Index Vakbarát Hírportál

Megoldódhat a szerb-koszovói konfliktus, felcsillant a reménysugár

2022. november 5., szombat 08:37

Az Európai Unió szóvivője elmondta, választ kaptak Belgrádtól és Pristinától a német és francia javaslat hatására, hogy rendezzék kapcsolataikat és megszűnjön a Szerbia és Koszovó közötti éles szembenállás.

Az uniós illetékes szerint mindkét fél eljuttatta válaszát a békülésre tett javaslatra. Elindulhat a párbeszéd Szerbia és Koszovó között.

Megkaptuk mindkét fél válaszát és most tanulmányozzuk azokat. Arra szólítjuk fel Koszovót és Szerbiát, hogy használják ki ezt a lehetőséget és tegyenek történelmi lépést a kapcsolatok normalizálása felé, ami kulcsfontosságú számukra az európai uniós úton

– fogalmazott a szóvivó az N1 televízíónak.

Szerbia és Koszovó hosszú, rögös útja

Joseph Borell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője az SZMSZ szerint pénteken reményét fejezte ki, hogy Pristina és Belgrát válasza elindíthatja a két országot a kapcsolatok rendezése felé és a párbeszéd irányába, melyben szerepet játszott Franciaország és Németország kapcsolatok normalizálására tett javaslata.

Mint arról beszámoltunk, rendkívül feszült a viszony a két állam között, amelynek enyhülésére látnak most esélyt az uniós politikusok. A helyi szerb rendőrségi vezető egy nappal korábban bejelentette, hogy a koszovói rendőrség szerb tagjai nem hajtják végre azt az utasítást, amely szerint figyelmeztetniük, majd büntetniük kell azokat az autósokat, akik nem cserélik koszovóira a Szerbiában kiadott rendszámtáblájukat, ezért a koszovói belügyminiszter parancsmegtagadásra hivatkozva felfüggesztette az szak-koszovói Mitrovica területi rendőrségi vezetőjét.

rendszámtábla-rendelet Koszovóban akkora feszültséget váltott ki, hogy november 1-jén készültségbe helyezték a szerb hadsereget. A koszovói Szerb Lista azt írta: a rendszámtáblák miatti első büntetések „heves választ és ellenállást” fognak kiváltani.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Éppen ezért Szerbia nem ismeri el a koszovói dokumentumokat, és követeli szerbre cserélésüket. Albin Kurti viszont határozottan kijelentette: minden a kölcsönös elismerésen múlik, vagyis ha Szerbia elismeri Koszovó függetlenségét, akkor a koszovóiak hozzáállása is megváltozik.

Rovatok