Matti Maasikas uniós észt diplomata szerint a nyolc új tag közül az utolsót is kinevezték az ukrán Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsba, és a lépést nagyszerű hírnek nevezte.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsba való kinevezéseket kulcsfontosságúnak tekintik Kijev igazságszolgáltatási reformtörekvései szempontjából.
Ukrajna fokozta erőfeszítéseit az Európai Bizottság által meghatározott hét reform végrehajtására annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat.
A Legfelsőbb Bíróságon és a bírák minősítő bizottságán belüli igazságügyi reformot Ukrajna egyik legfontosabb prioritásaként határozták meg, amikor az ország júniusban hivatalosan is megkapta az EU-tagjelölti státuszt.
Az ukrán parlament már elfogadta az összes olyan jogszabályt, amelyet az EU a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt kért – közölte a múlt hónapban a parlament elnöke. A törvények végrehajtása és a tagság elérése azonban várhatóan hosszú út lesz a nagyhatalmi érdekek hatására.
Az ukrán hadsereg azt állítja, hogy erői több mint 100 orosz katonát öltek meg egyetlen csapás alatt Szoledarban.
Az ukrán erők rakétát lőttek ki az orosz csapatokra – közölte az ukrán különleges műveleti erők parancsnoksága ma kora reggel egy frissítésben.
Az ukrajnai, úgynevezett különleges hadműveletben a fronton lévő orosz katonák egy androidos rendszerre fejlesztett applikáció segítségével, a lövések hangja alapján tudják nyomon követni az ukrán tüzérség elhelyezkedését – értesült a TASZSZ.
Ezt a nem éppen hétköznapi megoldást az orosz csapatok különböző hangmérő rendszerekkel együtt használják.
Amint azt részletezik, az időszinkronizálás a műholdas navigációs rendszer adatai alapján történik, és ha van kapcsolat az okostelefonok között, akkor belső szinkronizálás történik. A kapott értékeket egy központi táblagépre továbbítják, amelyen a SoundCentre szoftver van telepítve. Ez kiszámítja a mérési célpont koordinátáit, és figyelembe veszi a meteorológiai adatokat a talajrétegben.
Egy volt orosz védelmiminiszter-helyettes azt javasolta, hogy az ország 27-ről 30 évre emelje a sorkötelezettségi korhatárt az idei tavaszi sorozás idején – írja a The Guardian.
Andrej Kartapolov, az Állami Duma védelmi bizottságának vezetője azt javasolta, hogy a változtatásra a sorkötelezettség alsó, 18 éves korhatárának megváltoztatása nélkül kerülhetne sor.
Tavaly Szergej Sojgu védelmi miniszter javasolta a sorozási korhatárok megváltoztatását, a felső határt 30 évre emelve, azonban ő az alsó korhatárt is emelte volna 21 évre.
Kartapolov a jelek szerint egy átmeneti lehetőségről beszél, amelyben egyelőre nem emelik az alsó határt.
Volodimir Zelenszkij az orosz útlevéllel rendelkező ukránok állampolgárságának megvonását kérte – számolt be az orosz RIA Novosztyi hírportál.
Meg kell fosztani állampolgárságuktól az orosz útlevéllel rendelkező ukránokat
– mondta Volodimir Zelenszkij azon a lvivi tájékoztatón, amelynek videóját az elnöki hivatal a Telegram-csatornán tette közzé.
„Herszon felszabadítása után közel százezer menekült tért vissza Mikolajiv megyébe, közülük 50–70 ezren a megyeszékhelyre” – tájékoztatott Vitalij Kim, a megyei katonai közigazgatás elnöke. Hozzátette: „Az üzleti aktivitás a régióban továbbra is igen gyenge.”
Kim szerint a nagy- és a közepes vállalatok nem sietnek a visszatéréssel, számukra az újrakezdéshez idő és biztonság kell. A kisvállalkozók, elsősorban a szolgáltatószférában tevékenykedők, fokozatosan kezdik meg a munkát – számolt be a Kárpáti Igaz Szó.
A Maxar Technologies által készített műholdfelvételek a kelet-ukrajnai Szoledar városában okozott pusztítást mutatják. A fönti kép 2022. augusztus 1-jén, az alsó pedig 2023. január 10-én készült ugyanott, a város déli részén – írja a The Guardian.
Hanna Maljar, Ukrajna védelmiminiszter-helyettese nemrég azt mondta, hogy Szoledarban még mindig heves harcok dúlnak, és „az orosz erők sikertelenül próbálják áttörni a védelmi vonalakat”. Ennek némileg ellentmond, hogy korábban a Wagner-zsoldoscsoport bejelentette a város elfoglalását.
Alekszandar Olenik, az Együtt Vajdaságért – Vajdaságiak elnevezésű koalíció szerb parlamenti képviselője szerint Szerbia orosz háborús propagandát terjeszt, és Twitter-bejegyzésében még arról is írt, hogy a délkelet-európai állam a zsoldosok toborzásában is elkezdett aktívan részt venni.
Olenik szerint Szerbia mindezt azáltal teszi, hogy engedélyezte a Russia Today működését, amely a Wagner-csoport reklámjait is közzéteszi. Az egyik ilyen felhívás pedig önkénteseket toboroz – írja a Szabad Magyar Szó.
Ez minden eddiginél nagyobb szégyen… Így majd ismét a háborús bűnökben való közreműködésért, vagy azok megakadályozásának elmulasztásáért ítélnek el bennünket
– írta Olenik.
Az RT-portálon olvasható hirdetés szerint 22 és 50 év közötti, egészséges önkéntesek jelentkezését várják, akik nem lehetnek Ukrajna, az EU, vagy valamely NATO-tagállam állampolgárai. A zsoldosoknak havi 240 ezer rubel (mintegy 3200 euró) zsoldot ígérnek, míg a „kiemelkedő szolgálatot végző” személyek külön pénzjutalomra is számíthatnak, ami akár az egymillió rubelt (több mint 13 ezer euró) is elérheti.
Amennyiben az illető meghal, családja 5 millió rubelt (mintegy 66 ezer eurót) kap, emellett az elhunyt hazaszállításának és temetkezésének költségeit is a vállalat állja, az áldozat gyermekeinek pedig segít az egyetemekre vagy más oktatási intézményekbe történő beiratkozásnál – olvasható a hirdetésben.
Az orosz hadsereg újra megtámadta Zaporizzsját, melynek következtében több létesítmény is megrongálódott. A zaporizzsjai városi tanács titkára, Anatolij Kurtev Telegram-csatornáján megerősítette a történteket, és hozzátette, hogy a támadássorozat helyi idő szerint csütörtök hajnalban történt, valamint megjegyezte azt is, hogy 3 óra és háromnegyed 4 között légiriadó szólalt meg a városban – közölte az Unian hírügynökség.
„A megszállók újabb károkat okoztak az infrastruktúránkban. Az érintett területeken tűz ütött ki. Az előzetes információk szerint emberek nem sérültek meg. Az illetékes szolgálatok már a helyszínen vannak, és mentik, ami még menthető” – tájékoztatott Kurtev.
A zaporizzsjai területi katonai közigazgatás vezetője, Olekszandr Sztaruk megjegyezte, hogy az éjszakai orosz rakétatámadás következtében Zaporizzsja egyik kerületében lakóházak is megsérültek. Az okozott kár mértékét és körülményeit még vizsgálják, az összes mentőszolgálat a helyszínen van, ahol mint kiderült, rakéták maradványaira is bukkantak.
Oroszország védelmi ipari bázisa nem tudja leküzdeni a lőszerhiányt, amely komoly gondokat okozhat számukra a kelet-ukrajnai háborúban – írja az Institute for the Study of War (ISW).
Az elemzők úgy látják, hogy ukrán és amerikai tisztviselők nyilatkozatai szerint a megszállók komolyan visszavették a lőszerek felhasználásának mennyiségét, ugyanis 75 százalékkal kevesebbet használnak. Ez a legalacsonyabb érték 2022. február 24. óta.
Szakértők szerint az orosz csapatok valószínűleg az utánpótlás csökkenése miatt csökkentették az ágyúzást, vagy felülvizsgálják taktikájukat. Az ISW szerint az oroszok 2022 nyarán kimerítették a 122 milliméteres és 152 milliméteres kaliberű és egyéb készleteiket. Úgy vélték, hogy a túlzott tüzérségi támadások gyorsabb eredményre vezetnek.
Oroszországnak most további lövedékeket kell mozgatnia a hátországból, és további lőszert kell vásárolnia külföldről, hogy ellensúlyozza ezt a hiányt, ami a tüzelés lassabb üteméhez vezet majd. Oroszország egyre inkább felismeri, hogy az olyan alapvető problémák, mint a lőszerhiány és a csapatok ellátásának képtelensége, komolyan hátráltatják a támadó műveleteket
– magyarázzák az elemzők.
Az amerikai hadsereg járművei, köztük harckocsik, partra szálltak Hollandiában, amelyek aztán Litvánia és Lengyelország felé vették az irányt. Washington ezzel a lépéssel igyekszik megerősíteni a NATO keleti szárnyát, írja a CNBC.
Mint azt korábban megírtuk, Varsó Leopard harckocsikat küldene Ukrajnának egy nemzetközi koalíciós megállapodás részeként – ezt Andrzej Duda lengyel elnök jelentette be szerdán, miután Lvivben tárgyalt Volodimir Zelenszkij elnökkel és Gitanas Nauseda litván elnökkel.
Duda egy zászlóaljnyi Leopard harckocsit említett. A lengyel hadsereg esetében egy harckocsizászlóalj 14 darab harci járművel van felszerelve, írja az MTI.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség úgy tudja, hogy Lengyelországban 126 Leopard 2A4 harckocsi és 105 Leopard 2A5 harckocsi áll szolgálatban a fegyveres erőknél.
Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 5811 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5971 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 295 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője is reagált azokra a hírekre, miszerint Lengyelország Leopard harckocsikat ad át Ukrajnának.
Közleményében Medvegyev a nyugati harckocsikat, köztük a brit Challenger 2-t és a német Leopardot vasnak nevezte, amely hamarosan „úgyis rozsdás fémhulladékként végzi”. Míg Ukrajna, Litvánia és Lengyelország vezetőit „nyomorultaknak, birodalmi ambícióktól és fantomfájdalmaktól szenvedőknek” nevezte.
És Lviv – amely ismét a Lemberg nevet fogja viselni –, találkoznak majd, hogy a nyugat-ukrajnai területeket megfelelően ki lehessen osztani az új (volt) uraknak
– fogalmazott a volt orosz elnök.
Csehország egy évvel, 2024 márciusáig meghosszabbította az országba érkezett ukrán menekülteknek nyújtott védelmet. Az úgynevezett lex Ukrajna hatályának módosítását a képviselőház után szerdán a szenátus is jóváhagyta.
A rendelkezés életbelépéséhez a jogszabályt most már csak az államfőnek kell aláírnia. Milos Zeman közölte, hogy támogatja a kormány lépését.
A lex Ukrajna alapján, amely március végén járt volna le, az ukrajnai menekültek további egy évre szóló speciális tartózkodási vízumot kaphatnak Csehországban. Ez lehetővé teszi számukra az egészségügyi, a szociális és az oktatási rendszer igénybevételét, valamint a szabad munkavállalást. A tartózkodási engedély meghosszabbítását elektronikus úton is el lehet intézni.
A jogszabály meghosszabbítását gyorsított eljárásban fogadta el a képviselőház. A parlamenti vitában elhangzott, hogy eddig mintegy félmillió ukrajnai menekült kapott ideiglenes tartózkodási engedélyt, illetve védelmet, és közülük mintegy 300 ezren tartózkodnak jelenleg is Csehországban. Marian Jurecka kormányfőhelyettes szerint több mint 125 ezer ukrajnai menekült már munkahelyet is talált magának, míg a cseh iskolákban mintegy 80 ezer ukrajnai gyermek tanul. A helyzet javulását mutatja – fejtette ki a miniszter –, hogy míg tavaly májusban 238 ezer menekült igényelt humanitárius segélyt, addig december elején már csak 82 ezren.
Egy orosz rakéta megrongált egy herszoni szülészeti klinikát, betörve a gyermekosztály ablakait − írta meg a Sky News.
Emine Dzsaparova ukrán tisztviselő szerint egy nő megsérült a robbanásban.
Herszon városa novemberben szabadult fel az orosz ellenőrzés alól, de Moszkva csapatai továbbra is rakétákkal lövik a közeli folyó túloldaláról.
Az ukrajnai orosz invázió 2023-ban félelmetes véget érhet, Vlagyimir Putyin orosz elnök atomfegyvereket vethet be, ha úgy gondolja, hogy Ukrajna győzni fog – jelentette ki Kevin Ryan, az amerikai hadsereg nyugalmazott dandártábornoka az Insidernek adott interjújában, írja a Jerusalem Post.
Oroszország többször is fenyegetőzött a nukleáris fegyverek esetleges bevetésével a háború során, például akkor, amikor Vlagyimir Putyin tavaly szeptemberben részleges katonai mozgósítást rendelt el.
A népünket mindenáron megvédjük. Minden csapásra válaszolni fogunk, erre azoknak is felhívom a figyelmét, akik atomcsapással fenyegetőznek. Nem blöffölök, amikor azt mondom, hogy nukleáris fegyvereket is bevethetek
– fogalmazott az orosz elnök.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szerdai percről percre cikkünk érhető el.
Tartsanak velünk ma is!