Észtország felszólította az Egyesült Királyság új miniszterelnökét, Rishi Sunakot, hogy növelje a védelmi kiadásait az ukrajnai háború közepette – számolt be a The Guardian.

Sunak önkényesnek nevezte Liz Truss korábbi ígéretét, miszerint 2030-ra a GDP 2 százalékáról 3 százalékra emeli a védelmi kiadásokat.

Urmas Reinsalu észt külügyminiszter a BBC-nek adott interjúban arra a kérdésre, hogy a NATO-tagországoknak törekedniük kell-e arra, hogy GDP-jük 3 százalékát költsék védelemre, azt mondta:

Abszolút!

Egy ismeretlen személy Molotov-koktélt dobott az Egységes Oroszország elnöke, Dmitrij Medvegyev fogadószobájába a moszkvai Kutuzovszkij sugárúton található pártközpontnál. Az irodában tűz ütött ki, amit később az épület biztonsági őrei oltottak el. Úgy tudni, egyelőre senkit nem vettek őrizetbe. 

Tegnap hajnali 3 óra körül egy ismeretlen személy Molotov-koktélt dobott be az Egységes Oroszország párt Kutuzovszkij sugárúton lévő központi fogadóépületének ablakán, egyenesen Dmitrij Medvegyev pártelnök fogadószobájába – írta Telegram-csatornáján az ASTRA. 

A részleges mozgósítás bejelentése óta ez a második, Oroszország irodái ellen irányuló gyújtogatás. 

A kifejezetten Vlagyimir Putyin orosz elnök és egyéb magas beosztásban lévő orosz politikusok megvédésére szakosodott Szövetségi Védelmi Szolgálat (FSZO) szerda éjjel előre nem bejelentett gyakorlatot hajtott végre Moszkvában.

Egyelőre nem tudni biztosan, hogy mi volt a gyakorlat célja, egyes pletykák szerint azonban az FSZO egy puccskísérlet elhárítását gyakorolta. 

Oroszország több hivatalos (Zavada News) és nem hivatalos (VK) oldalán is jelentek meg felvételek az FSZO nagyszabású moszkvai gyakorlatáról, amelyben még BTR típusú páncélozott járművek is feltűntek. 

A rövid gyakorlat idejére több moszkvai utcát is lezártak. 

Az orosz külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője szerint az Egyesült Államok és szövetségeseinek kereskedelmi műholdjai célponttá válhatnak Oroszország számára, ha részt vesznek az ukrajnai háborúban – írja az MTI.

Oroszország, amely 1957-ben felbocsátotta a világűrbe a Szputnyik-1-et, az első ember alkotta műholdat, 1961-ben pedig eljuttatta az első embert a kozmoszba, jelentős támadó űrkapacitással rendelkezik, ahogyan az Egyesült Államok és Kína is. Oroszország 2021-ben műholdellenes rakétával semmisítette meg egyik saját műholdját.

Oroszország célba veheti a kereskedelmi műholdakat

Konsztantyin Voroncov, az orosz külügyminisztérium illetékes igazgatóhelyettese az ENSZ Közgyűlés Első Bizottságának ülésén elmondta, a kereskedelmi műholdak legitim célpontjává válhatnak egy csapásnak azt követően, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei a világűrt a nyugati dominancia érvényesítésére próbálják felhasználni.

Voroncov kifejtette, hogy a nyugati műholdak használata az ukrán háborús erőfeszítések támogatására rendkívül veszélyes tendencia. Hozzátette, provokatív, hogy a Nyugat ilyen műholdakat használ Ukrajna támogatására.

Arról beszélünk, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei a polgári űrinfrastruktúra összetevőit, beleértve a kereskedelmi célúakat is, fegyveres konfliktusokba vonják be

– mondta a külügyminisztérium igazgatóhelyettes.

Voroncov nem említett konkrét műholdas cégeket, bár Elon Musk, a SpaceX űripari vállalat alapítója a hónap elején azt mondta, hogy rakétacége továbbra is finanszírozni fogja az Ukrajnában működő Starlink internetszolgáltatást.

Az orosz Állami Duma által elfogadott új módosítások értelmében hatályon kívül helyezik azon személyek besorozásának a tilalmát, akik súlyos bűncselekményeket követtek el – írja a Meduza. A tilalom azokkal kapcsolatban marad érvényben, akiket az Orosz Föderáció büntető törvénykönyvének bizonyos passzusai alapján ítéltek el. Ilyenek például: 

• kiskorúak ellen elkövetett szexuális bűncselekmény,
• terrorcselekmény,
• hazaárulás,
• fölbujtás.

A Guardian szerint Volodimir Zelenszkij videóbeszédében arról beszélt, hogy az ukrán erők csaknem 250 orosz helikoptert lőttek le a háború február végi kirobbanása óta.

A lelőtt orosz helikopterek száma már megközelíti a 250-et

– jelentette ki Zelenszkij éjszakai videóbeszédében, majd hozzátette: „Az orosz megszállók már lassan annyi felszerelést vesztettek a háborúban, amiről a világ nagy részén csak álmodoznak.”

Oroszország nem fogja tudni pótolni veszteségeit. Szeretném most is megköszönni minden harcosunknak az orosz csapatok fokozatos és visszafordíthatatlan demilitarizációját

– hálálkodott az ukrán elnök.

Az Institute for the Study of War (ISW) legfrissebb elemzése szerint Putyin retorikája azt mutatja, hogy esze ágában sincs Ukrajnával békét kötni, és háborús céljait sem akarja lejjebb adni.

Putyin az október 26-i Független Államok Közössége- (FÁK-) találkozón arról beszélt, hogy Ukrajna elvesztette szuverenitását, az Egyesült Államok pedig ütközőállamnak használja őket Oroszország ellen.

Az ISW emellett arra következtet az orosz csapatok folyamatos támadásaiból, hogy területszerzési céljaikat továbbra is fenntartják.

Dimitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke az amerikai időközi választásokkal és ennek ukrajnai háborúra való hatásaival kapcsolatban osztotta meg a gondolatait a Telegram-csatornáján. 

Szerinte teljesen mindegy, hogy melyik párt győz a novemberi időközi választáson, mert a győzelmeknek és a kudarcoknak is „a mitikus Ukrajna állampolgárainak élete lesz az ára” – írja a Portfolio. 

Ukrán életek fizetnek a végtelen amerikai fegyverszállítmányokért, a kiképzők munkájáért, a zsoldosokért. Készen állnak, hogy fizessenek, ha piszkos bombát használnak 

– írja Medvegyev. 

A mi embereink is szenvednek. A különbség csupán az, hogy őket megbosszuljuk. Mindenkit. A harctéren és más területeken, messze a harctértől is. És nem bírósági pereskedéssel. Más eszközökkel

– tette hozzá a posztban. Az amerikai „establishment” valójában csak a szenátusért és a képviselőházért harcol, ők nem törődnek az ukránokkal, ez pedig Ukrajna végét fogja jelenteni – zárta a gondolatait Medvegyev. 

Akárki is találta ki az ukrajnai háború miatti brüsszeli szankciókat, az Oroszország legjobb barátja, hiszen az intézkedésekkel az Európai Unió nem Oroszországnak, hanem saját magának ártott – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Weltwoche című svájci hetilapnak.

A Gulyás Gergellyel folytatott beszélgetésről a lap a csütörtökön megjelent számában közölt összeállításban kiemelte, hogy az európai sajtó és a brüsszeli politikusok ismét élesen bírálják Magyarországot, ezúttal az ukrajnai háborúban tanúsított magatartása miatt, amivel kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország nem Vlagyimir Putyin orosz elnök „trójai falova” – írja az MTI.

Az ilyen vádaskodás „a legrosszabb fajta propaganda” – húzta alá Gulyás Gergely, rámutatva, hogy Magyarország ugyanúgy egyértelműen elítéli az Ukrajna elleni orosz agressziót, mint az EU többi tagállama, és a második háború utáni történelmének „legnagyobb humanitárius segélyét” nyújtotta Ukrajnának és a Magyarországra menekült 1,2 millió ukránnak.

Magyarország az EU keretében pénzügyileg is támogatja Ukrajnát, és támogatja az Oroszország elleni EU-s szankciókat is. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a Nyugat nem folytathatja az eddigi politikáját – fejtette ki a Fidesz politikusa, hozzátéve, hogy az EU nem az oroszoknak ártott a szankciókkal, hanem saját magának, különösen az energiaszektorban.

Oroszország idén kétszer annyit keresett, mint tavaly. Azt is mondhatnánk, hogy bárki is találta ki ezeket a szankciókat, az Oroszország legjobb barátja

– fogalmazott Gulyás Gergely, aláhúzva, hogy a szankciókkal a Nyugat hozzájárul az orosz agresszió finanszírozásához. Hozzátette, hogy sürgősen el kell indítani egy „európai vitát” arról, hogy az EU milyen politikát folytasson az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

Mint mondta, intelligens szankciókra van szükség, „amelyek Oroszországnak ártanak, nem Európának”.

Október 27-én, csütörtök reggeltől ismét áramszünet van Kijevben és a város térségében – írja az Unian ukrán hírügynökség.

„A NEK Ukrenergo utasítására október 27-én 5:38-tól stabilizációs áramszünetekre kerül sor Kijevben” – áll a fogyasztóknak kiküldött üzenetben.

Kijev meghatározott időközönként sötétségbe borul, ugyanis az orosz haderő célzottan az energiainfrastruktúráját támadja. 

A hatályos ukrán törvények szerint bűncselekménynek, illetve az ellenséggel való együttműködésnek számít az, ha valaki mezőgazdasági munkát végez a megszállt területeken. Az itt élő gazdák most az ukrán kormányhoz fordultak segítségért – számolt be a Kárpáthír.

Az ukrán kormány idén augusztusban már a parlamenthez küldte módosító indítványát, melynek értelmében hatályon kívül kerülne a törvény. A jelenlegi jogszabály elsősorban a herszoni térségben lévő gazdákat sújtja, mivel nem végezhetnek semmilyen mezőgazdasági munkát és ha nincs termés, nem tudnak megélni, illetve a lakosság élelmiszerellátásáról sem tudnak gondoskodni.

Dmitrij Szerbin, a Kijev Capitals amerikaifutball-játékosa meghalt az ukrán fronton – tájékoztatott a fővárosi csapat Facebook-bejegyzésében.

Mint írták, Szerbin többször is nyert ukrán bajnoki címet, emellett hazája válogatottjának is tagja volt, posztján (elkapó) pedig őt tartják a valaha volt legjobb ukrán játékosnak.

A csapat információi szerint a sebesült katonák evakuálásakor vesztette életét.

A brit hírszerzés szerint a regionális tisztségviselők aktívabb bevonása az orosz nemzetbiztonsági rendszerbe azt a célt szolgálja, hogy elterelje a központi vezetésről a nyilvános kritikák figyelmét.

„A brit hírszerzés felhívta rá a figyelmet, hogy Mihail Musustyin orosz miniszterelnök október 24-i bejelentése szerint Szergej Szobjanin moszkvai polgármester koordinálja a biztonsági intézkedések kidolgozását az orosz régiókban” – írja a brit hírszerzés Twitter-bejegyzése, majd így folytatja: „Ez az intézkedés valószínűleg a regionális kormányzóknak az orosz nemzetbiztonsági rendszerbe való szorosabb integrációjához vezet.”

A Kreml hasonló megközelítést alkalmazott a koronavírus-járvány idején is. A Kremlnek azonban valószínűleg nehezebb lesz elszigetelnie az orosz társadalmat az ukrajnai »speciális hadművelet« következményeitől"

– áll az áttekintésben.

Oroszország és Ukrajna delegációja is találkozik Ausztráliában, hogy a héten döntsenek az Antarktisz érintetlen vizeinek jövőjéről – írja a SkyNews. A természetvédők szerint nagyon nagy szükség az új védett tengeri területekre annak érdekében, hogy megakadályozzák a túlhalászást, de Oroszország a vétójoga segítségével megakadályozhatja a terveket – figyelmeztettek a szervezetek. 

Mindig is nagy kihívást jelentetett, hogy a 27 országot tömörítő csoport körében elérjék a döntéshez szükséges konszenzust, ezt pedig Oroszország ukrajnai háborúja csak még nehezebbé teszi. A két hetes találkozó az ausztráliai Tasmania szigetállamában található Hobartban vette kezdetét: a résztvevők hétfőn kivonultak a megbeszélésről, amikor az orosz küldöttek beszélni kezdtek. 

Tizenkettő, üzemanyagot tartalmazó tározó rongálódott meg a Donyecki Népköztársaság Sahtarszk városában, miután az ukránok támadást indítottak – közölte Vitalij Hocenko, a régió kormányzója csütörtökön. 

Tizenkét üzemanyagtartályt ért találat Sahtarszkban. Minden erőnkkel igyekszünk megakadályozni, hogy ennek a hatásait a fogyasztók is megérezzék, ahogy az üzemanyaghiányt is

– írta Telegram-csatornáján. Mostanra sikerült megfékezni a sahtarszki pályaudvaron keletkezett tüzet, és sikeresen megmentettek 42 üzemanyag-tározót – mondta a helyi katasztrófavédelem a TASZSZ-nak, hozzátéve, hogy az üzemanyag robbanását is sikeresen megakadályozták. A legfrissebb jelentések szerint az incidens következtében senki nem halt meg, és sérültek sincsenek. 

Az Oroszország és Ukrajna közötti megállapodás elősegítésének egyetlen módja, ha segítjük Kijevet a harctéren – vélekedett Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a római parlamentben.

A békét Ukrajna támogatásával lehet elérni, ez az egyetlen esélyünk, hogy tárgyalásokra kerüljön sor

– mondta Meloni a szenátusban, az újonnan kinevezett jobboldali kormány bizalmi szavazása előtt.

Meloni korábban többször is támogatást ígért Ukrajnának, szemben Silvio Berlusconival és Matteo Salvinivel, akik Vlagyimir Putyinnal való kapcsolataik miatt másképp álltak ehhez a kérdéshez – írja a Sky News.

Az Országos Rendőr-főkapitányság csütörtök reggeli közleménye szerint Magyarország területére október 26-án az ukrán–magyar határszakaszon 5419 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4917 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

Az ukrajnai háború elől szerdán 178 ember, köztük 69 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Jurij Makszimiv ezredes, a Kijevi Városi Toborzó Iroda vezetője elmondta: Ukrajnában szükség van az utánpótlásra, a katonaság létszámának növelésére, a mobilizáció tehát folytatódik – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.

Hozzátette: az ukrán hadsereg bizonyos irányokban magabiztosan hajt végre támadóakciókat.

Természetesen jelentős létszámú honvédségi állományra van szükség. Úgy gondolom, hogy a mozgósítás folytatódni fog. Ez szükségszerű

– jelentette ki az ezredes.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz parancsnokok örültek, amiért még mindig nem adták fel Bahmut megszerzését.

Itt a legnyilvánvalóbb az orosz parancsnokság őrültsége. Nap nap után, hónapokig hajtják ott az embereket a halálba, a legmagasabb szintű tüzérséget bevetve

– mondta Zelenszkij éjszakai beszédében.

A Donyeck régióban található város, amelynek a háború előtti lakossága 70 ezer fő volt, hónapok óta az orosz támadások központja. A város elfoglalása szimbolikus győzelem lenne Oroszország számára – írja a BBC.

Olekszij Kuleba, a kijevi régió vezetője szerint az orosz csapatok megtámadták a régió egyik részét.

Telegram-csatornáján arról tájékoztatott, hogy a támadás következtében tűz ütött ki, de az oltási folyamatok már elkezdődtek, az esetleges sérültekről vagy halottakról egyelőre nem volt információja.

Az ukrán csapatok két keleti városban is visszaverték az orosz erők támadásait, a déli fronton pedig a stratégiai fontosságú Herszon régióért harcolnak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda esti videóbeszédében azt mondta, hogy jó hírek érkeztek a frontról, de részleteket nem közölt – írja a Reuters.

Zelenszkij szerint a Herszon városáért vívott csata kulcsfontosságú lesz és ez dönti el, hogy Ukrajna képes lesz-e az orosz csapatokat délen visszaszorítani. Hozzátette: a legsúlyosabb harcok Kelet-Ukrajnában, a Donyeck mellett fekvő Avdijivka és Bakhmut közelében zajlottak.

Robbanások történtek Mikolajiv városában – jelentette szerdán a TASZSZ orosz állami hírügynökség a Sztrana című ukrán kiadványra hivatkozva.

Egyéb részleteket és hivatalos információkat még nem közöltek. Korábban egész Ukrajnában légiriadót rendeltek el, írja a TASZSZ.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index csütörtöki percről percre közvetítése az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szerdai tudósításunk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ma is!