Ez a poszt a következő Percről percre része:
Putyin stratégiailag már elveszítette a háborút?
-
A NATO és Oroszország számára is mintegy 5-7 évbe telhet, hogy katonai készleteit újrarendezze, ha lezárul az ukrajnai háború – mondta John Venable katonai szakértő, a washingtoni Heritage Foundation Nemzetvédelmi Központjának vezető kutatója, a légierő korábbi tisztje a közmédiának adott interjúban.
A szakember hangsúlyozta: a NATO-nak újra kell építenie magát, fokoznia a kollektív védelmi képességét. Megjegyezte, hogy a NATO legtöbb állama katonai felszerelésekkel segíti Ukrajna önvédelmét Oroszországgal szemben, ami oda vezetett, hogy a legtöbb tagállam katonai készletei minimális szintre csökkentek, vagy akár az alá.
Ez komoly ügy, hiszen nagy kihívást jelent egy időben a fegyverkészletek újbóli feltöltése és közben Ukrajna folytatódó támogatása – hangsúlyozta a védelempolitikai szakértő, aki december elején Budapesten előadója volt a Danube Institute geopolitikai konferenciájának.
A NATO-tagországok az elmúlt 30 évben élvezték a „védelmi vakációt”, vagyis készleteiket visszavágták, a beruházások elmaradtak, mostanra pedig „üresek a szekrények”. Miközben például annak idején Nyugat-Németország 2000 magas színvonalú harckocsival rendelkezett, addig ma csupán 300 működőképes tankja van – mutatott rá John Venable.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Oroszország megkísérelheti eredeti inváziós tervei egyik változatát újból életbe léptetni – vélik ukrán katonai tisztviselők.
Volodimir Zelenszkij a hétvégén arra figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin még mindig rendelkezik elegendő rakétával ahhoz, hogy újabb súlyos csapásokat rendeljen el. Az ukrán elnök az országa kritikus energetikai infrastruktúráját célzó rakéták legújabb hulláma után beszélt, miután Oroszország pénteken 98 rakétát lőtt ki 20 városra és településre.
A tisztviselők szombaton azonban azt mondták, hogy a javítások gyorsan haladtak, a vízellátás egész Kijevben helyreállt, a főváros kétharmadában már van áram, míg az ország második legnagyobb városa, Harkiv teljes áramkimaradás után visszakapcsolódott a hálózatba – írja a The Guardian.
Egy ukrán katonai parancsnok arra figyelmeztetett, hogy Oroszország az északi Belarusz felőli betörés után ismét megkísérelheti elfoglalni Kijevet, esetleg annak február végi évfordulója körül, amikor Putyin először adott parancsot csapatainak az ukrán főváros megszállására.
-
Oroszország számos előadóművészt, operaénekest, színészt és cirkuszi előadót küldött az ukrajnai háború frontvonalára annak érdekében, hogy „emeljék a csapatok általános morálját” – jelentette be az orosz Védelmi Minisztérium december 14-én.
A brit hírszerzés szerint erre az orosz haderő „alacsony és törékeny morális szintje” miatt van szükség, mert ez továbbra is nagy károkat okozhat az orosz csapatoknak. A brit Védelmi Minisztérium szerint azonban ez aligha jelent megoldást.
-
Megkezdődött egy védőkupola felszerelése a zaporizzsjai atomerőmű kiégett fűtőelemeinek tárolására szolgáló terület fölé – közölte a tartomány moszkvai székhelyű hatóságának egyik tisztviselője.
Vlagyimir Rogov elmondta, hogy a kupola a drónok által szállított lövedékek és robbanószerkezetek szilánkjai ellen fog védeni – írja a The Guardian.
Az oroszok által megszállt délkelet-ukrajnai erőművet – Európa legnagyobb atomerőművét – többször is lőtték, és hat reaktorát hónapokkal ezelőtt leállították.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nemrégiben bejelentette, hogy nukleáris biztonsági és védelmi szakértőket kíván állomásoztatni az ukrán atomerőművekben, hogy megelőzzenek minden nukleáris balesetet.
Az ENSZ nukleáris felügyelőszervezete egy állandó missziós csapatot is küldött a zaporizzsjai erőműbe.
-
Az orosz RT csatorna műsorvezetője egy októberi műsorban arról beszélt, hogy „az ukrán gyerekeket a folyóba kellene dobni, vagy egy kunyhóban elégetni, amiért az oroszokat megszállóknak nevezik”.
A műsorvezetőt ezután felfüggesztették az állásából. Az újságírót azonban ártatlannak ítélte a nyomozóbizottság az ellene indított vizsgálat során – írja a Meduza.
Az ügyről Jevgenyij Stupin ügyvéd tett közzé bejegyzést Telegram-csatornáján, ahol azt is leszögezte, hogy az ügyészséget is be fogja vonni az ügybe.
-
Hatástalanítás közben felrobbant az akna az Állami Sürgősségi Szolgálat egyik alkalmazottja alatt Harkiv régióban – közölte a térség vezetője Telegramon vasárnap.
A 32 éves férfi nem halt meg, de súlyos sérülésekkel szállították kórházba. A szakemberek közel 47 ezer aknát hatástalanítottak Harkiv régióban szeptember óta – írja a Korrespondent.
-
Vlagyimir Putyin orosz elnök Belaruszba utazik, hogy rávegye Aljakszandr Lukasenko belorusz elnököt arra, szakítsa meg a kapcsolatot a Nyugattal – mondta Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója.
A tanácsadó úgy véli, Lukasenko manőverezni fog, és minden eszközzel el fogja kerülni, hogy Belaruszt belekeverjék az ukrajnai háborúba. Ugyanakkor Aresztovics szerint a Kreml akár meg is öletheti a belorusz vezetőt.
Természetesen meg is ölhetik. És hol vannak a garanciák arra, hogy közvetlenül ezután nem kezdődik népfelkelés Belaruszban, ami finoman szólva is megnehezíti a belorusz fegyveres erők alkalmazását egy külső háborúban? És hol van a garancia arra, hogy miután rájött, hogy az oroszok ölték meg, a belorusz hadsereg fellázad az oroszok ellen?
– mondta Aresztovics az Unian ukrán hírügynökség szerint.
A tanácsadó végül elmondta: Putyin azért megy a belorusz vezetőhöz, hogy kétoldalú tárgyalásokat folytasson, és beszéljen az ország hadba lepéséről, de nem gondolja, hogy Lukasenko beleegyezne ebbe.
-
A Krím félsziget hatóságai felajánlják Belarusznak, hogy a kikötőket az Eurázsia Gazdasági Unió (EAEU) tengeri kapujaként használja – közölte a TASZSZ-szal Szergej Aksenov krími köztársasági elnök.
Az idei év végéig teljes körű megállapodás születhet a köztársasági kormány és a Vitebszki Regionális Végrehajtó Bizottság között. A megállapodás kereskedelmi, gazdasági, kulturális és humanitárius együttműködést foglal magában
– magyarázta Aksenov.
Emellett készek vagyunk felajánlani a Belarusz Köztársaságnak, hogy a krími kikötőket használja az Eurázsia Gazdasági Unió déli kapujaként
– tette hozzá. Ezzel új szintre léphet a Belorusszal való együttműködés.
-
Több százezer orosz hagyta el az országot azóta, hogy Vlagyimir Putyin szeptember végén bejelentette a részleges mozgósítást – közülük rengetegen kerestek Üzbegisztánban menedéket. Az elmenekült oroszok azt mondják, próbálnak beilleszkedni a helyi környezetbe, mert nem tudják megmondani, meddig fognak itt tartózkodni.
Az orosz érkezése a helyi gazdaságra is hatással volt: a fővárosban, Taskentben azonnal megemelkedtek az albérletárak. Az üzbég lakosság vegyesen fogadta a beáramló oroszokat – írja a Szabad Európa.
-
Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója azt jósolja, hogy az ukrajnai háború nem fog véget érni a következő 8 hónapban.
A tanácsadó a Feygin Live élő adásában megjegyezte: a több mint egy éve tartó konfliktus már elhúzódó konfliktusnak minősíthető.
Az elhúzódó konfliktus másfél-két év vagy több mint egy év. Több mint egy év lesz két hónap múlva. Tudjuk, hogy a háború nem ér véget két hónap alatt. És erős a gyanúm, hogy a két hónap után még hat hónapig nem fog véget érni
– mondta Aresztovics az Unian ukrán hírügynökség szerint, hozzátéve, hogy az elhúzódó konfliktus mindenki számára veszélyes.
-
A Kreml arra törekszik, hogy kompetens háborús vezetőként ábrázolja Vlagyimir Putyint, és helyreállítsa az orosz Védelmi Minisztérium imázsát, ezért hozta nyilvánosságra a felvételeket, amelyeken az orosz elnök meglátogatta a fegyveres erők főhadiszállását – közölte legújabb elemzésében az Institute for the Study of War.
A Kreml valószínűleg azért hozta nyilvánosságra a felvételeket, hogy úgy ábrázolja Putyint, mint aki alaposan kiveszi a részét az ukrajnai háborúból. Az orosz elnök ugyanis több kritikát is kapott az elmúlt néhány hétben a háború vezetésével kapcsolatban.
A Védelmi Minisztérium megerősítése azért fontos, mert Oroszország megpróbálja ellensúlyozni a háborút egyre gyakrabban kritizáló csecsen vezetőnek, Ramzan Kadirovnak vagy Jevgenyij Prigozsinnak, a Wagner-zsoldoscsoport fejének a befolyását – írja az amerikai agytröszt.
-
Gyenisz Pusilin, a de facto Donyecki Népköztársaság vezetője a bahmuti csatákkal kapcsolatban úgy nyilatkozott december 17-én, hogy mind a Wagner-, mind pedig a donyecki haderő kiveszi a részét a harcokból.
Ezen kijelentésére több háborús blog is úgy reagált, hogy a donyecki haderőnek semmi köze nincs a harcokhoz, a munka oroszlánrészét a Wagner-csoport végzi – olvasható az Institute for the Study of War legújabb elemzésében.
A Pusilintól és a Wagner-csoport vezetőjétől származó ellentétes információk arra engednek következtetni, hogy egyre nő az ellentét és a megosztottság a donyecki szakadár vezetők és a zsoldoscsoport között.
-
A NATO és Oroszország számára is mintegy 5-7 évbe telhet, hogy katonai készleteit újrarendezze, ha lezárul az ukrajnai háború – mondta John Venable katonai szakértő, a washingtoni Heritage Foundation Nemzetvédelmi Központjának vezető kutatója, a légierő korábbi tisztje a közmédiának adott interjúban.
A szakember hangsúlyozta: a NATO-nak újra kell építenie magát, fokoznia a kollektív védelmi képességét. Megjegyezte, hogy a NATO legtöbb állama katonai felszerelésekkel segíti Ukrajna önvédelmét Oroszországgal szemben, ami oda vezetett, hogy a legtöbb tagállam katonai készletei minimális szintre csökkentek, vagy akár az alá.
Ez komoly ügy, hiszen nagy kihívást jelent egy időben a fegyverkészletek újbóli feltöltése és közben Ukrajna folytatódó támogatása – hangsúlyozta a védelempolitikai szakértő, aki december elején Budapesten előadója volt a Danube Institute geopolitikai konferenciájának.
A NATO-tagországok az elmúlt 30 évben élvezték a „védelmi vakációt”, vagyis készleteiket visszavágták, a beruházások elmaradtak, mostanra pedig „üresek a szekrények”. Miközben például annak idején Nyugat-Németország 2000 magas színvonalú harckocsival rendelkezett, addig ma csupán 300 működőképes tankja van – mutatott rá John Venable.
-
Tony Radakin tengernagy, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke szeretné gyakrabban felvenni a kapcsolatot Valerij Geraszimovval, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökével. A vasárnapi The Telegraphban megjelent interjúban Radakin elmondta, hogy az évben rendszeresen tartotta a kapcsolatot orosz kollégájával, de szívesebben tette volna ezt gyakrabban.
Mindig azt mondtuk, hogy tartjuk a kapcsolatot, de nem hozzuk nyilvánosságra a megbeszélések részleteit. Úgy gondolom, hogy nagyon jól tartja magát ehhez a megállapodáshoz
– mondta Radakin Geraszimovról, hozzátéve: szeretné, ha ezek a beszélgetések még gyakoribbak lennének.
A lap azt írta, Radakin örömmel fogad minden okot arra, hogy nyitva tartsák a kommunikációs csatornákat az Orosz Föderációval, és felhívta a figyelmet Vlagyimir Putyin orosz elnök III. Károly királynak küldött üzenetére is, melyet az orosz vezető II. Erzsébet halála után küldött.
-
Az orosz hadseregnek számos olyan hiányossága van, amelyek hatással vannak a harcképességére, és egy ponton belülről elkezdhet összeomlani – mondta David Petraeus, a CIA korábbi igazgatója.
„Nagyon komoly hiányosságuk van a logisztikai struktúrában és képességeikben. A kommunikációjuk szörnyű: nagy frekvenciájú, titkosítatlan és egycsatornás. Bárki, aki rendelkezik rendőrségi szkennerrel, megtalálhatja és elkaphat beszélgetéseket, vagy rögzítheti azokat” – mondta a tábornok.
Petraeus szerint a megszállók a hozzá nem értésükkel emelkednek ki. Megjegyezte, hogy az Orosz Föderációnak volt ideje és lehetősége felkészíteni csapatait egy teljes körű invázió előtt, de nem tette meg. Véleménye szerint az orosz hadsereg összeomlása több tényezőtől függ:
- Oroszország képes lesz-e további drónokat szerezni Iránból;
- képes lesz-e további rakétákat és lőszereket szerezni Iránból vagy Észak-Koreából;
- a katonák tudatában vannak-e a hadsereg veszteségeinek és küldetésük értelmetlenségének.
Más tényezők is befolyásolják a hadsereg hangulatát, különösen a téli időjárás – taglalta a volt CIA-igazgató az Unian szerint.
-
Az orosz elnök pénteken személyesen egyeztetett az orosz hadsereg legfőbb vezetőivel.
A BBC úgy tudja, hogy Vlagyimir Putyin a nap nagy részét a „különleges hadművelet főhadiszállásán” töltötte, és arról beszélt a katonai vezetőkkel, hogy mik legyenek a következő lépések. Az egyeztetésről készült felvételeket szombat este tette közzé az orosz köztévé.
Meghallgatjuk a front különböző szakaszain szolgáló parancsnokokat, és szeretném az Önök javaslatait is megismerni a rövid és középtávú katonai akciókat illetően
– mondta Putyin a katonai vezetőknek. A találkozón jelen volt többek között Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök és Szergej Szurovikin, az ukrajnai orosz erők parancsnoka is.
Nemrég beszámoltunk arról, hogy az ukrán hadvezetés szerint az oroszok egy nagyobb offenzívára készülhetnek a jövő évben.
-
Szombaton egy másfél éves gyermek holttestét is megtalálták a romok alatt Krivij Rih városában.
A települést is magába foglaló Dnyipropetrovszki területet pénteken érte rakétatámadás. A támadásban összesen négy ember halt meg: egy 64 éves nő, egy házaspár, valamint az ő másfél éves gyermekük.
Rajtuk kívül további 13 ember, köztük 4 kiskorú megsérült a csapásban – írta az ukrán sajtó az egyik helyi tisztviselő közlése alapján.
-
Magyarország területére december 17-én az ukrán–magyar határszakaszon 6029 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4366 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség vasárnap.
Hozzátették: a beléptetettek közül a rendőrség 195 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
-
Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés (GUR) szóvivője arról beszélt egy interjúban, hogy nagyon sokan vették igénybe az ukrán kormányzatnak azt a szolgáltatását, amely megkönnyíti az orosz katonáknak, hogy letegyék a fegyvert.
Állítása szerint az októberben indult weboldalt mintegy 1,2 millióan nyitották meg mostanáig az oroszok közül, többségük az Orosz Föderáció területéről kereste fel az oldalt. Juszov azt mondta, hogy ennek az 1,2 millió embernek a többsége vélhetően még csak fontolgatja, hogy miként tudnák megmenteni a saját vagy az Ukrajnában harcoló rokonaik életét.
Arról, hogy hányan vették igénybe a szolgáltatást, a hírszerző azt mondta: naponta több mint száz embertől kapnak megkeresést átlagosan. Állítása szerint ezeknek a megkereséseknek egy része csak egy-egy emberre vonatkozik,
de arra is van példa, hogy egész egységek, akár egy hadosztály nevében is eljárva keresik fel őket.
Juszov szerint a leggyakrabban olyan emberek keresik fel őket, akiket idén ősszel soroztak be az orosz hadseregbe a részleges mozgósítás keretében. „Ezek olyan emberek, akik nem értik, hogy mi közük van az ukrajnai háborúhoz, és hogy miért vannak itt” – mondta róluk.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szombati percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!