A Politico hírleveléből derült ki, hogy ma este 6 órakor sorsfordító nagyköveti tanácsi ülést tartanak Brüsszelben. Ezen még egyszer rákérdeznek, Magyarországnak színt kell vallania, hogy támogatja-e az Ukrajnának 2023-ra szánt uniós hitelcsomagot és a globális minimumadót.
Csak ezután jön majd egy másik tanácskozás, amelyen megvitatják a Magyarországnak szánt helyreállítási források felfüggesztését. Értelemszerűen a kettő összefügg. Ha az első egyeztetésen ismét vétózunk, nagyon messze kerülünk attól, hogy még idén rábólintsanak a helyreállítási alapból nekünk járó ezer milliárdokra. Ebben az esetben egy másik ülésen döntenek majd arról, hogy mi legyen a Magyarországnak szánt felzárkóztatási pénzek ügyében a feltételességi eljárásban.
A helyreállítási alap támogatása 5,8 milliárd euró, mintegy 2300 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás felhasználását teszi lehetővé Magyarország számára. Azonban ennek is vannak még feltételei.
A helyreállítási programnál 27, míg a felzárkóztatási pénzeknél 17 úgynevezett horizontális feltétel teljesítését várja el az Európai Bizottság a magyar kormánytól. A helyreállítási programnál esedékes 27 vállalásból négy vonatkozik az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítésére. Az uniós testület értékelése szerint Magyarország nem haladt előre megfelelő mértékben a szükséges, az Európai Bizottság aggályainak eloszlatására hozott reformok terén.
A 2300 MILLIÁRD FORINTNYI FORRÁS CSAK AZT KÖVETŐEN LANDOLHAT A MAGYAR SZÁMLÁKON, AMENNYIBEN MIND A 27 FELTÉTELT TELJESÍTETTE A KORMÁNY, KÖZTÜK AZ EMLÍTETT NÉGY IGAZSÁGÜGYI REFORMMAL.
Az Európai Bizottság a tanács kérésére múlt pénteken elkészítette a friss magyar fejleményeket is figyelembe vevő értékelését, és amint a Portfolio a birtokába jutott bizottsági levél és melléklete alapán megírta:
a 13-ból csak egy feltételt teljesített a kormány a december 7-i állapot szerint, és további egyet felemásan, így tehát 11 hiányosság, gyengeség még mindig nincs kezelve.
Ezért továbbra is ugyanarra tett javaslatot a bizottság a tanácsnak, hogy vagy 7,5 milliárd eurónyi, vagy akár 11,4 milliárd eurónyi forrásunkat függessze fel a problémás ügyek rendezéséig, illetve tiltsa meg a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványok számára, hogy uniós pénzekhez jussanak.
Szombaton az Európai Tanács oldalán jelent meg a cseh pénzügyminiszter közleménye, amely gyakorlatilag összefoglalja, hogy a tagállamok miként tudják kijátszani Magyarországot az ukrajnai hitel esetében, ha Budapest vétója végérvényes. A döntés azonban nyitva hagyta a lehetőségét annak, hogy ha esetleg Magyarország meggondolja magát a mai nagyköveti ülésig, még csatlakozhat a közös adósságvállaláshoz.
A hitel tehát 18 milliárd euró, és tízéves türelmi idő fog vonatkozni rájuk. Ha a magyarok nem vesznek részt ebben, akkor a többi tagállam a hitelfelvétel garanciáit vagy az uniós költségvetésből, vagy saját, önkéntes garanciavállalások segítségével biztosítja majd.
Ugyanakkor még nem látja senki, hová fog kifutni a mai tanácskozás. Ha kedvezőtlen lesz Magyarország számára, akkor Orbán Viktornak még mindig ott a lehetősége, hogy felveteti tárgyalásra a feltételességi eljárás pénzügyi szankciós ügyét a most csütörtökön kezdődő állam- és kormányfői csúcs már így is meglehetősen sűrű programpontjai közé.
Mindenesetre felettébb izgalmasnak ígérkezik ez a hét a magyar uniós források megszerzése vagy részleges elvesztése szempontjából.
(Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Brüsszelben 2020. február 3-án. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher)