A török és a magyar honvédelmi miniszter katonai együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá, amely a két ország jövőbeni katonai együttműködésének jogi alapját teremti meg.
Magyarország és Törökország több területen is fontos partner és szövetséges, legyen szó a kereskedelemről, gazdaságról, kultúráról vagy a védelmi kérdésekről – jelentette ki a honvédelmi tárca vezetője Ankarában, miután hétfőn tárgyalt török kollégájával, Hulusi Akarral.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: a két ország magas szintű kapcsolatai rendszeresek, és a kölcsönös bizalmon alapulnak. Hozzátették, a miniszter szerint az ukrajnai háborúval kapcsolatban mindkét ország a békét szorgalmazó álláspontjáról ismert, és minden lehetséges alkalommal szorgalmazzák a tűzszünetet.
A miniszterek egyetértettek abban, hogy a háború mellett figyelmet kell fordítani „a NATO 360 fokos, vagyis minden oldalról érkező fenyegetettségére”.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf és Hulusi Akar egyetértett a Nyugat-Balkán stabilitásának fontosságában is. Ezzel kapcsolatban a magyar miniszter arról beszélt, hogy Magyarország katonai erővel is jelen van a NATO legnagyobb szárazföldi missziójában, a KFOR-ban (koszovói békefenntartó erők), amelyet a közelmúltig magyar parancsnok irányított.
Törökország és Magyarország hadserege kiemelt területeken működik együtt:
A tárcavezető kihangsúlyozta: Magyarország 2017 óta történetének egyik legnagyobb haderőfejlesztését hajtja végre, ennek részeként az elavult technológiát NATO-kompatibilis, modern eszközökre cserélik le. Ebben számítanak a török védelmi ipar termékeire is, például a török alapokra épített Gidrán harcjárművekre, amelyből tíz már a magyar hadseregnél teljesít szolgálatot, és további negyvenet várnak magyarországi összeszerelésre.
Az Osztrák–Magyar Monarchia hadserege katonáinak emléket állító emlékmű felavatása a kétnapos törökországi látogatás keddi napján lesz. A Budapest és Ankara 100 éves diplomáciai kapcsolatainak évfordulójára meghirdetett kulturális emlékév pedig 2024-ben veszi kezdetét.