Az Oroszország által Ukrajna ellen használt, Irán által szállított drónok „lassúak” és „könnyen célba vehetők” a légvédelmi rendszerekkel − közölte a brit védelmi minisztérium.

Az iráni gyártmányú Shahed–136 dróntechnológia „valószínűleg nem tölti be kielégítően azt a mélységi csapásmérő funkciót, amire Oroszország valószínűleg használni kívánta” - tette hozzá a közlemény.

Oroszország hétfői légitámadásai katonai elemzők szerint azt mutatják, hogy Moszkva kifogyott a precíziós lőszerekből − írta meg a The New York Times. 

Az orosz hadsereg csapást mért Avgyijivka központi piacára, a támadásban legalább hét ember meghalt és nyolc megsebesült – jelentette Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó október 12-én.

„Katonai szempontból semmi nem indokolta ezt a támadást - az oroszokat a féktelen vágy vezérelte, hogy minél több emberünket megöljék és másokat megijesszenek” – tette hozzá Kirilenko.

A zaporizzsjai atomerőművet üzemeltető Enerhoatom nevű ukrán állami vállalat azzal vádolja az erőművet megszálló orosz erőket, hogy nem engedik, hogy az erőmű generátorainak feltöltéséhez szükséges gázolajat a helyszínre szállítsák. Az erőművet már korábban elvágták a telephelyen kívüli áramellátástól − írta meg a The Guardian. 

Az atomerőműnek a reaktorok hűtéséhez folyamatos áramellátásra van szüksége.

Ma reggel, október 12-én 8.59-kor az orosz csapatok rakétatüze következtében megrongálódott a Dnyipropetrovszki területen lévő Dnyiprovszka alállomás. Ennek következtében az atomerőmű egyik vezetéke megrongálódott, és a létesítmény teljesen áram nélkül maradt. A dízelgenerátorok automatikusan bekapcsoltak

− közölte a cég. 

Elmondásuk szerint ők előkészítettek és elküldtek egy adag üzemanyagot az objektumba, az orosz fél azonban nem engedi át a vállalat járműkonvoját.

Az állításokat a lapnak nem sikerült független forrásból ellenőriznie. Korábban mindkét fél azzal vádolta a másikat, hogy közvetlenül lőtték az erőművet.

Ferenc pápa elítélte az ukrajnai városok elleni „könyörtelen orosz bombázásokat”. Az egyházfő szerint a támadások „erőszakos hurrikánt” szabadítottak rá a lakosokra.

A Szent Péter téren tartott heti általános audienciáján több ezer emberhez szólva a pápa felszólította azokat is, „akik a háború sorsát a kezükben tartják”, hogy törekedjenek a békekötésre, írja az al-Dzsazíra.

A Wagner-zsoldoscsoport gyakorlatát átvéve most már az orosz védelmi minisztérium is elkezdett toborozni a börtönökben.

Az orosz Meduza portál szerint a „vörös” jelzésű börtönkolóniákban kezdték meg a toborzást, amelyekben főként a rendvédelemből, államvédelemből, büntetés-végrehajtásból érkezett rabok ülnek.

Úgy tudni, hogy a börtöntöltelékeket szeptember vége óta egy rohamdandárba toborozzák be (ezek azok a katonai egységek, amelyek különleges kiképzést kapnak a támadó hadműveletekhez). A gulagu.net értesülése szerint a rabok hasonló ellenszolgáltatásban részesülnek, mint a Wagner-csoportba betoborzott fegyencek: amnesztiát, valamint pénzbeli juttatást kapnak a frontszolgálatért. 

Ha hat hónapot letöltöttél a Wagnerben, szabad vagy

– mondta erről korábban a zsoldoscsoport alapítója. 

Az Institute for the Study of War (ISW) nevű kutatóközpont azt írta, hogy az oroszok már október 2-a óta tervezhették a Kijev elleni rakétatámadást.

Közlések szerint az ukrán hírszerzés jutott hozzá olyan információkhoz, amelyek arra engednek következtetni, hogy már október második napján felmerült a támadás ötlete. Szerintük ennek alapján az feltételezhető, hogy az újonnan kinevezett ukrajnai főparancsnok, Szergej Szurovikin még nem sok szerepet vállalt az akció végrehajtásában.

Az ISW szerint a támadásra és a főparancsnok kinevezésére építve az orosz hadvezetés igyekszik egy PR-kampányt folytatni, és helyrehozni az utóbbi hetekben megtépázott renoméját. Mindkét lépéssel elsősorban a szélsőségesen háborúpárti orosz hangadókat igyekeznek kielégíteni – tették hozzá. 

Egy új cseppfolyósítottföldgáz-projekt Afrika nyugati partjainál felkeltette az európai országok figyelmét, melyek szeretnék csökkenteni függőségüket az orosz energiaellátástól.

A Szenegál és Mauritánia partjai közelében található mező mintegy 15 billió köbméter gázt tartalmaz – ötször többet, mint amennyit Németország 2019-ben egész évben felhasznált –, de várhatóan csak jövőre kezdheti meg működését.

Azonban Európa még egy ilyen forrással is messze lenne attól, hogy megoldja az orosz–ukrán háború kirobbanása miatt kialakuló energiaválságot, mondják a szakértők.

Gordon Birrell, a projektet társfejlesztő BP egyik vezetője szerint a fejlesztés „nem is lehetne időszerűbb”, mivel Európa igyekszik csökkenteni az orosz földgáztól való függőségét a gyárak működtetése, az áramtermelés és az otthonok fűtése terén, írja a The Independent.

Az ukrán hadsereg visszafoglalt öt települést a déli Herszon régióban – közölte a déli hadműveleti parancsnokság.

Az ukrán katonák október 11-én az ellenőrzésük alá vonták a Beriszlavi járásban lévő Novovaszilivka, Novohrihorivka, Nova Kamianka, Trifonivka és Cservone falvakat – közölte Vladiszlav Nazarov, a déli hadműveleti parancsnokság szóvivője.

Az ukrán hadsereg többek közt egy Uragan rakéta-sorozatvetőt is zsákmányolt a herszoni régióban. A harceszköz az alábbi felvételen látható.

Az ukránok herszoni ellentámadása az ősz elején indult meg, de nagyobb sikereket csak a múlt héten értek el ezen a hadszíntéren.

Az orosz elnök elfogadta Thaiföld meghívását az Ázsiai és Csendes Óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) országainak idei konferenciájára – írja a Bloomberg a Bangkok Post értesülése alapján.

A rendezvényt november 18–19. közt tartják, és a thaiföldi külügyminisztérium már felkérte az ország illetékes hatóságait arra, hogy megfelelő módon biztosítsák a rendezvényt. Az Egyesült Államok egy képviselője is jelen lesz a konferencián, és Kína is képviseltetheti magát (bár ez utóbbi még nem dőlt el).

Varsóban játszották le a Sahtar Donyeck és a Real Madrid bajnokok ligája meccsét kedden. A mérkőzésen a stadion egy része az ukrán, valamint a lengyel színekbe öltözött. 

A meccs 1–1-re végződött, ebben a cikkben írtunk róla részletesebben.

Az energiaexport segítheti Oroszországot a nyugati szankciók átvészelésében − közölte a The Guardian. 

Moszkva szerint az infláció enyhül, a foglalkoztatás pedig gyakorlatilag teljes, ami ellentmond számos pénzügyi szakértő előrejelzéseinek.

A Nemzetközi Valutaalap kedden valamelyest alátámasztotta Oroszország álláspontját, mondván, hogy a recesszió a vártnál kevésbé lesz súlyos az olajexport és a viszonylag stabil belső kereslet miatt.

Az IMF előrejelzése szerint az orosz gazdaság az év egészére számolva mindössze 3,4 százalékkal fog zsugorodni, miután a második negyedévben 21,8 százalékkal csökkent.

Az IMF júniusban 6 százalékos éves visszaesést prognosztizált.

Szerhij Hajdaj, a luhanszki regionális katonai adminisztráció vezetője friss információkat közölt az ukrán hadsereg előrehaladásáról a megszállt luhanszki régióban.

Ukrajna fegyveres erői apránként haladnak előre. Az oroszok főként rakétákkal lövik az állásainkat. A megszálló erők a frontvonal teljes első szakaszát aláaknázták. A katonáink már találkoztak a részleges katonai mozgósítás keretében behívott oroszok első hullámával

– írta Hajdaj.

Luhanszk a megszállt Ukrajna azon régióinak egyike, amelyet Vlagyimir Putyin Oroszországhoz csatolt.

A részleges katonai mozgósítás miatt problémákkal küzd az oroszországi oktatás. Erről a Verstka orosz hírportál számolt be. Tanárok ezrei mentek a frontra, bujkálnak vagy menekültek külföldre, így egyes iskolákban már nincs, aki tanítson, írták.

Jurij Varlamov, az Uchitel pedagógus-szakszervezet vezetője szerint „kritikus a helyzet” egyes orosz iskolákban. Szerinte egyszerűen nincs, aki foglalkozzon a diákokkal. Több tantárgy máris eltűnt a tantervből. A megmaradt tanárok túlterhelése miatt nem sokan szeretnének erre a pályára lépni, számolt be a TakeToNews.

Limanban eddig már több mint 40 holttestet exhumáltak − közölte az ukrán legfőbb ügyész hivatala.

A Novaja Maszljakovka temetőben mintegy 110 sírt, köztük gyerekek sírjait találták meg − közölte az ukrán Unian hírügynökség. 

A jelentés szerint október 4-e és 10-e között a nyomozó ügyészségi csoport ellenőrzést végzett az Orosz Föderáció fegyveres egységei és az úgynevezett „Luhanszki Népköztársaság” által korábban megszállt Szvjatogorszkban és Limanban.

Börtönbe került egy orosz nő amiatt, hogy egy cetlit hagyott Vlagyimir Putyin szüleinek a sírjánál. 

A 60 éves asszony nem az első ember, aki Vlagyimir Putyin szüleinél „tesz panaszt” az orosz elnök miatt, de az első, akit elvittek emiatt a rendőrök és bíróság elé állítottak.

Azt nem tudni biztosan, hogy a cetlin mi állt, de az biztos, hogy Vlagyimir Putyin halálát kívánta – ismerte el az asszony fia. Közlése szerint édesanyja a múlt hét csütörtökön hagyta ott írását a szentpétervári temetőben, és hétfőn elvitték a rendőrök, kedden pedig már a bíróság elé is állították.

A vád szerint az asszony (politikai, ideológiai, faji, nemzeti, vagy vallásos indíttatásból)

A közösségi médiában tettek már közzé legalább egy ehhez hasonló üzenetet két héttel ezelőtt, amelyet szintén Putyin szüleinek sírjánál hagytak a háború ellen demonstrálók. Abban az állt: 

Kedves szülők! A fiatok rosszul viselkedik! Kihagyta a történelemórákat, az osztálytársaival harcol, és azzal fenyegetőzik, hogy az egész iskolát felrobbantja! Csináljatok valamit!

Az ukrán katonák egy orosz kínzókamrát találtak a donyecki terület visszafoglalt részein, Liman és Szvjatohirszk közelében, egy kolostorban – írja az Ukrinform. 

Az ukrán titkosszolgálat (SSU) szerint a kínzókamrát Szvjatohirszk Lavra kolostorában találták. Közlésük szerint az oroszok olyan civileket tartottak fogva és kínoztak meg ott, akik kiálltak Ukrajna területi integritása mellett.

A helyszínen még zajlanak a vizsgálatok. Az Ukrinform mindemellett emlékeztetett arra is, hogy Szvjatohirszk és Liman térségében legalább 78 holttestet ástak ki a földből azután, hogy visszafoglalták a területet az oroszoktól.

Robbanások hallatszottak az ukrajnai Mikolajiv régióban szerda reggel – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség az ukrán médiára hivatkozva.

A 24 TV szerint szerdán 06:35 órától nyolc ukrajnai régióban harsantak fel a légiszirénák.

Kedden 5189 fő lépett be Magyarország területére az ukrán–magyar határszakaszon. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3879 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 164 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében, írta az Országos Rendőr-főkapitányság.

Egy szétlőtt orosz tankot ideiglenesen ki lehet állítani a berlini orosz nagykövetség előtt – döntött kedden egy bíróság a német fővárosban.

Az orosz nagykövetség előtt húzódó Unter den Linden körúton a súlykorlátozásokra vonatkozó biztonsági előírások miatt a tankot valószínűleg nem közvetlenül az épület előtt állítják ki.

A Mitte nevű városrész azzal érvelt, hogy nem lenne helyénvaló a tankot kiállítani, mivel nagy valószínűséggel emberek haltak meg benne. Azzal is érvelt, hogy a tank bemutatása befolyásolhatja a német külkapcsolatokat. Emellett rámutatott, hogy a kiállítás megzavarhatja a forgalmat és felzaklathatja a járókelőket.

A bíróság azonban úgy döntött, hogy nem szabad a véleményszabadság útjába állni. A bíróság azt is kimondta, hogy a forgalmat ez nem befolyásolja, a külpolitikáról szóló érvek pedig szerinte nem relevánsak. Azt is megjegyezte, hogy a tank csak két hétig lesz látható.

Az ukrán fegyveres erők megsemmisítették az oroszok lőszerraktárát, parancsnoki állását és kommunikációs központját Herszon régióban, közölte a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság a Facebook-oldalán.

Az ukrán katonák összesen kilenc légicsapást hajtottak végre, Herszon mellett Beriszlav és Mikolajiv térségében is veszteségeket okoztak az orosz hadseregnek.