Index Vakbarát Hírportál

Kína bekebelezi Tajvant?

2022. október 22., szombat 08:18

Az amerikai külügyminiszter azzal vádolta Kínát: felgyorsítja a Tajvan elfoglalására irányuló terveit. Antony Blinken a pekingi terveket a Kínai Kommunista Párt kongresszusával hozta összefüggésbe, amelyen Hszi Csin-ping elnök precedensértékű harmadik ciklusára készült.

„Az elmúlt években változás történt Peking Tajvanhoz való hozzáállásában” – idézte a Washington Post Blinkent, aki a Stanford Egyetemen beszélt.

A politika módosulásának jegyében Kína sorsfordító döntést hozott: „a status quo többé nem elfogadható, ugyanakkor Peking eltökélte, hogy sokkal gyorsabb ütemezéssel törekszik az újraegyesítésre” – jelentette ki Blinken, de nem részletezte a gyorsított ütemtervre vonatkozó állítását.

Nem kizárt, hogy Kína kényszerítő eszközök alkalmazására is hajlandó, ami „óriási feszültséget okoz” – mondta a State Department vezetője.

Az amerikai külügyminiszter megállapítása azt igazolja, hogy az Egyesült Államok nem ismeri el az egy Kína-politika elvét – így reagált a kínai külügyminisztérium Blinken szavaira.

Peking álláspontja szerint csak egy Kína létezik. Az „egy Kína”-elv alkalmazásához következetesen tartja magát a magyar külpolitika is – ezt szögezte le nemrég a külügy kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára.

A tajvani kérdés megoldása a kínaiak ügye

„Az Egyesült Államok újra és újra megszegte a szavát” – mondta újságíróknak a kínai külügyminisztérium szóvivője. Vang Ven-bin szerint Washington „jelentősen lazított a hivatalos kapcsolatokra vonatkozó korlátozásokon” az önigazgatású szigettel, majd felidézte Nancy Pelosi képviselőházi elnök augusztusi tajvani útját, amit Peking határozottan ellenzett.

„A tajvani kérdés megoldása a kínaiak ügye” – nyomatékosította Ven-bin.

A Washington és Peking közötti feszültségek egyre inkább elmérgesednek, mivel Kínát a Nyugat a tajvani álláspontja és az Oroszországgal való partnersége miatt bírálja.

Kína tartózkodott attól, hogy nyilvánosan ítélje el Oroszország ukrajnai háborúját. A konfliktus felerősítette a tajvani lakosság félelmét, hogy a sziget elfoglalására bátoríthatja fel Kínát, amely ugyan soha nem tartotta ellenőrzése alatt Tajvant, mégis saját részeként tartja számon.

Az amerikai-kínai súrlódások csak fokozódtak, miután Joe Biden megjegyezte: az amerikai hadsereg megvédi Tajvant egy kínai támadás esetén. A Fehér Ház utóbb enyhítette az elnök kijelentését.

A szigetországot egyébként hivatalosan nem ismerte el az Egyesült Államok. Tajpej ennek ellenére szoros kapcsolatokat tart fenn Washingtonnal. Élén a kereskedelmi együttműködés is, beleértve az amerikai fegyverszállításokat.

A potenciális újabb góc kapcsán az AFP feltérképezte az ázsiai térség katonai potenciáljait:

China sees 'much faster timeline' in taking Taiwan, Blinken warns https://t.co/wB4AydjoNm@AFP graphic compare's military strength in the Asian region #AFPgraphics pic.twitter.com/DQ1mdncNPc

— AFP News Agency (@AFP) October 18, 2022

Ebben az évtizedben várható az egyesítési kísérlet

„A történelem kerekei Kína és Tajvan újraegyesítése felé gördülnek” – mondta virágnyelven a pártkongresszuson Hszi elnök.

Megismételte a több mint 23 millió lakosú sziget elfoglalásának szándékát, és kijelentette, hogy bár Kína a békés megoldást részesíti előnyben, fenntartja „a lehetőséget, hogy minden szükséges intézkedést megtegyen”.

Hszi nem tért ki az ukrajnai háborúra, illetve Kína kapcsolataira az Egyesült Államokkal, amely ebben exporttilalom elrendelésével próbál csapást mérni Kína technológiai és katonai ambícióira.

Kína „nagy megfiatalodását” – amely a nemzetet a globális ügyek középpontjába helyezi – Hszi víziójában „visszafordíthatatlan történelmi folyamatnak” nevezte. A Tajvannal való egyesülés ennek a víziónak az egyik kulcseleme.

A két fél között évtizedek óta fennálló kényelmetlen patthelyzetben a tajvani vezetők kitartanak amellett, hogy megvédik a szigetet, míg a kínai vezetők állhatatosan állítják, hogy a szuverén ország Kína része.

A Kína által Tajvan ellen irányuló fenyegetés „ebben az évtizedben, valójában a következő hat évben érvényesül” – ezt mondta tavaly a csendes-óceáni parancsnok az amerikai szenátus bizottsági meghallgatásán.

(Borítókép: Hszi Csin-ping 2022. október 16-án. Fotó:  Noel CELIS / AFP)

Rovatok