Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk hétfőn is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

További 70 millió rubelt különített el Oroszország az ukrajnai invázió után a Krími híd vasúti elemét képező biztonsági rendszerek karbantartására – írja az Unian az orosz légierő közlése alapján.

Mint írják, az ukrajnai katonai invázió növelte Oroszország kiadásait a Krími híd védelmére. A híd autós részének védelme ráadásul mintegy 700 millió rubelbe kerülhet majd az idén az orosz költségvetésnek.

A beszámoló szerint 2022-ben több mint 2 milliárd rubel értékben írtak alá olyan állami szerződéseket, amik a híd biztonságát szolgálják. 

Minden frontszakaszon visszaverték az orosz erők az összes támadási kísérletet az elmúlt nap folyamán, az ukrán hadsereg a déli frontszakaszon az elszenvedett veszteségek miatt már nem is próbálkozott komolyabban az előrenyomulással – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve.

Konasenkov szerint a Harkiv megyei Kupjanszk felől az ukrán 14. és 92. gépesített dandár külföldi zsoldosokkal megerősített két zászlóalja sikertelenül próbálta meg áttörni az orosz védelmet a Kiszlivka és a luhanszki régióban lévő Kuzemivka irányába, ami több mint félszáz ukrán katona életébe, egy harckocsiba és kilenc páncélozott harcjárműbe került.

A harkivi régióban a 92-esek tartalékosai emellett Zahorujkivkánál tüzérségi és légicsapások következtében mintegy 60 katonát, két harckocsit és három páncélozott járművet veszítettek.

A luhanszki régióban, ahol a tábornok szerint több irányból is sikerült az orosz erőknek támadást visszaverniük, 120 ukrán katona, három harckocsi, hét páncélozott harcjármű és 11 jármű volt a veszteség.

Emellett ugyanebben a régióban, három településen négy ukrán szabotázs- és felderítőcsoportot fedeztek fel, ezek 17 fegyveresét, két nagy kaliberű gépfegyverrel felszerelt kisteherautóját pedig megsemmisítették – adta hírül az MTI.

Az orosz erők a beszámoló értelmében minden ukrán támadást visszavertek, amely Zaporizzsja irányából a donyecki régió települése felé irányult, megölve mintegy száz katonát és működésképtelenné téve két harckocsit, öt páncélozott harcjárművet és hat gépjárművet.

Kirgizisztán lemondta az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) hadgyakorlatát a területén – jelentette be vasárnap a kirgiz védelmi miniszter.

A kirgiz tárcavezető nem indokolta meg az egyoldalú intézkedést, amely alig egy nappal előzte meg a Megbonthatatlan Testvériség 2022 fedőnevű, a hat ODKB-tagállam – Oroszország, Fehéroroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán – részvételével tartandó parancsnoki-vezérkari manőver kezdetét. A szovjet utódállamok egy részét tömörítő szervezet eredetileg hétfőtől péntekig tartott volna hadgyakorlatot Kirgizisztán keleti, hegyvidéki térségeiben.

Korábbi értesülések szerint a manőver tűzszünetek biztosításának gyakorlására összpontosított volna, és arra öt ország – köztük Szerbia, Szíria és Üzbegisztán – megfigyelőit is meghívták.

Két sávon jár már a járműforgalom a robbanás által megrongált Krími hídon – közölte Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes egy vasárnap délutáni Telegram-bejegyzésben. Az első sávot, amely nem sérült meg a robbanásban, szombat délután nyitották meg újra a forgalom előtt.

A Krími hídnak már két sávján indult meg a forgalom. Ezt megelőzően a híd váltott üzemmódban működött. Az útszakaszon kiépítették a világítást, új jelzéseket helyeztek el, helyreállították a biztonsági korlátot

– írta Husznullin.

A gépjárműforgalom szombat délután egy sávban, váltott üzemmódban indult meg. A hídra egyszerre csak ötven járművet engednek fel, biztonsági ellenőrzés után. A tehergépjárműveket szombat óta kompon szállítják. A menetrend szerinti vonatközlekedés már helyreállt.

Az orosz közlekedési minisztérium szerint vasárnap délutántól két komphajó jár a Kercsi-szoros két partja között.

A Krími hídon október 8-án, szombat reggel, kelet-európai idő szerint 6 óra 07 perckor egy teherautó robbant fel, az orosz hatóságok szerint két közúti hídlábköz megsemmisült, egy üzemanyagot szállító vasúti szerelvény pedig kigyulladt. Vlagyimir Putyin orosz elnök arra utasította az orosz Szövetségi Biztosági Szolgálatot (FSZB), hogy erősítse meg az orosz szárazföldről az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigetre vezető gáz- és elektromos vezeték, valamint a híd védelmét.

Egy orosz drón megölt egy civilt a Szumi területen vasárnap – jelentette az Euromaidan a Twitteren.

Az elnöki hivatal helyettes vezetőjének közlése szerint az áldozat egy üzlet mellett állt Mironivszka községben.

A Fehér Ház nem kívánta kommentálni a Krími híd robbantását, de közölte, hogy továbbra is biztosítja Ukrajnát fegyverekkel – írja a Sky News.

Igazából nincs több hozzáfűznivalónk a hídon történt robbanásról szóló jelentésekhez. Egyszerűen nincs mit hozzátennem ehhez ma reggel

– mondta John Kirby, a Fehér Ház szóvivője az ABC televízió This Week című műsorában. Hozzátette: ezt a háborút Vlagyimir Putyin orosz elnök kezdte, és ha akarja, véget is vethet neki.

Az ukrán rendőrség vasárnapi közlése szerint exhumálták a hatóságok az első 20 olyan holttestet, amelyet a kelet-donyecki régióban található Liman városában találtak nemrég. Az erről szóló posztot a Guardian vette észre.

Előzetes információk szerint a repülőgép nem hordozott fegyvert, és gyakorlórepülésre készült – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

Az orosz Szu–24-es vadászgép ismeretlen okokból zuhant le egy szibirkai farm közelében. A Baza Telegram-csatornáján közzétett fotón jól látszik, hogy a katonai repülőgép hátulja leégett. A pilótáknak állítólag időben sikerült katapultálniuk.

A Szu–24 a Szovjetunióban, a Szuhoj Tervezőirodában az 1960-as években kifejlesztett kétüléses, két hajtóműves, változtatható szárnynyilazású, szuperszonikus vadászbombázó repülőgép. Az 1970-es és az 1980-as években a Szovjetunió alapvető frontbombázó repülőgépe volt. Néhány fejlődő országba exportálták, és több szovjet utódállam is üzemelteti.

Az ukrán vezérkar tájékoztatása szerint a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 266 orosz repülőgépet és 235 helikoptert semmisítettek meg.

Szerhij Hajdaj, a Luhanszki terület kormányzója megnevezte vasárnap azt a hét települést, amelyet az elmúlt napokban szabadítottak fel az ukrán erők az orosz megszállás alól.

Most mind a hét település teljes mértékben Ukrajna ellenőrzése alatt áll. Ezek: Novoljubivka, Nevszke, Hrekivka, Novojehorivka, Nagyija, Andrijivka és Sztelmahivka

– írta a kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A felsorolt falvak mindegyike a Szvatovei járásban van. Hozzáfűzte, hogy az interneten már megjelent információk ellenére nem jelentették be azonnal a települések felszabadítását, mert több helyen még folyamatban voltak a „helyzetet stabilizáló intézkedések” – számolt be az MTI.

Szlovákia átadott két újabb, Zuzana típusú önjáró tarackot Ukrajnának – közölte vasárnap Jaroslav Naď szlovák védelmi miniszter a Twitteren.

Újabb ajándékot készítettünk az agresszor Putyinnak

– írta élcelődve a miniszter Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva, aki pénteken ünnepelte 70. születésnapját.

A mostani szállítmány egy kereskedelmi megállapodás része összesen nyolc Zuzana önjáró tarack beszerzéséről, amiből kettő átadása még hátravan. Ezenfelül további 16 Zuzana önjáró tarackot kap Ukrajna jövőre egy Németország, Dánia és Norvégia által társfinanszírozott ügylet keretében. A 155 milliméteres fegyverrendszer hatótávolsága 39 kilométer – adta hírül az MTI.

A Parashar Industries nevű indiai cég művégtagokat adományoz azoknak az ukrán katonáknak és civileknek, akik az oroszok elleni háborúban veszítették el karjukat, lábukat – számolt be a KárpátHír.

Az ukrán szociálpolitikai tárca azt nyilatkozta, ezek a valódihoz teljesen hasonló művégtagok lehetőséget kínálnak majd a sérülteknek a megszokott mindennapi életvitelhez való visszatérésre.

Az ukrán külügyminisztérium frissített adatokat közölt a háborúban elszenvedett orosz veszteségekről. A kormányhivatal szerint 62 500 orosz katona esett el, és 5133 páncélozott harcjárművet semmisítettek meg vagy foglaltak el az ukránok. 

Vlagyimir Putyin erői emellett 1477 tüzérségi rendszert, 266 repülőgépet, 235 helikoptert és 2486 harckocsit veszítettek – írja a The Guardian.

A spanyol védelmi minisztérium közölte, nyolc páncélozott járművet, két mentőautót és öt tonna egészségügyi felszerelést küldött Ukrajnának – erről az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara számolt be a Facebookon.

Margarita Robles spanyol védelmi miniszter azt nyilatkozta, „jelenleg ezek a prioritások Ukrajnának, a háború nagyon kegyetlen”.

Spanyolország Ukrajna megsegítésére eddig „körülbelül 31 repülőgépnyi segélyt biztosított, sebesülteket és gyermekeket szállított, mintegy 80 teherautónyi árut és két hajót adott” – írja a KárpátHír.

Most vált ismertté az ukrán hatóságok számára, hogy még péntek reggel a dél-ukrajnai Herszoni területen

– hozta nyilvánosságra vasárnap Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Az ombudsman szavai szerint az emberek járműveikkel sorban álltak a Dnyeper (Dnyipro) folyón lévő egyik pontonhídnál, hogy átkeljelek a bal partra.

Andrij Kovanij, a Herszoni területi rendőrség sajtóreference a Szuszpilne televízió műsorában elmondta, hogy szemtanúk beszámolója szerint az emberek hallották egy repülőgép hangját a levegőben, és látták, ahogy megfordulva lövedékeket lő ki. Egy azonosítatlan lövedék, valószínűleg egy rakéta közvetlenül eltalált egy mikrobuszt, amelyben legalább öt ember meghalt, és öt megsérült. Hozzátette, hogy az elhunytak és sebesültek számát még pontosítják.

John Caudwell, a Phones4u brit mobilkereskedő hálózat alapítója csak egy szobának a fűtését engedélyezte a tízmillió fontot érő luxuskastélyában. Nem a spórolás miatt döntött így, hanem politikai tiltakozásként – írja a Mirror. Nagy-Britannia egyik leggazdagabb embere így fejezte ki ellenérzését Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és a háborúval szemben. Caudwell jelenlegi vagyonát 1,58 milliárd fontra, vagyis több mint 700 milliárd forintra becsülik.

„Az energiaválság miatt mindenkinek kevesebb energiát kellene fogyasztania” – mondta a brit bulvárlapnak Caudwell, aki példát akar mutatni az embereknek. Hozzátette: az sem zavarja, ha dideregnie kell, és így tudja csak egy kicsit is rosszabb helyzetbe hozni Oroszországot, melynek politikai vezetői szerinte az energiaszektor bevételeiből finanszírozzák a háborút.

Caudwell szegénységben nőtt fel. Elmondása szerint gyermekkorában alig volt szenük, az ablakok pedig jegesek voltak telente a lakásukban.

Meleg ruhákat vettünk fel. Nem azt mondom, hogy mindannyiunknak vissza kellene térnünk az ilyen életmódhoz, de vannak dolgok, amiket megtehetünk

– tette hozzá az üzletember, aki szerint valamit tenni kell annak érdekében, hogy végre véget érjen az Ukrajnában zajló mészárlás.

„Áprilistól júniusig terrorcselekmények egész sorozatát követték el a Dnyeszteren túl, amelyek nyomai – ahogy Triaszpolban mondják – Ukrajnába vezetnek. Kijev ugyanakkor folyamatosan azt hangoztatja, hogy a Dnyeszter bal partján szolgálatot teljesítő orosz hadsereg fenyegeti őket. A cél nyilvánvaló: ki akarják provokálni az erőszakot a moldovai hatóságokból” – közölte a TASZSZ-szal Alekszej Poliscsuk, orosz külügyminisztérium második FÁK-osztályának vezetője. 

Ugyanakkor hangsúlyozta, a jelenlegi nehéz helyzetben minden eddiginél fontosabb a produktív párbeszéd kialakítása a Dnyeszter partjai között. 

Donald Trump egykori amerikai elnök szerint az Egyesült Államok jelenlegi vezetése a hibás azért, hogy gyakorlatilag „szinte belehajszolta” Vlagyimir Putyint Ukrajna lerohanásába. Az egykor elnök azt is bírálta, ahogy Joe Biden kezelte az oroszokkal való diplomáciai kapcsolatokat – írja a Newsweek. 

A Biden-adminisztráció ukrajnai háborút megelőző retorikája hozzájárult ahhoz, hogy Putyin úgy döntsön, ahogy – mondta Donald Trump a szövetségesének számító jobboldali csatornának, a Real America’s Voice-nak adott interjúban. 

Valójában gúnyolódtak vele, ha jól megnézzük. Az országunk és az úgynevezett vezetésünk kigúnyolta Putyint

– magyarázta, hozzátéve, hogy az ukrajnai háború soha nem következik be, ha ő az elnök. 

Oroszország januárig tervez döntést hozni az ukrán állampolgárok vízumkötelezettségéről – számolt be Alekszej Poliscsuk, az orosz külügyminisztérium képviselője.

A diplomata emlékeztetett arra, hogy Kijev június közepén kilépett az állampolgárok vízummentességéről szóló 1997-es orosz–ukrán egyezményből, július 1-jétől pedig megtiltotta az oroszoknak, hogy vízum nélkül lépjenek be Ukrajnába.

Az ukrán hatóságok igyekeztek a lehető legnagyobb károkat okozni az országaink állampolgárai közötti kapcsolatokban, megszakítva a családi és baráti kapcsolatokat

– fogalmazott, hozzátéve: a megállapodás továbbra is érvényben van 2023. január 1-ig, amit az orosz fél be is tart. De az intézkedések kidolgozása folyamatban van, és a megállapodás lejárta előtt döntést kell hozni – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség. 

A magas katonai fizetések mellett több dologgal is megpróbálja rávenni Vlagyimir Putyin a tartalékosait arra, hogy részt vegyenek az ukrajnai háborúban. Oroszország-szerte tüntetések robbantak ki az általános mozgósítás hatására, ezért a Kremlnek különböző eszközöket kelle bevetnie annak érdekében, hogy vonzóvá tegye a katonai szolgálatot. 

Ezek leginkább anyagi természetű ösztönzések, például a magas fizetés: a hadvezetés rangjuktól függetlenül is havi 135 ezer és 200 ezer rubelt ígért a behívott katonáknak, illetve különféle adókedvezményben is részesítenék őket. 

Fel kell gyorsítanunk az adósságkönnyítésről szóló törvény elfogadását, hogy az emberek nyugodtan láthassák el harctéri feladataikat

– húzta alá Anatolij Akszakov, az Állami Duma pénzügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke. Szerdán szavazták meg azt a jogszabályt, amely befagyasztja a fennálló hitelek törlesztését mindazoknak, akik részt vesznek a háborúban, illetve az ő családtagjaiknak – írja a Szabad Európa. 

Ezenkívül pedig eltörlik minden olyan katonának és családtagjának az adósságait, aki meghalt vagy súlyosan megsebesült a háború alatt. 

Újraindult a közúti közlekedés a Krími hídon – jelentette be Szergej Akszjonov, a Krím helyi közigazgatásának Moszkva által kinevezett vezetője.

A közlemény szerint az autók és a buszok előtt nyílhatott meg újra a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő híd épen maradt szakasza. A teherautókat komp viszi át a Kercsi-szoroson. 

Magadan névre hallgat a csendes-óceáni flotta harmadik dízel-elektromos tengeralattjárója, amely képes nagy pontosságú Kalibr cirkálórakétát szállítani – írja a TASZSZ. 

Az orosz csendes-óceáni flotta számára épített legújabb, dízel-elektromos Magadan tengeralattjáró befejezte flottaközi tranzitját, és megérkezett állandó bázisára Vlagyivosztokba – jelentette vasárnap a flotta sajtóirodája.

A tengeralattjárót a bázis katonai parancsnoksága, személyzete, a legénység tagjai és a tengeralattjárót építő hajógyár képviselői fogadták. Rövid pihenő után a tengeralattjáró legénysége megkezdi a tervezett harci kiképzési feladatok végrehajtását – közölte a sajtóiroda.

Ha az ukránoknak a hátralévő hónapban sikerül felszabadítaniuk Herszont, az katasztrófa lesz az orosz állam és az orosz hatóságok számára – mondta Andrij Piontkovszkij, orosz politológus és publicista az Unian ukrán hírügynökség szerint. 

Ki a hibás: a vezető vagy a tábornokok? A vezető most kampányt indított a tábornokok lejáratására. Az a felhívás, hogy adják át a fegyvereiket és álljanak át a másik oldalra, egy olyan időszakban érkezett, amikor szörnyű megtorlás fenyegeti őket. Ugyanúgy, ahogy Sztálin tette Pavlov tábornokkal az 1941-es vereség után

– mondta a politológus.

Piontkovszkij szerint az oroszországi mozgósításról szóló döntés is már társadalmi katasztrófát okozott az országban. 

A török hatóságok úgy döntöttek, hogy megbeszéléseket szerveznek Oroszország és négy nyugati állam – Nagy-Britannia, Németország, az Egyesült Államok és Franciaország – között, hogy megpróbáljanak kialkudni egy, a Kreml által kívánt „nagy üzletet”.

A Milliyet nevű török lap szerint a kezdeményezők már egy tervet is kidolgoztak a tárgyalások létrehozása érdekében.

A lap megjegyzi, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök legutóbbi beszédeinek elemzése után Törökország arra a következtetésre jutott, hogy „Moszkva hosszú távú megállapodást akar a Nyugattal”. A tervvel kapcsolatos kezdeti visszajelzések Washington befolyásos tisztviselői részéről pozitívak voltak.

A Milliyet nem részletezi, hogy a tárgyalások kiterjednek-e a teljes körű orosz invázióra, de hozzáteszik: „Ankara tiszteletben tartja Ukrajna cáljait, és nyílt csatornákon keresztül azt képviseli, hogy a háborúnak nukleáris fegyverek bevetése nélkül kell visszatérnie a békéhez”.