődött a népszavazás. Bizonyára azokra a derék herszoniakra gondolt, akiknek Kamcsatkán akadt halaszthatatlan dolguk, de mindenképpen élni akartak állampolgári jogukkal. Az orosz védelmi minisztérium szerint Oroszországba csak a háború kezdete óta több mint hárommillió embert evakuáltak.

Ukrán vélemény szerint Oroszország a népszavazás eredményét a nép támogatásának jeleként akarja beállítani, majd ürügyként használni az annexióhoz, hasonlóan a Krím 2014-es elfoglalásához, amelyet a nemzetközi közösség nem ismert el. Akkor szintén tartottak egy vitatható tisztaságú voksolást, amelyen 90 százalék fölött voltak az igenek, vagyis az elszakadáspártiak, illetve az Oroszországhoz csatlakozni kívánók akarata.

Bendarzsevszkij Anton szerint a háború kezdete után még az volt a cél, hogy a megszállni tervezett két megyében – Herszonban és Zaporizzsjában – is ugyanúgy kikiáltják a népköztársaságot, ahogyan ezt tették a szakadárok 2014 után Luhanszkban és Donyeckben. A referendumot pedig nem csak az ukrán előrenyomulás miatt halasztották. Oka volt ennek az is, hogy a Moszkva számára készült belső felmérések szerint a területeken élők mindössze 15 százaléka támogatja az elszakadást Ukrajnától.

A másik lényeges kérdés, nem tudni pontosan, mennyien hagyták ott ezt a térséget február után. Ukrajnából a hivatalos adatok szerint hétmillióan menekültek el a háború kitörése óta, viszont körülbelül 4 millió ember azóta már visszatért. Az elmúlt – meglehetősen zűrzavaros – hét hónap alatt mintegy 7 millió ukrán hagyta el otthonát és keresett Ukrajnán belül máshol magának lakóhelyet.

Vagyis ember nincs, aki pontosan megmondaná, mennyien is élnek most a megszállt és elcsatolni tervezett négy megyében

– hangsúlyozta a szakértő.

A harcok által leginkább sújtott keleti és dél-keleti területekről a lakosság 50-60 százaléka elmenekült, tehát ők biztosan nem szavaznak. Viszont akik maradtak, azokra nagyon cudar világ várt. A háborús pusztítás nyomán akadozott az élelmiszer-ellátás, nem volt áram, ivóvíz. Ezért az oroszok elkezdtek humanitárius segélyeket osztani és persze regisztráltak mindenkit, így nekik most kutya kötelességük lesz, hogy elmenjenek voksolni a referendumon. 

Biztonsági okokból személyes szavazás mind a négy régióban csak a zárónapon, szeptember 27-én lesz, fokozott óvintézkedések mellett, addig mozgóurnás szavazással vagy a szomszédos területeken lehet majd voksolni.

Mire lehet számítani a népszavazás után?

Bendarzsevszkij emlékeztetett arra, hogy valami hasonlóra lehet számítani, mint ami a Krím 2014-es annektálása után történt. A különbség annyi lehet, hogy a héten elrendelt részleges mozgósítás nyomán behívott 300 ezer tartalékos többségét valószínűleg ebbe a négy megyébe vezénylik, hogy „szokják a puskapor szagát”.

Ha hivatalos lesz a referendum végeredménye és Putyin elnök aláírja a szükséges dokumentumokat, illetve a duma is jóváhagyja azokat, akkor megtörténik a hivatalos csatlakozás az Orosz Föderációhoz. Ezzel pedig ezek a területek az orosz közigazgatás részévé válnak és érvényes lesz az orosz katonai doktrína is a térségben.

A háború kezdete óta megszállt herszoni és zaporizzsjai területeken még ukrán hrivnyával és orosz rubellel is lehetett fizetni, azonban a referendum után a rubel marad az egyetlen érvényes fizetőeszköz. Az orosz posta már megkezdte működését ezekben a megyékben. Az ukrán mobilhálózat pedig már régóta nem működik a térségben, csak orosz szolgáltatók hálózatát lehet igénybe venni.

Ugyanígy a közigazgatás is teljesen átalakul és orosz mintára fogják megszervezni, a vezetőket pedig Moszkvában fogják jóváhagyni. Ezzel pedig az oktatás is teljesen át fog alakulni ezeken a megszállt – és sikeres referendum esetén – Oroszországhoz csatolt részeken. 

(Borítókép: Örökre Oroszországgal jelentésű óriásplakát a kelet-ukrajnai Luhanszkban 2022. szeptember 22-én. Fotó: EPA / MTI)