Index Vakbarát Hírportál

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

    Tartsanak velünk csütörtökön is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

  • A következő hetekben az ukrán katonai szükségletek kielégítésén kíván dolgozni a francia védelmi miniszter – ezt Sébastien Lecornu maga közölte szerdán első kijevi látogatásán.

    Volodimir Zelenszkij és Emmanuel Macron elnökök arra kértek, hogy készítsek javaslatokat a részükre januárra, hogy újra lehessen programozni a francia katonai támogatás közös menetrendjét

    – mondta ukrán vendéglátójával, Olekszij Reznyikovval tartott közös sajtótájékoztatóján Sébastien Lecornu.

    A miniszter elmondta, hogy ukrán kollégájával megvitatta az ukrajnai „harcászati és hadászati helyzetet”, valamint „az ukrán hadsereg szükségleteit a következő hetekben”.

    Lecornu délben munkamegbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij elnökkel. Az ukrán elnöki hivatal közleménye szerint Zelenszkij tájékoztatta Lecornu-t a fronton kialakult helyzetről és az ukrán hadsereg „sürgős védelmi szükségleteiről”.

    Ukrajna védelmi kapacitásának Franciaország segítségével történő erősítését célzó más intézkedésekről is szó esett – olvasható a közleményben.

    A francia miniszter újságírók előtt 200 millió eurós összegről beszélt, amely lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy közvetlenül francia gyártóktól vásároljon hadianyagot, annak függvényében, mire van Ukrajnának elsődlegesen szüksége, hogy védekezni tudjon az orosz hadsereggel szemben.

  • Ukrajna kérésére Franciaországban letartóztatták Kosztyantyin Zsevago milliárdost, a londoni tőzsdén jegyzett Ferrexpo bányászati vállalat többségi tulajdonosát – közölte a helyi ügyészség egyik tisztviselője.

    Zsevagót kedd este tartóztatták le a francia Alpokban található Courchevel síparadicsomban, Ukrajna kérésére.

    A milliárdost sikkasztás és pénzmosás gyanúja miatt körözték, és Zsevagónak köze lehet az időközben csődbe ment Finance & Credit Bank hitelintézet 113 millió dollárjának eltűnéséhez – írja a Reuters.

  • Szerhij Szternenko aktivista szerint az orosz megszállók iráni kamikaze drónokat indítottak Ukrajnába. Az ellenséges drónok délről és keletről érkeznek – közölte Telegram-csatornáján.

    Vitalij Kim, a mikolajevi területi katonai közigazgatás vezetője megerősítette a drónok jelenlétét.

  • Az Ukrajna ellen indított háború miatt nem hívják meg az orosz kormányt a világ legrangosabb nemzetközi biztonságpolitikai fórumára, a müncheni biztonsági konferenciára (Munich Security Conference – MSC) – mondta a szervezőbizottság elnöke szerdán.

    Christoph Heusgen a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádiónak elmondta, hogy a február 17-én kezdődő háromnapos tanácskozásra – amelyet 59. alkalommal rendeznek meg – nem hívnak meg senkit az orosz kormányból, mert a moszkvai vezetés továbbra is kitart a háborús céljai mellett, az MSC pedig nem arra való, hogy „színpadot biztosítson a propagandához”.

    A konferencián az orosz ellenzéknek és a civil társadalomnak adnak teret és nem olyan embereknek, mint Szergej Lavrov (orosz külügyminiszter), akik csak a legrosszabb propagandát művelnék

    – tette hozzá a német diplomata az MTI beszámolója szerint.

  • Az Egyesült Államok diplomáciai csatornákon keresztül kijelentette, hogy nem akar és nem is fog közvetlenül harcolni Oroszországgal, és nem tervezi katonai szakembereinek Ukrajnába küldését a Patriot légvédelmi rendszerek Kijevbe történő átszállításának ügyében sem – nyilatkozta Szergej Lavrov.

    Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy az Orosz Föderáció képes lenne megsemmisíteni a Patriot légvédelmi rendszereket, ha Washington eljuttatja azokat Kijevnek. Azt is megjegyezte, hogy a „Patriot elég régi rendszer”, és nem úgy működik, mint az orosz S–300-as – írja a TASZSZ.

    Néhány nappal ezelőtt Volodimir Zelenszkij Joe Biden meghívására Washingtonba látogatott, ahol mintegy 1,85 milliárd dolláros amerikai katonai segélycsomagban állapodtak meg a felek, ennek pedig részét képezi egy Patriot légvédelmi rakétarendszer is.

  • Az ukrán elnök felszólította a képviselőket, hogy dolgozzanak ki olyan törvényeket, amelyek vonzani fogják a vállalkozókat és a beruházókat, hogy Ukrajna háború utáni felvirágozásának alapjait lefektessék ezzel. Zelenszkij emellett videókonferenciát is tartott a Blackrock beruházási cég vezetőjével, Larry Finkkel a kérdésről – írja az MTI.

    Ukrajna a hadiiparát úgy fejleszti, hogy a világelsők közé kerüljön, ezáltal pedig képes legyen helyreállítani Ukrajna területi épségét, ehhez viszont több mint 30 milliárd dollárt kell költeni a következő években a honvédelemre – idézte az elnököt a kijevi Freedom TV.

    Ukrajna háború utáni újjáépítése a legnagyobb európai gazdasági projekt lesz Zelenszkij szerint, eközben pedig arra kell törekedni, hogy

    a külföldre menekült ukránok visszatérjenek hazájukba. 

    Az elnök célul tűzte ki valamennyi ukrán kiszabadítását, akik orosz hadifogságba kerültek. A háború februári kezdete óta 1456 ember tért haza közülük.

  • Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) 35 millió hrivnya értékben lefoglalta egy olyan cég vagyonát, amely Kijev állítása szerint a Gazprom része – írja a TASZSZ.

    Az SZBU azt állítja, hogy az ukrán vállalat állítólag orosz motorolaj és más autófenntartó termékek illegálisan Ukrajnába importált nagykereskedelmi szállítmányait értékesítette.

    A háború kezdete óta az ukrán hatóságok többször is bejelentették, hogy orosz cégekhez kapcsolódó vállalatok vagyonát foglalják le. Ezek a cégek hangsúlyozták, hogy már nem rendelkeznek vagyonnal Ukrajnában. 

  • A Horvátországba bejutni próbáló csecsenek visszaélnek a menedékjog megadásának szabályaival – idézi az Index Davor Bozsinovics horvát miniszterelnök-helyettes szavait, aki szerdán rámutatott arra, hogy az ilyen helyzet elkerülhető lenne Bosznia-Hercegovina vízumpolitikájának az EU-val való harmonizációjával.

    Az elmúlt hetekben az Orosz Föderáció több száz csecsenföldi és dagesztáni állampolgára szállt le Szarajevóban, látogatásuk indokaként a turizmusra hivatkozva. A horvát lap szerint azonban ahelyett, hogy a szarajevói szállodákban szállnának meg, a horvát határ felé veszik az irányt, hogy ott menedékjogot kérjenek.

  • A hivatalos riasztási térkép szerint szerda délután ismét légiriadót rendeltek el Ukrajna keleti régióiban.

    A szirénák Dnyipro és Harkiv térségében, valamint a Zaporizzsjai és a Donyecki területen szólaltak meg – számolt be a TASZSZ.

  • Az orosz hatóságok Kabard- és Balkárföldön két fegyveressel végeztek, akik az ukrán szakszolgálatok utasítására terrortámadásra készültek Csegem városában – közölte az MTI szerint szerdán az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

    Az FSZB szerint a két, büntetett előéletű orosz állampolgár azt tervezte, hogy a merénylet után Ukrajnába megy, hogy az orosz fegyveres erők ellen harcoljon. A két férfit hétfőn Nalcsik külvárosában lőtték le, amikor az őrizetbe vételükre irányuló kísérlet során ellenállást tanúsítottak. A helyszínen fegyvereket (egy AK–74-es gépkarabélyt, egy PM pisztolyt és egy két kilogramm TNT-vel egyenértékű rögtönzött robbanószerkezetet) találtak. A tájékoztatás  szerint mindketten egy terroristahálózat tagjai voltak.

    Az orosz rakéta- és tüzérségi erők öt ukrán vezetési pontra, 72 tüzérségi egységre, valamint 97 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egy fegyverraktárat, két amerikai és egy német tarackot, három Grad sorozatvetőt, három Mszta–B önjáró tarackot, valamint egy D–20-as és egy D–30-as löveget.

    Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsjai terület Moszkva által kinevezett közigazgatási főtanácsának tagja azt nyilatkozta: 2022-ben több mint tízezer lengyel vett részt az ukrán fegyveres erők oldalán a harcban.  Korábban Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” sajtótisztje közölte, több mint harminc országból származó külföldi „zsoldos” harcol a front ukrán oldalon.

    A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek szerdán ukrán tüzérségi támadást. Jaszinuvatában egy óvodát ért találat.

  • Év eleje óta több száz, ukrán erőművek és energetikai infrastruktúra ellen irányuló orosz kibertámadást vertek vissza – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kiberbiztonsági osztályának vezetője egy ukrán televíziónak adott interjúban. 

    Az ukrán energetikai infrastruktúra elleni rakétacsapásokat gyakran kísérik kibertámadások is

    – mondta Illja Vityuk, hozzátéve, hogy a támadásokból összesen harminc jelentett kritikus kockázatot az országra nézve. 

    Konkrét kísérletek történtek egyes regionális áramelosztó társaságok és hőerőművek áramellátásának kikapcsolására és digitális infrastruktúrájának megsemmisítésére

    – magyarázta a kibervédelmi szakember. Az azonban kétségtelen, hogy az SZBU kibervédelmi osztálya sokat fejlődött az előző évhez képest – írja a The New Voice of Ukraine

  • Az Egységes Oroszország párt kidolgozott egy viselkedéskódexet az Állami Duma képviselőinek részére a közösségi médiában való részvételhez – írja az RBC.

    A javasolt szabályok között többek között az szerepel, hogy ne használják a közösségi médiát „nem megfelelő állapotban”, illetve ne posztoljanak luxustermékekről vagy egzotikus utazásokról készült képeket. 

    A kódex 11 pontból áll. A már említett javaslatok mellett olyanokat tartalmaz, hogy a közösségi médiában közzétett nyilatkozatokat mindig össze kell vetni a párt alapelveivel, katonai vagy háborús hírek kommentelésével meg kell várni a hivatalos tájékoztatást, nem szabad obszcén kifejezéseket használni, és mindig higgadtan érdemes reagálni. 

  • Meghalt Vlagyimir Neszterov, a Hrunyicsev Gépgyár egykori főigazgatója, aki még azután is vezette az Angara hordozórakéta-projektet, hogy távozott posztjáról – erősítette meg a TASZSZ-nak a Hrunyicsev Gépgyár sajtószolgálata szerdán.

    Az Angara orosz moduláris felépítésű hordozórakéta-család, amelyet a jövőben az orosz űrkutatás alapvető hordozóeszközének szánnak. Moduláris felépítésének köszönhetően az egyes változatok 2–40 tonna közötti hasznos terhet lesznek képesek alacsony Föld körüli pályára juttatni. A hordozórakétát a moszkvai Hrunyicsev Gépgyár fejlesztette ki.

  • Az atomenergia az Oroszország és Üzbegisztán közötti együttműködés kiemelt területévé válhat – mondta Oleg Malginov üzbegisztáni orosz nagykövet szerdai sajtótájékoztatóján.

    Ma a Roszatom nukleáris állami vállalat és az Uzatom ügynökség egy atomerőmű építésére vonatkozó általános szerződéstervezetet készített el

    – mondta Malginov. 

    A tervezett atomerőmű a becslések szerint mintegy hárommilliárd köbméter gázt takarít meg évente, emellett pedig több mint nyolcezer új munkahely jön létre Üzbegisztánban az üzem építése és üzemeltetése során. 

  • Egyelőre nem létezik semmilyen ukrán béketerv, azok az elképzelések pedig, amelyek nem veszik figyelembe a mai területi realitásokat, nem lehetnek békések – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak.

    Peszkov a The Wall Street Journal című amerikai lap egyik cikkére reagált, amely európai és ukrán diplomáciai forrásokra hivatkozva azt állította, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök környezete véglegesíti az ukrajnai békés rendezésre vonatkozó tízpontos tervét, amelyet február környékén szándékozik nyilvánosságra hozni. Kijev kezdeményezte, hogy az ukrán béketerv alapján februárban tartsanak nemzetközi békecsúcsot az ENSZ égisze alatt – adta hírül az MTI.

    Egyelőre nincs ukrán béketerv, kezdjük ezzel. Ismétlem, nem létezhet olyan ukrajnai béketerv, amely nem veszi figyelembe a mai orosz területi realitásokat, amelyek a négy új régió Oroszország részévé válásával alakultak ki, és bármely olyan terv, amely nem veszi figyelembe ezeket a realitásokat, nem állíthatja, hogy békés lenne

    – mondta Peszkov.

  • Moszkva az orosz diplomáciai képviselet egyik alkalmazottjának Vilniusból való kiutasítására reagálva persona non gratává (nemkívánatos személlyé) nyilvánította Litvánia oroszországi nagykövetségének egyik diplomatáját – áll az orosz külügyminisztérium szerdai üzenetében, amelyre a TASZSZ orosz állami hírügynökség hívta fel a figyelmet.

    „December 28-án beidézték Litvánia oroszországi ügyvivőjét,  Jurgita Cibulskiene-t az orosz külügyminisztériumba. A litván fél határozott tiltakozást nyújtott be a vilniusi orosz nagykövetség munkatársának december 1-jei indokolatlan kiutasítása miatt. Válaszként a litván nagykövetség egyik diplomatáját nemkívánatos személynek nyilvánították, akinek öt napon belül el kell hagynia az Orosz Föderáció területét” –közölte az orosz külügyminisztérium.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök átfogó békejavaslata Oroszországgal kapcsolatban ma már többször is szóba került. Először a novemberi G20-csúcstalálkozón jelentették be, és Zelenszkij azóta Washingtonban Joe Biden amerikai elnökkel is tárgyalt a kérdésről.

    A Sky News szerint az ukrán elnök tíz pontból álló terve a következőket foglalja magában:

    1. Nukleáris biztonság, különös tekintettel Európa legnagyobb atomerőműve, Zaporizzsja biztonságának helyreállítására.
    2. Élelmezésbiztonság, beleértve Ukrajna gabonaexportjának védelmét és biztosítását a világ legszegényebb országaiba.
    3. Energiabiztonság, különös tekintettel az orosz energiaforrásokra vonatkozó árkorlátozásokra, valamint Ukrajna segítésére az energetikai infrastruktúra helyreállításában.
    4. Az összes fogoly és deportált szabadon bocsátása, beleértve a háborús foglyokat és az Oroszországba deportált gyermekeket.
    5. Ukrajna területi integritásának helyreállítása és Oroszország megerősítése az ENSZ Alapokmánya szerint, ami Zelenszkij szerint nem vita tárgya.
    6. Az orosz csapatok kivonása és az ellenségeskedések beszüntetése, Ukrajna és Oroszország államhatárának helyreállítása.
    7. Igazságszolgáltatás, beleértve egy különleges bíróság felállítását az orosz háborús bűnök üldözésére.
    8. Az ökológiai katasztrófa megelőzése. Ez a környezetvédelem szükségességét jelenti, a hangsúlyt az aknamentesítésre és a víztisztító létesítmények helyreállítására helyezve.
    9. A konfliktus eszkalálódásának megelőzése és az euro-atlanti térség biztonsági infrastruktúrájának kiépítése, beleértve az Ukrajna számára nyújtott garanciákat.
    10. A háború befejezésének garantálása, beleértve az érintett felek által aláírt dokumentumot.
  • Marija Zaharova szerdai Telegram-posztjában felidézte Kaja Kallas észt miniszterelnök szavait, aki korábban azt mondta az ukrán menekültekről:

    Nem akarunk egy új közösséget Észtországban, amely nem beszél észtül. Ez a mi fájdalmunk és örömünk, hogy úgy mondjam. Ezek az emberek hozzáférnek a segélyezési rendszerünkhöz, és konkrét hatást gyakorolnak az adófizetőkre

    – fogalmazott Kallas.

    Az észt miniszterelnök e gondolatát Marija Zaharova, az Orosz Föderáció Külügyminisztériumának szóvivője nemes egyszerűséggel csak így kommentálta:

    Kaja, Adolf büszke lenne magára. Ön nélkül sokkal nehezebb lett volna bebizonyítani a kollektív Nyugat dehumanizációját. Észtország az észteké, igaz? Mondja már ki, ne nyomja össze Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát izzadt tenyerével

  • Róma mindaddig kiáll Kijev mellett, amíg az utolsó orosz katona el nem hagyja Ukrajna szuverén földjét – hangsúlyozta Guido Crosetto olasz védelmi miniszter, aki szerint

    ha Oroszország vereséget lát a láthatáron, akkor lesz bátorsága nukleáris csapást indítani.

    Az olasz védelmi miniszter az Il Fatto Quotidiano című lapnak elmondta: a Kremlnek van cselekvési terve arra az esetre, ha nem a számítása szerint alakulna a háború.

    Oroszország tervezi a taktikai atomenergia alkalmazását. Számunkra ez elképzelhetetlen. Viszont ha Moszkva túllépi a visszaút lehetőségét, és a vereségét kockáztatja, akkor bevetheti. Röviden: a veszély potenciálisan fennáll, bár nagyon valószínűtlen

    – mondta Crosetto, aki biztosított mindenki: Róma kitart Kijev mellett.

  • Az orosz erők fokozták az aknavetős és tüzérségi támadásokat a dél-ukrajnai Herszon városa ellen, így civilek százai kényszerültek menekülni a nemrég felszabadított városból a moszkvai csapatok könyörtelen ágyúzása közepette.

    Az orosz csapatok 24 óra alatt 33 rakétát lőttek ki civil célpontokra a légi és tüzérségi bombázások sorozatában Herszonban – közölték ma reggel az ukrán fegyveres erők.

    Kijlo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője szerint kedd késő este a város egyik kórházának szülészeti osztályát lőtték az orosz erők. Senki sem sérült meg, a személyzetet és a betegeket óvóhelyre szállították – írja a The Guardian.

    Szombaton legalább tíz ember meghalt és 58 megsebesült egy orosz csapásban Herszonban – közölték a hatóságok. Az orosz erők múlt hónapban kénytelenek voltak kivonulni Herszon városából, de a lakosok a Dnyeper keleti partjáról folyamatosan orosz lövésekkel szembesülnek. Karácsony napja óta mintegy 400 ember menekült el Herszonból, miután a város orosz bombázása felerősödött.

  • Az oroszországi Cseljabinszki területen egy mozgósított katona részegen agyonverte a parancsnokát. A Meduza beszámolója szerint az eset december 23-án történt. A megtámadott parancsnok a helyszínen belehalt a sérüléseibe. A mozgósított katona 5–15 évig terjedő szabadságvesztést is kaphat a tettéért. 

  • December 27-én kigyulladt és porig égett egy katonai laktanya Novocserkasszk város közelében Oroszországban. A tűz a 150. motoros lövészhadosztály laktanyájában ütött ki, és porig égette az épület mindkét szintjét. A tűz oka és az áldozatok száma egyelőre nem ismert – írja a Unian.  

  • Egy Ukrajnával kötött esetleges béke esetén is azzal kell számolni, hogy az orosz hadsereg nem vonul ki a megszállt területekről, és nem adja vissza az irányítást Kijevnek – szögezte le a Kreml. 

    Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint abban az esetben nem is lehet béketárgyalásokról beszélni, ha valaki nem veszi figyelembe a „mai földrajzi realitásokat”.

  • Kijevbe érkezett a francia fegyveres erők minisztere, Sebastien Lecornu. Ez az első látogatása Ukrajnában májusi kinevezése óta.

    Meglátogatja a háborús halottak emlékművét. Az utazás annak apropóján történik, hogy Emmanuel Macron francia elnök ígéretet tett arra, hogy növeli országa katonai támogatását Ukrajnának – írja a The Guardian.

    Lecornu nyomás alatt áll, hogy további segítséget jelentsen be, mivel Ukrajnában még mindig dühösek Macron megjegyzései miatt, amelyekben a legtöbb európai vezetőnél erélyesebben hangoztatta, hogy Ukrajnának készen kellene állnia arra, hogy a béke fejében engedményeket tegyen.

  • Ismét megnőtt a villamosenergia-hiány Ukrajnában, miután több erőmű is leállt a keleti régió bombázása miatt. Ugyanakkor a viszonylag meleg időjárás miatt már negyedik napja nem léptették életbe a lakossági korlátozásokat éjszaka.

    Ennek következtében a rendelkezésre álló kapacitás nem elegendő az ország fogyasztói igényeinek kielégítésére. Emiatt minden régióban korlátozásokat vezettek be – jelentette az Ukrenergo Telegramon. 

  • Az orosz parancsnokság a városban zajló heves harcok közepette elhagyta a megszállt Kreminnát a Luhanszki területen. A városba dolgozni érkező orosz civilek is elmenekültek.

    Szerhij Hajdaj luhanszki kormányzó szerint Kreminna felszabadítása megnyitja az utat az ukrán fegyveres erők előtt Sztarobelszk felé, valamint Rubizsnye és Szeverodonyeck irányába – írja az Unian.

    Elmondása szerint a megszálló hadsereg katonai vezetése más elfoglalt településekre költözött, a civil oroszok pedig visszatérnek az Orosz Föderációba.

  • Az észak-koszovói és Metóhia északi részén élő szerbek kedd délelőtt újabb barikádot emeltek Kosovska Mitrovicában, amely elzárta a város északi részének bejáratát. 

    Az észak-koszovói szerbek immár 18. napja létesítenek és tartanak fenn barikádokat: ezzel az illegálisan letartóztatott honfitársaik szabadon bocsátását, a koszovói rendőrség különleges egységeinek kivonását a tartomány északi részéből, valamint a szerbek letartóztatásáról szóló titkos listák visszavonását követelik.

    Selal Szvekla koszovói belügyminiszter kedden kijelentette, hogy Szerbia az orosz befolyás miatt akarja destabilizálni Koszovót, amiben az északi szerb kisebbség nyújt neki segítséget – írja a Northern Pen

    Szerbia tagadja, hogy destabilizálni próbálná a térséget, állítása szerint csak az országban élő kisebbségeket akarja megvédeni. 

  • Az Európai Unió ukrajnai küldöttsége bejelentette, hogy több mint hétszázezer ukránnak nyújt segítséget télen a háború alatt. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) ukrajnai irodája szerdán közölte: fokozza erőfeszítéseit, hogy segítsen a belső menekülteknek és a háború által sújtott embereknek túlélni a hideg időjárást.

    Az IOM téli felkészülési támogatása, amelyet uniós finanszírozás tesz lehetővé, magában foglalja a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek menedékszállásainak javítását, a víz-, vízelvezetési és fűtési rendszerek javítását, a sérült házak javítását, valamint meleg takarók, ágyneműk, matracok és higiéniai cikkek biztosítását. A program szilárd tüzelőanyagot és készpénzt is biztosít, hogy az emberek megéljenek a téli időszakban – írja a The Guardian.

    Ez a finanszírozás lehetővé teszi továbbá, hogy az IOM biztosítsa a szükséges infrastruktúrát, hogy a segélyek továbbra is eljussanak a háború sújtotta lakossághoz, valamint támogassa a helyszínen a sürgős szükségletekre reagáló partnerszervezeteket.

    Ukrajna lakosságának sebezhető rétegei a legkeményebb telet élik át, miközben a támadások folytatódnak, és milliók maradnak megbízható áram-, fűtés- és vízellátás nélkül. Humanitárius partnereink, köztük az IOM továbbra is azon dolgoznak, hogy a legsürgetőbb szükségleteket kielégítsék

    – mondta Claudia Amaral, az Európai Bizottság polgári védelemért és humanitárius segítségnyújtásért felelős főigazgatóságának ukrajnai vezetője.

  • Az ukrajnai katonai műveletekre való mozgósításban részt vevő orosz katonáknak joguk lesz arra, hogy spermájukat ingyen lefagyasszák kriotárolókban – jelentette szerdán az orosz állami hírügynökség a The Guardian szerint.

    Igor Trunov, az Orosz Jogászok Szövetségének elnöke arról számolt be, hogy az egészségügyi minisztérium az ő költségvetési támogatás iránti kérésére válaszolt a tervvel.

    A minisztérium meghatározta a 2022–2024-es különleges katonai műveletben való részvételre mozgósított állampolgárok számára az ivarsejtek (spermiumok) ingyenes konzerválására és tárolására vonatkozó pénzügyi támogatás lehetőségét a szövetségi költségvetésből

    – közölte Trunov.

    A családok ingyenesen használhatják a tárolt biomasszát, ha kötelező egészségbiztosításuk szerint erre lehetőségük van.

Rovatok