Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatójával vettük végig, hogy eddig mennyire volt költséges a háború, illetve nagyjából hová lőhetjük be a majdani helyreállítás várható költségeit, ha eljön a béke.
A háború költségeinek számításakor két szempontot is figyelembe kell vennünk. Az egyik az, hogy az ukránok szerint a háború – hosszabb megszakításokkal, de – már 2014 óta tart. Az volt az az év, amikor Oroszország egy vitatott módon megrendezett és így vitatott végeredményt hozó népszavazást felhasználva megszerezte az addig Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet, amely évszázadokon át Oroszországhoz tartozott, míg 1954-ben az akkori szovjet pártfőtitkár, Nyikita Hruscsov úgy nem döntött, hogy Ukrajnához rendeli.
A háborús költségek 2014-ig történő visszavezetése eléggé nehézkes és aprólékos. Ha viszont csak a 2022-es évre koncentrálunk, amikoris február 24-én az orosz csapatok átlépték Ukrajna határát és elkezdődtek a harcok, akkor már jóval könnyebb dolgunk van. Bendarzsevszkij Anton emlékeztet arra, hogy a háború kitörése után az Egyesült Államok kezdeményezésére létrejött az ukrán kontaktcsoport, amelynek ma már mintegy ötven állam a tagja. Nemcsak az Európai Unió tagállamai tartoznak ide, hanem például Kanada, az Egyesült Királyság, vagy éppen Dél-Korea. Emellett pedig ott vannak soraiban olyan nemzetközi pénzügyi szervezetek is, mint a Világbank vagy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
Ennek a támogatói csoportnak a legerősebb és legaktívabb tagja
az USA, amely a háború eddig eltelt kilenc hónapja alatt mintegy 68 milliárd dollárnyi segítséget nyújtott Ukrajnának.
A dolognak ezzel nincs vége, mert Joe Biden elnök már kezdeményezte, hogy 2023-ban egy 37 milliárdos csomagot is szavazzon meg az amerikai törvényhozás. Lévén azonban a félidős választások nyomán januártól republikánus többségű a Kongresszus, így a dolog nem tűnik ugyanolyan egyszerűnek, míg megvolt a demokrata túlsúly az alsóházban.
A szakértő szerint ha szétszálazzuk a 68 milliárdos amerikai segítséget, akkor ebből 37 milliárd dollárnyi tekinthető kifejezetten katonai jellegű támogatásnak. Azonban ezt az összeget nem Ukrajna kapta teljes egészében, hiszen pénzbe került az is, hogy az USA növelte katonai jelenlétét az Ukrajnával szomszédos államokban, növelte katonái számát a térségben, és újabb, modernebb fegyverzetet telepített.
A katonai célú támogatásokból mintegy 17–20 milliárd dollárnyi volt az, amelyet Ukrajna azonnal megkapott lőszerek, nehézfegyverek, rakétaelhárító rendszerek formájában. Ennek a 37 milliárdnak egy tízmilliárdot kitevő részét pedig hosszú távú segítségre fordítják majd. Ez egy olyan hitel, amelyből Ukrajna a jövőben csak Amerikától rendelhet majd fegyvereket, amelyeket még nem gyártottak le, de ez így egy tízmilliárdos fix megrendelés állományt biztosít az amerikai hadiiparnak.
A 37 milliárdon felüli amerikai támogatásban volt még egy 12-13 milliárdos humanitárius segítség, 14-15 milliárdot adtak egyáltalán az ukrán állam, az adminisztráció működtetésére, és néhány milliárdot pedig az amerikai kormányzaton belüli költségekre szignáltak ki, vagyis a logisztikai költségekre, hogy például repülőgépekkel szállították át az eszközöket Európába, ez is pénzbe került.
Bendarzsevszkij Anton felhívta a figyelmet, hogy a német Kiel Intézet összesítése szerint az USA-n kívüli, Ukrajnának szánt idei támogatások elérték a 41 milliárd dollárt. Viszont az Ukrajnának nyújtott globális katonai támogatásoknak több mint 70 százalékáért az Egyesült Államok felel. Ugyanakkor ha a pénzügyi támogatásokat nézzük, ott az amerikai hozzájárulás kevesebb mint a fele, 45 százalék. Ezen a területen inkább az Európai Unió államait, illetve nemzetközi pénzügyi szervezeteket találunk. Az látszik, hogy ezek az országok inkább pénzügyi, humanitárius segítséget adnak és a katonai támogatás terén kevésbé exponálják magukat.
A Kiel Intézet által összesített 41 milliárdból 22-23 milliárd a pénzügyi, 11-12 milliárd a katonai juttatás, a maradékot pedig humanitárius feladatokra költötték, menekültek ellátása, szállítása stb. Az uniós összesítésekből pedig az látszik, hogy az ukrajnai válság kezdete, tehát 2014 óta az EU eddig nagyjából 19 milliárd eurónyi támogatást adott Ukrajnának, azonban ezt nem vissza nem térítendő segély formájában, hiszen Ukrajna nem uniós tagország. Tehát az ukránoknak ezt idővel vissza kell majd fizetniük.
Azonban külön-külön az uniós tagok adhatnak közvetlen támogatást Ukrajnának. Ilyen jelentős támogatást a lengyelek és a balti államok is nyújtottak, de ilyen például fegyverek átadása, vagy éppen a menekültek ellátása a környező országokban, elsősorban Lengyelországban, Romániában.
Ugyancsak idén létrehoztak egy speciális, 3 milliárd eurós uniós alapot. Ez arra szolgál, hogy ha valamelyik tagállam a sajátjából ad fegyvereket Ukrajnának, akkor ebből az alapból hívhatja le az eszközök ellenértékét, vagyis vehet modern európai fegyverzetet, mondjuk az ukránoknak átadott régi szovjet harckocsijai helyett.
Az Oeconomus szakmai igazgatója azt mondja, hogy októberi becslések szerint Ukrajna háború utáni újjáépítése mintegy 450 milliárd dollárba kerülne. A baj csak az, hogy a számítások az előtt készültek még, hogy az oroszok áttértek volna újabb stratégiájuk alkalmazására, vagyis az energetikai infrastruktúra pusztítására.
Már a háború kezdetén is látható volt, akármerre nyomultak előre az oroszok, lerombolták a katonai bázisokat éppúgy, mint a repülőtereket. Később, a tavasz folyamán, már célzott megsemmisítése folyt a kőolajfeldolgozóknak vagy a finomítóknak, és lecsaptak a földgázkitermelő helyekre éppúgy, mint a vasúti csomópontokra, hidakra, kommunikációs átjátszórendszerekre.
Viszont október végétől megkezdődött az ukrán energetikai infrastruktúra szisztematikus pusztítása, amelynek 50 százaléka mára már teljesen megsemmisült. Újjáépítésük nem lehetetlen, csak roppant időigényes. Az amerikaiak már reagáltak és elkülönítettek néhány százmillió dolláros gyorsegélyt kifejezetten ezeknek a kritikus infrastruktúráknak a mielőbbi helyreállítására. Ugyancsak részben az energetikai hálózat helyreállítására szánja az Európai Unió azt a 18 milliárd eurós újabb csomagját, amelyet már 2023 januárjában át akar tolni Ukrajnának. Az Európai Bizottság havi 1,5 milliárd eurós, összesen legfeljebb 18 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot javasol az ország jövő évi finanszírozási szükségleteinek fedezésére.
Az, hogy mikor kezdődhet meg az újjáépítés, egyértelműen a háború lefolyásától függ. Ha csak tűzszünet lesz, tehát ideiglenesen állnak le a harcok, akkor nem mozdul meg a nemzetközi tőke. Ha viszont valahogyan békét kötnek a szemben állók, akkor már kedvezőbb a helyzet, megjelenhetnek az ország gazdaságában új szereplők. Fontos megemlíteni, hogy az ukrán oligarchák jelentős része nagyot bukott a háborúval, mert sokaknak voltak érdekeltségei a harcok központi részét elviselő Donyec-medence bányáiban, gyáraiban, amelyek február óta gyakorlatilag megszűntek termelni.
Ugyanakkor Ukrajna nagyon sok olyan adottsággal rendelkezik, amely egy békekötés után ismét vonzó befektetési célponttá teheti. Egyfelől talán Európa legjobb minőségű mezőgazdasági területei náluk vannak, a háború előtt már kezdett beindulni, de idővel kiteljesedhet a turizmus, elsősorban a téli sportok esetében. Azt sem szabad elfelejteni, hogy maga az ukrán piac is hatalmas, hiszen a háború előtt Ukrajna lakossága több mint 40 milliós volt – emlékeztet Bendarzsevszkij Anton.
(Borítókép: Index)