Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Ezúton is köszönjük figyelmüket, tartsanak velünk máskor is.

Jó pihenést kívánunk!

Vlagyimir Putyin azt tervezi, hogy szerdán tárgyal Tayyip Erdogan török elnökkel − közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Interfax hírügynökséggel.

A két vezető már többször beszélt telefonon azóta, hogy Oroszország tavaly februárban megszállta Ukrajnát − írta meg a Sky News. 

Törökország az ENSZ mellett közvetítőként is fellépett, hogy létrejöhessen egy olyan megállapodás, amely lehetővé teszi a gabonaexportot az ukrán kikötőkből. A Moszkva és Kijev között létrejött megállapodás lehetővé tette az áruszállítás folytatását, miután az orosz erők blokád alá vették a kikötőket.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Rishi Sunak brit kormányfővel tárgyalt. Megvitatták az Egyesült Királyság Ukrajnának nyújtott folyamatos támogatását, valamint a további szállítmányokról is szó esett − erősítette meg a Downing Street.

A brit Miniszterelnöki Hivatal most kiadott közleményében az áll, hogy a kormányfő délután beszélt telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

A vezetők megvitatták az elmúlt napokban Ukrajnát ért szörnyű dróntámadásokat, és a miniszterelnök elmondta, hogy az Egyesült Királyság az ukrán néppel van.

Ukrajna számíthat arra, hogy az Egyesült Királyság hosszú távon továbbra is támogatni fogja, amit a közelmúltban szállított több mint ezer légvédelmi rakéta is bizonyít.

Két ember meghalt, kilenc pedig megsebesült hétfőn Herszonban az orosz ágyúzásban – közölte a kormányzó.

Jaroszlav Janusevics herszoni kormányzó elmondta, hogy Oroszország 79 rakétát lőtt ki, amelyek egy autópiacot, egy közüzemi vállalatot, magán- és lakóházakat találtak el.

Elmondta, hogy a lövedékek a Dnyipro folyó mentén fekvő Beriszlav városát is eltalálták, mintegy 48 kilométerre keletre a régió fővárosától, amelyet az orosz erők novemberben hagytak el – írja az Independent.

Azt mondta, hogy a lövések feltehetően egy harckocsiból érkeztek a folyó túlpartján fekvő Kahovkából, amelyet az orosz erők továbbra is megszállva tartanak.

Ukrajnának most nagyobb szüksége van a támogatásunkra, mint eddig – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök. Az államfő hozzátette: idén rendületlenül Ukrajna mellett fognak állni.

Egészen a győzelemig segíteni fogunk, együtt felépítünk egy stabil, hosszan tartó békét. Számíthatnak Franciaországra és számíthatnak Európára

– fogalmazott Emmanuel Macron.

Az ukrán hatóságok első alkalommal emeltek vádat két magas rangú orosz katonai parancsnok ellen ukrán civilek megtámadásával kapcsolatos bűncselekmények miatt.

Szergej Kobilasz vezérezredes, az orosz légierő nagy hatótávolságú rendszeréért felelős parancsnoka és Igor Oszipov tábornagy, az Orosz Föderáció Fekete-tengeri Flottájának volt parancsnoka ellen emeltek vádat – írja a CNN.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) bejelentette, hogy bizonyítékokat gyűjtött az orosz főparancsnokság két képviselője ellen, akik felelősek az ukrajnai polgári létesítmények elleni támadásokért.

Az SZBU közölte, hogy Kobilasz és Oszipov ellen az ukrán büntető törvénykönyv két szakasza alapján emeltek vádat: az első agresszív háború kitervelése, előkészítése, kirobbantása és lefolytatása, a második pedig Ukrajna területi integritása és sérthetetlensége elleni támadás.

Orosz helyett a jövő évtől svájci színekben folytatja pályafutását a sakkozás 12. női világbajnoka, Alekszandra Kosztyenyuk.

Átigazolását a svájci sportági szövetség jelentette be azzal, hogy a nemzetközi nagymester 2024 januárjától erősíti válogatottjukat. Kosztyenyuk több mint tíz éve rendelkezik az alpesi ország útlevelével, miután annak idején svájci állampolgárhoz ment feleségül.

Ha a sakkozó – aki Oroszország képviseletében volt egyéniben és csapatban is Európa-bajnok, emellett háromszoros olimpiai bajnok – 2023-ban váltana országot, akkor a svájci szövetségnek tízezer dollár átigazolási díjat kellene fizetnie az orosz szövetségnek, míg két év várakozás után az MTI szerint már nem jár anyagi kompenzáció.

A 38 éves Kosztyenyuk klasszikus sakkban 2008 és 2010 között volt világbajnok, emellett 2021-ben gyorssakkban is szerzett vb-címet, és ebben a műfajban kétszeres Európa-bajnoknak is vallhatja magát.

Egy ukrán drón hajtott végre csapást egy orosz lőszerraktár ellen Szvatove település közelében.

Az erről készült videót Szerhij Hajdaj luhanszki kormányzó osztotta meg. A felvételen jól látszik, amint a drón a raktárra dobja a robbanóanyagot. 

Az ukránok már hónapok óta hajtanak végre tüzérségi és dróncsapásokat az orosz lőszerraktárak ellen. Nemrég egy olyat is lebombáztak, amelynek a közelében több száz orosz katonát szállásolhattak el, közülük minimum 63-an meghaltak. 

Valószínűleg nem békeszerződéssel érnek véget a harcok, hanem egy befagyott konfliktusba torkollik az ukrajnai háború – erről beszélt Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.

A szakértő az InfoRádiónak adott interjúban azt mondta: a konfliktus még akár fél évig is eltarthat, és sokkal inkább egy politikai kompromisszum, mintsem egy harctéri siker zárhatja le. Úgy véli, nem reálisak azok a hírek, amelyek szerint elapadhat az ukrán hadsereg katonai utánpótlása vagy elfogyna a két hadsereg közül bármelyiknek a lőszere. 

A lehetséges kompromisszumról Csiki Varga Tamás azt mondta: egyelőre mindkét fél azt hangoztatja és mutatja, hogy még több erőforrást hajlandó feláldozni annak érdekében, hogy megnyerje a konfliktust.

Könnyen elképzelhető, hogy nem egy klasszikus békeszerződés zárja majd, hanem egy befagyott konfliktus fog kialakulni

– mondta a háborúról.

Ugyanerről a lehetőségről korábban a Business Insider is írt hat lehetséges forgatókönyvet vizsgálva. A befagyott konfliktusból idővel aztán vagy béke lesz, vagy pedig újból eszkalálódik a helyzet. 

Egy ukrán filmrendező meghalt a harcban – közölték a hivatalos szervek és a felesége.

Viktor Onyszko, akinek volt egy kilencéves lánya, olyan filmeken dolgozott, mint Az erőd, a Felszálló sólyom és a Viddana.

Az ukrán elnök Valerij Zaluzsnyij ukrán főparancsnokkal és Kirilo Budanovval, az ukrán hírszerzés vezetőjével egyeztetett kedden – közölte az ukrán elnöki hivatal.

Zaluzsnyij az aktuális harci helyzetről tájékoztatta Volodimir Zelenszkijt, miközben Budanov arról számolt be, hogy mik lehetnek az oroszok lépései a közeljövőben. A találkozón szó esett még az ukrán sereg fegyver- és lőszerellátásáról, valamint az ukrán katonák anyagi javadalmazásáról is.

Az ukrán állami televízióban Jurij Ignat, az ukrán fegyveres erők légierő-parancsnokságának szóvivője azt állította, hogy szeptember óta közel 500 orosz drónt lőttek le.

Fel fogunk készülni. Lelőjük a drónokat. Mint látható, két nap alatt – szilveszterkor és másnap – 84 drónt lőttünk le. Ilyen eredményt még soha nem ért el a légvédelem. A drónok száma szeptember 11. óta már megközelíti az 500-at. Ez 500 lelőtt drónt jelent

– mondta Jurij Ignat parancsnoki szóvivő a The Guardian szerint.

A brit katonai hírszerzés legfrissebb jelentésében azt írták: nem sok esély van arra, hogy az oroszok elfoglalják Bahmutot.

Az orosz Wagner zsoldoscsoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin nemrég nyilatkozott arról, hogy miért nem foglalták még el a várost. A brit hírszerzés most azt írta, hogy az oroszok december közepén vetették be a legnagyobb erőket a város elfoglalása érdekében, de az utóbbi napokban már csökkent a támadások intenzitása,

A britek szerint az oroszok már legfeljebb egy-egy szakasz szintjén próbálnak meg előrenyomulni a városban. Hozzátették azt is, hogy mindkét fél nagy veszteségeket szenvedhet a városi harcokban.

Orosz rakétatámadásban megsemmisült egy jégpálya a Donyecki területen található Druzskivkában.

Korábbi jelentések szerint egy rakéta csapódott be a városban, és két embert megsebesített.

Fedor Iljenko, a donbászi jégkorongklub vezérigazgatója elmondta, hogy a jégpálya több volt, mint egy építmény, és nemzetközi tornáknak és gyermekversenyeknek adott otthont.

Az ukrán jégkorongnemzedék szerint a háború kezdete óta öt jégstadiont semmisítettek meg – írja a Sky News.

Ezek közé tartozik a donyecki Druzsba, a mariupoli és melitopoli arénák, a szeverodonyecki Jégpalota és most a druzskivkai Altair aréna.

Egy robbanás után megsérült Björn Stritzel, a Bild újságírója.

Az esetről a Bild főszerkesztője számolt be először a Twitteren, aki azt írta, hogy vélhetően egy srapnelrepesz okozott sérülést az újságírónak. Hozzátette azt is, hogy a sérülés nem annyira súlyos, és Stritzel most már biztonságban van.

Később maga az újságíró is posztolt az oldalon, ő viszont már azt írta, hogy valószínűleg egy üvegszilánk vágta meg a homlokát. Hozzátette azt is, hogy éppen vacsorázott, amikor a csapás történt, és hogy összesen körülbelül 9 robbanást hallott az akció alatt. 

Az akció a Donyecki terület egyik településén, Druzsivkában történhetett, a támadás célja vélhetően a vasútállomás volt. Mint kiderült, az állomás közelében volt egy szálló, ahol több külföldi újságíró is megszállt. Egyikük, egy francia riporter épp adásban volt, amikor a csapás történt.

A brit hírszerzés úgy értékelte, hogy az orosz csapatok a következő hetekben nem érhetnek el jelentős áttörést a kelet-ukrajnai Bahmut város közelében.

Moszkva nagy mennyiségű embert és felszerelést vetett be a város támadására, amely továbbra is kulcsfontosságú ukrán erődítmény a keleti Donbász régióban.

A brit védelmi minisztérium legutóbbi frissítésében közölte, hogy az orosz katonai és Wagner-zsoldoscsoport erői valószínűleg fokozták támadásaik gyakoriságát december közepén. Ukrajna az elmúlt 10 napban jelentős erősítést vezényelt a térségbe.

Mindkét fél jelentős veszteségeket szenvedett – állította a védelmi minisztérium a Sky News szerint. Hozzátette, hogy az orosz támadások azóta csökkentek, és a térségben a támadó műveletek valószínűleg már csak szakaszszinten folynak, ami azt jelenti, hogy kisebb számú katona vesz részt bennük.

Ukrajna és az Európai Unió február 3-án Kijevben tart csúcstalálkozót a pénzügyi és katonai támogatásról – közölte az ukrán elnök hivatala.

A felek megvitatták a február 3-án Kijevben tartandó következő Ukrajna–EU-csúcstalálkozó várható eredményeit, és megállapodtak az előkészítő munka fokozásában – írja a The Guardian.

Volodimir Zelenszkij azt is elmondta, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás első részletére januárban számít, miután hétfőn beszélt Ursula von der Leyen európai bizottsági vezetővel.

Megköszönte Von der Leyen támogatását, hozzátéve, hogy a 18 milliárd euró értékű pénzügyi segítség rendkívül fontos most, amikor Oroszország új erőket próbál gyűjteni az agresszióhoz.

Az amerikai Planet Labs cég december 20-i és január 2-i műholdfelvételei az orosz kézre került Makijivka városra mért ukrán csapás utóhatásait mutatják.

A szakiskolában állítólag nemrég mozgósított orosz csapatok tartózkodtak, amikor január 1-jén csapást mértek rá az ukránok.

Az ukrán csapatok három, 155 milliméteres lövedékkel támadták Gorlovka Kalinyinszkij kerületét – közölte az orosz „Donyecki Népköztársaság” képviselete az Ukrajnai Háborús Bűncselekmények Elleni Ellenőrzési és Koordinációs Központban.

Horlivka Ukrajna keleti részén, a donyecki területen található Donyecktől 50 kilométerre, a város a Stirol vegyipari konszernnek és szénbányászati vállalkozásoknak ad otthont. Ez a RIA szerint a „Donyecki Népköztársaság” egyik legnagyobb települése, a donbászi konfliktus kezdete előtt több mint 250 ezer ember élt itt.

A NATO-országok 155 milliméteres kaliberű tüzérséget használnak. Az Egyesült Államok ellátta Kijevet ilyen kaliberű, nagy hatótávolságú M777 tarackokkal, az ukrán csapatok aktívan használják ezeket a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok városainak ágyúzására – írja az orosz hírügynökség. Ezenkívül az ukrán csapatokat német Panzer Haubize 2000 önjáró tüzérségi löveggel, lengyel Krab önjáró lövegekkel és francia CAESAR önjáró lövegekkel látták el.