Index Vakbarát Hírportál

Újabb lesújtó adatokat közölt az ENSZ a háborúról

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index csütörtöki hírösszefoglalója

Index
2022.11.03. 21:50
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ezzel a poszttal ér véget az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Köszönjük egész napos megtisztelő figyelmüket, tartsanak velünk holnap is.

    Jó éjszakát kívánunk!

  • „Ezek az emberek mind árulók” – fogalmazott a csecsen hadúr.

    Ramzan Kadirov a Telegramon üzent azoknak, akik megpróbálnának elmeneküli a sorozás elől − írta meg a Mandiner

    Kifejtette:

    Elégedetlen vagyok a besorozást elkerülők büntetésével. Nevetséges, hogy a sorozás elől menekülők pénzbírságot vagy 5 év börtönbüntetést kapnak. Csodálatos lehetőséget adunk nekik, hogy egy cellában üljenek, miközben bátor és rettenthetetlen srácaink az életüket kockáztatják a frontvonalakon.

    Kadirov úgy véli, hogy „a katonáknak és a tiszteknek, akik most a frontvonalakon vannak, lehetőséget kell adni arra, hogy megválasszák az ilyen gyávák büntetését”.

  • Maria Aljohina, aki közel két évet töltött egy orosz büntetőtelepen, mert Vlagyimir Putyin ellen tiltakozott, arra szólította fel a Nyugatot, hogy erőteljesen szálljon szembe az orosz elnökkel − írja a Sky News

    Aljohina tagja a Pussy Riot nevű feminista művészeti kollektívának, amely ellen 2012-ben léptek fel az orosz hatóságok, amikor Putyin-ellenes „punk imát” tartottak egy moszkvai katedrális előtt.

    A nőnek tavasszal sikerült Belaruszon keresztül elmenekülnie Oroszországból, miután magát ételfutárnak álcázva elhagyta moszkvai lakását.

  • Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hevesen reagált a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vizsgálatának negatív eredményére, és azt tweetelte, hogy Oroszország „megerősítette státuszát mint a világ első számú hazudozója” − írta meg a The Guardian

    Mint fogalmazott:

    A NAÜ három ukrán létesítményt ellenőrzött az orosz dezinformációk alapján, és nem talált bizonyítékot „piszkos bombák” készítésére. Köszönöm Mariano Grossinak a NAÜ kiváló és gyors együttműködését, amely segített megcáfolni az orosz hazugságokat. Oroszország megerősítette, hogy ő a világ legnagyobb hazudozója.

  • Legalább száz frissen besorozott orosz katona halt meg Ukrajnában, amióta Vlagyimir Putyin elnök a múlt hónapban bejelentette a mozgósítás − derül ki a független média által kedden közzétett, megerősített halálesetek elemzéséből.

    A mozgósítottak közül minden ötödik férfi állítólag bevetés előtt halt meg alkohol, kábítószer, fizikai összetűzés, öngyilkosság vagy baleset következtében − írta meg a The Moscow Times.

    A Novaja Gazeta Europe című független orosz lap közölte, hogy az adatokat hivatalos nyilatkozatok, köztük a média által nyilvánosságra hozott nyilatkozatok, gyászjelentések és a közösségi médiában közzétett bejegyzések alapján követte nyomon.

    A kiadvány szerint az áldozatok hozzátartozói eddig összesen 101 nevet erősítettek meg.

  • A „Generalisszimusz Szuvorov” nukleáris meghajtású orosz tengeralattjáró sikeresen elindította a Bulava ballisztikus rakétát a kormányzati minősítési tesztek utolsó szakaszában – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

    A tengeralattjárót 2021. december 25-én bocsátották vízre. A hajó új műszaki megoldásokkal, továbbfejlesztett berendezésekkel és az elődeihez képest jobb biztonsággal büszkélkedhet – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

  • Mariupol megszállt városában fokozzák a civilek elleni támadásokat az orosz erők, amelyek a lakosok házait és személyes telefonjait is ellenőrzik ukránbarát fotók, szimbólumok vagy a közösségi oldalakon közzétett posztok után kutatva – közölte Pjotr Andrjuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója november 3-án.

  • Egy interjúban Andrej Kelin, az Egyesült Királyság orosz nagykövete arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Királyság „túl messzire megy” az ukrajnai háborúban, azt állítva, bizonyítéka van arra, hogy a brit különleges erők részt vettek egy ukrán dróntámadásban, amely Oroszország fekete-tengeri flottáját érte a Krím félszigetnél − írta meg a The Guardian

    Amikor megkérték, hogy mutassa meg ezt a bizonyítékot, Kelin azt mondta, hogy átadta azt a brit nagykövetnek, és hogy „hamarosan nyilvánosságra kerül”, talán már holnap.

    Ez veszélyes, mert eszkalálja a helyzetet. Elvihet minket a vonalig, ahonnan talán nincs visszatérés. Bár a visszatérés mindig lehetséges. Mindenesetre el kell kerülnünk az eszkalációt

    − mondta Kelin. 

  • A bolgár parlament csütörtökön megszavazta az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat − írta meg az MTI. 

    Az öt órán át húzódó vitát követően a 240 fős szófiai törvényhozás jelen lévő képviselői közül 175-en szavaztak a Nyugat-barát jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) és a jobboldali Demokratikus Bulgária (DB) előterjesztésére, míg a Moszkva-barát bolgár pártok, köztük az Újjászületés és a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) 49 képviselője a javaslat ellen szavazott.

    Az ukrajnai fegyver- és lőszerszállítást heves viták övezik Bulgáriában, és a parlament is erősen megosztott a kérdésben.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy nem vesz részt a G20-ak indonéziai csúcstalálkozóján, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök is ott lesz. Kijevben újságíróknak nyilatkozva Zelenszkij elmondta, hogy Joko Widodo indonéz elnök meghívta őt az e hónapban tartandó csúcstalálkozóra.

    „Az én személyes álláspontom és Ukrajna álláspontja az volt, hogy ha az Orosz Föderáció vezetője részt vesz a találkozón, akkor Ukrajna távol marad tőle. Majd meglátjuk, mi lesz a jövőben” – idézte az ukrán elnököt az al-Dzsazíra.

  • Szergej Lavrov orosz külügyminiszter felszólította az ENSZ-t, hogy segítsen teljesíteni a fekete-tengeri gabonaegyezmény azon részét, amely megkönnyítené Oroszország saját élelmiszer- és műtrágyaexportját.

    A tárcavezető jordániai kollégájával, Ajmán Szafadival tartott ammáni sajtóértekezletén közölte: továbbra sem lát előrelépést az orosz gabona- és műtrágyaexport előmozdításában, bár a Kreml visszatért a gabonaegyezményhez.

    Lavrov a kérdésben egy nappal azt követően szólalt meg, hogy Oroszország közölte: ismét részt vesz a gabonaszállítási kezdeményezésben, amelyben a múlt hét végén függesztette fel részvételét, miután hajóit támadás érte a Szevasztopoli-öbölben.

    Oroszország összehasonlíthatatlanul több gabona- és műtrágyaexportra képes, mint Ukrajna

    – fogalmazott Lavrov.

    Az egyezmény november 19-én lejár.

  • A történelmileg semleges Svájc másodjára is megtiltotta Németországnak, hogy svájci gyártmányú légvédelmi lőszert adjon tovább Ukrajnának − adta hírül az MTI. 

    Guy Parmelin svájci gazdasági miniszter csütörtökön elektronikus levélben tájékoztatta német kollégáját, Christine Lambrechtet, hogy országa a semlegességről szóló törvény miatt nem engedélyezheti svájci eredetű hadianyag továbbadását „nemzetközi fegyveres konfliktusban részes országnak”.

    Németország 12 400 darab 35 mm-es lőszert szeretne továbbadni Ukrajnának a már korábban leszállított 24 darab Gepard típusú önjáró légvédelmi ágyúhoz. Kijevnek égetően szüksége lenne a hadianyagra az Ukrajnát támadó orosz manőverező robotrepülőgépek és öngyilkos drónok lelövéséhez.

    Berlin egyszer már kérte ez engedélyt a reexportra, a svájci gazdasági miniszter azonban június elején hasonló indokkal elutasította a német kérelmet.

  • Oroszország részvételének megújítása az isztambuli gabonaegyezményben nem jelenti annak meghosszabbítását is − jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

    Peszkov szerint a november 19-ig hatályos gabonaegyezmény meghosszabbítááról tárgyalni kell, valamint értékelni kell az alku hatékonyságát, és azt, hogy az összes fél betartja-e.

    A szóvivő Vlagyimir Putyin egyik szerdai nyilatkozatára hivatkozva azt mondta: Moszkva a lejárati határidő előtt el fogja dönteni, hogy támogatja-e a hosszabbítást − közölte az MTI. 

    Az Ammánban tárgyaló Szergej Lavrov orosz külügyminiszter moszkvai sajtójelentések szerint csütörtökön sürgette, hogy a gabonaegyezmény értelmében mielőbb oldják fel az orosz műtrágya- és gabonaexport blokkolását. Mint mondta, ebben az ügyben nem történt előrelépés, annak ellenére sem, hogy Oroszország visszatért a megállapodás végrehajtásához.

  • Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kijelentette, hogy szerinte az ukrán erők képesek visszafoglalni Herszon városát − írta meg a The Guardian

    Austin „módszeresnek” és hatékonynak nevezte munkájukat:

    Határozottan úgy vélem, hogy képesek erre. És ami a legfontosabb, az ukránok is hisznek abban, hogy képesek erre.

  • A Magyar Honvédség főparancsnoka, dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy és további katonai vezetők az orosz–ukrán háború jelenlegi helyzetéről és annak nemzetközi vonatkozásairól tájékoztatták csütörtökön Novák Katalint, erről a köztársasági elnök számolt be a közösségi oldalán.

    „Az ilyen típusú beszámolókra korábban negyedévente került sor, de a jelenlegi helyzet azt kívánja, hogy gyakrabban találkozzunk. A Magyar Honvédség feladata, hogy Magyarország továbbra is biztonságos ország maradjon, ahol polgáraink békében élhetnek” – szögezte le Novák Katalin.

  • Oroszország nyolc hónapja tartó ukrajnai háborúja máris az elmúlt évtizedek legnagyobb és leggyorsabban lezajló menekültválságát idézte elő.

    Az ENSZ és a humanitárius szervezetek azonban arra figyelmeztetnek, hogy az újabb harcok keleten és délen, az erőművek és más infrastruktúrák fokozott orosz támadása, a közelgő tél és a nukleáris támadástól való félelem miatt még több ukrán kényszerülhet arra, hogy az elkövetkező hónapokban elhagyja az otthonát − írja a The New York Times.

    Az ENSZ adatai szerint Oroszország februári inváziója óta több mint 14 millió ember menekült el az otthonából, közülük 7,8 millióan Ukrajnán kívül kerestek menedéket. Több mint hatmillióan Ukrajnán belül, a harcoktól távolabbi területeken élnek, de egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve az orosz légicsapások miatt, amelyek megzavarták az áram- és vízellátást.

    Lengyelország minden más országnál több menekültet fogadott be, az ENSZ adatai szerint közel 1,5 millió ukránt regisztráltak menekültként. A Cseh Köztársaságban több mint 450 ezren vannak regisztrálva, és kisebb számban más európai országokba, köztük Bulgáriába, Szlovákiába, Romániába és Magyarországra mentek menekültek. 

  • Denys Shmyhal ukrán miniszterelnök ma találkozott az ENSZ és az USAid képviselőivel, hogy megvitassák, hogyan vészelje át Ukrajna az előrejelzések szerint hosszú és nehéz telet − írja a The Guardian

    A héten az ország nagy részén áramkimaradások voltak, miután az orosz erők rakétacsapásokkal támadták a kritikus infrastruktúrát. A tisztviselők arra számítanak, hogy a helyzet csak rosszabb lesz.

  • Az ukrán erők több száz fegyverraktárt építettek a zaporizzsjai területen azzal a céllal, hogy azokat jövőbeli terrortámadásokhoz használják fel – közölte csütörtökön Vlagyimir Rogov, az Együtt vagyunk Oroszországgal mozgalom vezetője.

    Korábban Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára azt mondta, hogy sikerült megakadályozni egy terrortámadást a zaporizzsjai atomerőműnél. Rogov szerint ukrán szabotőrök több mint egy kilogramm robbanóanyagot tartottak egy rejtekhelyen az erőmű területén – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

  • Az ukrán parlament csütörtöki ülésén jóváhagyta a jövő évi állami költségvetést – hozta nyilvánosságra Jaroszlav Zseleznyak képviselő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. A politikus kiemelte, hogy Ukrajna történetében ez a leghamarabb elfogadott következő évi büdzsé. 

    Reméljük, hogy a nemzetközi partnerek értékelni fogják a pontosságunkat, és teljes mértékben finanszírozzák a vállalt, szintén rekordnak számító, 38 milliárd dolláros hiányt

    – fűzte hozzá Jaroszlav Zseleznyak.

    A kormány 2023-ra vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését a konzervatív forgatókönyvhöz igazította, azaz 4,6 százalék helyett 3,2 százalékos növekedéssel számol. Az inflációs előrejelzését ugyanakkor 30 százalékról 28 százalékra mérsékelte.

    Az RBK-Ukrajina hírportál ismertetése szerint az állami költségvetés évi átlagban a dollár árfolyamát 42,2 hrivnyában irányozta elő. Így a dollár mintegy 10 hrivnyával drágulhat. A kormány változatlanul hagyta a létminimumot, és a minibálbért sem tervezi emelni jövőre. A biztonsági és védelmi kiadások a jövő évi GDP 18,2 százalékát teszik ki.

    Zseleznyak tájékoztatott arról is, hogy a parlament két képviselőt, a Moszkva-barát Vadim Rabinovicsot és a Nép Szolgája kormánypárt listáján képviselői helyhez jutott Ihor Vaszilkovszkijt megfosztotta mandátumától. A parlamentben így most 417 képviselő maradt a hivatalosan 450 fős parlamentben – számolt be az MTI.

  • Az orosz állami RIA Novosztyi hírügynökség jelentése szerint 107 orosz katona tért vissza ukrajnai fogságból − írta meg a The Guardian

    A hírügynökség idézi az orosz védelmi minisztériumot:

    November 3-án a tárgyalási folyamat eredményeként 107 orosz katona került vissza a kijevi rezsim által ellenőrzött területről, akik a fogságban életveszélyben voltak.

    A RIA jelentése szerint a minisztérium hozzátette, hogy a katonákat Moszkvába viszik kezelésre és rehabilitációra, és biztosítják számukra a szükséges orvosi és pszichológiai segítséget.

  • A Microsoft csütörtökön jelentette be, hogy ingyenes technikai támogatást nyújt Ukrajnának, amelyet mintegy százmillió dollárra (41 milliárd forintra) értékelt.

    A támogatás magában foglalja a kiberbiztonsági védelmet és a Microsoft felhőszolgáltatásait, és 2023-ig tart − írta meg a The Washington Post

  • A bolgár kormánynak egy hónapja lesz arra, hogy eldöntse, milyen fegyvereket küld Ukrajnának.

    Jelenleg Bulgária azon kevés uniós országok egyike, amelyek nem küldenek katonai segélyt Ukrajnának, miután az előző kormányban koalíciós partnerként részt vevő oroszbarát szocialista párt májusban ezt megakadályozta.

    Dimitar Sztojanov bolgár ügyvivő védelmi miniszter újságíróknak elmondta, hogy Bulgária nem engedheti meg magának, hogy elküldje a szovjet gyártmányú légvédelmi rakétarendszereit vagy vadászrepülőgépeit, amelyeket Kijev szeretne, mert nem tudnák gyorsan pótolni – írja al-Dzsazíra.

  • Közel nyolcezer munkahely fenntartása került veszélybe a szicíliai Priolo kőolaj-finomítójában és beszállító hálózatában az Oroszországból érkező nyersanyagra kivetett embargó következtében, amivel szemben Róma állami segítséget nyújthat – közölte Adolfo Urso gazdasági fejlesztési miniszter.

    „A Meloni-kormánynak minél előbbi választ kell adnia több ezer dolgozónak, akik munkahelyüket veszíthetik, ha a Lukoil finomító leáll” – mondta Pierpaolo Bombardieri, az UIL olasz szakszervezet főtitkára.

    A Siracusa városhoz közeli Priolóban működő finomító a moszkvai székhelyű Lukoil energiavállalat tulajdona: a Szicília keleti partján található finomítóba 93 százalékban orosz nyersolaj érkezik. Az ukrajnai háború miatt kivetett szankciók értelmében az utolsó szállítmány november 7-én érkezik meg Priolóba, majd teljesen leállhat az orosz kőolajra kivetett embargóval.

    Az Olaszországban a második, Európában az ötödik legnagyobb finomítóban valamivel több mint ezren dolgoznak, az üzemmel szoros kapcsolatban dolgozó vállalatoknál további kétezren, de a finomítóval összekötött Siracusa és Augusta kikötőjében foglalkoztatottakat is számítva mintegy nyolcezer munkahely forog veszélyben a SkyTG24 hírtelevízió gazdasági rovatának adatai szerint. A tavaly évi négymilliárd euró forgalmú Priolo szolgáltatja az olaszországi üzemanyag-fogyasztás húsz százalékát. A szicíliai GDP nyolc százalékát képviseli.

    Priolóról a The Wall Street Journal amerikai napilap közölt videóinterjút, amely szerint Oroszország a szicíliai finomítón keresztül kerüli meg a szankciókat: az orosz gázból nyert termékeket ugyanis olasz termékként forgalmazzák. Az amerikai újság szerint az orosz kőolaj Priolón keresztül jut tovább az Egyesült Államokba is.

  • A G7-országok külügyminiszterei megkezdték az ukrajnai háborúról folytatott tárgyalások második napját − írta meg a Sky News. A világ nagy ipari demokráciáinak vezető diplomatái Németországban találkoznak, hogy megbeszéléseket folytassanak.

    A megbeszéléseken megvitatják Oroszország ukrajnai háborújának következményeit, Kína növekvő gazdasági befolyását és a kormányellenes tüntetők elleni iráni fellépést.

  • Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 74 000 orosz katona esett el, az elmúlt napon 730 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

    A vezérkar beszámolója szerint

    • 2734 tankot,
    • 5552 páncélozott harcjárművet,
    • 1755 tüzérségi rendszert,
    • 390 rakétavetőt,
    • 198 légvédelmi berendezést,
    • 277 repülőgépet,
    • 258 helikoptert
    • és 4162 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

    Ezenkívül 16 orosz hajót, 1442 hadműveleti és taktikai drónt, 155 egység speciális felszerelést és 397 cirkálórakétát számoltak.

  • A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint ellenőreik nem találtak bizonyítékot „be nem jelentett nukleáris tevékenységre” három ukrajnai létesítményben − írja a Sky News

    Ukrajna kérte, hogy az ellenőrök látogassák meg nukleáris létesítményeit, hogy cáfolják Oroszország azon állításait, miszerint Kijev piszkos bomba bevetését tervezi.

    A piszkos bombák olyan hagyományos bombák, amelyekbe radioaktív anyagot tesznek. Az állításokat a Nyugat visszautasította, elemzők szerint azok egy orosz dezinformációs kampány részét képezik.

    Az eddig rendelkezésünkre álló eredmények technikai és tudományos értékelése nem mutatta semmilyen jelét be nem jelentett nukleáris tevékenységeknek és anyagoknak ezen a három helyszínen

    – fogalmazott az ENSZ megfigyelőközpontja.

  • A Fehér Ház azzal vádolta Észak-Koreát, hogy jelentős mennyiségű tüzérségi lövedéket szállított Oroszországnak, hogy támogassa ukrajnai invázióját − írta meg a Sky News.

    John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője szerint az Egyesült Államok úgy véli, hogy Észak-Korea

    megpróbálja azt a látszatot kelteni, mintha ezeket a közel-keleti vagy észak-afrikai országokba küldenék.

    Konkrét becslést nem adott az Oroszországba küldött lőszerek mennyiségéről.

  • Hat, mezőgazdasági termékeket szállító hajó hagyta el Ukrajna kikötőit a gabonaexport újraindítása után – mondta Hulusi Akar török védelmi miniszter csütörtökön.

    A gabonaexport-kezdeményezés újraindulásával hat, gabonával megrakodott hajó hagyta el Ukrajna kikötőit. A kezdeményezés kezdete óta az Ukrajnát elhagyó száraz teherhajók száma elérte a 426-ot, a szállított gabona mennyisége pedig meghaladta a 9,7 millió tonnát

    – idézte a török katonai minisztériumot a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Mint arról korábban beszámoltunk, november 2-án Oroszország úgy döntött, hogy újra részt vesz a gabonaegyezségben, miután Ukrajna az ENSZ és Törökország közvetítésével írásban garantálta, hogy nem használja katonai célokra a fekete-tengeri biztonsági folyosót.

    Moszkva egyúttal kijelentette: fenntartják a jogot, hogy kilépjenek a megállapodásból, ha Kijev megszegi a nekik adott garanciákat.

  • Közel nyolcezer munkahely szűnhet meg a szicíliai Priolo kőolaj-finomítójában és beszállító hálózatában az Oroszországból érkező nyersanyagra kivetett embargó következtében, amivel szemben Róma állami segítséget nyújthat – közölte Adolfo Urso gazdaságfejlesztési miniszter csütörtökön.

    Adolfo Urso az országos napilapoknak adott nyilatkozata szerint a Meloni-kormány egyik első gazdasági intézkedése a szicíliai finomító állami támogatása lehet a pénzügyminisztérium vállalatokat támogató garanciaalapjának finanszírozásával.

    A kormánynak minél előbbi választ kell adnia több ezer dolgozónak, akik elveszíthetik a munkahelyüket, ha a Lukoil finomító leáll 

    – mondta Pierpaolo Bombardieri, az UIL olasz szakszervezet főtitkára.

    A Siracusa városhoz közeli Priolóban működő finomító a moszkvai székhelyű Lukoil energiavállalat tulajdona: a Szicília keleti partján található finomítóba 93 százalékban orosz nyersolaj érkezik. Az ukrajnai háború miatt kivetett szankciók értelmében az utolsó szállítmány november 7-én érkezik meg Priolóba, majd teljesen leállhat az orosz kőolajra kivetett embargóval – írta az MTI. 

  • Helyi idő szerint szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsa elutasította Oroszország javaslatát, hogy alakuljon vizsgálóbizottság annak a bizonyítékokkal alá nem támasztott állításnak a feltárására, miszerint Ukrajna és az Egyesült Államok a biológiai fegyvereket tiltó egyezményt sértő katonai biológiai tevékenységet végez.

    Oroszország a szavazás előtt egy háromszáz oldalas dokumentumot küldött körbe a tanács tagjainak, amelyben azt állította, hogy az amerikai védelmi minisztérium támogatásával ukrajnai biológiai laborokban katonai biológiai tevékenység folyik..

    A javaslatot egyedül Kína támogatta. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország nemmel szavazott, a BT többi tíz tagja pedig tartózkodott. A határozatot így nem fogadták el, mert nem kapta meg a minimálisan szükséges kilenc igen szavazatot.

    Dmitrij Poljanszkij, az orosz ENSZ-nagykövet helyettese a szavazás után elmondta, hogy kormánya „rendkívül csalódott” amiatt, hogy a tanács nem reagált pozitívan a bizottság felállítására vonatkozó kérésére.

    Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok nagykövete azt válaszolta, hogy az Egyesült Államok a határozat ellen szavazott,

    mert a javaslat dezinformáción, őszintétlenségen, rosszhiszeműségen és a tanács iránti tisztelet teljes hiányán alapul.

    Oroszország azt is állította, hogy Ukrajnának van egy biológiai laboratóriumokból álló hálózata, amely finanszírozást és kutatási támogatást kap az Egyesült Államoktól – írta az MTI. 

Rovatok