Ez a poszt a következő Percről percre része:
Egyesül az orosz és belorusz hadsereg, a megállapodás már Putyin asztalán hever
-
A német gyártmányú Leopard 2 tankok lehetséges szállításának hírére a Kreml fenyegetőzéssel reagált. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint egyre nagyobb a NATO-n belüli feszültség – írja a Sky News.
Mindezt azzal magyarázza, hogy Európát szétszakítja a döntésképtelenség, mivel nem tudnak megegyezni azon, hogy küldjenek-e tankokat Ukrajnába, vagy sem.
De természetesen minden ország, amelyik közvetlenül vagy közvetetten részt vesz Ukrajna fegyverkezésében és technológiai színvonalának fejlesztésében, az felelős a konfliktus folytatásáért
– fogalmazott a szóvivő.
Majd hozzátette, hogy ennek az „áltámogatásnak az árát az ukrán nép fogja megfizetni”.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Az orosz külügyminisztérium hétfőn kiutasította Észtország nagykövetét, a diplomáciát ügyvivő nagykövet távollétében egy megbízott tisztviselő vezeti – számolt be róla a Sky News.
A brit hírtelevízió online kiadása azt írja, a döntés azután született, hogy az észt külügyminiszter – Lettországhoz és Litvániához hasonlóan – felszólította Németországot, hogy küldjön tankokat Ukrajnába.
-
Hétfőn Brüsszelben egyeztetnek az Európai Unió külügyminiszterei. Napirenden vannak az Ukrajnába szállítandó nehéz harckocsik is – számolt be róla az Unian.
Sajtóhírek szerint az unió 500 millió eurónyi segítséget különítene el Ukrajna számára, amit Magyarország blokkol. A másik fontos téma az Oroszország elleni tizedik szankciós csomag.
A Ramsteinben tartott találkozón Kijev szövetségesei nem tudtak megállapodni a Leopard tankok Ukrajnába szállításáról, mivel Németország ellenezte azt.
-
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint másodlagos a jelentősége annak, hogy Németország jóváhagyja a Leopard 2 harckocsik Ukrajnába küldését, mert Lengyelország a németek engedélye nélkül is elküldheti a tankokat egy koalíció részeként – írja a Sky News.
Még ha végül nem is kapjuk meg ezt az engedélyt, mi – ezen a kis koalíción belül – akkor is átadjuk a tankjainkat a többiekkel együtt Ukrajnának, ha Németország nincs benne ebben a koalícióban
– fogalmazott a lengyel kormányfő.
-
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 121 480 orosz katona esett el, az elmúlt napon 720 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
- 3150 tankot,
- 6276 páncélozott harcjárművet,
- 2146 tüzérségi rendszert,
- 447 rakétavetőt,
- 220 légvédelmi berendezést,
- 287 repülőgépet,
- 277 helikoptert és
- 4936 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.
Ezenkívül 18 orosz hajót, 1894 hadműveleti és taktikai drónt, 193 egységnyi speciális felszerelést és 749 cirkálórakétát számoltak fel.
-
Vészhelyzeti áramszünet van a nyugat-ukrajnai Lvivben, az energiahiányról Makszim Kozickij regionális kormányzó tett közzé bejegyzést a Telegramon – írta meg a The Guardian brit lap.
Kozickij szerint az áramkimaradások idejét és időtartamát nem lehet megjósolni, ugyanakkor a környékbelieket azzal nyugtatta, hogy az illetékes szakemberek mindent megtesznek a károk helyreállítása érdekében.
-
A Brit Védelmi Minisztérium jelentése szerint nem tűnik túl sikeresnek az új ukrajnai parancsnok kinevezése, hiszen Valerij Geraszimov – aki egyben a vezérkari főnök is – beiktatását követően azonnal belekezdett a fronton harcoló orosz katonák fegyelmezésébe.
A jelentésben azt írják, Geraszimov parancsba adta, hogy mellőzni kell az egyenruha nem megfelelő viselését, a civil járművek, valamint a mobiltelefonok használatát, de az előírások szerinti hajviseletet is megköveteli, a borostát pedig betiltotta.
A brit védelmi minisztérium szerint azonban hamar gúny tárgyává vált a parancsnoknak az orosz katonák borotválkozási szokásainak megváltoztatására tett kísérlete.
-
Jevgenyij Prigozsin egy interneten megjelent videóban figyelmeztette az orosz csapatokat, hogy kemény összecsapásra számíthatnak a donyecki régióban. A Wagner-csoport vezére azzal motiválta az újoncokat, hogy Sztálingráddal vont párhuzamot – vette észre a Sky News.
Prigozsin beszédében azt emelte ki, hogy „Sztálingrád ennél könnyebb volt”. A közelgő csatát ugyanolyan kulcsfontosságúnak nevezte, mint amilyen a németek visszaszorítása volt a második világháborúban.
A Reuters a Financial Times hétvégi közlésére hivatkozva úgy fogalmaz: Prigozsin szerint az ő dolga visszaterelni a megtévedt nyugatiakat a sorba.
Amikor a gyerekek rossz fát tesznek a tűzre, mindenféle váratlan trükkel igyekeznek felhívni magukra atyjuk figyelmét. Az amerikaiaknak nem kell mást tenniük, mint eljönniük apuhoz, bocsánatot kérni és minden mehet tovább a régi kerékvágásban
– mondta Prigozsin.
-
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner PMC tulajdonosa elveszítheti a tekintélyét Vlagyimir Putyin szemében – számolt be róla az Unian ukrán hírügynökség.
Az elemzők szerint erre a bahmuti kudarcok miatt kerülhet sor. Szintén bajba kerülhet Szergej Surovkin tábornok. Prigozsin hiába tárgyalna Szergej Sojgu védelmi miniszterrel, az Institue for the Study of War kevés esélyt lát erre.
Vadim Dasenko, Ukrajna belügyminisztere úgy véli, hogy Prigozsin információs háborúja miatt csökken az oroszok hadseregbe vetett bizalma. A Wagner csoport vezetője emellett konfliktusba keveredett Oroszország védelmi minisztériumával is.
-
Az orosz titkosszolgálat (SVR) szerint az ukrán erők nyugatról szállított lőfegyvereket tárolnak az atomerőművek területén – írja a Guardian.
Orosz sajtóhírek szerint az SVR nem rendelkezik erre utaló bizonyítékokkal. Oroszország nem fogja célpontként használni az atomerőműveket, mivel fennáll a nukleáris katasztrófa veszélye. A titkosszolgálat feltételezéseit egyelőre nem vizsgálták meg.
-
Ukrajna jelentős nyugati támogatás nélkül nem lett volna képes sikeres védekezésre Oroszországgal szemben – mondta Kaiser Ferenc. A biztonság- és védelempolitikai szakértő szerint a segítségnyújtás ugyanakkor a Nyugatnak is fontos volt, mivel Európa és a NATO is kényszerhelyzetbe került.
A szakértő elmondta, abból is látszik, hogy mennyire komoly a segítség, hogy a Nyugat már annyi fegyvert adott át Ukrajnának, mint amit békeidőben évekbe telt legyártani. „Főleg vállról indítható légvédelmi rakéták és irányított páncéltörő rakéták esetében volt ilyen jelentős a segítség, de akár a tüzérségi rendszereket is említhetjük, ez nagyon komoly segítség” – tette hozzá az InfoRádiónak Kaiser Ferenc.
A Leopard harckocsikról beszélve azt mondta, hogy ezek jóval nehezebbek, nagyobb méretűek, mint az orosz harckocsik, leginkább azért, mert sokkal összetettebb a páncélvédelmük. Ezek a tankok nemcsak támadásra használhatók: a mennyiség édeskevés is ehhez, viszont a páncéloselhárításban építhetnek ezekre a páncélos járművekre – mondta.
Ukrajna esetében minden nap győzelem. Oroszország ezt a háborút lényegében Ukrajna vazallusállamává tételéért indította: most már ott tartunk, hogy beérné Ukrajna területének a negyedének az elszakításával is
– vélekedett a szakértő, hozzátéve, hogy az ukránok ebben nem kívánnak partnerek lenni, és persze elhúzzák a háborút, de a B verzió az, hogy a Nyugat nem segít, Ukrajna veszít, Oroszország pedig megszállja az országot.
„Ennek következtében egy komoly gerillaháború jönne létre, amit az oroszok a tőlük megszokott brutális kegyetlenséggel vernének le. Lenne ezután egy még nagyobb migrációs hullám. Európa meg a NATO kényszerhelyzetben van, nem nagyon tehetjük meg, hogy ne támogassuk Ukrajnát. Nem szabad hagyni, hogy az oroszok a saját forgatókönyvek szerint győzzenek, ugyanis ebben az esetben evés közben jön meg az étvágy” – fogalmazott Kaiser Ferenc.
-
Hiperszonikus cirkálófegyverekkel felfegyverzett új generációs orosz hadihajó tart közös gyakorlatot Kínával, melyen a dél-afrikai haditengerészet is részt vesz – írja a Sky News.
Az ilyen típusú rakéták a hangsebesség kilencszeresével repülnek, orosz állítások szerint hatótávolságuk az 1000 kilométert is meghaladja. Mindemellett ezek képezik az ország hiperszonikus arzenáljának központi elemét, a 2019-ben szolgálatba állított Avangard siklórepülőgéppel együtt.
-
Csaknem négy hónap telt el azóta, hogy az orosz erőket kiszorították Limanból és a várostól mintegy 25 kilométerre keletre szorultak vissza. A BBC helyszíni riportja szerint Liman nagy része romokban hever, de még mindig nincsenek biztonságban az orosz rakétáktól.
Vasárnap reggel öt óra körül rakéta csapódott az egyik, város szélén álló lakóházba. Az emeletes lakóház utolsó túlélő lakója a lapnak elmondta, hogy ő a hetedik emeleten lakott, a rakéta pedig az ötödik emeletet találta el. Egy közeli pincében pedig 22-en húzták meg magukat az elmúlt kilenc hónapban. Limanban még mindig nincs víz és fűtés, miközben a nappali hőmérsékletek is fagypont körül alakulnak.
A donbászi heves harcok ellenére egyre több civil tér vissza a felszabadított ukrán városokba, noha a helyi hatóságok ezt nem javasolják. Limanban nagyjából 13 ezer ember élhet jelenleg, ahonnan tavaly nyáron 41 ezer lakos menekült el, amikor közeledtek az orosz erők. Az egyik helyi lakos elmondta, hogy az orosz megszállást követő négy hónapban csaknem 60 ember préselődött be ugyanabba a pincébe.
Időnként nagyon nehéz volt. Az emberek nagyon különbözőek, egyesek agresszívak lettek, nem voltunk hozzászokva ahhoz, hogy így éljünk. Voltak, akik Oroszországot támogatták, és azt remélték, hogy Ukrajna elveszíti a háborút
– fogalmazott az egyik helyi lakos.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Ukrajna nem tűri a korrupciót és még a héten fontos döntéseket hoznak annak felszámolására – írja a The Guardian. Az ukrán elnök elmondta, hogy a kormánya elbocsátott egy miniszterhelyettest, akit kenőpénz elfogadásával gyanúsítanak.
Zelenszkij a tisztviselőt nem nevezte meg, de a Reuters szerint Vaszil Lozinszkijt, a regionális fejlesztésiminiszter-helyettest vesztegetés elfogadásának vádjával őrizetbe vették.
Legyen ez egy figyelmeztetés mindazok számára, akiknek tettei sértik az igazságosság elvét
– fogalmazott az ukrán elnök.
A Transparency International 180 ország közül a 122. helyre sorolta Ukrajna korrupciós helyzetét. Az Európai Unió a korrupcióellenes reformokat az egyik legfontosabb követelményévé tette, miután tavaly megadta Kijevnek a tagjelölti státuszt.
-
Boris Johnson vasárnap meglepetésszerű látogatást tett Ukrajnában, annak ellenére, hogy magas rangú katonai személyiségek figyelmeztették, hogy maradjon távol, és kerülje a nyilvánosságot.
A volt brit miniszterelnök elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására negyedszer is ellátogatott az országba, és a nyugati vezetőket arra sürgette, hogy adjanak meg Ukrajnának minden eszközt, amire az országnak szüksége van.
Ennek a háborúnak csak úgy lehet véget vetni, ha Ukrajna győz, mégpedig a lehető leggyorsabban. Itt a pillanat, hogy megkétszerezzük a tempót, és minden eszközt megadjunk az ukránoknak, amire szükségük van ahhoz, hogy befejezhessék a háborút. Minél hamarabb bukik meg Putyin, annál jobb Ukrajnának és az egész világnak
– fogalmazott Boris Johnson.
-
Magyarország területére 2023. január 22-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4419 fő lépett be, a román–magyar határszakaszon belépők közül 5458 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 141 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. január 22-én 80 ember, köztük 44 gyermek érkezett Budapestre vonattal – olvasható az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közleményében; hozzáteszik, a rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.
-
Három orosz lőszerraktárt is felszámolt az elmúlt napon az ukrán hadsereg, emellett egy ellenséges drónt is kiiktatott – adta hírül az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
Az Unian ukrán hírügynökség által észrevett beszámoló szerint a légierő három orosz területre is csapást mért.
-
Egyre valószínűtlenebbnek tűnik, hogy egy jelentős orosz offenzíva indulhatna Belaruszból Ukrajna északi része felé – állítja elemzésében az amerikai Institute for the Study of War (ISW).
Az intézet kiemeli, hogy nagyon alacsonynak értékeli egy Belarusz felől érkező orosz invázió kockázatát. Hozzáteszik, hogy az országban végzett megfigyelések alapján nem látszik jele komolyabb katonai mozgásnak.
Az ISW szerint Ukrajna számára így valószínűtlennek tűnik egy belorusz támadás – derül ki az Unian ukrán hírügynökség által ismertetett tanulmányból.
-
Annalena Baerbock német külügyminiszter az LCI francia hírcsatornának nyilatkozva kijelentette, hogy Németország nem szól bele abba, ha Lengyelország úgy döntene, hogy Leopard 2 harckocsikat küld Ukrajnába – írja a Sky News.
Egyelőre még nem tették fel a kérdést, de ha megkérdeznék, nem állnánk az útjába
– jelentette ki.
Pawel Jablonski, Lengyelország külügyminiszter-helyettese az RMF FM lengyel rádiónak ugyanakkor azt nyilatkozta:
Jelenleg arra próbáljuk rávenni Németországot, hogy ne csak hozzájáruljon ahhoz, hogy Lengyelország vagy más országok tankokat küldjenek Ukrajnába, hanem maga is tegye meg.
-
Michael McCaul, az amerikai képviselőház külügyi bizottságának vezetője azt kérte az az amerikai kormányzattól: küldjenek Abrams harckocsikat Ukrajnának azért, hogy a németeket is rábírják a Leopard harckocsik elküldésére.
„Szerintem elég lenne azt mondani, hogy mi beküldjük az Abramset, ahhoz, hogy Németország is nekikezdjen […] nekem úgy tűnik, hogy Németország csak arra vár, hogy mi az élre álljunk” – fogalmazott McCaul a Politico tudósítása szerint.
Hozzátette: szerinte, ha az Egyesült Államok elkezdi leszállítani a harkocsikat, akkor beindul a dominóeffektus, és nemcsak a németek, hanem mások is csatlakoznak az akcióhoz. A politikus emellett arról is beszélt, hogy nagy hatótávolságú tüzérségi eszközökből is többre lenne szüksége Ukrajnának ahhoz, hogy elhárítsák azt az orosz offenzívát, amely a közeljövőben megindulhat.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Tarasz Sevcsenko Kijevi Nemzeti Egyetem hallgatóival folytatott beszélgetésen azt mondta, hogy Ukrajna még idén megnyerheti a háborút Oroszországgal szemben, feltéve, hogy az ukránok egységesek maradnak, és kellő erőt mutatnak.
„Több tényezőtől is függ, hogy mikor és milyen eredménnyel fejeződik be a háború. Vannak Ukrajnán belüli feltételek, és az sem másodlagos, milyen külső segítséget kapunk szövetségeseinktől. Nem szabad megengedni, hogy a legfontosabb folyamatok – ilyen például a fegyverszállítás is – lelassuljanak. Egymástól függünk, szükség van a partnerek támogatására, különben elhúzódik a háború” – fogalmazott az államfő.
Volodimir Zelenszkij visszautasította azt az állítást, hogy nincs szükség ukrán győzelemre vagy hogy elfogadható lenne a részleges győzelem – írja az Unian hírügynökség.
Tulajdonképpen mi már győztünk, mert összefogtunk, és megmutattuk azt, hogy nagy nemzetünk és nagyszerű népünk van. Emellett azonban nagyon fontos számunkra a megszállt területeink visszaszerzése is. Ha ezt a célunkat is elérjük, akkor az már nemcsak elméleti vagy filozófiai győzelem lesz, hanem maga a valóság
– mondta az ukrán elnök a hallgatóknak a Kijevbe látogató volt brit miniszterelnök, Boris Johnson társaságában.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Vasárnapi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!