Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacáért felelős biztos több ok miatt jött Magyarországra. Képbe szeretett volna kerülni, hogy miként hatnak az elszabaduló energiaárak, a vágtató infláció a magyarokra és a magyar gazdaság szereplőire. Látogatásának összegzéseképp a sajtó képviselőivel ismertette tapasztalatait.
Szeptemberben az Európai Bizottság körülbelül 3000 milliárd forintnyi, Magyarországnak járó uniós forrás felfüggesztését javasolta, de a magyar kormány megkezdte azoknak a törvényjavaslatoknak a benyújtását a parlament elé, amellyel teljesíteni tudja 17 olyan magyar korrekciós intézkedés végrehajtását, amelyekre időközben az Európai Bizottság rábólintott.
Thierry Breton elmondta: magyarországi tárgyalásain arra keresett választ, hol tart a korrekciós intézkedéssel a magyar kormányzat, kell-e valamilyen területen segítség, hogy tartani lehessen a határidőket. Kérdésre válaszolva a biztos nem közölt határozott időpontot, amelyet esetleg a magyar tárgyalóféltől kapott volna, mikorra teljesítik a vállalásokat.
azt azonban határozottan állította, hogy meglátása szerint a magyar kormány tartani tudja a vállalások megszabott határidejét.
Egy dolgot határozottan megerősített: nem lesz több igény újabb korrekciós intézkedések felvállalására magyar részről, marad a megállapodott tizenhét pont.
A biztos megemlítette azt is, hogy négyszemközti megbeszélést tartottak Orbán Viktorral. A magyar kormányfő elmondta véleményét a jelenlegi nemzetközi helyzetről, az energiaválságról, az ukrajnai háborúról és a gazdaságot fenyegető inflációról. Az Index kérdésére a biztos megerősítette: nyílt, baráti beszélgetés volt, amely az unió és Magyarország együttműködésének széles körét érintette. Thierry Breton látogatásáról Orbán Viktornál még egy rövid Twitter-bejegyzést is megosztott.
Tájékoztatóján a biztos többször is megerősítette, hogy bizonyos szankciókkal szemben vannak fenntartásai neki is, de mivel azokat egységesen fogadták el az Európai Tanácsban az állam- és kormányfők, így az mindenkire kötelező. Megjegyezte: decemberben már érvénybe lép az orosz nyersolajra és finomított kőolajtermékekre elrendelt szankció, de a földgázra nincs tiltás.
A biztos arról is beszélt, hogy vasárnap Palkovics László technológiai és ipari miniszterrel jártak a zalai megyeszékhelyen, és megtekintették a világszínvonalú ZalaZONE Járműipari Tesztpályát, amelynek meglévő elemei nemrégiben kiegészültek az off-road járművek speciális igényeihez igazodó tesztkörnyezettel is. Komoly fejlesztésnek nevezte a biztos a magyar állam és a német Rheinmetall közös beruházásában, 60 milliárd forintból épült Lynx gyalogsági harcjárműveket gyártó üzemet is, amely egyébként 2023 januárjától már megkezdi a termelést.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel is volt egy találkozója, amelyen örömmel állapította meg, hogy a magyar állam az elmúlt időszakban jelentősen növelte a hadiiparra fordított kiadásait. Ennek nyomán pedig lehetőség nyílik arra, hogy erősítsék a kapcsolatokat az uniós országok vezető hadiipari cégeivel.
Magyarországi megbeszélésein szintén szóba került a 2022 nyarán beterjesztett javaslat. Ennek lényege, hogy a jövőben jogi védelmet próbálna garantálni az újságíróknak és a szerkesztőségeknek, illetve lehetővé tenné azt is, hogy be nem tartása esetén az Európai Bíróságon eljárást kezdeményezzenek. Ennek értelmében létrejönne egy új Európai Médiatanács, melynek tagjai az egyes tagállamok médiahatóságainak képviselőiből állnának.
A biztos utalt arra is, hogy a médiaszabadság-törvény öt pilléren nyugodna:
Mivel egy ilyen javaslatnak a megvalósítása az uniós gyakorlat szerint 12-18 hónapot vesz igénybe, ezért jelenleg várják a tagállamok észrevételeit a tervezettel kapcsolatban.
Magyarország hivatalos reagálást még nem tett a médiaszabadság-törvénnyel kapcsolatban.
(Borítókép: Thierry Breton 2022. február 8-án. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)