Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vizsgálja, hogy van-e kapcsolat a gyártók között, akiknek szennyezett köhögés elleni szirupjait három országban több mint háromszáz gyermek halálával hozták összefüggésbe.
A WHO a termékekben lévő elfogadhatatlan mennyiségű toxinra hivatkozva további információkat kér arról, hogy a hat indiai és indonéziai gyártó milyen konkrét nyersanyagokat használt a halálesetekkel összefüggésbe hozható gyógyszerek előállításához, valamint arról, hogy a vállalatok ugyanattól a beszállítótól szerezték-e be − mondta a Reutersnek egy, az ügyet ismerő forrás. A WHO nem nevezte meg egyik beszállítót sem.
A WHO azt is fontolgatja, hogy világszerte azt tanácsolja a családoknak, hogy ne adjanak köhögés elleni szirupot gyerekeknek, amíg a kérdést nem vizsgálják ki. A WHO szakértői jelenleg értékelik az arra vonatkozó adatokat, hogy orvosilag szükséges-e, illetve ha igen, mikor az ilyen termékek használata a gyerekeknek.
2022 júliusában kezdtek Gambiában gyerekek akut vesekárosodás miatt meghalni, majd Indonéziában és Üzbegisztánban is előfordultak esetek. A WHO szerint a halálesetek a vény nélkül kapható köhögés elleni szirupokhoz kapcsolódnak, amelyeket a gyerekek közönséges betegségekre szedtek, és amelyek ismert toxinokat, dietilénglikolt vagy etilénglikolt tartalmaztak.
A WHO eddig hat indiai és indonéziai gyógyszergyártót azonosított, akik az érintett szirupokat gyártották. Ezek a gyártók vagy nem kívántak nyilatkozni a vizsgálatról, vagy tagadták, hogy olyan szennyezett anyagokat használtak volna, amelyek hozzájárulhattak a halálesetekhez.
Számunkra az a legfontosabb, hogy ne haljon meg több gyerek olyasmi miatt, ami könnyen megelőzhető
− mondta Margaret Harris, a WHO szóvivője, anélkül hogy a szervezet munkájának részleteiről bővebben nyilatkozott volna.
Az ENSZ egészségügyi szervezete hétfőn közölte, hogy a köhögés elleni szirupok esetleges dietilénglikol- és etilénglikol-szennyezéséről szóló vizsgálatát további négy országra terjesztette ki, ahol ugyanazok a termékek kerülhettek forgalomba: Kambodzsa, a Fülöp-szigetek, Kelet-Timor és Szenegál. Felszólította a többi kormányt, valamint a globális gyógyszeripart, hogy indítsanak sürgős ellenőrzéseket a nem megfelelő gyógyszerek kiszűrése és a szabályozás javítása érdekében.
A Gyógyszergyártók és -szövetségek Nemzetközi Szövetsége (IFPMA) kedden e-mailben küldött közleményében azt írta, hogy tagjai „már most is azt teszik, amire a WHO felszólít”, összhangban az egyes nemzeti és nemzetközi iránymutatásokkal.
A WHO 2022 októberében és e hónap elején már adott ki külön figyelmeztetést két indiai gyártó, a Maiden Pharmaceuticals és a Marion Biotech által gyártott köhögés elleni szirupokra. Azt mondta, hogy szirupjaik gambiai, illetve üzbegisztáni halálesetekhez kapcsolódtak, és arra kérték az embereket, hogy hagyják abba a használatukat.
A Maiden és a Marion gyártóüzemeit egyaránt bezárták. A Maiden most szeretne újranyitni, miután az indiai kormány decemberben közölte, hogy vizsgálatai alatt nem találtak problémát a cég termékeivel kapcsolatban.
A Maiden többször, többek között decemberben is azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy nem felelős semmiért, és Naresh Kumar Goyal ügyvezető igazgató kedden azt mondta, hogy nem kommentálja a WHO által vizsgált vállalatok közötti lehetséges kapcsolatokat.
A Marion a hónap elején közölte az Újdelhihez közeli Uttar Pradesh tartomány kormányával, ahol a vállalat székhelye található, hogy az üzbegisztáni halálesetekért azért őket hibáztatják, „hogy rontsák India és a vállalat megítélését”.
A WHO az indonéziai gyógyszerfelügyelettel együttműködve októberben szintén riasztást adott ki négy indonéz gyártó által gyártott és belföldön értékesített köhögés elleni szirupról. A gyártók a következők: PT Yarindo Farmatama, PT Universal Pharmaceutical, PT Konimex, PT AFI Farma.
A PT Yarindo Farmatama, a PT Konimex és a PT AFI Farma kedden nem válaszolt a hírügynökség megkeresésére.
A PT Universal Pharmaceutical Industries ügyvédje, Hermansyah Hutagalung elmondta, hogy a vállalat kivonta a forgalomból az összes, veszélyesnek ítélt köhögés elleni szirupot.
Keressék a beszállítóinkat, ők az igazi bűnözők. Ők azok, akik a nyersanyagokat és a hozzájuk tartozó dokumentációt hamisítják
− tette hozzá Hutagalung. A konkrét beszállítókat nem nevezte meg, és nem támasztotta alá részletekkel az állítását.
A WHO szerint a szirupok dietilénglikollal és etilénglikollal voltak szennyezve, amelyeket „ipari oldószerként és fagyállóként használnak, és már kis mennyiségben fogyasztva is halálosak lehetnek”. Hatásaik közé tartozik a vizeletürítési képtelenség, a vesekárosodás és a halál.
A halálesetek rávilágítottak a vény nélkül kapható gyógyszerek globális szabályozásának esetleges hiányosságaira, beleértve a gyárak és az ellátási láncok felügyeletét, különösen azokét, amelyek a fejlődő országok számára gyártanak termékeket, amelyeknek nincsenek meg a gyógyszerek biztonsági ellenőrzéséhez szükséges forrásai.
A WHO globálisan meghatározza a gyógyszergyártási előírásokra vonatkozó iránymutatásokat és támogatja az esetleges mulasztások kivizsgálását végző országokat, de nincs jogi felhatalmazása vagy végrehajtási jogköre arra, hogy közvetlenül fellépjen a jogsértőkkel szemben.