Index Vakbarát Hírportál

Ez a poszt a következő Percről percre része:

A háború sorsdöntő időszaka következhet?

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

    Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

  • Olekszandr Uszik ukrán bokszoló, a WBA, WBO, az IBF és IBO nehézsúlyú világbajnoka is reagált Vlagyimir Putyin orosz elnök azon kijelentésére, miszerint Oroszország és Ukrajna valójában testvérek, a két ország állampolgárai pedig egy népnek számít.

    Február 24-e óta után nem hiszem. Putyin üzenete azoknak szól, akik vakon hisznek neki, és fogalmuk sincs, mi történik valójában. Azt akarják, hogy az emberek elhiggyék, valójában egy nép vagyunk

    – fogalmazott a lengyel Interiának adott interjújában a sportoló, aki szerint Oroszország sértegeti Ukrajnát, és megfosztja létjogosultságától.

    Az Unian által szemlézett interjúban Uszik arra is kitért, hogy sosem tartotta jó embernek Vlagyimir Putyint, a februárban kitört háború óta pedig még rosszabb színben látja, akit egyúttal Ukrajna ellenségének nevezett.

  • Az Egyesült Államok 25 millió dollárt (10 milliárd forintot) biztosít arra, hogy segítsen a rászoruló ukránoknak túlélni az előttük álló telet − jelentette be az Egyesült Államok ENSZ-képviselője a The Independent tudósítása szerint. 

    A tél közeledtével megértjük, milyen fontos, hogy Ukrajnának segítsünk abban, hogy az otthonok melegek maradjanak, és az áramszolgáltatás is működjön

    − mondta Linda Thomas-Greenfield nagykövet az Irpinben található, belső menekülteknek otthont adó központban.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök immár harmadik alkalommal fogadta Sean Penn amerikai színészt Kijevben. A látogatásról az államfő egy videót is közzétett, amely szerinte igen különlegesre sikeredett.

    A színész ugyanis magával vitte az Oscar-díját, amit egészen addig Ukrajnában is hagy – mint az ország győzelmébe vetett hitének szimbólumát –, amíg a háború véget nem ér. Sean Penn megkapta az ukrán harmadfokú érdemrendet az elnöktől.

  • Listát készített az ukrán külügyminisztérium azokról a vállalatokról, amelyek anyagilag támogatják Oroszország ukrajnai agresszióját. A szám szerint ötven céget felsoroló listában a magyar Mol Group is helyet kapott.

    A külügyminisztériumot vezető Dmitro Kuleba a Twitteren azt írta, ezek a nemzetközi vállalatok továbbra is működnek Oroszországban, ezáltal anyagilag támogatják az oroszok által elkövetett háborús bűnöket és az ukránok népirtását.

    A bejegyzésben a külügyminiszter arra kérte az ötvenes listán szereplő vállalatok ügyfeleit és partnereit, hogy mindaddig bojkottálják ezeket a cégeket, amíg azok „nem profitálnak többet az ukránok véréből”, és elhagyják az orosz piacot. Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja el.

  • Oroszország ukrajnai inváziója elvonja a világ kormányainak figyelmét az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítésektől − mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Egyiptomban kedden megrendezett COP27 klímakonferencián lejátszott videoüzenetében a The Independent tudósítása szerint.

    Béke nélkül nem lehet hatékony klímapolitika

    − mondta.

  • Patrick Ryder, az amerikai légierő dandártábornoka – aki egyben a Pentagon szóvivője is – kedden megerősítette, hogy Washington két NASAMS légvédelmi rendszert is szállít Kijevbe – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    A szóvivő ugyanakkor azt nem tisztázta, hogy az Egyesült Államok ATACMS (Army Tactical Missile System) típusú ballisztikus rakétával látná el a jövőben Ukrajnát.

  • Tervek készülnek a világ legnagyobb repülőgépének újjáépítésére, amelyet az orosz erők először az ukrajnai invázió első napjaiban semmisítettek meg − írta meg a Bloomberg hírügynökség.

    Egy második Antonov An-225 teherszállító repülőgép, más néven Mrija − ukránul „álom” − tervezési munkálatai már megkezdődtek az állami tulajdonú Antonov vállalat Facebookon hétfőn közzétett nyilatkozata szerint. A pontos részleteket csak akkor fogják meghatározni, ha Oroszország ukrajnai háborúja véget ér.

  • Németország 7,6 millió eurót különített el az Eltűnt Személyek Nemzetközi Bizottsága számára, hogy a háborúban eltűnt ukrán katonák felkutatását segítsék – írja az Independent.

    Németország ukrajnai nagykövetsége a Twitteren azt írta, emellett az ukrán igazságügyi szakértők és nyomozók képzését is tervezik.

    A különleges körülmények között eltűnt személyekért felelős miniszter szerint május óta több mint 30 ezer hívás érkezett be a külön erre a célra létrehozott forródrótra.

  • Egy szentpétervári toborzóiroda behívót küldött egy eltűnt orosz tengerész számára, aki a Fekete-tengeren áprilisban elsüllyedt Moszkva rakétacirkáló zászlóshajó fedélzetén tartózkodott − írta meg a The Guardian

    A Fontanka helyi hírportál beszámolója szerint a Mihail nevű tengerész szülei, aki szakács volt a Moszkva cirkálón, a múlt hónapban kapták meg a behívóját. A papírokban felszólították fiukat, hogy jelentkezzen a behívóállomáson, különben büntetőjogi felelősségre vonják. 

    A Vlagyimir Putyin által bejelentett, a második világháború óta első sorozás káoszt és dühöt okozott országszerte, mivel olyan hírek láttak napvilágot, hogy a helyi hatóságok olyan oroszoknak is küldtek sorozási papírokat, akik már meghaltak, vagy súlyos gondok voltak az egészségükkel.

  • Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője abban bízik, hogy Ukrajna teljes győzelmet arat az ellenség felett, és felszabadítják az összes ideiglenesen megszállt területet – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    A háború sorsdöntő időszaka következik. Minden segítségre és isteni áldásra szükségünk van

    – fogalmazott Kirilo Budanov, az ukrajnai ortodox egyház érsekével folytatott megbeszélése után.

    Elmondása szerint az érsek a nemzeti egység fontosságát hangsúlyozta, és köszönetet mondott az ukrán védőknek. „Az ellenség ádáz és ravasz. Az Úr óvjon meg, és erősítse bölcsességed, hogy megakadályozd a megszállók alattomos terveit” – tette hozzá az érsek.

  • Oroszország 140 millió euró (56 milliárd forint) készpénzt és zsákmányolt nyugati fegyvereket szállított Iránnak a halálos drónokért cserébe − írta meg egy magát megnevezni nem kívánó forrás a Sky Newsnak. 

    Egy orosz katonai repülőgép titokban szállította a készpénzt és három lőszertípust − egy brit NLAW páncéltörő rakétát, egy amerikai Javelin páncéltörő rakétát és egy Stinger légvédelmi rakétát − egy teheráni repülőtérre augusztusban − mondta el a lapnak.

    A forrás szerint ezek lehetővé tehetik az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) számára a nyugati technológia tanulmányozását és esetleges lemásolását.

  • Naponta oroszok százai halnak meg, Donyeckben pedig szerteszét hevernek a holttestek − írja a The Telegraph.

    A lap szerint úgy tűnik, hogy a kelet-ukrajnai orosz áldozatok között sok a civil, akiket az elmúlt hetekben hívtak be a hadseregbe.

    Az ukrán belügyminiszter egyik tanácsadója szerint legalább 21, Moszkvából mozgósított férfi adta meg magát a hét elején Szvatove városánál. Egy videót is közzétett a foglyul ejtett férfiakról, amelyen az áll, hogy „vágóhídra küldték őket” mindenféle kiképzés és élelem nélkül, mielőtt parancsnokaik „elfutottak”.

  • Az Egyesült Államok és a Nyugat provokálta ki az ukrajnai háborút azzal, hogy kilátásba helyezte Ukrajna NATO-tagságát – jelentette ki John J. Mearsheimer amerikai politológus a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában, amit az MTI adott hírül.

    Vagyis Putyin preventív háborút indított Ukrajnában, hogy megakadályozza Ukrajna NATO-tagságát, vagyis hogy a Nyugat bázisul használja Ukrajnát Oroszországgal szemben – mondta a professzor.

    Ez egyben azt is jelenti, hogy Putyinnak soha nem állt szándékában Ukrajna elfoglalása, amire a katonai képesség sem áll Oroszország rendelkezésére – tette hozzá.

  • Ukrajna azt szeretné, ha a fekete-tengeri gabonaexportról szóló megállapodást több kikötőre és árura is kiterjesztenék, és reméli, hogy a jövő héten döntés születik a megállapodás legalább egy évvel történő meghosszabbításáról − közölte Ukrajna infrastrukturális miniszterhelyettese.

    A megállapodás, amely azáltal enyhítette a globális élelmiszerválságot, hogy Oroszország inváziója alatt feloldotta három nagy ukrán kikötő blokádját, november 19-én jár le, és a múlt hónapban rövid időre veszélybe került, amikor Moszkva felfüggesztette részvételét a megállapodásban, majd újra csatlakozott − írta meg a The Guardian

  • Az olasz kormány új fegyvercsomagot készít elő Ukrajna számára, amely légvédelmi rendszereket is tartalmaz − közölte a kormánykoalíció egyik tisztségviselője.

    A nyugati országok több légvédelmi eszközt szállítanak Ukrajnának, amióta Volodimir Zelenszkij elnök a múlt hónapban segítséget kért a G7-országok vezetőitől, hogy megállítsák az ukrán városokra záporozó orosz rakétákat − írta meg a The Guardian

    A magát megnevezni nem kívánó olasz koalíciós tisztviselő elmondta: Róma kész különböző légvédelmi rendszereket biztosítani Ukrajnának, köztük a közepes hatótávolságú francia–olasz SAMP/T és az olasz Aspide, valamint a hordozható Stinger rakétákat.

  • Az Ukrajna elleni háborúba küldött, behívott orosz katonák hozzátartozói elmondták, hogy a mozgósított csapatok hatalmas veszteségeket szenvednek, és nem kaptak fegyvert − írta meg a The Independent

    Egy orosz katona nővére elmondta, hogy testvérét október 16-án sorozták be az orosz hadseregbe. A katonákat november 1-jén szállították a luhanszki régióba, majd azonnal a frontvonalra vezényelték őket. Elmondása szerint bátyjának, Alekszandernek azt mondták, hogy ássa ki magának a lövészárkot − számolt be a Business Insider.

    A parancsnokok azt mondták, hogy ti hús vagytok, ezért hoztak ide titeket, úgyis megölnek titeket. Adtak nekik harminc emberre egy lapátot, és azt mondták nekik, hogy ássanak maguknak árkot

    − mesélte a nő a bátyja által elmondottakat a TV Rain orosz nyelvű független televíziós csatornának adott interjúban.

    Jekatyerina Brazsnyikova, egy másik mozgósított katona nővére elmondta:

    Nem voltak fegyvereik, semmijük sem volt. Négy gránátot kaptak, a kezükkel ásták a földet.

  • Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 77 170 orosz katona esett el, az elmúlt napon 710 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

    A vezérkar beszámolója szerint

    • 2786 tankot,
    • 5654 páncélozott harcjárművet,
    • 1791 tüzérségi rendszert,
    • 391 rakétavetőt,
    • 203 légvédelmi berendezést,
    • 278 repülőgépet,
    • 260 helikoptert
    • és 4216 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

    Ezenkívül 16 orosz hajót, 1476 hadműveleti és taktikai drónt, 159 egység speciális felszerelést és 399 cirkálórakétát számoltak fel.

  • Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy a Kreml még nem döntött arról, hogy meghosszabbítja-e a Törökországgal és az ENSZ-szel a fekete-tengeri gabonakezdeményezésről kötött megállapodást − írta meg az The Independent

    A megállapodás, amelyet Oroszország és Ukrajna külön-külön írt alá, november 19-én jár le.

    Még van időnk. Megnézzük, hogyan hajtják végre ezt a megállapodást a részvételünk visszaállítása után

    − mondta Rudenko.

  • Denisz Smihal ukrán miniszterelnök kijelentette, hogy jelenleg nem látja szükségét Kijev vagy más olyan városok evakuálásának, amelyek nincsenek a frontvonal közelében az Oroszország elleni háborúban − írta meg a The Guardian

    A miniszterelnök a kabinet ülésén nyilatkozott az ukrán energiarendszer elleni orosz támadásokat követően, és miután Kijev polgármestere azt mondta a lakosoknak, hogy mindent fontolóra kell venniük, beleértve azt a legrosszabb forgatókönyvet is, hogy a főváros teljesen elveszíti az áram- és vízellátást.

    Jelenleg a helyzet messze van attól, hogy evakuálást kelljen bejelenteni. Azt kell mondanunk, hogy a frontvonalakhoz nem közeli városok, különösen a főváros evakuálásának bejelentésének jelenleg semmi értelme nem lenne

    − mondta Smihal. 

  • Oroszország visszautasította azt a jelentést, amely szerint erői az elmúlt napokban több száz katonát vesztettek egyetlen, katasztrofális kelet-ukrajnai csatában, miközben a Kreml igyekszik ellensúlyozni a közvélemény növekvő elégedetlenségét − írta meg a The New York Times

    Az orosz védelmi minisztérium hétfőn cáfolta egy befolyásos háborúpárti blog jelentését, amely a kelet-ukrajnai Donyeck régióban található Pavlivka falu elleni sikertelen támadásról számolt be. A Grey Zone nevű blog nyílt levelet tett közzé a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, amelyet állítása szerint az orosz csendes-óceáni flotta 155. tengerészgyalogos dandárjának tagjai írtak, akik azt állították, hogy háromszáz katonát vesztettek a Pavlivka elleni „érthetetlen” támadásban.

    A levél hitelességét a lapnak nem sikerült független forrásból ellenőriznie.

    A védelmi minisztérium közleményében tagadta az állítást, mondván, hogy a dandár minimális veszteségeket szenvedett, miközben „hatékony támadóakciót” hajtott végre a donyecki régióban.

  • A Pentagon nyár végi becslése szerint hetven-nyolcvanezer orosz katona halt és sebesült meg a háborúban, sokan eltűntek − írta meg a The New York Times

    Az azonban, hogy mi lett a sorsuk, rejtély maradt sok hozzátartozójuk számára, akik szerint az eltűnt katonák felkutatásának rendszere ugyanolyan szervezetlen, mint Oroszország katonai erőfeszítései, amelyeket kezdettől fogva működési zavarok jellemeztek.

    Telefonon azt mondják nekünk, hogy minden rendben van, hogy keresik őket, és pontosan ugyanezt írják a hivatalos, írásos válaszaikban is

    − mondta el egy asszony, akinek besorozott fia eltűnt a fronton. 

  • Oroszország és India megvitatta a haditechnikai együttműködés kilátásait, beleértve a korszerű fegyverek közös gyártását – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután kedden Moszkvában fogadta indiai hivatali partnerét, Szubrahmandzsam Dzsaisankart.

    A tárcavezető a tárgyalásokat követő közös sajtótájékoztatón elmondta, hogy tájékoztatta indiai hivatali partnerét az Ukrajna ellen folytatott orosz „különleges hadművelet” menetéről – számolt be az MTI.

  • Semmilyen előfeltételt nem szab az Ukrajnával való béketárgyalásoknak Oroszország, azonban Kijev részéről akaratra van szükség annak érdekében, hogy a folyamat meginduljon – jelentette ki kedden újságírók előtt Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes.

    A TASZSZ orosz állami hírügynökség tudósítása szerint a politikus azt is elmondta, hogy Oroszország korábban is jelezte: készen áll ilyen tárgyalások lefolytatására.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz a G20-országok vezetőinek jövő heti csúcstalálkozóján, amelyet az indonéziai Balin tartanak, de valószínűleg csak online formában – közölte sajtótitkára, Szerhij Nyikiforov újságírói kérdésre válaszolva kedden a Szuszpilne közszolgálati hírportál szerint.

    Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolt arról, hogy Zelenszkij a parlament elé terjesztette a hadiállapot és a mozgósítás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot.

    Jaroszlav Zseleznyak képviselő közölte, hogy a parlament a legközelebbi ülésén várhatóan jóváhagyja az indítványokat. A Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy a hosszabbítás minden bizonnyal kilencven napra, azaz 2023. február 19-ig szól az előterjesztésekben – számolt be az MTI.

  • Olekszandr Merezsko, az ukrán parlament külpolitikai bizottságának vezetője kijelentette, hogy a republikánusok győzelme a jelenleg zajló amerikai félidős választásokon „semmilyen módon nem fogja befolyásolni Ukrajna támogatását” − írta meg az The Independent

    Nagyra értékeljük, hogy kétpárti támogatásban részesülünk. Bárki is nyeri ezeket a választásokat, ennek semmilyen negatív hatása nem lesz. Éppen ellenkezőleg, arra számítunk, hogy az Ukrajna iránti támogatás növekedni fog

    − mondta a politikus.

  • A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) és európai kontinentális szervezete (UEFA) is hozzájárult, hogy Oroszország és Tádzsikisztán válogatottja jövő csütörtökön barátságos mérkőzést vívjon – számolt be az MTI. 

    A találkozóra Dusanbéban, a tádzsik fővárosban kerül sor. Az engedélyről a tádzsik sportági szövetség adott hírt, hozzáfűzve, hogy a FIFA és az UEFA igenje után a meccs hivatalos válogatott mérkőzésnek számít, amelyen hat-hat csere engedélyezett.

     A jóváhagyó döntés annak fényében igazán figyelemre méltó, hogy február 28-án – négy nappal Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete után  a FIFA további intézkedésig felfüggesztette az orosz felnőtt és korosztályos válogatottak részvételét a nemzetközi szövetség égisze alatt zajló összes rendezvényen.

    Az orosz felnőttválogatott november 19-én – egy nappal a katari világbajnokság rajtja előtt  játszott volna edzőmeccset a bosnyákokkal Szentpétervárott, de azt a meccset október végén Bosznia-Hercegovina labdarúgó-szövetsége lemondta. A bejelentés szerint a „széles körű kritikát” figyelembe véve született meg a döntés a visszalépésről. 

    Az orosz válogatott tétmérkőzést legutóbb tavaly novemberben játszott, amikor 1–0-ra kikapott a horvátok vendégeként világbajnoki selejtezőn. Azt követően idén először Kirgizisztánban lépett pályára a csapat szeptember végén, 2–1-re nyerve a hazai válogatott ellen.

  • Oroszország fokozza erőfeszítéseit, hogy jelentős akadályokat építsen, és lelassítsa az ukrán erők előrenyomulását az általa védett kulcsfontosságú helyeken, többek között a lerombolt Mariupol város környékén − közölte a brit védelmi minisztérium.

    A hírszerzés keddi értékelése szerint az orosz hadsereg két üzemet használ a megszállt Mariupolban, hogy nagy mennyiségű „sárkányfogat” − piramis alakú betontömböket, amelyeket az előrenyomuló katonai járművek lassítására terveztek − állítson elő.

    A blokkok gyártása és elhelyezése a szögesdróttal és aknákkal együtt a legújabb jele annak, hogy az orosz haderő egyre inkább megpróbál átállni a védekező hadviselésre, nem utolsósorban a Dnyeper folyó keleti partján lévő kulcsfontosságú déli herszoni fronton − írta meg a The Guardian

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy nyitott a tárgyalásokra Oroszországgal, de csak olyan tárgyalásokra, amelyek helyreállítják Ukrajna határait, kártérítést nyújtanak az orosz támadásokért, és megbüntetik a háborús bűnökért felelősöket.

    Éjszakai beszéde előtt az Egyesült Államok jelezte szándékát, hogy Kijev mutassa ki nyitottságát a tárgyalásra, mivel aggódik amiatt, hogy hajthatatlanságával Kijev ronthat nemzetközi támogatottságán.

    Mielőtt kedden a világ vezetőihez szólt volna egy globális éghajlat-változási csúcstalálkozón Zelenszkij a Reuters szerint elmondta:

    Aki komolyan gondolja az éghajlati napirendet, annak komolyan kell vennie azt is, hogy azonnal le kell állítani az orosz agressziót, helyre kell állítani területi integritásunkat, és valódi béketárgyalásokra kell kényszeríteni Oroszországot.

    Ukrajna többször is javasolt ilyen tárgyalásokat, de Zelenszkij szerint Oroszországtól „mindig őrült válaszokat kaptak: újabb terrortámadásokkal, ágyúzással vagy zsarolással feleltek”.

  • Az orosz védelmi minisztérium támogatja azt a javaslatot, amelynek értelmében már az általános iskolában megkezdhetik a katonai alapismeretek oktatását a gyermekeknek.

    Minderről az Izvesztyija nevű orosz lap számolt be. Azt írták, hogy Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök levélben jelezte egyik orosz párt frakcióvezetőjének, hogy támogatják a javaslatot. Az orosz vezető katonatiszt azt mondta, hogy a tervezet szerint

    a középiskolai oktatás utolsó két évében 140 tanórát szánnának katonai kiképzésre.

    Az Izvesztyija szerint a lépést az összes orosz parlamenti frakció támogatja. A képzés részeként alapvető katonai ismereteket, elsősegélynyújtást és a harctéri tájékozódás alapjait is elsajátíthatnák a diákok.

    Az a javaslat, hogy egy külön, kötelező tárgyként vezessék be a katonai alapkiképzést a középiskolákban és szakközépiskolákban, mindenképp figyelemre és támogatásra érdemes

    – írta levelében Geraszimov, miközben arra is utalt, hogy a kérdés különösen aktuális lehet mostanság.

Rovatok