Az ukrán parlament új törvényt fogadott el kedden a nemzeti kisebbségekről, hatályon kívül helyezve a korábbit – közölte Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő. A törvényjavaslatot 324 képviselő támogatta. Az elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség.
A nemzeti kisebbségek jogait biztosító törvény elfogadása az egyik feltétele annak, hogy Ukrajna elkezdhesse a tárgyalásokat az Európai Unióhoz való csatlakozásáról.
Az előterjesztés rögzíti a „nemzeti kisebbségek (közösségek)” fogalmát, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait és kötelezettségeit, képviselőinek jogait és azok érvényesítését szolgáló állami politika sajátosságait, valamint a központi végrehajtó szerv hatásköreit a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelme terén.
A törvény ötödik cikkelye garantálja Ukrajna állampolgárainak az alkotmányban meghatározott társadalmi, gazdasági, kulturális és nyelvi jogokat, illetve szabadságjogokat, tekintet nélkül arra, hogy milyen etnikai származásúak, nemzeti kisebbségekhez tartoznak, vagy sem.
A törvény alapján a nemzeti kisebbséghez tartozó személyt megilleti az önazonossághoz, az egyesülési és békés gyülekezési szabadsághoz, a nézet-, a meggyőződés-, a gondolat-, a beszéd-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz való jog, valamint részt vehet a politikai, gazdasági és társadalmi életben.
Joga van a nemzetiségi nyelvhasználatra, a közösség kulturális identitásának megőrzésére.
A magyar kormány és a kárpátaljai magyar kisebbség szervezetei – amelyek kifogásokat emeltek a 2018-ban elfogadott oktatási törvény nyelvi cikkelyével, valamint az ukrán államnyelvként működéséről szóló 2019-es jogszabállyal, közismertebb nevén a nyelvtörvénnyel szemben, mert a kisebbségek jogainak csorbítását látták bennük – évek óta sürgették Kijevet, hogy hozzon az ukrajnai kisebbségek védelmét szavatoló jogszabályt.
2017-ben Ukrajna kivágta a biztosítékot az Európai Bizottságnál a magyar- és EU-ellenes ukrajnai felvonulás ellen. Magyar- és EU-ellenes jelszavakat skandálva vonultak végig Ungváron. A menetet egy szélsőjobboldali alakulat, a Karpatszka Szics rendezte, melynek vezetője elismerte, felvonulás célja az Európai Unió elutasítása és a vidékén élő magyarság ukranizációja volt.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt írta 2020-ban, „Ukrajna a legsötétebb, szovjet időkre emlékeztető eszközöket használja polgárai megfélemlítésére” – írta a kárpátaljai önkormányzati képviselők elleni eljárásról. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hazaárulás vádjával kezdett büntetőeljárást, amiért az Ungvárhoz közeli Szürte képviselői egy testületi ülés után elénekelték a magyar himnuszt. Szijjártó Péter szerint ezzel az esettel Kijev sokadjára bizonyítja, hogy csak szavakban akarja az európai integrációt.
2021-ben is volt példa a magyarság önazonossági jogainak elnyomására, ugyanis betiltották a magyar himnusz és lobogót. Egy törvényjavaslat szerint szabályoznák az állami szimbólumok használatát az önkormányzatok épületein.
(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)