Index Vakbarát Hírportál

Videón a kaotikus visszavonulás, sajátjaikra lőttek az oroszok

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index csütörtöki hírösszefoglalója

Index
2022.11.17. 21:49
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

    Tartsanak velünk pénteken is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

  • Mihajlo Podoljaknak, az ukrán elnök tanácsadójának nincs jó véleménye arról, hogy Oroszország tűzszünetet kérne. 

    Képzeld el azt a helyzetet, hogy a szomszédos ország megszállja az országodat, elfoglalja egy részét, városokat rombol le, és emberek tízezreit öli meg. Amikor pedig elkezdesz harcolni és felszabadítani a területeket, a megszálló »tűzszünetet« kér, mások pedig támogatják. Elképzelted? Nem kell, mert ez történik

    – írta Twitter-bejegyzésében Volodimir Zelenszkij tanácsadója. 

  • Nem lehetséges béke Ukrajnában, amíg Oroszország nem vonja vissza csapatait, bár Moszkva eddig nem mutatta jelét ennek – jelentette ki csütörtökön Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Szamarkandban.

    Attól tartok, hogy Oroszország nem áll készen a visszavonulásra, és ameddig ez nem történik meg, a béke sem lehetséges

    – hangsúlyozta Borrell.

    „Oroszországnak kell lehetővé tennie a békét, az agresszornak vissza kell vonulnia, ha fenntartható békét akar” – fogalmazott az MTI szerint  közép-ázsiai körútján Borrell, aki a nap folyamán Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel is tárgyalt Asztanában.

  • Az ukrán hatóságok hamarosan megkezdik a hadköteles korú herszoni lakosok behívását – értesült a RIA Novosztyi.

    Közlésük szerint az ukrán tisztviselők úgy vélik, a helyi lakosok között sokan elrejtőztek az orosz megszállás idején az orosz mobilizáció elől, őket akarják most behívni az ukrán hadseregbe.

  • Ukrajna több helyén, így Kijevben is áramszünetek vannak az infrastruktúrát ért rakétacsapások miatt. Néhány, a közösségi médiában terjedő fotó megmutatja, hogy miként is néz ki most az ukrán főváros.

  • Antony Blinken amerikai külügyi államtitkár közölte, hogy a keddi kelet-lengyelországi rakétaincidens kivizsgálása folyamatban van, de az Egyesült Államok „eddig semmi olyat nem látott, ami ellentmondana” Lengyelország előzetes értékelésének, miszerint az ukrán légvédelem volt a felelős a határ menti robbanásért.

    „Bármi is legyen a végső következtetés, már tudjuk, ki a végső felelős ezért a tragikus incidensért: Oroszország” – hangsúlyozta az államtitkár a Guardian szerint. Hozzátette: „amit mindennap látunk, az az, hogy Oroszország rakétákat zúdít Ukrajnára, hogy elpusztítsa a kritikus infrastruktúráit”.

    Hozzátette:

    Ukrajnának joga van megvédeni magát, és mi elkötelezettek vagyunk Ukrajna támogatása mellett.

    Az Egyesült Államok kapcsolatban marad Ukrajnával, és megosztja vele a rendelkezésére álló információkat – mondta Antony Blinken. Hozzátette: minden partner elkötelezte magát a tények feltárása mellett a halálos incidenssel kapcsolatban.

  • Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij fontosnak nevezte a hágai bíróság döntését az orosz rakétával kapcsolatban. A Malaysia Airlines MH17-es járatának 2014-es, Ukrajna fölött történő, 298 utas és a személyzet halálát okozó lezuhanása miatt indított perben két orosz és egy ukrán állampolgárt bűnösnek találtak.

    Twitter-oldalán azt írta, hogy megszülettek az első ítéletek az MH17 lezuhanásának elkövetőire. Szerinte kulcsfontosságú, hogy a kitervelőket felelősségre vonják, mivel „a büntetlenség érzése újabb bűncselekményekhez vezet”, de „el kell oszlatnunk ezt az illúziót”. Hozzátette, „az Orosz Föderáció összes akkori és mostani atrocitásáért elkerülhetetlen a büntetés”.

  • Dmitrij Peszkov csütörtökön orosz újságíróknak beszélt az Ukrajna elleni rakétacsapásokról.

    A Kreml szóvivője az Interfax szerint azt mondta: a csapásokat olyan létesítmények ellen hajtják végre, amelyek „közvetlenül vagy közvetve Ukrajna és az ukrán rezsim katonai potenciáljához kapcsolódnak”. Ezután kitért arra, hogy Ukrajna több területén is leállt az áram- és a hőellátás, és hogy szerinte Kijev nem tesz eleget a probléma megoldása érdekében.

    Hozzátette, hogy a kialakult helyzet annak a következménye, hogy az ukrán fél „nem hajlandó tárgyalni” velük, és hogy már „nem fogadják el azokat a békefeltételeket”, amelyekről a korábbi (idén tavasszal tartott) béketárgyalásaikon megállapodtak.

  • A CNN írt cikket arról, hogy miként reagált az amerikai vezetés a keddi, lengyelországi rakétabecsapódásra. Írásukból az is kiderült, hogy az ukránok, valamint az amerikaiak és a lengyelek között kisebb konfliktus alakult ki amiatt, hogy Ukrajna nem hajlandó elfogadni azt a megállapítást, miszerint – az eddigi vizsgálati adatok fényében – egy ukrán légvédelmi rakéta csapódhatott be Przewodówban. 

    A CNN szerint Joe Bident helyi idő szerint hajnal 5.30-kor keltették fel segítői az indonéziai Balin, ahol a G20-ak találkozója zajlott. Az elnök nem sokkal később már Andrzej Duda lengyel államfőt hívta telefonon, hogy a részletekről érdeklődjön.

    A következő órákban még az amerikai tisztviselők többsége is csak találgatta, mi történhetett. Közülük is sokan csak Biden felszólalásából (amely európai idő szerint szerda hajnalban történt) tudták meg, hogy vélhetően nem orosz rakéta csapódott be, és ez sokakat megnyugtatott – árulta el a CNN-nek az egyik tisztviselő.

    Mindeközben az ukránokkal is kialakult egy kisebb nézeteltérése az amerikai vezetésnek, miután Volodimir Zelenszkij még korábban, európai idő szerint kedd este azt mondta, hogy orosz rakéta csapódott be Lengyelországban. Állítólag Zelenszkij kedd éjjel beszélni akart Bidennel, de helyette csak Jake Sullivannel, az amerikai nemzetbiztonság fejével tudott beszélni, aki kérdőre vonta, hogy mi alapján tesz ilyen kijelentést.

    Zelenszkij azóta is kitart álláspontja mellett, és tagadja, hogy ukrán rakéta csapódott volna be Lengyelországban. A CNN szerint ezt már nemcsak az amerikaiak, hanem a lengyelek is visszatetszéssel fogadták (mivel azóta Andrzej Duda lengyel elnök is hivatalosan közölte, hogy ukrán légvédelmi rakéta csapódhatott be).

    A CNN-nek nyilatkozó források azt is elárulták, hogy Biden és Zelenszkij azóta sem beszélt személyesen a történtekről. Az ukrán elnök csütörtökön is azt mondta: nem tudja pontosan, mi történt, de meggyőződése, hogy az oroszok rakétája csapódott be Lengyelországban. 

  • Ukrán szakértők is részt vesznek a kedden történt lengyelországi rakétaincidens körülményeinek kivizsgálásában – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a Bloomberg New Economy Forum elnevezésű rendezvényen.

    Hangsúlyozta: mindenkinek meg kell értenie, hogy aznap az orosz erők körülbelül száz rakétát lőttek ki Ukrajnára. „Hálás vagyok a világnak, amiért légvédelmi rendszerekkel támogatja Ukrajnát. Nem ez az első eset, hogy egy orosz rakéta részei egy másik ország területére esnek” – jegyezte meg az ukrán elnök. Kijelentette, nem tudja pontosan, hogy ezúttal mi történt.

    A világ sem tudja száz százalékban. Meggyőződésem, hogy orosz rakéta volt. Hálásak vagyunk, hogy nem minket hibáztatnak, mert orosz rakéták ellen harcolunk a saját területünkön

    – közölte az ukrán elnök.

  • Egy stockholmi bíróság arról hozott döntést, hogy a finn Gasum gázvállalatnak rubelben kell fizetnie a gázért az orosz Gazpromnak.

    A bíróság kimondta, hogy Vlagyimir Putyinnak a háború kezdete után kiadott rendelete – amely a rubelben való fizetésről szól – érvényes, és jogilag megállja a helyét. Ezért ítéletében arra kötelezte a finn vállalatot, hogy rubelben fizessen háromszázmillió eurónak megfelelő összeget (plusz az időközben felhalmozódott kamatot) az orosz Gazpromnak.

    Az UNIAN szerint elképzelhető, hogy az oroszok más európai országokkal szemben is megpróbálják érvényesíteni bírósági úton azon követelésüket, amely szerint a barátságtalannak nyilvánított országoknak rubelben kell fizetniük a gázért. Cserébe a Gazprom európai partnerei azért perelhetik be az oroszokat, hogy a háború kezdete óta nem szállították le azt a gázt, amelyről a korábbi hosszú távú szerződésekben megegyeztek. 

  • Egy fotó szerint két F–16-os vadászrepülőgép kíséretében repült a katari világbajnokságra a lengyel válogatott.

    A harci gépek nem az egész úton kísérték el a válogatott gépét, hanem csak Ukrajnához közel, Lengyelország déli határáig biztosítottak kíséretet. 

  • Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő azt mondta, Oroszország semmi jelét nem mutatja annak, hogy kész lenne kivonni csapatait Ukrajnából.

    Attól tartok, nem szerepel Oroszország tervei között a kivonulás. Márpedig ha ezt nem teszi meg, a béke sem lesz lehetséges

    – idézi a Reuters Borrellt.

    Hozzátette: Oroszországnak kell lehetővé tennie a békét, az agresszornak vissza kell vonulnia, ha fenntartható békét akar.

  • Az orosz boltok polcain megjelent az Afganisztánból származó ál-Coca-Cola, valamint az Iránból származó ál-Fanta és ál-Sprite is – írta az NEXTA, amely fotót is közölt erről.

    Az italokat gyártó Coca-Cola Company márciusban jelentette be, hogy ideiglenesen kivonul az orosz piacról. Májusban termékeik még itt-ott megtalálhatók voltak az orosz boltokban, de addigra már mintegy kétszáz százalékkal felment az áruk.

    Az oroszok azóta már mindhárom ital helyett elkezdtek gyártani egy-egy saját terméket, amelyek a nagyon kreatív CoolCola, Fancy, valamint Street márkanéven találhatók meg az orosz boltokban.

  • A Lengyelországban becsapódott ukrán légvédelmi rakéták valószínűleg megpróbálták megsemmisíteni a támadó orosz cirkálórakétákat – vélekedett Alekszej Leonkov katonai szakértő. 

    A sikertelen elfogás után azonban azért nem lépett működésbe az önmegsemmisítő mechanizmus, mert a rakéták rossz műszaki állapotban voltak – írja a RIA Novosztyi

    Nyugat-Ukrajnában volt az egyik objektum, amelyet orosz rakéták találtak el. Nyilván az ukrán Sz–300-asok megpróbálták elfogni a cirkálórakétát, de az orosz rakéta végül elérte a célt. Az ukrán légvédelmi rakéták pedig továbbrepültek az önmegsemmisítő mechanizmus meghibásodása miatt, és végül Lengyelországban zuhantak le

    – magyarázta a katonai szakértő. Az Sz–300-as rakétáknak ugyanis van egy ilyen mechanizmusuk is. Az önmegsemmisítő funkciót akkor kell igénybe venni, ha a cirkálórakéta vagy drón eltalálja az eredeti célt, így lehet ugyanis megakadályozni, hogy a légvédelmi rakéták új, magukból hőt kibocsátó célpont után nézzenek. 

    A mostoha körülmények vagy a hosszú idejű tárolás miatt azonban a légvédelmi rakéták érzékeny műszerei meghibásodhatnak. 

    Az ilyen jellegű műszaki meghibásodás az ukrán rakéták állapotával van összhangban, valószínűleg túlléphették az előírt tárolási időt. Ez a rakéta repüléséért, eltérítéséért és önmegsemmisítéséért felelős rendszer meghibásodásához vezetett

    – magyarázta Leonkov.

  • A közösségi médiában terjed egy felvétel, amelyen az látható, hogy a herszoni visszavonulás alatt a saját katonáikra nyitottak tüzet az orosz csapatok.

    A katonák egy motorcsónakkal keltek át a Dnyeperen, amikor tüzet nyitottak rájuk, és hiába kiabálták társaiknak, hogy velük vannak, egy ideig kitartott a tűz.

  • Az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője, Marija Zaharova kommentálta a brit MI5 vezetőjének, Ken McCallumnak az Európából kitoloncolt orosz kémekről szóló nyilatkozatát.

    Korábban az MI5 brit kémelhárító szolgálat vezetője, Ken McCallum azt mondta, hogy az Európából idén kiutasított hatszáz orosz diplomata közül csak négyszáz kém, azt viszont nem fejtette ki, hogy a másik kétszáz ember micsoda. McCallum hangsúlyozta: a brit titkosszolgálatok keményen dolgoznak azon, hogy „az Egyesült Királyság a legnehezebb működési környezet legyen a titkos orosz akciókhoz”.

    És a brit sajtó sohasem kérdezi meg McCallumot, hány brit kém van szétszórva a világban. Hát nem érdekes? Vagy tudják, hogy később mit kezdenek velük?

    – írta Zaharova Telegram-csatornáján. Az invázió kezdete óta Oroszország példátlan mértékű diplomáciai kiutasítással szembesült, több száz orosz nagykövetségi alkalmazottnak kellett távoznia – írja a RIA Novosztyi.

    Moszkva többször is azt állította, hogy az intézkedések jogellenesek, és joga van ezeket megtorolni. Számos diplomáciai képviselet munkatársai már el is hagyták az országot.

  • Az oroszok idén eddig rekordmennyiségű készpénzt vittek ki az országból – jelentette a The Moscow Times.

    Az orosz központi bank adatai szerint 2022. január–szeptemberben 32 milliárd dollárnak megfelelő összeget helyeztek el külföldi bankokban.

    Ezzel az oroszok összes külföldi bankbetétje a januári 30,6 milliárd dollárról szeptemberre több mint kétszeresére, 63,1 milliárd dollárra nőtt.

    Februárban nagyjából 4,3 milliárd dollárt vontak ki magánszámlákról. Ez a rendelkezésre álló statisztikák történetében rekordot jelentett, amelyet az invázió előrehaladtával még háromszor megdöntöttek.

    Miután a bank korlátozta a határokon átnyúló tranzakciókat, a kiáramlás márciusban 1,7 milliárd dollárra, áprilisban pedig 1,4 milliárd dollárra csökkent.

  • Az Egyesült Államok, Lengyelország és a NATO tisztségviselői által begyűjtött bizonyítékok alapján az ukrán fegyveres erők lőtték ki a kedden Lengyelországra zuhant rakétákat – jelentette ki Jacek Severa, a lengyel Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője. 

    Arról, szerinte miért tagadja Volodimir Zelenszkij, hogy ők lőtték ki a rakétákat, azt nyilatkozta:

    Ukrajna jelenleg nehéz helyzetben van, és ilyen körülmények között normális, hogy olyan hipotéziseket állítanak fel, amely az ukránok számára logikus, miközben más országok vezetőinek kevésbé az.

    Eközben a lengyel elnök külpolitikai tanácsadója, Jakub Kumoch azt mondta, nevetséges, hogy Zelenszkij nem ismeri el a rakétakilövéseket, rontva ezzel a nemzetközi megítélésükön – írta a Portfolio.

  • Csütörtök délelőtt négy rakétát és öt iráni kamikazedrónt semmisített meg az ukrán légvédelem Kijev fölött – közölték kijevi tisztviselők az Ukrajinszka Pravda szerint.

    Arról is beszámoltak, hogy a Kijevi területen még mindig akadozik az energiaellátás, de már dolgoznak a megsérült infrastruktúra javításán.

  • November 29. és december 6. között Kairóban tartják meg a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött Új START-szerződéssel foglalkozó orosz–amerikai kétoldalú egyeztető bizottság ülését – közölte csütörtökön Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az RTVI külföldön élő oroszok számára sugárzó magán-tévécsatornának.

    Továbbra is tartjuk a kapcsolatot az amerikaiakkal más vonalakon, beleértve a START-szerződéssel kapcsolatos úgynevezett kétoldalú konzultatív bizottságot. Ennek az ülése november 29-től december 6-ig tart Kairóban

    – mondta a politikus.

    Rjabkov korábban a RIA Novosztyi hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a kairói tárgyalások egyik témája az ellenőrzések újraindítása lesz.

    Hétfőn Ankarában ült tárgyalóasztalhoz Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) és William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója előre be nem jelentett megbeszélésen. Orosz és amerikai delegáció ezt megelőzően még az ukrajnai háborút megelőzően, január 10-én találkozott Genfben, hogy a Moszkva által igényelt biztonsági garanciákról tárgyaljon – írta az MTI. 

  • Euan MacDonald, a New Voice of Ukraine munkatársa Twitteren megosztott egy videót arról, ahogy az ukránok lelőnek egy orosz cirkálórakétát a kijevi régió felett.

    Látványos felvételek: két orosz Kalibr cirkálórakétát lőttek le másodperceken belül a kijevi régió felett november 15-én. Az elsőn hallható a robbanás, a másodikon jól látható, ahogy a német Iris–T légvédelmi rendszer hatástalanítja a cirkálórakétát

    – áll a posztban.

  • Recep Tayyip Erdogan török elnök a hét elején Ankarában tartott amerikai–orosz megbeszéléseket követően azt mondta, hogy tudomása szerint egyik fél sem vet be atomfegyvert – írja az al-Dzsazíra.

    Hozzátette: a két országnak gyakrabban kellene találkoznia, hogy megelőzhető legyen egy újabb világháború.

  • A kijevi vezetés célja a konfliktus további eszkalációja, nem az ellenségeskedés beszüntetése és a fegyverszünetről való megállapodás – mondta Ivan Nyecsaev, az orosz külügyminisztérium Információs és Sajtóosztályának igazgatóhelyettese csütörtökön. 

    Tisztán harcias magatartást tanúsít az ukrán vezetés. Szó sincs az ellenségeskedés beszüntetéséről vagy tűzszünetről. Kijev eltökélt a konfliktus eszkalálásában

    – fogalmazott az igazgatóhelyettes. Hozzátette: a Nyugat támogatja a konfliktus folytatását, és egyre több fegyvert küld Ukrajnának – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

  • William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség igazgatója figyelmeztette Szergej Nariskint, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR) vezetőjét a nukleáris fegyverek esetleges bevetésének következményeire – adta hírül az Al Jazeera.

    A törökországi találkozó volt az első ismert magas szintű, személyes amerikai–orosz kapcsolatfelvétel azóta, hogy Oroszország februárban megszállta Ukrajnát.

    „A kapcsolatfelvételt Burns és Nariskin között az amerikai fél kezdeményezte. Az ott megvitatott kérdések érzékeny természetűek voltak. A párbeszéd folyik, de nem rendszerszintű jellegű. Az amerikaiaknak éppúgy szükségük van a párbeszédre velünk, mint nekünk velük – mondta Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes az RTVI-nek.

    Rjabkov szerint még ebben a hónapban további kapcsolatfelvételre kerül sor az Egyesült Államokkal, amikor november 29. és december 6. között Kairóban összeül az új START-fegyverkezési szerződéssel foglalkozó kétoldalú konzultatív bizottság.

  • Nancy Faeser német belügyminiszter, aki a G7-ek belügyminisztereinek kétnapos találkozójának házigazdája volt, azt mondta, hogy a konfliktus „jelenleg a legnagyobb fenyegetést” jelenti a biztonságra nézve, miután egy rakéta csapódott be egy lengyel határ menti faluban.

    A háborúnak óriási következményei vannak valamennyi országban

    – mondta Faeser újságíróknak az Al Jazeera tudósítása szerint.

  • Az Ukrajinszka Pravda értesülései szerint Litvánia mintegy 250 ezer dollárért vásárolt tengeri drónt Ukrajnának.

    „Hivatalos. A litvánok 250 ezer dollárért vásároltak egy tengeri drónt Ukrajnának, és miután néhány óra leforgása alatt 12 ezer szavazat érkezett rá, ezért a „PEAC Dec.” (Béke decemberre) nevet adták neki” – írta Twitter-oldalán Andrius Tapinas litván újságíró.

  • November 29. és december 6. között Kairóban tartják meg a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött Új START-szerződéssel foglalkozó orosz–amerikai kétoldalú konzultatív bizottság ülését – közölte csütörtökön Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az RTVI tévécsatornának.

    Továbbra is tartjuk a kapcsolatot az amerikaiakkal más vonalakon, beleértve a START-szerződéssel kapcsolatos úgynevezett kétoldalú konzultatív bizottságot. Ennek az ülése november 29-től december 6-ig tart Kairóban

    – idézi a diplomatát az MTI.

    Rjabkov korábban a RIA Novosztyi hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a kairói tárgyalások egyik témája az ellenőrzések újraindítása lesz.

  • Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön megerősítette, hogy a júliusban Isztambulban kötött gabonaszerződést 120 nappal meghosszabbítják.

    Az ENSZ, Törökország, Oroszország és Ukrajna döntése alapján a fekete-tengeri folyosóról szóló megállapodást november 19-től 120 nappal meghosszabbítják

    – írta a Twitteren.

    A török elnök háláját fejezte ki António Guterres ENSZ-főtitkárnak, Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek is. Erdogan szerint a gabonaüzlet kezdete óta több mint 11 millió tonna mezőgazdasági terméket exportáltak a tengeri folyosón keresztül.

  • „Az ukrán erők a terület mintegy egy százalékát ellenőrzik a keleti Luhanszk régióban” – idézte a RIA Novosztyi hírügynökség a terület oroszok által kinevezett vezetőjét. Leonyid Paszecsnik Moszkva által támogatott megbízott vezető szerint Ukrajna ellenőrzi Belogorovka falut és két másik települést a térségben.

    Tudjuk, hogy az ukrán csapatok valószínűleg felénk koncentrálódnak, a Luhanszki Népköztársaság irányába, de készen állunk a támadások visszaverésére

    – mondta a „népköztársaság” megbízott vezetője. Paszecsnik hozzátette, hogy a Népi Milícia harcosai, az orosz katonák és a csecsen Akhmat egységek képviselői vesznek részt a területek védelmében.

    Oroszország annektálta és Oroszország részévé nyilvánította a luhanszki területeket, miután illegális „népszavazásokat” tartott Ukrajna megszállt területein. A nyugati kormányok és Kijev szerint a szavazások megsértették a nemzetközi jogot, kényszerítő jellegűek és nem reprezentatívak voltak.

Rovatok