A felmérés szerint az európaiak többsége úgy véli, hogy hazájukban jelentős problémát okoznak a levegőszennyezésből eredő légzőszervi betegségek (89 százalék), mindenekelőtt az asztma (88 százalék), valamint a szív- és érrendszeri betegségek.
Az európaiak aggódnak a levegőszennyezés egészségügyi és környezeti hatása miatt, és úgy gondolják, hogy az ipari ágazatoknak, a munkáltatóknak többet kell tenniük a levegőminőség javításáért, és a témára vonatkozó nemzetközi, valamint európai megközelítést szorgalmaznak – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer-felmérésből.
Az európaiak aggódnak a légszennyezés által a nyílt vizekben okozott környezetvédelmi problémák, például a savasodás és az algásodás miatt is (83 százalék). A válaszadók csaknem fele véli úgy, hogy romlott a levegőminőség is az elmúlt tíz évben.
Az Eurobarométer-felmérésből kiderült, hogy az európaiak többsége továbbra is rosszul tájékozott a már létező uniós előírásokat illetően.
A válaszadóknak csupán kisebb, 27 százaléka hallott ezekről. Az uniós levegőminőségi előírásokat ismerő válaszadók nagy többsége (67 százalék) azonban úgy véli, hogy az előírásokat meg kell erősíteni. Az európaiak többsége szerint a nagy ipari létesítmények, a fosszilis tüzelőanyagokat hasznosító energiatermelők, a közigazgatási szervek és a munkáltatók nem tesznek eleget a jó levegőminőség előmozdítása érdekében, a lakosság ezzel szemben kellő erőfeszítést tesz.
A tömegközlekedési eszközök használata, a kerékpározás, illetve a gyaloglás a leggyakoribb módjai annak, amelyekkel az európaiak saját bevallásuk szerint igyekeznek csökkenteni a levegőbe kerülő károsanyag-kibocsátást.
Magyarországon a válaszadók 47 százaléka szerint a levegő minősége az elmúlt tíz évben lényegében ugyanolyan maradt, tíz százalékuk szerint javult, 41 százalékuk szerint pedig romlott. Hetvenhét százalék szerint meg kell erősíteni az EU levegőminőségi szabványait.
Ötvenkilenc százalék szerint nagyon, 36 százalék szerint meglehetősen súlyos egészségügyi következményei vannak a légszennyezésnek. A levegőbe kerülő káros anyag csökkentése érdekében a magyarok 44 százaléka használ tömegközlekedést vagy kerékpárt, vagy a választotta a gyaloglást a gépkocsi helyett.
A válaszadók 39 százaléka cserélte le régebbi háztartási berendezését jobb energiahatékonysági besorolású újabbra, 27 százaléka jobb szigeteléssel látta el a házát, 21 százaléka átalakította lakása fűtési rendszerét magasabb károsanyag-kibocsátású rendszerről alacsonyabb kibocsátásúra. Kilenc százalék azok aránya, akik már elektromos gépkocsit, elektromos motorkerékpárt vagy elektromos kerékpárt vásároltak.