Az Európai Unió tagállamainak miniszterei Brüsszelben találkoznak az Általános Ügyek Tanácsának ülésén, amelyen van egy domináns téma: Magyarország.
Az EU nemes intézménynek tekintheti magát, amely a második világháború után azzal a céllal jött létre, hogy hasonló értékrendű, hasonló gondolkodású országok közösségét hozza létre. Ha viszont a lényegre térünk, sok tagország számára az uniós tagság a kemény pénzekről és a gazdasági jólét ígéretéről szól – írja a Politico.
Magyarország számára a bűvös szám 7,5 milliárd euró (3052 milliárd forint). Ennyivel fenyegeti az Európai Bizottság a Magyarországnak nyújtott rendszeres uniós források csökkentését, mivel az ország – meglátásuk szerint – durván megsérti a jogállamisági normákat. Emellett további 5,8 milliárd eurónyi (2360 milliárd forintnyi), a világjárvány helyreállítására szánt pénz is veszélyben van. Magyarországnak erre hatalmas szüksége van, ugyanis
Az infláció meghaladta a húsz százalékot, és az országban széles körű tüntetések zajlanak a tanárok fizetése és munkakörülményei miatt.
Magyarországnak 2022. november 19-ig kell meghoznia 17, az Európai Bizottság által meghatározott intézkedést, hogy eleget tegyen a demokráciával és a jogállamisággal kapcsolatos aggályainak, különben a 7,5 milliárd euró egy részének vagy egészének elvesztését kockáztatja. Ezt követően a bizottság közreadja értékelését, amelynek valószínűsíthető időpontja november 30-a lesz.
December 6-án az uniós pénzügyminiszterek hivatalosan is véleményt nyilvánítanak a pénz felszabadításáról. Brüsszelben azonban az a hír járja, hogy a dolog eldőlt. A Politico munkatársai azt írják, a bizottság várhatóan felszabadítja a forrásokat. Ahogy fogalmaznak:
Orbán Viktor túszul ejtette az EU-t, lényegében milliárdokat követelve cserébe azért, hogy feloldja vétójogát az ukrajnai segélyektől kezdve a globális társaságiadó-megállapodásig mindenen.
Bár a végső szót a miniszterek mondják ki, a bizottságon belül hatalmas vitára lehet számítani a pénz felszabadításával kapcsolatban. Az Európai Parlament máris felháborodott.
Ha a bizottság kiadja a pénzt Orbán Viktornak, Ursula von der Leyen személyesen lesz felelős azért, hogy Magyarország a korrupció mocsarává változott
– mondta csütörtökön Moritz Körner, a liberális Renew Europe képviselőcsoport német EP-képviselője.
Számos uniós ország sem elégedett, ezt mutatja a Belgium, Írország, Luxemburg, Hollandia és Írország által aláírt nyilatkozat is, amelyben felszólítják a bizottságot, hogy végezzen „alapos és naprakész kockázatelemzést” a 17 intézkedésről, hogy biztosítsa, az Orbán-kabinet nem fenyegeti tovább az unió pénzügyi érdekeit.
Magyarország tárgyalási taktikája nem csak a globális társaságiadó-megállapodás feltartóztatására és az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós forrás blokkolására terjedt ki.
A Politico értesülései szerint Budapest még nem állapodott meg a bizottsággal a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra – az EU migrációs és belügyi programjának kulcsfontosságú elemére – vonatkozó tervéről. Ciprussal együtt Magyarországnak sem sikerült még előbbre vinnie a tervét.
A pénteki ülésen várhatóan lesznek ingerült eszmecserék. Egyes tagállamok arra készülnek, hogy konkrét kérdéseket vetnek fel, például azt, hogy egyes magyarországi kerületek, amelyeket nem a Fidesz irányít, pénzhiánnyal küzdenek. További nyilatkozatok várhatók a Benelux államoktól, valamint Franciaországtól és Németországtól is.
Az EU Confidential e heti podcastjának különleges vendége Szelényi Zsuzsanna, Orbán Viktor egykori politikustársa, akiből a miniszterelnök éles kritikusa lett. A beszélgetés a magyar miniszterelnök útját a demokratikus reménytől a szerinte egyre növekvő tekintélyelvűségig követi nyomon.
A volt uniós biztos, az MSZP elnökségi tagja, Andor László az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta, még most is ott tartunk, hogy 17 vállalásból nagyjából háromnál mondja azt az Európai Parlament, hogy rendben vannak a dolgok, pedig most már „a végjátékban vagyunk”, hiszen ha december elején az európai miniszterek nem adnak zöld utat, a pénzek egy része végleg el tud veszni.
Andor László hangsúlyozta: nincs egy csapásra megoldás, mert az egész folyamat, a kondicionalitási mechanizmus 2013 óta húzódik. Akkor mondták azt, hogy ez helyettesíteni fogja a szerződés egy bizonyos cikkelyét, ahol a jogállamiságot sértő ország szavazatát felfüggesztenék. „Erre az egy lapra tett fel mindent az EU is, és most látjuk ennek a nehézségeit” – jegyezte meg a volt uniós biztos.
Magyarország elkötelezett az Európai Unió alapjául szolgáló értékek, valamint az unió pénzügyi érdekeinek megvédése mellett, mivel „közös érdekünk az európai adófizetők pénzének átlátható és hatékony felhasználásának biztosítása”, ideértve a magyar állampolgárok és cégek befizetéseit is – jelentette ki az igazságügyi miniszter az Euractiv című brüsszeli hírportálon megjelent írásában pénteken.
Varga Judit hangsúlyozta: a Magyarországgal szemben indított jogállamisági kondicionalitási eljárás az Európai Unió pénzügyi érdekeit védő, megelőző eszközként szolgál. Ha azonban az eljárás politikai szankciós mechanizmussá változtatják, akkor az egész eljárás kollektív kudarcba fog fulladni.
Közölte: a magyar kormány az unió pénzügyi érdekeinek további védelme érdekében számos jelentős és lényegi módosító intézkedésekből álló, átfogó csomagra tett javaslatot. Az intézkedések célja a csalás és a korrupció elleni harc jogi és intézményi kereteinek, valamint az összeférhetetlenségi szabályok hatékonyságának megerősítésén keresztül a közbeszerzések átláthatóbbá és versenyképesebbé tétele.
(Borítókép: Orbán Viktor, Ursula von der Leyen, Mario Draghi, Emmanuel Macron és Kiriákosz Micotákisz az EU vezetőinek csúcstalálkozóján, 2022. október 21-én Brüsszelben. Fotó: John Thys / AFP)