Index Vakbarát Hírportál

„Kijev bombázása mindenekelőtt az orosz közönségnek szóló műsor”

2022. október 10., hétfő 15:23

Túl azon, hogy Kijevet, az ukrán fővárost már hónapok óta nem érte támadás, úgy tűnik, az egész háborút tekintve a hétfő reggeli volt az eddigi legközelebbi csapás Kijev szívéhez és a város kormányzati központjához. Vlagyimir Putyin orosz elnök azóta terrorcselekménynek minősítette a Krími hídon történt robbantást, és közvetlenül Ukrajnát okolta a támadásért. Ahogy azt is elmondta, ezt torolta meg Kijev bombázásával.

Hétfő reggel váratlan fordulatot vett az Oroszország által kirobbantott, Ukrajnában zajló háború: a korai órákban rakétatámadás érte Ukrajna fővárosát. Biztos számot egyelőre nem tudunk, ám az már most nyilvánvaló, hogy a helyi katasztrófavédelem jelentése szerint a kijevi csapás több halálos áldozatot és számos sebesültet követelt. A fejleményekről folyamatosan beszámol az Index.

Az első rakéták helyi idő szerint reggel 8 órakor csapódtak be Kijevben, a helyiek pedig azóta újabb és újabb becsapódásokról számoltak be hétfő délelőtt. A jelek szerint legalább három hullámban lőttek ki rakétákat az oroszok. Egyelőre. Az ukrán fővárosban mind a kormányzati negyedet, mind az ukrán elnöki hivatal közelében lévő utcákat támadás érte.

Az ukrán katasztrófavédelem szóvivőjének közlése szerint az áldozatok mind civilek, akik hétfő reggel épp Kijev belvárosában sétáltak vagy vezettek. A közösségi médiában közzétett bejegyzések szerint a kijevi Tarasz Sevcsenko Egyetemet is csapás érte, ahol hétfő reggel már órát tartottak. Egy helyszíni fotón az látható, hogy egy játszótér közepén is felrobbant valami.

Putyin és Zelenszkij egymást terroristázza

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijev bombázása után több videóval is jelentkezett. Az ukrán államfő elmondta, hogy a hétfő reggeli támadásokkal Oroszország elsődleges célpontja Ukrajna energia-infrastruktúrájának támadása volt, másodsorban pedig emberéletek kioltása. Volodimir Zelenszkij szerint az oroszok szándékosan időzítették a kijevi támadást a reggeli csúcsforgalomra.

Ez kemény reggel. Terroristákkal állunk szemben. Pánikot és káoszt akarnak, el akarják pusztítani az energiarendszert

– hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij, aki arról is beszélt, hogy az oroszok rakétái és iráni Sahed típusú drónjai északról délre és keletről nyugatra vették célba az országot, Kijevet, valamint Hmelnickij, Lviv, Dnyipro, Vinnicja, Zaporizzsja, Szumi, Harkiv és Zsitomir térségét.

Az ukrán államfő arra szólította fel a lakosságot, hogy maradjanak az óvóhelyeken, amelyeket jellemzően a metróforgalom hétfő reggeli leállása után a metróaluljárókból alakítottak ki. Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere szerint a városközpontban a gépjárműforgalom is akadozott, ahogy a helyi hatóságok a világítás, a vízellátás és a kommunikáció átmeneti leállásra is figyelmeztetnek.

Oroszország keményen lecsap, amennyiben az ukrán hatóságok folytatják terrortámadások szervezését, efelől senkinek se legyen kétsége

– jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz nemzetbiztonsági tanács hétfői ülésén. A hetvenedik születésnapját a napokban ünneplő Putyin elnök ezzel arra a robbantásos akcióra reagált, amely szombat reggel történt a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő, stratégiai fontosságú kercsi, más néven Krími hídon.

Az orosz államfő hangsúlyozta, hogy meggyőződése: a kijevi rezsim áll a híd felrobbantása mögött.

„A helyszíni nyomozati és egyéb vizsgálatok, továbbá a hírszerzési információk is arra utalnak, hogy az október 8-i robbanás terrorcselekmény. Egy olyan terrortámadás, amelynek célja Oroszország kritikus polgári infrastruktúrájának megsemmisítése. Az is nyilvánvaló, hogy a terrorcselekménynek megrendelői, megszervezői, továbbá végrehajtói mind az ukrán titkosszolgálatok” – fogalmazott Vlagyimir Putyin az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ szerint.

Lehet a kijevihez hasonló támadásokra számítani

„Várható volt, hogy Vlagyimir Putyin vagy katonai vezetőinek egyike megszólal a napokban a Kijevet érő támadásokkal kapcsolatban. Különösen azok után, hogy az orosz hírek alapján tudni lehetett, hogy Putyin elnök a hétvégén rendkívüli nemzetbiztonsági ülést hívott össze hétfőre a Krímben történt hétvégi hídrobbantás után, amely mindenképpen komoly presztízsveszteség Oroszországnak. Putyin elnök azóta elismerte, hogy ő adott parancsot Kijev bombázására” – mondta el Vigóczki Máté György, az MCC Geopolitikai Műhelyének Oroszország-kutatója az Indexnek.

A szakértő hozzátette: jelen pillanatban erősen úgy tűnik neki, hogy a Kijev és a többi ukrán terület elleni hétfői támadássorozat mindenekelőtt az orosz közönségnek szólt. Többek között azért, mert Oroszország nem akarja a gyengeség jeleit mutatni, különösen a krími hídrobbantás után. Az, hogy ez megtörténhetett – bárki is követte el –, arról tanúskodik, hogy Oroszország mégsem olyan erős, mint amilyen erősnek mutatja magát.

Az orosz közönség számára is nyilvánvaló, hogy ami szombaton a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő kercsi hídon történt, nagy bukás Oroszországnak. Ahogy az orosz lakosság azt is érzékeli, hogy az ukrán frontokon az orosz haderő az utóbbi időben nem ért el különösebb sikereket. Ezért kell most erőt demonstrálni

– emelte ki Vigóczki Máté György.

Az Oroszország-szakértő azt is hozzátette, hogy a hétfő reggeli, többek között Kijev elleni orosz bombatámadás azt az üzenetet is magában hordozza, hogy Oroszország igenis bír olyan eszközökkel, amelyekkel vissza tud vágni. Ezeket ráadásul nem fél használni. Ugyanakkor mindez fenyegetés az ukrán lakosság számára, hogy a jövőben is lehet számítani ilyen támadásokra.

Annak külön szimbolikus értéke van, hogy az oroszok rakétái eltalálták a kormányzati negyedet. Ez arról szól az oroszok részéről, hogy ha akarnak, oda is célzott támadást tudnak intézni, ahol Zelenszkij elnök tartózkodik. Vagyis a hétfő reggeli akcióval az orosz vezetés az ukrán lakosság mellett Ukrajna vezetését is megfenyegette, hogy ők se érezzék magukat biztonságban

– vonta le a tanulságot az Oroszország-kutató, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségimédia-oldalakon az első robbantások után valóban felröppent a hír, hogy Volodimir Zelenszkij hivatalát is eltalálta egy rakéta. Ezt az információt azóta sem sikerült megbízható forrásból megerősíteni, ugyanakkor bizonyított tény, hogy az elnöki hivataltól pár száz méterre valóban becsapódott egy rakéta.

Sorozás, népszavazás, annexió és most a bombázás

Az ukrán ellentámadások következtében az utóbbi időben egyre szorulnak vissza az orosz alakulatok a megszállt ukrajnai területekről. Vlagyimir Putyin ezért is rendelhette el szeptember 21-én háromszázezer orosz tartalékos azonnali behívását. A hírszerzési adatok alapján közülük már több tízezer hadkötelessé vált személyt be is soroztak Oroszországban. A szakértők szerint az ő feladatuk minden bizonnyal az lesz, hogy megállítsák az ukrán ellentámadást.

Mindeközben október elején megkezdődött az elcsatolt ukrán területek integrálása. A részleges katonai mozgósítás mellett az oroszok által megszállt négy ukrán régió, Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja annexiója is minden bizonnyal az ukrán sikerek ellensúlyozását szolgálja, hiszen Putyin elnök így meg tudja magyarázni az orosz lakosságnak, miért kezdték besorozni őket: az orosz területek védelmében

– mondta el az Indexnek Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója.

A posztszovjet térség szakértője azt is kiemelte, hogy Oroszországban hivatalosan továbbra sem hirdettek háborút vagy hadiállapotot, az orosz vezetésnek arra azonban választ kellett adnia, miért van szükség mobilizációra, ahogy máig azt sem hajlandók beismerni, hogy agresszív háborút indítottak Ukrajna területén. Ezért is kellett mielőbb a népszavazás, illetve a gyors annexió, hogy megmagyarázzák az orosz lakosságnak: azért kell bevonulni katonának, hogy most már igazolhatóan orosz területeket védjenek.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, percről percre frissülő cikkünket ITT találja.

(Borítókép: Tűzoltók végeznek munkát egy megrongálódott épületben, miután több robbanás rázta meg az ukrán fővárost, Kijevet 2022. október 10-én. Fotó: Ukrainian State Emergency Service / Handout / Anadolu Agency / Getty Images)

Rovatok