Törökország igyekszik megnyugtatni szövetségeseit a NATO bővítésével kapcsolatban. Hulusi Akar védelmi miniszter támogatja a bővítést, és védekezik az országa szövetségben betöltött szerepéről szóló kritikák ellen.
Törökország felszólította Svédországot és Finnországot, hogy tegyenek többet a NATO-csatlakozási pályázatuk körüli vita rendezése érdekében, és kijelentette, hogy a katonai szövetség bővítése létfontosságú a saját szomszédságának stabilitása szempontjából.
Hulusi Akar, egykori négycsillagos tábornok, aki egykor a török fegyveres erőket vezette, jelenleg pedig az ország védelmi minisztere, megvédte Törökország szerepét a NATO-ban azzal a kritikával szemben, hogy az északi országok közös kérelmével szembeni ellenvetései és az Oroszországhoz fűződő baráti kapcsolatai ártanak a szövetségnek.
A NATO Törökország nélkül elképzelhetetlen. Mi egy kipróbált nemzet vagyunk, egy kipróbált hadsereg, amely soha nem cselekedne a szövetségeseinkkel ellentétesen. Nincs ok aggodalomra
− mondta a Financial Timesnak adott interjújában Akar, aki hétfőn az Egyesült Királyságban találkozik Ben Wallace brit védelmi miniszterrel.
Törökország stratégiai pozíciót foglal el a NATO déli szárnyán, és Szíriával, Iránnal és Irakkal szemben egy légibázison amerikai atomfegyvereknek ad otthont. Török vadászgépek járőröznek a Fekete-tenger feletti égbolton a NATO kötelékében, és a kormány megakadályozta, hogy orosz hadihajók használják a szorosokat az ukrajnai háború idején.
Törökország azonban elutasította Svédország és Finnország NATO-tagságának jóváhagyását. Fő kívánságuk az, hogy Svédország lépjen fel a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK), a török állam ellen évtizedek óta harcoló fegyveres milícia tevékenysége ellen. Emellett azon menedékkérők kiadatását is követeli, akik szerinte egy olyan iszlám hálózathoz tartoznak, amelyet a 2016-os erőszakos puccskísérletért okol.
Teljes mértékben támogatjuk a NATO nyitott ajtó politikáját. Ahogyan tiszteletben tartjuk a tagjelöltek tagságra irányuló vágyát, úgy kell nekik is tiszteletben tartaniuk a mi biztonsági aggályainkat. Szeretnénk, ha ez a probléma megoldódna, de nem tehetünk semmit. Arra várunk, hogy Svédország és Finnország befejezze a munkát és megoldja ezt
− mondta Akar.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a múlt héten azt mondta, hogy a Törökországgal folytatott tárgyalások „nagyon jól haladnak”. Korábban csalódottságának adott hangot Ankara követelései miatt, beleértve a kiadatási kérelmeket, amelyeket a svéd bíróságok emberi jogi okokra hivatkozva elutasítottak, mondván, Törökország olyan dolgokat akar, amelyeket a kormánya nem tud megadni.
A két skandináv állam évtizedekig tartó semlegességének vetett véget, miután Oroszország tavaly megszállta Ukrajnát. Török és svéd tisztviselők azt mondták, hogy a jóváhagyás csak a júniusban esedékes törökországi választások után történhet meg.
Recep Tayyip Erdogan török elnök összetett partnerséget alakított ki Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, annak ellenére, hogy a szíriai és líbiai konfliktusokban ellentétes oldalon állnak. A kapcsolat miatt Törökország időnként nem tudott lépést tartani a NATO 29 másik tagjával, többek között 2019-ben, amikor orosz légvédelmi rendszert vásárolt.
Ez a vásárlás elmérgesítette az amerikai–török kapcsolatokat, és akadályozta Ankara erőfeszítéseit, hogy új generációs vadászrepülőgépeket és modernizációs készleteket szerezzen be elöregedő flottájához. Joe Biden amerikai elnök kormánya jelezte, hogy támogatja Ankara több milliárd dollár értékű, F–16-os repülőgépek vásárlását, tudatában annak, hogy Törökország nem NATO-országoktól is igyekezhet gépeket vásárolni.
Akar kijelentette, hogy „optimista” abban, hogy az amerikai kongresszus engedélyezni fogja az eladást, annak ellenére, hogy kulcsfontosságú törvényhozók továbbra is ellenzik Törökország jogállami deficitjét és az amerikai szövetségeseket fenyegető fenyegetéseket.
Mi meg akarjuk erősíteni a hadseregünket, az USA pedig azt akarja, hogy a NATO-országok többet költsenek a védelemre, de aztán korlátozásokat vezet be a mi katonai vásárlásainkkal szemben
− mondta a védelmi miniszter a lapnak.
Erdogan elítélte az ukrajnai inváziót, és török védelmi vállalatok harci drónokat szállítottak Kijevnek. Törökország azonban nem volt hajlandó csatlakozni a Moszkva elleni nyugati szankciókhoz, ehelyett a háború kezdete óta elmélyítette a kereskedelmi kapcsolatokat Oroszországgal.
Valakinek beszélnie kell Oroszországgal. E párbeszéd nélkül holtpontra jutnánk. Elvárnánk, hogy ezt a Nyugat megköszönje az elnökünknek
− mondta Akar. Erdogan gyakran beszélt telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd egy órával később felhívta Putyint, hogy átadja üzeneteit − mondta.
Akar elmondása szerint segített közvetíteni az ukrán kikötők orosz blokádjának enyhítésében, ami lehetővé tette, hogy mintegy 17 millió tonna ukrán gabona eljusson a világpiacokra, és megelőzze a szélesebb körű élelmiszerválságot. Azt mondta, hogy ezek a tárgyalások modellként szolgálhatnak egy esetleges békemegállapodáshoz, és megismételte a konfliktus „humanitárius tűzszünetére” vonatkozó felhívását.
Törökország ellentétben áll Moszkvával és Washingtonnal is amiatt, hogy ismét azzal fenyegetőzik, hogy újabb katonai műveletet indít Északkelet-Szíriában − ahol amerikai és orosz erők is tevékenykednek − a Népvédelmi Egységek (YPG) ellen, amely a PKK-val szoros kapcsolatban álló, de az ISIS elleni harcban az Egyesült Államok által felfegyverzett és kiképzett kurd milícia.
A miniszter nem kívánt nyilatkozni arról, hogy küszöbön áll-e egy újabb offenzíva az YPG ellen.
Ha eljön az idő és az alkalom, akkor szükség szerint lépni fogunk, ahogyan a múltban is tettük
− mondta.
Törökország korábban már végzett katonai behatolásokat az országba a csoport ellen, és Akar szerint egy újabb támadás megvédi Törökország határait, és megakadályozna „egy olyan terrorista folyosót, amely politikai formációvá alakulhat, amely megosztja Szíriát, és instabilitást okozhat, nem csak Törökországban, hanem az egész Közel-Keleten”.
A politikus attól tart, hogy a határon túli kurd autonómia szeparatizmust szíthat saját, jóval nagyobb kurd kisebbségében. Akar sürgette az Egyesült Államokat, hogy „lépjen ki az ördögi körből”, és fejezze be az együttműködést az YPG-vel, amely több tízezer harcost vesztett el, amikor területeket foglalt vissza az ISIS-től, és börtönöket üzemeltet, ahol a dzsihadistákat tartják fogva.
Akar szerint Törökország most „újrarendeződésre” törekszik Washingtonnal.
Az Egyesült Államok a stratégiai szövetségesünk. Történelmünk, kultúránk, céljaink és értékeink közösek. Ha mi erősek vagyunk, a NATO is erős
− fogalmazott.
(Borítókép: Hulusi Akar 2022. december 29-én. Fotó: Arif Akdogan / Anadolu Agency via Getty Images)