Vasárnap folytatódott a koszovói szerbek tiltakozása, és a helyi sajtó arról számolt be, hogy az éjjel lövöldözés és robbanás is történt. Hétfő reggel emiatt több közintézmény nem nyitott ki, közben pedig a szerb kormány nemzetbiztonsági ülést tartott.
Koszovóban szombaton állítottak fel barikádokat a szerbek azért, hogy megakadályozzák annak az elfogott szerb rendőrnek a Pristinába szállítását, aki – a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának igazgatója szerint – a koszovói kormány megtorlásának áldozata lett.
A tiltakozások vasárnap is folytatódtak. A Szabad Magyar Szó beszámolója szerint Koszovó északi részén, Rudarénál egy automata fegyverből adtak le sorozatos lövéseket vasárnap hajnalban, és legalább egy robbanás is hallatszott abban az időben. A helyi sajtó szerint a demonstrálók néhol a koszovói rendfenntartókat, valamint a külföldi, uniós országokból érkező békefenntartókat is megtámadták.
A konfliktus eszkalációja miatt hétfőn nem lesz tanítás a szerbiai rendszerben működő koszovói általános iskolákban és középiskolákban.
Hétfő reggelig a barikádok továbbra is a koszovói utakon maradtak, sőt volt olyan is, amelyet még jobban megerősítettek.
A lövöldözések, robbantások óta azonban más, komolyabb incidensről nincs hír.
A szerb kormány Nemzetbiztonsági Tanácsa vasárnap összeült a koszovói helyzet miatt. Az ülés után a Reuters megkérdezte Alekszandar Vucsics szerb elnököt, hogy milyen lépésekre készülnek.
Az államfő azt mondta, követelik, hogy Koszovóban engedjék szabadon az összes őrizetbe vett szerbet, de céljuk az is, hogy csökkentsék a feszültséget. Hozzátette, a koszovói szerbeknek semmi esetben sem szabad erőszakos összetűzésbe keveredniük a NATO katonáival.
Hozzátette azt is, hogy a koszovói kormány és a miniszterelnök, Albin Kurti eszkalálja a konfliktust azáltal, hogy „számos egyoldalú lépést tesznek”
Amint azt gondolhatnánk, hogy végre megoldottunk valamit, jön egy újabb probléma
– mondta erről Vucsics.
Albin Kurti miniszterelnök a Twitteren azt írta, hogy az ország északi felében tevékenykedő „bűnbandáknak” semmilyen valós alapjuk nincs a barikádok felállítására és a koszovói rendőrök elleni erőszakos cselekményekre.
Hozzátette, a NATO békefenntartóival azon dolgoznak, hogy gyorsan és békésen oldják meg a konfliktust.
Az Egyesült Államok és a NATO is azt követelte, hogy a koszovói szerbek oldják fel a blokádot. Az amerikaiak részéről a belgrádi, valamint pristinai amerikai nagykövetség egy közös közleményt adott ki erről, amelyben azt írták:
Úgy tudjuk, hogy a koszovói hatóság olyan személyt vett őrizetbe, akit a koszovói rendfenntartók és a választási bizottság tagjai ellen végrehajtott erőszakos támadással gyanúsítanak. Ezt az őrizetbe vételt most az illegális úttorlaszok felállításának, valamint a koszovói hatóságokkal és lakossággal szembeni fenyegetések igazolására használják fel
– írták, miközben elítélték a koszovói rendfenntartókkal és a külföldi békefenntartókkal szemben végrehajtott támadásokat.
Az Európai Unió részéről Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt mondta: mind Koszovónak, mind Szerbiának azon kell dolgoznia, hogy deeszkalálják a konfliktust, és véget vessenek az utcai harcoknak, blokádoknak.
Carl Bildt volt svéd külügyminiszter szintén posztolt a Twitteren a koszovói konfliktusról. Bildt személye azért érdekes, mert Jugoszlávia felbomlása idején az Európai Unió, majd később az ENSZ különleges megbízottjaként több évet töltött a Balkánon, Svédország külügyéreként pedig az első külügyminiszter volt, aki a függetlenné kikiáltott Koszovóban járt 2008-ban.
A svéd politikus azt írta: nem elég, hogy megint válság van Észak-Koszovóban, ez még csak rosszabb lesz, ugyanis
KOSZOVÓ NÉHÁNY NAPON BELÜL BENYÚJTJA AZ EU-TAGSÁGI KÉRELMÉT IS.
„Mielőtt azonban ezt a kérelmet bárhova is benyújthatnák, van néhány olyan megegyezés, amelyet be kellene tartani, és néhány olyan nehéz lépés, amelyet meg kéne tenni” – összegezte.
Irina Sovsun ukrán parlamenti képviselő a Twitteren azt írta, hogy szerinte Szerbia eszkalálja a konfliktust, és ezért szeretné kifejezni, hogy Koszovót támogatja.
Ukrajna Koszovó mellett áll. Nem hagyhatják, hogy a szuverenitásukat megsértsék. Ne engedjenek a birodalmi zsarolásnak!
– írta.
(Borítókép: 2022. december 11-én Zubin Potok város közelében, szerbek által felállított közúti barikádot közelítenek meg a KFOR békefenntartó misszióban részt vevő NATO katonái. Fotó: Armend Nimani / AFP)