Index Vakbarát Hírportál

Ez a poszt a következő Percről percre része:

Terrortámadásokra készülnek a templomokban?

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk szombaton is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

  • A Pentagon közölte, hogy Vlagyimir Putyin tűzszüneti felhívása ellenére ma is folynak a harcok Ukrajnában − írta meg a Sky News

    Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap bejelentette, hogy az orosz csapatok 36 órás egyoldalú tűzszünetet tartanak Ukrajnában, mert ekkor ünneplik az ortodox karácsonyt. 

    A bejelentést szkeptikusan fogadták az ukrán és a nyugati tisztviselők, akik szerint Oroszországnak hátsó szándékai vannak a deklarációval.

  • Volodimir Zelenszkij elnök január 6-án Kijevben megjegyezte, hogy az orosz tűzszüneti ajánlat „manipuláció”, amellyel az agresszor megpróbálja elrejteni valódi katonai terveit és szándékait.

    Zelenszkij elnök pénteken megbeszélést folytatott Jack Reed és Angus King amerikai szenátorokkal, akikkel megvitatta a frontvonalon kialakult helyzetet és az esetleges eszkaláció kockázatait – közölte az ukrán elnök a Telegramon.

    Joe Biden amerikai elnök korábban azt mondta, hogy szerinte Putyin a javasolt tűzszünettel „némi oxigénhez igyekszik jutni”.

  • Szerhij Hajdaj, Luhanszk kormányzója szerint az orosz csapatok 14 alkalommal nyitottak tüzet az ukrajnai régióban a Vlagyimir Putyin által az ortodox karácsony alkalmából meghirdetett egyoldalú tűzszünet első három órájában − írta meg a The Guardian

    Az orosz erők megpróbálták megrohamozni az egyik felszabadított falut is Luhanszk megyében a „tűzszünet” alatt − írta Hajdaj a Telegramon.

    Ahogy írta:

    12 órától 15 óráig az oroszok 14-szer tüzeltek, és háromszor megrohamozták az egyik településünket. A megszállt falvakban az emberek egész nap a pincékben húzódnak meg. Ortodox gyilkosok köszöntenek minket karácsonykor.

    Az állításokat a lapnak nem sikerült független forrásból ellenőriznie.

  • Az eset közvetlenül az ukrán–román zöldhatár közelében történt, miközben a hadköteles férfi illegálisan próbált meg átjutni Romániába − írta meg a Kárpáthír

    A férfi a csodával határos módon túlélte a 10 méteres esést. A határőrök a helyszínre riasztott tűzoltók és mentők segítségével kimentették a határsértőt, aki önerőből nem tudott volna kimászni a mély szakadékból.

    A határőrszolgálat közleménye szerint a férfi azután zuhant le, miután észrevette, hogy lebukott, és megpróbált elfutni az őt üldöző határőrök elől.

  • Nobel-békedíjra javasolta honfitársát, Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt egy norvég parlamenti képviselő az Oroszországgal szembeni fellépéséért az ukrajnai háborúban − írta meg az MTI. 

    A NATO főtitkáraként a szövetség nehéz időszakában, egy békés ország elleni indokolatlan és brutális offenzíva idején végzett példaértékű munkája miatt Stoltenberg megérdemli a díjat

    − írta Facebook-oldalán Christian Tybring-Gjedde jobboldali képviselő.    

    Norvégia volt − munkáspárti − miniszterelnöke, a NATO főtitkára „az első pillanatokban megértette, milyen súlyos az orosz agresszió, és mit jelent a kormányzás a demokráciára és a szabadságjogokra alapozó országokra nézve” − tette hozzá a képviselő.    

    A Nobel-békedíj jelöltjére több tízezren, közöttük valamennyi ország parlamenti képviselői és miniszterei, egykori díjazottak, valamint egyetemi tanárok tehetnek javaslatot.    

    A jelöltek listája titkos, de a jelölőkre nem vonatkozik a titoktartási kötelezettség. A Nobel-békedíj kitüntetettjeinek nevét októberben teszik közzé.

  • A Fehér Ház új, 3,75 milliárd dolláros katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajna és a NATO keleti szárnyán fekvő szomszédai megsegítésére. A támogatás legújabb részletében első alkalommal Bradley páncélozott járművek is szerepelnek Ukrajna számára.

    „Kritikus pontjához ért a háború, és mindent meg kell tennünk, hogy segítsük az ukránokat az orosz agresszióval szembeni ellenállásban” – mondta Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtótitkára a támogatás bejelentésekor – írja az Independent.

  • A Defense Express katonai szakértője, Ivan Kiricsevszkij úgy véli, hogy Berlin 44, Magyarország számára leszállítandó Leopard 2A7 harckocsit adhat át Kijevnek – írja az Unian hírügynökség.

    „Természetesen Németország átadja a Leopard 2A harckocsikat Ukrajnának. Hiszen maga a döntés, hogy Marder gyalogsági harcjárműveket küld Ukrajna területére, arra utal, hogy Berlin tankokat szeretne adni Kijevnek” – magyarázta Kiricsevszkij az Espresso tévécsatornának.

    Az elemző szerint Németország és Magyarország tárgyalásokat folytathat a Leopard 2A7-esek Budapestre történő szállításának elhalasztásáról.

  • Az ukrán katonai hírszerzés azt állítja, hogy Oroszország januárban 500 ezer sorkatona mozgósítását jelentheti be, ami Kijev szerint újabb nyilvánvaló jele annak, hogy Vlagyimir Putyinnak nem áll szándékában befejezni a háborút.

    Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője elmondta: Ukrajna úgy véli, hogy a sorkatonák az ország keleti és déli részén tavasszal és nyáron végrehajtandó orosz offenzívákban fognak részt venni.

    Oroszország tagadja, hogy újabb mozgósítási hullámra készülne. Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt hónapban azt mondta, hogy „értelmetlen” újabb behívásról beszélni, és azt állította, hogy a már mozgósítottaknak csak a felét küldték Ukrajnába – írja a The Guardian.

  • Felvételek láttak napvilágot arról, ahogy ukránok karácsonyi dalokat énekelnek a nyugat-ukrajnai Lvivben, egy bombabiztos óvóhelyen  − közölte a Sky News

    A felvételt az ukrán belügyminiszter tanácsadója, Anton Gerascsenko osztotta meg, és azután készült, hogy Oroszország egyoldalú, 36 órás tűzszünetet hirdetett Ukrajnában.

  • Ukrajna külügyminiszter-helyettese a donyecki Kurahován elkövetett támadás hatásairól készített fotókat tett közzé a Twitteren.

    Elmondása szerint  az orosz erők lakóházakat és egy magánházat lőttek. Egy személy megsérült, és a helyi kórház egyik osztálya is megrongálódott.

  • Adománygyűjtést hirdetett a Momentum Ukrajna megsegítésére, a befolyt összegből aggregátorokat vásárolnak − írta meg az MTI. 

    Tompos Márton, a Momentum frakcióvezető-helyettese és szóvivője pénteki online sajtótájékoztatóján arról beszélt, a párt frakciója novemberi ukrajnai látogatásán azt tapasztalta, hogy a leginkább generátorokra, aggregátorokra van szükség, mivel „katonai sikertelenségét az ukrán energetikai rendszeren bosszulja meg Putyin” orosz elnök.

    A Momentum ezért adománygyűjtést indít január 18-ig. A felajánlásokat a párt számlaszámára várják, a befolyt összegből pedig aggregátorokat vásárolnak majd − mondta a szóvivő.

    Álljunk ki együtt Ukrajna, a NATO- és EU-partnerek mellett, álljunk végre a győztes oldalra!

    − fogalmazott Tompos Márton.

  • A lengyelországi székhelyű Nexta belorusz hírügynökség jelentése szerint az észt kormány több mint 900 ezer eurót (356 millió forintot) különített el a szovjet korszakból fennmaradt katonai emlékművek lebontására és áthelyezésére.

  • A Cold River nevű orosz hackercsoport tavaly nyáron három amerikai nukleáris kutatólaboratóriumot vett célba − írja a Reuters hírügynökség alapján a The Guardian.

    Augusztus és szeptember között, amikor Vlagyimir Putyin elnök jelezte, hogy Oroszország hajlandó lenne nukleáris fegyvereket használni területe védelmében, a Cold River a Brookhaven (BNL), az Argonne (ANL) és a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumokat (LLNL) vette célba, az internetes feljegyzések szerint, amelyek szerint a hackerek hamis bejelentkezési oldalakat hoztak létre az egyes intézmények számára, és e-maileket küldtek a nukleáris kutatóknak, hogy rávegyék őket jelszavaik felfedésére.

    A Reuters nem tudta megállapítani, hogy miért ezeket a laboratóriumokat vették célba, vagy hogy a behatolási kísérlet sikeres volt-e.

    Kiberbiztonsági kutatók és nyugati kormányzati tisztviselők szerint a Cold River az ukrajnai invázió óta fokozta a Kijev szövetségesei elleni hackerkampányát.

    Az amerikai laboratóriumok elleni digitális támadás akkor történt, amikor ENSZ-szakértők az orosz ellenőrzés alatt álló ukrán területre léptek, hogy a közelben zajló harcok közepette ellenőrizzék Európa legnagyobb atomerőművét, és felmérjék, hogy fenyeget-e katasztrófa.

  • Az ENSZ egyik tisztviselője szerint az Oroszország által kikiáltott ideiglenes tűzszünet üdvözlendő hír − írta meg a Sky News

    Martin Griffiths, az ENSZ sürgősségi segélykoordinátora szerint ez lehetőséget ad arra, hogy konvojt küldjenek nagyon szükséges ellátmánnyal azoknak az embereknek, akikhez az intenzív harcok miatt különben nem tudnak eljutni. 

    Ukrán tisztviselők kétségeket fogalmaztak meg arról, hogy Oroszország teljes mértékben betartja-e a tűzszünetet, és az egész országban légi riasztást adtak ki.

  • Gyenyisz Smihal ukrán miniszterelnök január 6-án azt mondta, hogy Oroszország újabb rakétatámadásokra készül Ukrajna polgári infrastruktúrája ellen, emiatt pedig áramkimaradások várhatók az ország egész területén.

    Az újévi ünnepek hetében a szokatlanul meleg időjárás hozzájárult a fogyasztás csökkentéséhez, ami minimálisra csökkentette az áramkimaradásokat Ukrajnában. A helyzet azonban hamarosan változhat – figyelmeztetett a miniszterelnök.

  • Pénteken a hatóságok lebontották Mihail Lermontov orosz író emlékművét a közép-ukrajnai Dnyipro városában − írta meg a Sky News.

    Mihail Lermontov romantikus író, költő és festő volt, aki 1814-ben született Moszkvában. Lermontovot, akit néha „a Kaukázus költőjeként” emlegetnek, sokan az orosz romantika legnagyobb alakjának tartják.

    Legismertebb műve az első orosz lélektani regény, az 1840-ben megjelent Korunk hőse (Герой нашего времени). 

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a frontvonalon kialakult helyzetről és az ukrán védelmi erők megerősítésének szükségességéről egyeztetett Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel – írja az al-Dzsazíra.

    Zelenszkij megjegyezte, hogy a 2023. június 30-ig tartó svéd elnökség alatt várhatóan megkezdik a tárgyalásokat Ukrajna uniós csatlakozási kérelméről.

    „Hálás vagyok a humanitárius segítségért, és meghívom Ulf Kristerssont, hogy egy személyes találkozó során Kijevben folytassuk a párbeszédet” – tette hozzá az ukrán államfő.

  • Kisida Fumio japán miniszterelnök telefonon közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy „különböző körülményektől” függően az ukrán fővárosba látogathat, de még nem született döntés.

    Kisida egyúttal megerősítette, hogy Tokió teljes mértékben támogatja Ukrajnát. „Határozottan elítéltem Oroszország folyamatos agresszióját, és kijelentettem, hogy Japán mindent megtesz, hogy segítséget nyújtson többek között a tél átvészeléséhez, az ukrán nép életének védelme érdekében” – mondta a politikus újságíróknak.

  • Az Ukrán Fegyveres Erők megmutatta, hogyan lövik le az ukrán katonák az orosz kamikazedrónokat Kijev felett.

    A videót az ukrán védelmi minisztérium hivatalos Telegram-csatornáján tették közzé. Mint írták, a pilóta nélküli harci repülőgépek a főváros kritikus infrastruktúráját támadták december 30-án és január 2-án éjjel.

  • Az orosz légierő lelőtte az ukrán légierő Szu–25-ös csatarepülőgépét az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság (DPR) területén, közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője pénteken – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Az orosz légierő Novaja Marjevka község közelében szedte le az égről a repülőgépet – tette hozzá a tárcavezető.

  • Az ukrán katonák számára különleges istentisztelet tartottak egy kijevi templomban az ortodox karácsonyi ünnepségek részeként – írja a Sky News.

    Ma és holnap – papíron legalábbis – ideiglenes tűzszünet van érvényben, amíg az oroszok és néhány ukrán ünnepel.

  • A német hatóságok jelentése szerint az ukrajnai harcok kezdete óta ugrásszerűen megemelkedett a német hadseregből lelkiismereti okok miatt kilépők száma. Sokan azzal indokolták leszerelési kérelmüket, hogy nem számítottak háborúra.

    Míg 2021-ben a Bundeswehr 201 katonája kérelmezte, hogy lelkiismereti okokból mentesítsék a szolgálat alól, tavaly ez a szám 951-re emelkedett – közölte pénteken a Redaktionsnetzwerk Deutschland (RDN) médiacsoporttal a német szövetségi családügyi hivatal.

    Megjegyezték: Németország 2011-ben eltörölte a kötelező katonai szolgálatot, a számadatok így a már hivatásos állományra épülő Bundeswehr katonáira vonatkoznak. Noha NATO-tagállamként Németország nem vesz részt a fegyveres konfliktusban, fegyverekkel ellátja Ukrajnát. Legutóbb páncélozott harckocsikat szállított a kelet-európai országnak.

    Könnyű kiutat kell kínálni a hadseregből azoknak a katonáknak, akik ezekben a világkatasztrófával fenyegető időkben arra jutnak, hogy nem akarnak lőni vagy megölni és megsebesíteni másokat

    – mondta az RND-nek Michael Schulze von Glaßer, a Német Béketársaság politikai igazgatója. Hozzátette: a Bundeswehr jelenlegi tagjai közül sokakat olyan ígéretekkel csábítottak a hadseregbe, amelyeknek semmi közük a valósághoz.

  • Ukrán tisztviselők beszámolója szerint csütörtökön összesen kilenc civil vesztette életét az orosz támadásokban. 

    Volt köztük egy egész család is, amely a herszoni Beriszlav városában élt. A támadásban meghalt a férj, a feleség és a 12 éves fiuk is. 

    Ukrajna regionális katonai igazgatása szerint összesen hat ember halt meg az orosz támadásban Herszonban, egy Donyeckben és kettő Zaporizzsjában – írja a Sky News.

  • Továbbra is letartóztatásban marad Konsztantin Zsevago, Ukrajna egyik leggazdagabb embere.

    Az oligarchát múlt december fogták el Franciaországban, és az ukrán hatóságok kérésére tartóztatták le. Az Ukrajinszka Pravda szerint továbbra is letartóztatásban marad, és sikkasztással, pénzmosással vádolják. Első bírósági meghallgatása várhatóan január 19-én lesz, az egymillió eurós óvadék befizetése esetén azonban szabadlábon védekezhet majd. 

    Korábban írtunk arról is, hogy Konsztantin Zsevago egyike Ukrajna tíz leggazdagabb emberének. 

  • Nehéztüzérségi támadást mértek az oroszok a Nikopol környékén lévő Marhanecka és Cservonorihorivka településre – közölte Valentin Reznicsenko, a Dnyipropetrovszki terület kormányzója délelőtt.

    Közleménye szerint a támadás több lakóházat ért, valamint egy gázvezeték és egy távvezeték is megsérült, egy mezőgazdasági épület pedig teljesen megsemmisült.

    Az ukránok kezén lévő Nikopol a tíz kilométer széles Dnyeper folyó túloldalán fekszik, nem messze a március 4-e óta az oroszok által megszállt Enerhodar városától, amely Európa legnagyobb atomerőműve köré épült.

  • Úgy értesültek, hogy az oroszok terrortámadások végrehajtására készülhetnek Ukrajna ideiglenesen megszállt területein – közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.

    „Arra kérem az embereket, hogy legyenek óvatosak, és ha lehetséges, tartózkodjanak a nagy tömegeket vonzó helyszínek látogatásától.”

    Vigyázzanak magukra és szeretteikre, és várják ki, hogy az ukrán hadsereg megérkezzen

    – írta Telegramon. 

  • Meglátogatta az orosz–belorusz közös harccsoport katonáit Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök – számolt be az állami hírügynökség.

    Közlésük szerint az orosz hadsereg egyik parancsnoka hivatalos jelentést tett az államfőnek arról, hogy milyen gyakorlatokat tartottak az utóbbi időben, és azt mondta, hogy készek végrehajtani a feladataikat. 

    A két állam nemrég állított fel egy közös harccsoportot, amelyet – állításuk szerint – a nyugati „fenyegetések” ellen akarnak bevetni. 

  • Néhány órával azután, hogy életbe lépett az Oroszország által meghirdetett egyoldalú tűzszünet, egész Ukrajnában megszólaltak a légvédelmi szirénák.

    Euan MacDonald, az angol nyelvű New Voice of Ukraine főszerkesztője szerint a riasztást egy MiG–31K harci repülőgép Belaruszból történő váratlan indítása váltotta ki – írja a Sky News.

  • Az ortodox karácsony alkalmából egy lebombázott templomban énekeltek karácsonyi dalt a Harkivban állomásozó ukrán katonák.

Rovatok