Szinte minden akadály elhárult az előrehozott parlamenti választások elől Szlovákiában. Robert Fico visszatérhet a kormányzásba. Ugyanakkor elképzelhető, hogy a magyar kisebbség pártja, a Szövetség lesz a mérleg nyelve, amennyiben megugorja az ötszázalékos küszöböt, azonban könnyen két tűz között is találhatják magukat. Szlovákiai magyar politikusokat és elemzőket kérdeztünk.
2022. december 15-én a szlovák parlament megvonta a bizalmat a Heger-kormánytól. A kormány bukása mellett 78 képviselő szavazott, 20-an pedig tartózkodtak. A kabinet megmentése érdekében Igor Matovic, a kormánypárt vezetője felajánlotta, hogy lemond a pénzügyminiszteri tisztségről, amennyiben a Szabadság és Szolidaritás (SaS) visszavonja a kormánnyal szemben beadott indítványát, és az állami költségvetést is megszavazza.
A SaS azonban elutasította Matovic ajánlatát, szerintük ugyanis a kormány bukása elkerülhetetlen. A kabinet számára sorsdöntő szavazás előtt több független képviselő is úgy nyilatkozott, ha a kormány és az ellenzék nem állapodik meg az előrehozott parlamenti választás időpontjában, akkor a kabinet megbuktatására voksolnak.
A kormánykoalíció 2020-ban vette át a hatalmat, de szeptemberben elvesztette többségét, amikor az SaS a Matoviccsal való vitája miatt kilépett a kormányból. Az ellenzéki pártok, köztük a liberális SaS is bírálták a kormányt, amiért túl keveset tesz azért, hogy segítsen az embereknek megbirkózni az energiaköltségek és az árak emelkedésével.
Kolek Zsolt , a Ma7 vezető szerkesztője elmondta:
a kormányválság az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) nevű párt egykori miniszterelnöke, Igor Matovic és az SaS korábbi pénzügyminisztere, Ríchard Sulík közötti feszültségből fakad.
Azzal, hogy Boris Kollár, a Család Vagyunk (Sme Rodína) elnöke jelezte, hajlandó az alkotmánymódosítást megszavazni, gyakorlatilag az is eldőlt, hogy lesznek előrehozott választások. Kolek Zsolt elmondta, erre legkorábban júniusban kerülhet sor, azonban a legvalószínűbb időpont a szeptember.
Nagy József, a Szövetség politikusa az Index megkeresésére elmondta, a bonyodalmak oka az, hogy a szlovák alkotmány szerint a parlament nem oszlathatja föl önmagát. Az alkotmánymódosítás elfogadásához – amelyet Zuzana Caputová elnök asszony már beterjesztett az alkotmánybírósághoz – a képviselők háromötödének szavazatára van szükség, azaz szám szerint 90-re a 150 fős pozsonyi parlamentben. Ehhez kellett Boris Kollár és a Sme Rodína hozzájárulása.
A szlovákiai magyar párt politikusa hozzátette:
az előrehozott választás a magyar nemzeti kisebbségnek is jókor jönne.
Kolek Zsolt azonban hozzátette, hogy január 21-én, szombaton Robert Fico pártja, az Irány – Szociáldemokrácia (Smer–SD) kezdeményezésére népszavazást tartanak Szlovákiában, ami a választási ciklusok lerövidítéséről szólna.
Az elemző elmondta, ha sikeres lenne a népszavazás, az azt jelentené, hogy egyszerű többséggel föloszlathatná magát a parlament, ami viszont csökkentené a stabilitást. Kolek Zsolt azonban hozzátette, Szlovákiában rendkívül szigorú szabályozások vonatkoznak a népszavazások érvényességére vonatkozóan.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szavazókorú népesség abszolút többségének kellene részt vennie a népszavazáson, és egyhangúlag kellene véleményt nyilvánítania ahhoz, hogy a procedúra érvényes legyen. Erre azonban nagyon kis esély mutatkozik, eddig pedig mindössze egyszer volt alkalom érvényes népszavazásra, amely 2003-ban az Európai Unióhoz való csatlakozásról szólt.
Kolek Zsolt kifejtette: nagy valószínűség szerint tehát, amennyiben sikertelen lesz a népszavazás, abban az esetben alkotmányozó – Szlovákiában háromötödös – többség lesz szükséges az alkotmánymódosításhoz, amely következtében a parlament föloszlathatná magát.
Fontos azonban megjegyezni, hogy
az előrehozott választásokig hivatalban lévő ügyvivő kormányt csak akkor fogja támogatni Boris Kollár, amennyiben a voksolás időpontjáról megegyezés születik.
Erre utalt Gyimesi György, az OĽaNO magyar nemzetiségű parlamenti képviselője is, aki szerint szintén elkerülhetetlenek az előrehozott választások.
Gyimesi György a legnagyobb kormánypárt három magyar ajkú képviselőjének egyike, azonban elmondta, egyik társa egyáltalán nem végez aktív tevékenységet, másikuk pedig egyenesen kijelentette, hogy nem kíván fölszólalni a magyar közösség ügyeinek érdekében. Fölmerül tehát a kérdés, hogy a nemzetiségi kérdésekben is aktív Gyimesinek miért jobb az OĽaNO-ban politizálni, mint a Szövetségben, főleg úgy, hogy ő maga sem látja jövőjét a szlovák pártok magyar platformjainak.
A politikus leszögezte, őt személy szerint sosem szólította meg a Szövetség egyik elődjének, a Most-Híd etnikailag vegyespártnak a politikája, míg a Magyar Közösség Pártjától sosem keresték.
Eddig a Szövetségtől sem kaptam semmilyen ajánlatot
– jelentette ki Gyimesi.
Nagy Józseftől azt kérdeztük, hogy mi az oka a szlovákiai magyar politika elmúlt időszakban elszenvedett kudarcainak, és hogy miért van az, hogy a Szövetség a parlamenti küszöb körül billeg a közvélemény-kutatások alapján, miközben a magyar lakosság – beleszámítva azokat is, akik második nemzetiségként adták meg a magyart – számaránya Szlovákiában jelenleg 8,4 százalék.
Összehasonlításképp: Romániában a magyarság a legutóbbi népszámlálási adatok alapján 6 százalékát teszi ki a teljes lakosságnak, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség csupán pár tized százalékponttal produkál ennél gyengébb eredményt, amivel már a mérleg nyelve tud lenni kormányalakításkor, és jellemzően megkap 2-3 minisztériumot, valamint egy miniszterelnök-helyettesi pozíciót.
A politikus ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy sok felvidéki magyar dolgozik külföldön, akiknek nehéz leadni a szavazatukat, hiszen Szlovákiában nem engedélyezett például a levélszavazás. Kolek Zsolt a kérdéskörhöz hozzátette:
a szlovákiai közvélemény-kutatások jellemzően olyan mintákkal dolgoznak, amelyekben kevésbé reprezentált a magyar közösség.
A megyei és önkormányzati választásokon nemrég a Szövetség az egykori egységes, Magyar Koalíció Pártjához hasonló eredményeket produkált, és az egyik legnagyobb nyertese volt a voksolásnak Szlovákiában annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások mérsékelt eredményt vártak a magyar párttól.
Erre emlékeztetett Nagy József is, aki elmondta:
a megosztottság a legnagyobb problémája a szlovákiai magyar politikának,
ugyanakkor a legutóbbi választási sikerek jelentőségét azért is hangsúlyozta, mivel a megyei önkormányzatoknak véleménye szerint nagyobb jelentőségük van Szlovákiában, mint például Magyarországon.
Ennek némileg ellentmond az, hogy mind az uniós források, mind a kormányzati beruházások rendkívül egyenlőtlenül vannak elosztva az országban, és a déli, valamint a keleti szlovák területek kifejezetten alulfinanszírozottak.
A mindenkori szlovák kormányzat mostohagyermekként tekint a magyarlakta régiókra
– jelentette ki Kolek Zsolt, aki szerint az ott élők emiatt nagyban rá vannak szorulva a magyar beruházásokra.
Gyimesi György szintén elismerte, hogy alulfinanszírozottak az említett régiók, ugyanakkor ezt inkább annak tudta be, hogy ezek a területek távol fekszenek a fővárostól, és így kevesebb figyelem esik rájuk Pozsonyból. Az OĽaNO politikusa azonban emlékeztetett, hogy
a kassai Volvo-gyár például 10 ezer új munkahelyet teremt majd Kelet-Szlovákiában.
Gyimesi ugyanakkor azt is megemlítette, hogy az ország két részének gyorsforgalmi összeköttetését végső soron Budapest oldotta meg azzal, hogy Magyarországon keresztül immár van autópályás összeköttetés Pozsony és Kassa között, míg Szlovákiában nincs.
Bár a politikában kilenc hónap, de még fél év is rendkívül sok idő, Kolek Zsoltot arról is kérdeztük, hogy jelen állás szerint mi lehetne a végkimenetele egy előrehozott választásnak. Az elemző először megjegyezte, hogy az egykori Fico-féle Smer–SD szociáldemokrata pártból Peter Pellegrini vezetésével jelentős számú képviselő távozott, és létrehozták a Hang – Szociáldemokrácia (Hlas–SD) nevű formációt.
Jelenleg ez a két baloldali párt vezeti a közvélemény-kutatásokat, és utánuk következik a parlamenten kívüli, liberális Progresszív Szlovákia (PS). Az ő parlamenten kívül maradásuk óriási szenzációnak számított 2020-ban, főleg úgy, hogy Zuzana Caputová személyében ők adták az ország elnökét, nem sokkal ezután pedig megnyerték az európai parlamenti választásokat. Kolek Zsolt szerint a PS elsősorban a SaS felől tudott elszívni szavazókat.
Az elemző kifejtette, elképzelhető, hogy a Szövetség a mérleg nyelve lehet a következő választások alkalmával, amikor kormányalakításra kerül sor,
azonban a szociáldemokrata pártok nagy előnyével – főleg amennyiben a Smer–SD megelőzné a Hlas–SD-t – könnyen két tűz közé kerülhetnek.
Ez azért is van így, mert a szlovákiai magyar párt azt kommunikálja, hogy a nemegyszer magyarellenes radikális jobboldal mellett a Fico-féle Smer–SD-vel is kizárnak mindenféle együttműködést. Ehhez képest viszont nemrég Szijjártó Péter külügyminiszteri minőségében tartott Robert Ficóval közös sajtótájékoztatót, aki jelenleg semmilyen hivatalos tisztséget nem tölt be a szlovák kormányban, sőt ellenzékben politizál.
Nem engedhetjük meg magunknak a luxust, hogy vörös vonalakat húzzunk magunk körül
– fogalmazott az Indexnek Nagy József, aki szerint társadalmi felelősség a magyar közösség felé az, hogy a Szövetség kormányon legyen. Hozzátette, megérti a magyar kormányzat Ficóhoz való hozzáállását, azonban nekik Szlovákiában kell élniük, és éppen emiatt sokkal komolyabb fönntartásokkal kezelik az egykori szociáldemokrata miniszterelnököt.
Ennek ellenére a politikus Fico felé csak szaggatott vonalat húz a Szövetség részéről, viszont egy olyan megoldást találna üdvösnek, ahol a Hlas–SD-vel megegyezve a jobboldali kormányok és a Szövetség nagykoalíciós kormányt tudna alakítani a Smer–SD nélkül, Peter Pellegrini pártját pedig meglátása szerint a konzervatív-liberális oldal is elfogadhatónak tartja.
Kolek Zsolt fölhívta a figyelmet arra, hogy a szlovákiai magyar politikának jellemzően a jobboldal volt mindig is a tradicionális szövetségese, amit 2016-ban a Most-Híd szerepvállalása tört meg a Smer–SD által vezetett hárompárti kormányban. Az elemző szerint
bár a kollektív kisebbségi jogok tekintetében nincs nagy különbség a két oldal között, az egyéni szabadságjogok felől megközelítve a jobboldali-centrista pártok mindig partnerei tudtak lenni a szlovákiai magyar pártoknak.
Ami azonban továbbra is nagy problémát jelent a kollektív és egyéni szabadságjogok terén is, az a Beneš-dekrétumok ügye, ami Gyimesi György szerint még mindig vörös vonal a szlovák pártok számára, és nincs rá politikai akarat, hogy az ebből fakadó sérelmeket orvosolják. A képviselő többször is fölszólalt a témában mind a parlamentben, mind a közösségi felületein.
Gyimesi összesen hét olyan ügyről tud, amikor a szlovák állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva akarta magyar személyek ingatlanvagyonát kisajátítani, ezekből pedig négyet Pozsony el is veszített. Bár nem egy ügy jutott el egészen az Emberi Jogok Európai Bíróságára Strasbourgba, a téma még mindig tabunak számít a szlovák közéletben.
Aki erről beszél, arra rásütik, hogy a szlovák állam ellensége
– mutatott rá a magyar nemzetiségű parlamenti képviselő.
(Borítókép: A szlovák parlament épülete 2011. október 17-én. Fotó: Bartek Sadowski / Bloomberg / Getty Images)