A gáz világpiaci ára 235 euró is lehet jövő nyáron. Szakértők ugyanakkor úgy vélik, a piac nem fog stabilizálódni 2024 előtt. Deák András György energiapolitikai szakértő elmondta: orosz gáz nélkül biztosan nem húzzuk ki a 2023–24-es telet, és egyelőre nem látni, honnan pótolja Európa a hiányzó készleteket.
Európa legnagyobb gázlelőhelye a hollandiai Groningen tartományában található. Az évtizedekig tartó kitermelés azonban apró földrengéseket okozott, amelyek lakóházak ezreit tette instabillá, ennek következtében pedig a kormányzat ígéretet tett arra, hogy 2024-ig leállítják a kitermelést.
A gáz ára azonban olyan magasságokban van, hogy a holland kormány a környék minden egyes ingatlantulajdonosát milliomossá tudná tenni. Ez viszont politikailag lehetetlen, az energiaválság közepén pedig a gázkitermelés ösztönzése elég kockázatos lenne.
A legtöbb háztartás egyelőre azt sem igazán tudja, hogyan maradjon meleg a lakásban ezen a télen, nemhogy a következő télen. Szeptemberben a német kormány 65 milliárd euró értékű rezsitámogatást jelentett be, majd a hónap végén megtoldotta további kétszázmilliárd euróval, míg Olaszországban a GDP közel három százalékával egyenértékű támogatást szavaztak meg.
Európa energiaválsága azonban nem ér véget a tavasz eljöttével – írja az Economist. A Goldman Sachs becslései szerint
a gáz világpiaci ára jövő nyárra 235 euró lehet egy megawattórára vetítve.
Összehasonlításképp: ez az összeg a világjárvány előtt húsz euró volt.
Számos oka van annak, amiért az árak valószínűleg magasak maradnak. Ha a tél különösen hideg lesz, márciusra gyakorlatilag üresek lehetnek az európai gáztárolók. 2022-ben az orosz gáz segített megtölteni őket, míg Oroszország nyáron a szankciókra válaszul leállította a szállítást. Ha 2023-ban nem folytatódnak, az európai tárolók feltöltéséhez szükséges gázt máshonnan kell szállítani.
Elemzők szerint azonban 2024 előtt várhatóan kevés további kínálat éri el a globális piacokat. A tenger alatti csővezetékek elleni nemrégiben végrehajtott szabotázsakciók – amelyek lehetséges hátteréről az Indexen is beszámoltunk – újabb okot adnak az aggodalomra, hogy jövőre korlátozottabb lehet a kínálat, csakúgy, mint a norvégiai létesítmények karbantartása miatti késedelmek.
A gáz magas ára az egyik fő oka annak, hogy Európában továbbra is drága lesz az áram. A francia atomenergia teljes kapacitásra való visszaállítása döntő fontosságú, mivel Franciaország jelentős villamosenergia-exportőr, de a jelenlegi kormányzati előrejelzések szerint ez időbe telik.
Németország csak vonakodva tervezi három megmaradt atomerőműve közül kettő élettartamának meghosszabbítását, és csak április közepéig, annak ellenére hogy saját elemzése szerint ezzel némi gázt takarítana meg.
Lengyelország mindeközben már korlátozta a Németországba irányuló villamosenergia-exportot, hogy csökkentse saját áramárait,
bár hivatalosan azt kommunikálja, hogy ez az energiaellátás biztonsága érdekében történik. A svéd kormány is nyomás alatt van, hogy hasonlóan cselekedjen.
Deák András György, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa elmondta: 12-13 százalékos kiesés is lehet a szankcióknak köszönhetően a globális kereskedelemben, ezt kell keresleti, majd kínálati oldalon megoldania a piacnak.
A szakértő szerint
orosz gáz nélkül biztos, hogy nem húzzuk ki a 2023–24-es telet,
amit a jelenlegi extrém piaci helyzet csak fokoz. Hozzátette azonban, hogy a földgáz piaca az olajéhoz képest rugalmasabb, és globális szinten is megkezdődött az adaptáció az árak tekintetében, ami elősegítheti, hogy 2024 elején már ne kelljen égbeszökően magas díjat fizetni a gázért.
Ahogy arról az Indexen is beszámoltunk, elfogadták az újabb, nyolcadik uniós szankciós csomagot Oroszország ellen. A korlátozó intézkedések között az unió megtiltaná a repülőgépgyártáshoz használható termékek, bizonyos elektronikus eszközök, valamint egyes vegyi anyagok kivitelét Oroszországba. Számos orosz termék importját is érinti a csomag, és megtiltja az uniós állampolgároknak, hogy szerepet vállaljanak orosz állami vállalatok vezető testületében.
A legfontosabb azonban mind közül az olajra kivetett ársapka. Magyar szempontból kiemelten fontos, hogy a vezetéken érkező orosz olajra nem kell alkalmazni a korlátozott árat, továbbá ha valamiért ellehetetlenülne a vezetékes orosz olajszállításunk, akkor a tengeren keresztül vásárolt orosz olajra (Horvátország felőli Adria vezeték) sem kell sapkát alkalmazni.
Deák András György elmondta: az eredeti javaslat az amerikaiaktól jött, és globális szinten akarták bevezetni.
Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a nyugati hatalmak harmadik országokat szankcionálnának az orosz kapcsolatokért, többek között például Indiát
– fogalmazott a szakértő.
Amennyiben viszont bizonyos árszint alatt vásárolnak tőlük, nem lépnének hatályba ilyen korlátozások. Deák András György szerint ez tömören
a szankciós háború kiterjesztését jelenti.
Fönnáll továbbá az a veszély a szankciók működése esetén, hogy hiány lesz az olajpiacon, az oroszok pedig akár odáig is eljuthatnak, hogy teljesen elzárják a gázt. Ettől már most sem állunk messze. Az olajjal kapcsolatban egy kicsit más a helyzet, hiszen bár annak a szállítását is tudják csökkenteni, azonban egyik napról a másikra nem lehetséges leállítani, mert fizikai korlátai vannak.
Deák András György elmondta azt is, hogy az újabb szankciós csomagnak alapvetően akkor látná értelmét, ha a hatodikat föloldanánk. Elmondta, hogy
egyelőre nem biztos, hogy AZ OLAJSZÁLLÍTÁST ÉS AZ OLAJTERMÉKEK BEHOZATALÁT megfelelő mennyiségben tudja pótolni Európa A KÖZEL-KELETRŐL.
A szakértő hozzátette: akik elfogadják a szankciókat, azok két tűz közé kerülnek, hiszen Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy aki nem piaci áron fizet az olajért, annak nem szállítanak tovább. Amennyiben viszont az adott ország mégis teljes összeget fizet, akkor a nyugati szankciók lépnek életbe vele szemben.
Magyarország ebből a szempontból elméletileg nincs bajban, hiszen az Európai Unió javaslatcsomagja alapján továbbra is piaci árat fizetünk a csővezetéken át érkező olajért, így az oroszok elvileg nem fogják elzárni a szállítást, nyugati szankciókra pedig a már említett kivétel miatt még annyira sem számíthatunk.
(Borítókép: Andrey Rudakov / Bloomberg / Getty Images)