A Newsweek-kérdésre a Kreml cáfolta azt a híresztelést, amely szerint Vlagyimir Putyin egy súlyos balesetet szenvedett és összepiszkította magát.
Erről egy orosz Telegram-csatorna, a General SZVR számolt be az előző héten. Azt írták, hogy az orosz elnök megcsúszott, legurult egy lépcsőn, és olyan fájdalmakat szenvedett el az esés következtében, hogy össze is piszkította magát.
A Kreml erről most azt mondta a Newsweeknek:
Az önök kérdését illetően azt tudjuk válaszolni, hogy ebben semmi igazság nincs.
Az orosz elnök egészségügyi bajairól már régóta spekulálgatnak a nemzetközi sajtóban. Az orosz tisztviselők minden alkalommal tagadták, hogy Vlagyimir Putyin súlyos betegségben szenvedne.
Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos keresések formálták legnagyobb mértékben az idei év összesített magyar Google-listáját, a felkapott keresések tízes toplistáját Ukrajna vezeti. A Google sajtóirodájának szerdai közleménye szerint dobogós helyezést értek el 2022 fontos hazai eseményei, így a népszámlálás és választás keresőszavai is – írja az MTI.
Mint írták, a Google, összegyűjtve keresőmotorjának legfrissebb adatait, idén huszonötödik alkalommal tette közzé a leggyakoribb keresések listáit. A Year in Search oldalon a magyar és globális listák mellett a világ számos országának idei eredményei tekinthetők meg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök lett az év embere a Time magazinnál „Ukrajna szellemével” együtt.
„Zelenszkij sikere háborús vezetőként azon alapult, hogy neki köszönhetően a bátorság ragályos lett az ukrán politikusok körében. Mindenki eltökéltebbé vált, amikor látták, hogy az elnök kitart” – írta a Time.
A Time tavaly Elon Muskot választotta meg az év emberének.
Németország megtagadta a Patriot légvédelmi rendszerek Ukrajnának való átadását, ezeket a rendszereket ehelyett Lengyelországban fogják bevetni. Erről Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter számolt be Twitter-bejegyzésében – írja a The New Voice of Ukraine.
A német védelmi minisztérium vezetőjével folytatott tárgyalás után csalódottságomra úgy döntöttem, hogy megvonom a támogatást Ukrajnától
– írta a bejegyzésében, amelyben azt is megismételte, hogy a Patriot rendszerek betelepítése Varsó és Kijev biztonsági érdekeit is szolgálta volna.
Németország azután ajánlotta fel a légvédelmi rendszereket Lengyelországnak, hogy november 15-én lezuhant egy rakéta az ukrán határ közelében, ezzel megölve két embert. Ukrajna pedig Lengyelországtól kapta volna az eszközöket, erre mondott nemet Németország.
A hvg.hu-nak Kijevben adott interjút Szasa Romancova, az ukrán Polgári Szabadságjogok Központjának ügyvezető igazgatója.
Romancova szervezete december 10-én, Oslóban veheti át a Nobel-békedíjat, amelyet a fehérorosz Vjaszna és az orosz Memorial jogvédő szervezetekkel közösen vehetnek át. Az ukrán szervezet vezetője azt mondta: „Ezek a szervezetek nem a hazájukat képviselik, hanem a köztünk lévő szolidaritást”, és ezt azoknak kellene megérteniük, akik kiborultak azon, hogy a Nobel-bizottság egy kalap alá vette az ukránokat, oroszokat, fehéroroszokat.
A hvg-nek adott interjúban Romancova hangot adott annak is, hogy nem érti a magyar kormány hozzáállását a háborúhoz.
Hahó, Orbán Viktor! Az ukránok a szomszédjaitok, osztoznak a szovjet elnyomás emlékében, hogyan állhatsz a rossz oldalon?
– üzente a miniszterelnöknek.
Kína a gyenge kereslet és a kis finomítói árrés miatt olyan mélyen diszkontált áron vásárolja az ESPO típusú orosz könnyű nyersolajat, amilyenre hónapok óta nem volt példa, és bár a finomítók által fizetett ár meghaladhatja a nyugati országok által bevezetett árplafont, nem törődik vele, a korábbi üzletmenetet folytatja Oroszországgal – jelentette szerdán a Reuters iparági szakértőkre hivatkozva.
A nyugati államok hordónkénti 60 dolláros árplafonja hétfőn lépett hatályba, így próbálják akadályozni Oroszországot ukrajnai katonai műveletének finanszírozásában – emlékeztetett a hírügynökség.
Kína, az orosz olaj – ezen belül is az ESPO – egyik legnagyobb importőrje, de nem követi a nyugati országok által meghatározott árplafont. A kereskedők közlése szerint a két ország az eddig szokásos üzletmenetet fogja folytatni – írja az MTI.
Az orosz Távol-Keleten megtermelt ESPO-t a földrajzi közelsége és amiatt kedvelik a kínai olajiparban, mert a finomítás során a legnagyobb hozzáadott értéket lehet vele elérni. Peking „zéro-Covid” egészség- és gazdaságpolitikája azonban gyengítette az ország gazdaságát, és visszaesést okozott a nyersolaj iránti igényében is.
A Reuters forrásai szerint az alacsony kereslet miatt egy decemberi szállítmányt a februári ICE Brent nyersolaj árához képest is hat dollárral alacsonyabb áron adtak el.
A hatdolláros kedvezmény azt jelenti, hogy Kína hordónként 68 dollárért vásárolhatja az orosz olajat, amely nyolc dollárral még így is magasabb, mint a nyugati árplafon. Az egyik független finomító vezetője azt mondta erre: „Az üzemeket nem érdekli az árplafon, csak a számok számítanak, és az, hogy mekkora lesz a nyereség.”
A Brent ára kedden 80 dollár alá csökkent, ami január óta a legalacsonyabb szint. A kereskedők szerint az ESPO alacsony ára hamarosan még több kínai vevőt vonzhat, miután azt remélik, hogy a járványügyi korlátozások lazítása miatt a kínai gazdaság is gyors bővülésnek indul.
Viktor Kurilov és Jorge Leon, a Rystad Energy elemzői viszont kedden azt írták: „Várható, hogy az orosz nyersolaj bizonyos vásárlói a következő hetekben óvatosak lesznek, amíg az ilyen kereskedelem jogi következményei világosabbakká nem válnak.”
„Az árplafon bevezetésével Kína, India, Törökország kedvezőbb alkupozícióra tett szert” – tették hozzá az elemzők.
Tovább emelkedhetnek az élelmiszerárak Ukrajnában a tervezett áramkimaradások miatt – számolt be szerdán Tarasz Viszockij agrárpolitikai miniszterhelyettes.
A villamos energia részaránya a termék típusától függően 3-tól 5 százalékig befolyásolja egy termék árát. Az áremelkedés leginkább attól függ, hogy a jövőben milyen gyakran és mennyi időre kapcsolják ki az áramot, és ennek megfelelően használnak-e valamilyen alternatív megoldást a kereskedők – mondta el Viszockij a Kárpátalja.ma szerint.
Szerinte ha a helyzet nem rosszabbodik, akkor csupán néhány százalékos áremelkedés várható.
A Newsweek-kérdésre a Kreml cáfolta azt a híresztelést, amely szerint Vlagyimir Putyin egy súlyos balesetet szenvedett és összepiszkította magát.
Erről egy orosz Telegram-csatorna, a General SZVR számolt be az előző héten. Azt írták, hogy az orosz elnök megcsúszott, legurult egy lépcsőn, és olyan fájdalmakat szenvedett el az esés következtében, hogy össze is piszkította magát.
A Kreml erről most azt mondta a Newsweeknek:
Az önök kérdését illetően azt tudjuk válaszolni, hogy ebben semmi igazság nincs.
Az orosz elnök egészségügyi bajairól már régóta spekulálgatnak a nemzetközi sajtóban. Az orosz tisztviselők minden alkalommal tagadták, hogy Vlagyimir Putyin súlyos betegségben szenvedne.
Országgyűlési határozati javaslatban kezdeményezi a Mi Hazánk Mozgalom egyik képviselője, hogy a kormány vonja vissza a szomszédos állam működőképességének fenntartásához nyújtott támogatásról szóló döntését – írja az MTI.
Szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Dúró Dóra, a parlament alelnöke, a párt elnökhelyettese kijelentette, a rezsiszámláik kifizetésére képtelen magyar családoknál, vállalkozásoknál sokkal jobb helyen lenne ez a mintegy 75 milliárd forintos összeg.
A Mi Hazánk politikusa azt is felvetette, ezzel a pénzzel „a kormány közvetetten finanszírozza a háborút”, márpedig pártja semmilyen módon nem tud elfogadni semmilyen, „Ukrajna háborús céljait szolgáló pénzügyi támogatást”.
Hozzátette: egy „rendkívül korrupt” ukrán rezsimet támogatna a juttatással a kormány, nem látni garanciát arra, hogy a forrást valóban humanitárius célra fordítják, ahogyan „arra sincsen semmilyen garancia, hogy nem a magyarellenes ukrán politikusoknál fog ez landolni”.
Dúró Dóra felidézte azt is: noha Magyarország jelentős támogatást ad a szomszédos országból menekülőknek, Ukrajnában „egy rendkívül felháborító gesztussal” eltávolították a munkácsi várból a turulszobrot.
Az orosz csapatok megerősítették a Mariupol körüli biztonsági intézkedéseket, ennek érdekében még „sárkányfogakra” hasonlító betontömböket is telepítettek a város köré. A hírt Mariupol polgármestere jelentette be Telegram-csatornáján – írja az Ukrainska Pravda.
December 6-án érkezett az első betontömb-szállítmány Mariupolba. A szállítmány állítólag egy Szevasztopol melletti katonai táborból származik, ahol gyártják őket.
Moszkva különböző válaszlehetőségeket mérlegel a Nyugat által bevezetett olajárplafonnal kapcsolatban – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak.
Amint a döntés megszületik, nyilvánosságra hozzuk
– mondta a szóvivő, aki nem kívánt részletekbe bocsátkozni.
A Vedomosztyi című orosz gazdasági lap szerdán arról számolt be, hogy az orosz kormány három lehetséges válaszlépésen dolgozik, miután az Európai Unió és a G7-csoport 60 dolláros árplafont vezetett be az orosz nyersolajra.
A lap szerint az elképzelések között szerepel, hogy Oroszország teljesen megtiltja a szankciókat bevezető országokba irányuló olajértékesítést, megtiltja a kivitelt az olyan szerződések alapján, amelyek az árplafonra vonatkozó záradékot tartalmaznak, vagy irányárat vezet be, amely az orosz Urals nyersolajra adható legnagyobb kedvezményt az etalonnak tekintett Brent típus ára alapján állítja be.
A Vedomosztyi szerint Moszkvában még egyik lehetőséget sem hagyták jóvá, és más alternatívákat vagy kombinációkat sem tartanak kizártnak – írta az MTI.
A megszállók tömegesen szállítják a gyerekeket a luhanszki régióból Csecsenföldre – mondta Szergej Hajdaj, a luhanszki régió katonai igazgatásának vezetője szerdán.
Már több mint száz ilyen esetről tudunk, amikor tizenéveseket toloncolnak orosz területre
– számolt be az Unian ukrán hírügynökség szerint Hajdaj.
Szerinte a megszállók azzal magyarázzák a gyermekek illegális deportálását, hogy „sürgős orvosi ellátásra van szükségük”. A Luhanszki terület megszállási adminisztrációja arról számolt be, hogy 15 ezer, 2 és 17 év közötti gyermeket vetettek alá alapos orvosi vizsgálatnak, amelyből állítólag kiderült, hogy 70 százalékuknak segítségre van szüksége.
A Rosszija 24 állami tévén is bejátszották Gulyás Gergely szavait, amelyben a Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy a szankciók miatt kell feloldani az árstopot.
Az ukránok részéről eddig az Europejszka Pravda számolt be az árstop felfüggesztéséről. Megjegyezték, hogy a magyar kormány a szankciókat okolta, de közben a hazai fogyasztás jelentősen nőtt, miközben a hazai termelés leállt Százhalombattán.
Az ukrajnai háború megduplázta a román hadseregből kilépők számát, idén kétszer annyi hivatásos katona mondott fel, mint tavaly – írta szerdán a védelmi tárcától származó értesüléseire hivatkozva a profit.ro román gazdasági portál.
A lap szerint idén már több mint kétezer szerződéses katona szerelt le, míg a kilépők száma tavaly ezer, 2020-ban pedig ötszáz körül volt. – írja az MTI. Év elején a román hadseregben 73 350 hivatásos katona szolgált, a tartalékosok száma pedig 50 ezer volt – teszik hozzá.
A katonai pálya vonzereje csökkenőben van, és ez a folyamat kritikussá vált az ukrajnai háború által előidézett rendkívül képlékeny biztonsági helyzetben. A katonai művezetői képzésekre jelentkezők száma például idén kevesebb mint felére csökkent – 2500-ra a tavalyi 5700-hoz képest –, olyan körülmények között, amikor a meghirdetett helyek száma csaknem azonos volt
– idézte a lap a román védelmi minisztérium hivatalos dokumentumát. Az elemzés szerint ugyanakkor a jelentkezők 25-35 százaléka nem felel meg a katonai szolgálat támasztotta minimális követelményeknek, és a helyzet rosszabbodhat, tekintettel arra, hogy Románia állandó lakossága mintegy kétmillióval csökkent az utóbbi 15 évben.
A távozások másik oka az idézett elemzés szerint az, hogy a katonaságnál szolgáló mérnököknek, művezetőknek a magánszférában jobb fizetéseket kínálnak. A jelenséget „meg kell állítani”, mert oda vezethet, hogy a hadsereg nem lesz képes küldetéseit teljesíteni az ukrajnai háború okozta növekvő feszültség közepette – szögezi le a minisztériumi dokumentum.
Az elemzés szerzői azt javasolják, hogy csökkentsék a katonai pálya által megkövetelt iskolai végzettséget, hogy olyan fiatalokat is meg tudjanak szólítani, akiknek a magánszektorban kisebb esélyük lenne annyit keresni, mint a hadseregnél.
Oroszország Ukrajna elleni inváziójának február 24-i kezdete óta öt energetikai dolgozó halt meg – számolt be Volodimir Kudrickij, az Ukrenergo igazgatótanácsának elnöke.
Kudrickij elmondása szerint mindannyian a munkahelyükön voltak, amikor életüket vesztették. A legtöbben pedig az ukrán energetikai létesítmények elleni rakétacsapás-sorozatokban haltak meg.
Az egyik telephelyünkön december 5-én ismét megsérült egy munkatársunk. De szerencsére ő életben van
– mondta az elnök az Unian ukrán hírügynökség szerint.
Újabb mozgósításra készülhet az orosz vezetés – számolt be december 7-én az Institute for the Study of War.
A katonai elemzők szerint Dimitrij Peszkov legutóbbi nyilatkozata, miszerint felszólította a lakosságot, hogy ne dőljenek be a mozgósításról terjedő pletykáknak, csupán figyelemelterelés és hiteltelenítés. Az intézet úgy véli, a Kreml sajtótitkára így szeretné megszüntetni az ellenzéki és a háborúpárti Telegram-csatornák befolyását.
Hagyatkozzanak az orosz védelmi minisztérium és az elnök közleményeire, és hagyják figyelmen kívül a közösségimédia-platformokon, például a Telegramon közzétett provokatív üzeneteket a mozgósítás második hullámáról!
– fogalmazott Peszkov az ISW szerint.
Ugyanakkor szerintük maga Vlagyimir Putyin is fokozza az intézkedéseket annak érdekében, hogy visszafogja a katonák családtagjait abban, hogy hangoztassák problémáikat. Az intézet azt írta, az orosz vezető törvényt írt alá, amely megtiltja a gyűléseket a kormányzati épületekben, egyetemeken, iskolákban, kórházakban, kikötőkben, vasútállomásokon, templomokban és repülőtereken is.
Összeütközött egy orosz katonákat szállító teherautó és egy kisbusz Sahtarszk régió közelében egy autópályán. Az ütközésben 16-an vesztették életüket, hárman pedig megsérültek – írja az Ukrainska Pravda.
A három áldozat súlyos állapotban van, jelenleg az intenzív osztályon ápolják őket. A baleset körülményeiről nem osztottak meg egyéb információt. Az eddigi információk szerint a teherautó sofőrje is az áldozatok között van.
A zaporizzsjai régió két falujára is csapást mértek az orosz csapatok – számolt be szerdán Telegram-csatornáján Olekszandr Sztaruk, Zaporizzsja regionális kormányzója.
Oroszország egyik napról a másikra drón- és rakétacsapásokat mért két falura. A csapásokban egy 15 éves lány és további két ember sebesült meg
– idézi a kormányzó posztját a The Guardian.
Magyarország területére december 6-án az ukrán–magyar határszakaszon 4547 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3570 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség.
A beléptetettek közül a rendőrség 122 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Hozzátették: az ukrajnai háború elől december 6-án 33 ember, köztük 15 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Az Anadolu török állami hírügynökség újságírói ellátogattak Bahmutba, ahol riportot készítettek arról, hogyan dolgoznak az ukrán orvosok a frontvonalon lévő kórházban.
Ebbe a kórházba viszik a fronton megsebesült ukrán katonákat, mert nagyon közel van. A sebesült katonák ellátása mellett a kórház sürgősségi sebészeti beavatkozásokat is végez.
A török állami hírügynökség által készített fotók szerint az orvosok és a kórház személyzete életveszélyes körülmények között végzik a munkájukat.
A belorusz hadsereg elégedetlen az ország katonai és a politikai vezetésének tevékenységével, és attól tartanak, hogy Belarusz is belekeveredik az ukrajnai háborúba.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának szerda reggeli tájékoztatása szerint a helyzet a volinyi és a polesjei körzetekben nem változott jelentősen. Egyelőre nincs jele annak, hogy ellenséges támadócsoportok alakulnának a területen, de a belorusz hadsereg aggódik az Ukrajna elleni harcok kialakulása miatt.
A vezérkar szerint az orosz egységek kiképzése a belorusz gyakorlótéren folytatódik. Az ország továbbra is támogatja az Orosz Föderáció fegyveres agresszióját Ukrajna ellen azáltal, hogy területet és légteret biztosít a rakéta- és légicsapásokhoz – írta az Unian ukrán hírügynökség.
December 7-én áramhiány miatt nem üzemel a tömegközlekedés Odesszában. Erről az odesszai regionális közigazgatás vezetője, Szergej Bratcsuk számolt be Telegram-csatornáján – írja az Ukrainska Pravda.
Az odesszai regionális államigazgatás december 6-án arról számolt be, hogy a legutóbbi rakétatámadást követően teljesen helyreállították a városban a szükséges szolgáltatásokat.
A román rendőrséget kedden 11 óra körül értesítették telefonon arról, hogy a bukaresti első kerületi diplomáciai képviselethez két gyanús boríték érkezett. Később a Román Hírszerző Szolgálat megerősítette, hogy az ukrán nagykövetségről van szó.
A borítékok tartalmának megvizsgálását a helyszínre érkező tűzszerészek elvégezték, akik megállapították, hogy nem tartalmaztak robbanószert.
Az Új Magyar Szó azt írta, a borítékokat további elemzésre szaklaboratóriumokba küldik, hogy minden gyanút eloszlassanak a tartalmukkal kapcsolatban.
Mint ismeretes, múlt héten több ország ukrán nagykövetségére érkezett állatszemeket tartalmazó véres csomag. Ezt megelőzően pedig több spanyolországi intézménybe is levélbombákat küldtek, az egyik esetben egy biztonsági őr könnyebben megsérült.
Az Ukrán Fegyveres Erők parancsnoksága még akkor sem ad parancsot egységei visszavonására, amikor a helyzet teljesen reménytelen, továbbá elnyomó intézkedéseket alkalmaznak a másként gondolkodókkal szemben – fogalmazott Denisz Puskin, a de facto Donyecki Népköztársaság oroszok által megbízott vezetője a TASZSZ-nak adott interjújában.
Amikor nem célszerű egy lakott területen maradni, és ha Ukrajna fegyveres alakulatainak egységei abszolút lehetetlennek látják a helyzetet, és visszavonulási parancsot kérnek – amint azt rádiólehallgatásaink tanúsítják –, a parancsnokságuk semmiképpen sem engedélyezi
– mondta Puskin, hozzátéve: „Van, ahol elnyomó intézkedéseket alkalmaznak azokkal az egységekkel és parancsnokokkal szemben, akik meg akarják őrizni az életüket és a védenceik életét.”
Közép-Ukrajna egész területén légiriadót indítottak kedd este, mivel a helyi média jelentése szerint Dnyipro térségében robbanásokat hallottak.
Az ukrán légvédelem orosz drónokat próbál hatástalanítani a térségben – írja a Kyiv Independent.
További szirénák működnek Zaporizzsjában, Poltavában és Kirovohradban.
Ezt megelőzően Odesszában és Mikolajivban is volt érvényben aktív riasztás.
Oroszország ukrajnai inváziója aláássa az ENSZ Biztonsági Tanácsának munkáját – jelentette ki ma Írország külügyminisztere.
Simon Coveney ír külügyminiszter elmondta, hogy a sok negatívum ellenére úgy véli, hogy Írország tartós és pozitív hatást gyakorolt a tanácsban töltött kétéves megbízatása alatt.
Írország helyet kapott a Biztonsági Tanácsban, a 15 országot tömörítő testületben, amelynek célja a konfliktusok és háborúk megelőzése és megoldása világszerte. A tanácsot az elmúlt években kritika érte, hogy csak egy hatástalan vitaklub, mert nem segíti elő a békét gyors vagy értelmes módon.
Ez a kritika még inkább felerősödött, amikor a tanács öt állandó tagjának egyike, Oroszország idén év elején megszállta Ukrajnát, és a bizonyítékok alapján Oroszország többször is civileket támadott.
Simon Coveney szerint a tanács önellentmondásba keveredett a háború óta. „Lehet a negatívumokra összpontosítani, és van is azokból bőven. A Biztonsági Tanács egyik tagja – egy katonai szuperhatalom – naponta szándékosan civileket vesz célba, és ezt még csak nem is próbálja palástolni.”
„Sok szempontból ez egy nagyon alapvető ellentmondás, amely aláássa a Biztonsági Tanács hitelességét” – közölte Coveney a Sky News szerint.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere és Baranyi Krisztina, Ferencváros független polgármestere hétfőn a IX. kerület új testvérvárosának, Bucsának a polgármesterével, Anatolij Fedorukkal találkozott.
A Kijevhez közeli Bucsa lakói közül több mint 400 embert öltek és kínoztak meg az oroszok, emlékeztetett bejegyzésében Karácsony Gergely. Ugyan a város azóta felszabadult, az oroszok által elkövetett bucsai mészárlás soha el nem feledhető mementója a háború pusztításának és a háborús agresszor brutalitásának – tette hozzá a városvezető.
Ramzan Kadirov csecsen hadvezér, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legfőbb szövetségese 200 millió forintos órát villantott, szúrta ki a Csukló Szpotting.
Kadirov egy platina Greubel Forsey Tourbillon 24 secondes órát hordott, annak is a szuperlimitált verzióját választotta ki magának. Az ilyen típusú óra 500 ezer dollárt kóstál, aktuális árfolyamon számítva 200 millió forintot kell leszurkolni érte, írja a Mandiner a blogra hivatkozva.
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Keddi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!