Októberben nőtt a német külkereskedelmi áruforgalom az egy évvel korábbihoz képest, az oroszországi export viszont felére, az import pedig volumenben közel harmadára csökkent a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis hétfői jelentése alapján.
Októberben Németország összesen 135,3 milliárd euró értékben exportált árucikkeket, 11,4 százalékkal többet, mint 2021 októberében. Az októberi áruimport 130,1 milliárd eurót tett ki, 19,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Az Oroszországba irányuló export tavaly októberhez képest 59,5 százalékkal 1 milliárd euróra csökkent. Németország árubehozatala Oroszországból 1,8 milliárd euró volt októberben, 38,5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A megemelkedett energiaárakat leszámítva az import ennél lényegesen nagyobb mértékben, 63,7 százalékkal esett vissza. A kőolaj- és földgázimport volumenben 65,1 százalékkal csökkent 1,4 millió tonnára, értékben pedig 53,2 százalékkal 0,7 milliárd euróra csökkent. A kőolaj és a földgáz a jelentős csökkenéssel együtt is a legjelentősebb orosz importáru Németország számára.
Az Egyesült Államokba irányuló német árukivitel 26,7 százalékkal 13,8 milliárd euróra emelkedett. Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemben a legjelentősebb német exportcikk kategória a gépjármű és a járműalkatrészek voltak 3,5 milliárd euró értékben, 35,4 százalékos éves növekedéssel. A gépek és berendezések exportja az MTI szerint 4,5 százalékkal 2,2 milliárd euróra emelkedett.
Németország külkereskedelmi mérlegének többlete a tavaly októberi 12,5 milliárd euróról az idén októberben 5,2 milliárd euróra csökkent.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.
Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
Az Európai Unió további iráni személyeket és szervezeteket vett szankciós intézkedések hatálya alá az Oroszországnak szállított és általa Ukrajnában bevetett drónok, valamint az iráni tüntetések vérbe fojtása miatt − közölték az uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői brüsszeli ülése után.
A külügyminiszterek négy iráni embert és szintén négy iráni szervezetet vettek szankciós jegyzékbe az Oroszország által az ukrajnai háborúban használt drónok (UAV) fejlesztésében és szállításában betöltött szerepük miatt − írta meg az MTI.
A külügyminiszterek továbbá húsz személyt és egy szervezetet vettek fel a szankciós jegyzékbe. A jegyzékbe vettek felelősök a Mahszá Amíni halála miatt kirobbant tüntetések vérbe fojtásáért − közölték.
A büntetőintézkedések az Európai Unióba való beutazási tilalomra és az unióban tárolt pénzeszközeik befagyasztására terjednek ki. Ezenfelül uniós országok állampolgárai és az unió területén bejegyzett szervezetek és bankok nem bocsáthatnak pénzügyi eszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére. Az Irán elleni emberi jogi szankciórendszer emellett magában foglalja a távközlési eszközök megfigyelésére szolgáló berendezések, valamint a belső elnyomásra felhasználható berendezések iráni exportjának tilalmát is.
Ukrajnának akár 1 milliárd dollárra is szüksége lehet a kritikus infrastruktúra gyors helyreállításához, hogy átvészelje a telet – közölte hétfőn Gyenisz Smihal ukrán miniszterelnök.
Smihal azt is mondta, hogy Oroszország az ukrán energetikai infrastruktúra megtámadásával az Európai Uniót próbálja „elárasztani” egy újabb menekülthullámmal.
Megjegyezte, hogy az energetikai infrastruktúra létesítményeit ért orosz rakéta- és tüzérségi csapások olyan áram- és vízellátási zavarokhoz vezettek, amelyek a fagyos időjárás közepette ukránok millióit hozták nehéz helyzetbe.
Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára levélben fordult Szergej Lavrov orosz külügyminiszterhez, amelyben arra szólította fel Oroszországot, hogy teljesítse nemzetközi jogi kötelezettségeit, és maradéktalanul hajtsa végre az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítéleteit – tájékoztatott a strasbourgi székhelyű Európai Tanács hétfőn.
Marija Pejcinovic Buric levelében emlékeztetett, az Európa Tanács az Ukrajna ellen indított háború miatt március 16-án kizárta tagjai közül Oroszországot, Moszkvának azonban végre kell hajtania a szervezet felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bíróságának rá vonatkozó, szeptember 16-ig meghozott ítéleteit.
A levél szerint jelenleg 2227 olyan nyitott ügy van az emberi jogi bíróság előtt, amelyek végrehajtásra várnak. Az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta három orosz ügyet zártak le. Az ügyek közül 1874 esetben maradt el a jogosultaknak járó elégtétel kifizetése, a fennálló összeg a késedelmi kamatokkal együtt meghaladta a 2 milliárd eurót.
Levelében Marija Pejcinovic Buric az EJEB-ítéletek azonnali végrehajtására, a megítélt kártérítések kifizetésére szólította fel Oroszországot. Vallási csoportok és civil szervezetekkel szemben hozott orosz intézkedések visszavonására, államközi ügyekben hozott ítéletek végrehajtására vonatkozó kötelezettségre emlékeztetett, és sürgette az orosz hatóságokat, hogy vezessenek be megfelelő büntetőjogi szankciókat a családon belüli erőszak eseteire, és biztosítsák az áldozatok megfelelő védelmét. A lezáratlan esetek között a főtitkár kiemelte, az Európa Tanács mélyen elítéli, hogy Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust továbbra is szigorú körülmények között tartják fogva, annak ellenére, hogy a bíróság haladéktalan szabadon bocsátására szólított fel – írta az MTI.
A világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport fontos lépést tett az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjának bevezetésével − jelentette ki Olaf Scholz német kancellár hétfőn Berlinben.
Olaf Scholz a G7 csoport vezetőinek online megbeszélése után tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy a soros német elnökség irányításával dolgozó hetek továbbra is „erős gazdasági nyomást” fejtenek ki az Ukrajnára támadó Oroszországra, és az ársapka bevezetésével fontos lépést tettek az olajexportból származó orosz állami bevétel csökkentéshez − írta meg az MTI.
A soros német elnökség tervezett utolsó csúcsszintű megbeszélésén arról is megállapodtak, hogy kialakítanak egy platformot az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás összehangolásáról − mondta Olaf Scholz.
Az Egyesült Államok végrehajtotta a levegőből indítható hiperszonikus rakéta prototípusának első tesztjét – közölte hétfőn közleményben a floridai Eglin légibázis sajtószolgálata.
Az AGM-183A kódjelű rakéta indítását egy B-52 Stratofortress bombázógép végezte, a közlemény szerint a kilövést követően a rakéta elérte a hangsebesség ötszörösénél nagyobb hiperszonikus sebességet. A légibázis közlése szerint a teszt során minden kitűzött célt sikerült teljesíteni – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Ukrajna légvédelmi rendszerei nem képesek ballisztikus rakétákat lelőni – írta a Vesti Telegram-csatornáján Jurij Ignacára, az ország légierő-parancsnokságának képviselőjére hivatkozva.
Jelenleg nem képesek a légvédelmi erők lelőni a ballisztikus rakétákat. Tehát a leghatékonyabb módszer ezeknek a rakétáknak a megsemmisítésére a kilövőállásban van, ahol ezek a rakéták találhatók
– idézi a lap a képviselőt.
A Norvég Menekültügyi Tanács vezetője kijelentette, hogy a télen újabb több százezres menekülthullámra számít Ukrajnából Európába az „élhetetlen” körülmények miatt − írta meg a Sky News.
Senki sem tudja, hányan lesznek, de több százezren lesznek, mivel a polgári infrastruktúra szörnyű bombázása sok helyen teszi élhetetlenné az életet
− mondta Jan Egeland, miután a hónap elején visszatért ukrajnai útjáról.
Két ukrán vadászgép és két helikopter lelövéséről számolt be egyebek között a hétfői hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Konasenkov elmondta, hogy az ukrán hadsereg Kupjanszk és Liman irányában, légi és tüzérségi csapások következtében mintegy hetven katonát, három páncélozott harcjárművet és öt járművet veszített. A tábornok szerint folytatódott az orosz csapatok offenzívája Donyeck térségében, ahol Peszkinél egy sikertelen ellentámadásban mintegy harminc ukrán katona esett el, két gyalogsági harcjármű és három kisteherautó pedig üzemképtelenné vált.
Az orosz harcászati gépek, valamint a rakéta- és a tüzérségi erők 83 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 156 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy lőszerraktárt, valamint egy Szmercs és egy Grad sorozatvetőt. Az orosz légvédelem lelőtt két ukrán MiG–29-es repülőgépet, két Mi-8-as helikoptert, hat drónt, két Tocska-U ballisztikus rakétát és két HIMARS-rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta összesen
Az adatokat más források nem erősítették meg.
Három tűzszerész halt meg aknamentesítés közben a Donyeck régióbeli Konsztantyinovka körzetében – közölte az Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat.
A közleményük szerint a baleset december 12-én történt, amelyben a három halálos áldozat mellett további két tűzszerész súlyosan megsérült. A két sebesült életéért jelenleg is küzdenek az orvosok.
Mint megírtuk, Ukrajna területének mintegy 30 százaléka szorul aknamentesítésre, mivel több olyan régió is van az országban, amely tele van még éles taposóaknával. Az ukrán belügyminisztérium szerint az Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat egységei 76 hektárnyi területet mértek fel és mentesítettek, több mint 300 ezer rekesz robbanóanyagot foglaltak le.
Megkezdődött hétfőn Varsóban az ukrán légimentőket kiképző tanfolyam, amelyen a sérültek és betegek kimenekítését gyakorolják háborús területekről. Az első, tíz napig tartó kurzuson tíz légimentőt képeznek ki. A március végéig megvalósítandó projektben összesen 50 ember vesz részt 5 csoportban.
A varsói légimentőközpontban a tanfolyamot Adam Niedzielski egészségügyi miniszter, Jacek Siewiera, a lengyel Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) főnöke, valamint Irina Mikicsak ukrán egészségügyi miniszterhelyettes részvételével nyitották meg.
Niedzielski hangsúlyozta, hogy a kiképzés az európai uniós szabványoknak megfelelően zajlik, ezzel is elősegítve Ukrajna európai integrációját. Mikicsak közölte, hogy a háború kitörése óta az ukrajnai kórházakból Lengyelországba, illetve Lengyelországon keresztül más államokba több mint kétezer, gyógykezelés alatt álló pácienst menekítettek ki, köztük másfél ezer rákbeteget.
Robert Galazkowski, a lengyel légimentő-szolgálat igazgatója elmondta: egy, már befejezett, 15 hétig tartó projekt keretében 550 ukrán orvost és egészségügyi dolgozót képeztek ki, ők most Ukrajnában a frontvonal közelében teljesítenek szolgálatot.
Mivel a McDonald's márciusban bezárta oroszországi éttermeit, az oroszok a jövő évtől a hamburgerlánc utódjának hasonló termékét kapják − írta meg a The Guardian.
Az orosz gyorsétteremlánc, a Vkusno & tochka, azaz az „Ízletes és ennyi” bejelentette, hogy februártól kapható lesz a Big Hit nevű szendvics, amelyhez egy új, jellegzetes szósz is jár. A McDonald's Happy Mealhez hasonló termék is megjelenik majd az étlapokon.
A McDonald's nem sokkal azután zárta be oroszországi éttermeit, hogy Moszkva februárban több tízezer katonát küldött Ukrajnába, és végül eladta azokat egy helyi licenctulajdonosnak, Alexander Govornak, aki júniusban mutatta be az új márkát.
A Vkusno & tochka vezérigazgatója, Oleg Parov elmondta, hogy a vállalat által használható színek és termékek tekintetében korlátozások vannak érvényben. Többé nem szolgálhatnak fel Big Macet, és nem használhatnak McDonald's stílusú szószt.
A Big Hit saját mártással érkezik, és egy kicsit más összetételű, mint a Big Mac, de minőség és íz szempontjából nagyon jó
− tette hozzá.
A svájci Nestlé élelmiszeripari óriásvállalat bejelentette, hogy új üzemet nyit Nyugat-Ukrajnában, és több tízmilliót fektet be egy gyárba, amely 1500 embert fog foglalkoztatni.
„A Nestlé új termelőüzemet nyit Ukrajnában. A cég 40 millió svájci frankot fektet be az ország nyugati részén található termelésbe” – áll a vállalat közleményében, amelynek a háború kitörése előtt három üzeme volt Ukrajnában – írja az al-Dzsazíra.
Melitopol száműzött polgármestere, Ivan Fedorov szerint a dél-ukrajnai városban állomásozó oroszok „pánikba estek” a hétvégi ukrán ellentámadást követően.
„Az oroszok azzal vannak elfoglalva, hogy katonai egységeiket más helyekre helyezzék át, hogy ne szenvedjenek további veszteségeket” – mondta Fedorov, anélkül, hogy bizonyítékot szolgáltatott volna – írja a Guardian.
Ben Wallace brit védelmi miniszter „nyitott” lenne arra, hogy Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverrendszereket szállítson, amennyiben Oroszország továbbra is polgári területeket támad.
„Folyamatosan vizsgáljuk annak lehetőségét, hogy milyen fegyverrendszereket tudnánk biztosítani Kijevnek” – mondta Wallace a parlamentben.
Az invázió óta Nagy-Britannia 3,8 milliárd dollárt fordított Ukrajna támogatására, amely katonai kiképzést, fegyvereket és humanitárius segítséget foglal magába, írja az al-Dzsazíra angol nyelvű kiadása.
A levegőbe emelkedett egy orosz MiG–31-es vadászgép, miután Oroszország norvég repülőgépet észlelt a tenger felett.
A MIG egy norvég P–3 Orion katonai megfigyelőgépet kísért szorosan, amely a Barents-tenger felett repült, amellyel a két ország határos, jelentették orosz hírügynökségek az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva – írja a Sky News.
Ukrajna hírszerzése szerint Oroszország olyan rakétákat használ most ellenük, amelyeket még a kilencvenes években kötött békemegállapodás keretében adtak át nekik az ukránok – írja a Sky News.
Az 1994-es budapesti memorandumban Ukrajna és Oroszország abban állapodott meg, hogy Ukrajna teljes atomfegyver-arzenálját átadja Moszkvának az ország szuverenitásáért és területi integritásáért cserébe.
A beszámoló szerint olyan H–55-ös, légi indítású cirkálórakétákat adtak át, amelyek nukleáris robbanófejek szállítására is képesek. Ezzel kapcsolatban Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője azt mondta: becsléseik szerint az orosz hadsereg – ha egy támadásban 80-90 rakétát lőnek ki – még három-öt nagyobb rakétatámadásra elegendő rakétával rendelkezik.
Rastislav Kácer szlovák külügyminiszter az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjúban bejelentette, hogy országa kész MiG–29-es vadászgépeit Ukrajnának adni, és ennek előkészületei a következő hetekben meg is kezdődhetnek.
Még nem adtunk át önöknek MiG–29-est, de készen állunk rá. Beszélünk NATO-partnereinkkel arról, hogyan tegyük
– fogalmazott a tárcavezető.
A Nemzetközi Energia-ügynökség (IEA) szerint az EU jövőre gázhiánnyal szembesülhet.
Az Európai Unió az idei télre elegendő gázzal rendelkezik, de jövőre hiánnyal kell szembenéznie, ha Oroszország tovább csökkenti a szállítást – állítja az Európai Bizottság és az ügynökség.
„A meghozott intézkedések ellenére akár harmincmilliárd köbméter gázhiánnyal is szembesülhetünk 2023-ban”, mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy sajtótájékoztatón – írja az Independent.
Norvégiában nem lesz szükség a lakosság áramfogyasztásának korlátozására ezen a télen − közölte az ország energiaszabályozó hatósága (NVE) hétfőn.
A norvég elektromos hálózatot üzemeltető NVE szerint az ország energetikai rendszere egy hosszabb hideg időszak, valamint széles körű energetikai kihívások jelentkezése esetén is megfelelően fog üzemelni a sarkköri területeken.
Elemzéseink azt mutatják, hogy még jelentős kihívások esetén sem fogunk arra kényszerülni, hogy korlátozzuk a lakosság energiafelhasználását az ország északi részein
− mondta Kjetil Lund, az NVE igazgatója.
Lund hozzátette, hogy az energiaválság ugyanakkor Norvégiának is kihívást jelent, ugyanis a földgáz magas ára miatt az országban is megemelkedtek az energiaárak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz elnök halálát követően véget is érne a háború, mert az oroszok a belső ügyeikkel lennének elfoglalva.
Ha Putyin meghal, nem lesz háború. Egy diktatúrában nagy a kockázat, mert minden egy emberen múlik. Ezért ha a vezetőjük meghal, akkor minden intézmény leáll
– fogalmazott Volodimir Zelenszkij az Unian ukrán hírügynökség szerint.
Hozzátette, hogy ha ez megtörténik, az oroszoknak nehéz dolguk lesz, mert a belső ügyeik fontosabbak lesznek.
Az Európai Unió (EU) energiaellátása a tél folyamán biztosított, jövőre azonban akár harmincmilliárd köbméter gáz hiányával is számolni kell – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU gázellátásának 2023-as kilátásairól tartott sajtótájékoztatón hétfőn.
Ursula von der Leyen a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adataira hivatkozva azt mondta: az Európai Unió elegendő gázt biztosított az idei télre, de jövőre gázhiánnyal nézhet szembe, ha Oroszország tovább csökkenti a szállítást.
Az MTI beszámolója szerint az EB elnöke arról is beszélt, hogy az EU talán már márciusban tendert indíthat gázvásárlásra, a közös beszerzés azonban addig nem valósítható meg, ameddig az EU-tagországok nem fogadják el az alapjául szolgáló rendeletet.
Ben Hodges, az amerikai hadsereg korábbi európai parancsnoka merész jóslatot tett a háborúval kapcsolatban – szerinte Ukrajna jó úton halad, hogy augusztusra visszaszerezze Oroszországtól a Krím feletti ellenőrzést.
Oroszország 2014-ben foglalta el a régiót, és azóta megszállva tartja. Vlagyimir Putyin orosz elnök számára óriási blamázst jelentene, ha elveszítené a területet – írja a Sky News.
Mint ismert, az ellentámadásba lendülő ukrán hadsereg nemrég rakétatámadást indított az oroszok által megszállt Melitopol városa ellen, hogy visszaszerezze a települést. Ha sikerrel járnak az ukránok, akkor a figyelmük a Krím felé irányulhat.
„Logisztikai szempontból nagy jelentősége van Melitopolnak, ha a várost elveszítik a megszálló erők, a teljes orosz védelmi vonal összeomlik egészen Herszonig. Az ukrán erők előtt pedig megnyílik az út az elcsatolt Krím felé” – nyilatkozta Olekszij Aresztovics, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója.
Újabb tüzérségi támadásokat hajtottak végre az orosz erők hétfőn a dél-ukrajnai Herszon és peremvidéke ellen, egy nő életét vesztette, négy további polgári személy pedig megsebesült a város egyik lakóövezetének ágyúzása közben – közölte a megyei ügyészség.
A jelentés szerint a lakóépületekre leadott célzott lövések egyikével eltaláltak egy toronyházat, amelynek több lakása is kigyulladt. Herszont folyamatosan ágyúzzák az orosz erők azóta, hogy november közepén az ukrán erők visszavették az oroszok által elfoglalt megyeszékhelyt.
Közben a Donyecki területen lévő Hirnik települést is lőtték hétfőn az orosz csapatok – adta hírül Pavlo Kirilenko megyei kormányzó. Az ukrán főügyészi hivatal tájékoztatása szerint a támadás következtében két civil életét vesztette, és tíz megsérült. Kirileko hozzátette, hogy az orosz erők Uragan típusú rakéta-sorozatvetővel támadták a települést.
Szerhij Hajdaj, a Luhanszki terület kormányzója sajtószolgálatán keresztül közölte, hogy az ukrán erők hétfőn csapást mértek az oroszok egyik támaszpontjára, amelyet a régióban lévő Szvatove városban állítottak fel egy ifjúsági szálláson. A tisztségviselő közölte, hogy a régióban a helyzet továbbra is meglehetősen súlyos. Az ukrán fegyveres erők nyomulnak előre Szvatove és Kreminna irányába, ugyanakkor folyamatosan újabb és újabb orosz csapatok érkeznek a térségbe.
Nem valószínű, hogy Ukrajna északi szomszédja az orosz offenzívához csatlakozva megpróbálja lerohanni az országot – közölte az Institute for the Study of War (ISW).
Az amerikai elemzők azt írták, hogy a belorusz rezsim jelenleg is súlyos belpolitikai problémákkal küzd, épp ezért nem valószínű, hogy rontanák biztonságpolitikai helyzetüket a háborúhoz való csatlakozással (az ország külügyminisztere alig két hete vesztette életét gyanús körülmények között).
A szakértők emlékeztettek arra is, hogy a belarusz kormány 2020-ban és 2021-ben még a hadseregre is támaszkodott akkor, amikor leverték az országszerte rendezett kormányellenes demonstrációkat. Ezenkívül szerintük azért sem valószínű az invázió, mert ha így tennének, azzal egyértelművé válna, hogy Belarusz nem szuverén ország, hanem az oroszok alárendeltje, ez pedig nem áll az érdekükben.
Az ISW elemzésében ugyanakkor leszögezték: Belarusz továbbra is segíteni fogja Oroszországot a háborúban azáltal, hogy területét és légterét az orosz csapatok rendelkezésére bocsátja, hogy onnan csapásokat hajthassanak végre Ukrajna ellen.
Mindemellett az oroszok továbbra is olyan propagandát fognak terjeszteni, miszerint Belarusz csatlakozhat a háborúhoz, hogy ezzel is ukrán csapatokat kössenek le az északi határon – írták.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 94 760 orosz katona esett el, az elmúlt napon 620 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 16 orosz hajót, 1617 hadműveleti és taktikai drónt, 169 egység speciális felszerelést és 592 cirkálórakétát számoltak fel.
Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója megosztotta a Kreml szóvivőjével, Dmitrij Peszkovval készült interjú felvételét.
A videón Peszkovot arról kérdezik, hogy a jövőben rosszabb lesz-e a helyzet az oroszok számára.
Azt sugallva, hogy az ország helyzete valójában statikus, amit részben az uniós szankciós politika idézett elő, a következőt mondta a riporternek: „Senki sem szeret minket, és ez nem is fog változni. De nincs is szükségünk senki szeretetére” – jelentette ki.
Az orosz hadsereg várhatóan hónapokig nem lesz képes jelentősebb előrenyomulásra Ukrajnában – áll a brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett helyzetértékelésében.
A londoni védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési összefoglaló szerint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője múlt héten újra megfogalmazta az Ukrajnában folyó hadművelet fő céljait: kijelentése szerint Oroszország elsődleges célja a Donyec-medence és Délkelet-Ukrajna lakosságának védelme. Peszkov ugyanakkor hozzátette, hogy még sok munkába telik az érintett térségek „felszabadítása”.
A brit katonai hírszerzés szerint Peszkov kijelentései arra utalnak, hogy nem változtak azok a minimális politikai célok, amelyeket Oroszország a háborúval el akar érni: Moszkva valószínűleg még mindig arra törekszik, hogy kiterjessze ellenőrzését a Donyecki, a Luhanszki, a Zaporizzsjai és a Herszoni terület egészére.
Az is valószínűsíthető, hogy az orosz katonai tervezők változatlanul a Donyeck területi mélyebb előrenyomulást tekintik elsődleges fontosságú feladatnak.
A brit katonai hírszerzés elemzői azonban nem tartják valószínűnek, hogy a jelenlegi orosz stratégiával ezek a célok elérhetők. A hétfői londoni hírszerzési összefoglaló szerint ugyanis nagyon valószínűtlen, hogy az orosz hadsereg jelenleg képes lenne olyan hatékony ütőerő kialakítására, amely alkalmas lenne e területek elfoglalására.
A brit katonai hírszerzés szerint azt is valószínűtlennek tartja, hogy az orosz szárazföldi erők a következő néhány hónapban műveleti szempontból jelentős előrehaladást érnének el.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter nemrég egy interjúban azt mondta: nem világos számára, hogy a német kormány miért nem akar harckocsikat adni Ukrajnának úgy, hogy közben a tüzérségi eszközöket (például a Panzerhaubitze lövegeket) és a különféle légvédelmi rendszereket minden további nélkül leszállítják.
Őszintén szólva nem értjük ezt az érvelést
– mondta Kuleba.
A kijevi kormányzat számos alkalommal kérte a németektől, hogy szállítsanak nekik Leopard típusú harckocsikat, de ez nem történt meg eddig. A németek hozzáállása abból a szempontból érthető, hogy a harckocsikat – a többi eszközzel ellentétben – szinte kizárólag offenzíváknál szokás felhasználni, ez magyarázhatja az óvatosságukat.
Vlagyimir Putyin hagyományos év végi sajtótájékoztatóján általában órákon át tart beszédet, viszont az orosz elnök idén lemondta az éves szereplését.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta, hogy az eseményre az újév előtt nem kerül sor, de a vezető addig is talál más alkalmat az újságírókkal való beszélgetésre.
Ami az éves sajtótájékoztatót illeti, igen, az újév előtt nem lesz, de arra számítunk, az elnök talál alkalmat arra, hogy beszéljen az újságírókkal, ahogyan azt rendszeresen teszi, többek között külföldi látogatásain
– mondta Dmitrij Peszkov a Sky News szerint.
A Kreml szóvivője ugyanakkor nem tért ki az államfő szövetségi gyűléshez intézett beszédének lehetséges időpontjára.