„Egy terrorista ország újabb kísérlete, hogy megfélemlítsen bennünket egy hatalmas rakétacsapással, ismét kudarcot vallott, ahogy hamarosan egész Oroszország esetében is ez lesz a helyzet” – írta közösségi oldalán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután Kijevet ismét támadás érte csütörtökön.
A Legfelsőbb Főparancsnokság vezérkara most fejezte be a szokásos ülését, amelyen a jövőbeni rakétafenyegetések még megbízhatóbb elhárítását célzó intézkedésekről tárgyaltak
– tette hozzá az államfő. Mint írta, meghallgatták a műveleti területek parancsnokainak jelentéseit is a fronton kialakult helyzetről. A bahmuti helyzetet részletesen áttekintették.
„A találkozó résztvevőivel megvitattuk a fegyverek és felszerelések átvételének és a csapatok közötti operatív elosztásának kérdését. Különös figyelmet fordítottak az ukrán katonák külföldi kiképzésére” – jelentette az elnök, hozzátéve: mindennap azon dolgoznak, hogy a fegyveres erőiket erősebbé és ütőképesebbé tegyék.
Bár Németország úgy döntött, hogy Leopard 2 harckocsikat küld Ukrajnába, sokat bírálták őket, hogy mennyi időbe telt, amíg engedélyezték a lépést. A Bundestag egyik tagja, Marcus Faber azonban kifejtette, hogy a második világháború óta pacifista Németországnak nehéz volt megváltoztatnia hozzáállását − írja a Sky News.
Elmondása szerint a politikai környezet megnehezítette a váltást egyes politikusok számára, és azt sugallta, hogy generációs különbség van a megközelítésekben. Faber, aki tagja a német parlament honvédelmi bizottságának, elutasította azokat a feltételezéseket is, hogy a harckocsik küldése a háború eszkalálódását eredményezné.
„Újabb kegyetlen támadásnak” és „stratégiai kudarcnak” minősítette az orosz erők csütörtök reggeli akcióját az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete.
„Az orosz drónok és rakétatámadások nem tudják megállítani Ukrajna hősies védelmezőit, bátor népét vagy a mi elszánt, egységes támogatásunkat” – írta Twitter-oldalán a nagykövet.
Moszkva újabb bizonyítékként tekint a nyugati tankszállításokra – írja a Sky News.
„Washington és a nyugati országok közvetlenül részt vesznek az ukrajnai fegyveres konfliktusban” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, aki elutasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon megjegyzését, miszerint Vlagyimir Putyin egy „senki”, akivel nem kíván beszélni.
„Ő maga már régóta nem lehetséges ellenfele Putyin elnöknek” – tette hozzá a szóvivő, utalva arra, hogy szerinte Zelenszkij nem teljesítette választási ígéreteit az ukrajnai Donbász régióban kialakult helyzet megoldására és a minszki megállapodások teljesítésére vonatkozóan.
Orosz harci repülőgépek újabb rakétatámadást indítottak Ukrajna ellen csütörtökön, az egész országban légiriadó van érvényben.
Számos vidéki településen robbanások hallatszottak. A fővárosban, Kijevben emberek tömegei a metróállomásokon kerestek menedéket. Oroszország október óta rakéta- és dróncsapásokkal veszi célba az elektromos hálózatot, ami a tél folyamán kiterjedt áramkimaradásokat és más kieséseket okozott. A legutóbbi rakétacsapások órákkal egy éjszakai dróntámadás után történtek.
Az ukrán légierő szóvivője az állami tévében azt mondta, hogy nem kevesebb mint hat Tu–95-ös típusú bombázógép szállt fel Murmanszk térségéből, és indított rakétákat. Hozzátette, hogy több mint 30 rakétára számítanak, amelyek elvileg már elkezdtek megjelenni különböző régiókban.
Úgy tűnik, a rakéták elsősorban Közép-Ukrajnát célozzák. Az ukrán hadsereg az éjszaka folyamán azt közölte, hogy a légvédelem lelőtte mind a 24, Oroszország által bevetett drónt – írja az MTI.
Oroszországban havi és éves összevetésben egyaránt gyorsult a termelői árak csökkenése decemberben az orosz statisztikai hivatal adatai szerint. A termelői árak 0,8 százalékkal estek novemberhez képest, amikor 0,4 százalékos csökkenést jegyeztek fel.
A feldolgozóiparban 0,7 százalékkal csökkentek az árak novemberrel összevetve, amikor némileg nagyobb, 0,8 százalékos csökkenést mértek. Az ágazatban 0,9 százalékos éves termelőiár-csökkenést mértek decemberben.
Az orosz termelői árak decemberben átlagosan 3,3 százalékkal voltak alacsonyabbak az egy évvel korábbiaknál a novemberi 1,9 százalékos éves csökkenés után. Oroszországban 2021-ben 28,5 százalékkal, 2004 óta a legnagyobb mértékben emelkedtek a termelői árak az előző évi 3,6 százalékos növekedés után.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a Vlagyimir Putyinnal folytatandó béketárgyalások kilátásairól is kérdezte a Sky News. Az államfő megismételte azokat a feltételeket, amelyek mellett szerinte a tárgyalások megkezdődhetnek.
„Putyin nem akar tárgyalni, ez már a háború előtt is így volt. Meggyőződésem, hogy Oroszország nagy háborút folytat, és más országokat is megtámadna Ukrajna elfoglalása után. Ha az orosz csapatok kivonulnak Ukrajnából, Moszkva beismeri a nagy hibáit, és új kormány alakul az Orosz Föderációban, akkor lehet szó a béketárgyalások folytatásáról” – szögezte le Zelenszkij.
Ha újraindulnak a tárgyalások Oroszország és Ukrajna között, akkor azok valószínűleg közvetlenek lesznek, közvetítők nélkül – mondta korábban Alekszej Policsuk, az orosz külügyminisztérium második FÁK-osztályának igazgatója a TASZSZ hírügynökségnek adott interjújában.
„Ez lenne a legjobb megoldás, mivel a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nyugati közvetítők gyakran nem a konfliktus rendezésében érdekeltek, hanem saját politikai és gazdasági érdekeik szerint járnak el” – mondta Policsuk arra a kérdésre, hogy az orosz fél készen áll-e arra, hogy a jövőben esetleg béketárgyalásokat folytasson a kijevi hatóságokkal.
Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a védelmi minisztériummal szembeni korrupciós vádak alapos kivizsgálására szólított fel, és azt tanácsolta, hogy ne hárítsák át a beosztottak felelősségét a vezetőre, mivel ez árt az ügynek és ellentmond a NATO elveinek.
Zaluzsnij szerint a háború kezdetével az ukrán hadsereg igényei rohamosan megnőttek, ennek ellenére a katonaságot megfelelő minőségű és mennyiségű lőszerrel, egyenruhával és élelmiszerrel látják el.
A főparancsnok hangsúlyozta, hogy a védelmi minisztérium és a fegyveres erők „zéró toleranciát vallanak a korrupcióval szemben”, ezért minden, annak esetleges megnyilvánulásáról szóló információt gondosan ellenőrizni kell, jogi értékelést és megfelelő választ kell kapnia.
Amint arról tegnap az Index is írt – ukrán források alapján –, egy kiadvány azt állította, hogy az ukrán honvédelmi minisztérium két-háromszor drágábban vásárol élelmiszert a katonáknak, mint amennyibe az a kijevi boltokban kerülne.
Olekszij Reznyikov védelmi miniszter személyesen fordult a parlament (Verhovna Rada) nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának elnökéhez, hogy tartsanak bizottsági ülést a katonák étkeztetésére vonatkozó 2023-as beszerzésekről.
Oroszország január 26-án újabb nagyszabású rakétatámadást hajthat végre. Az ukránokat felszólították, hogy ne hagyják figyelmen kívül a légiriasztásokat, és vonuljanak óvóhelyekre − írta meg az ukrán Unian hírügynökség.
A Fekete-tengeren olyan orosz rakétahordozók állomásoznak, amelyek készen állnak a Caliber rakéták indítására. Három ilyen hajóról tudni, amelyek összesen 20 rakétát hordoznak.
Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója azt írta a Twitteren, hogy Ukrajna egész területén légiriadó van érvényben.
A Kyiv Independent arról számolt be, hogy Ukrajna egyes területein a támadás veszélye miatt vészhelyzeti áramkimaradás kezdődött.
Az orosz rakétatámadások alatt gyakran érte csapás az elektromos és energetikai infrastruktúrát, annak ellenére, hogy az Orosz Föderáció többször is azt állította, hogy nem civileket vagy polgári infrastruktúrát vesz célba.
Ukrajna mellett Franciaország és Szlovénia is üdvözölte szerdán a német döntést a Leopard 2 harckocsik küldéséről Ukrajnának.
Az ukrán szárazföldi erők több száz harckocsit és stabil lőszerutánpótlást várnak a Nyugattól – jelentette ki Olekszandr Pavljuk, az ukrán szárazföldi erők parancsnokhelyettese a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. A katonai vezető figyelemre méltónak nevezte az Ukrajnát támogató országok legutóbbi ramsteini találkozójának eredményét, amely szavai szerint „az ukrán hadsereg és az egész ukrán nép hősiességének, valamint a nemzetközi koalíciót összefogó szakmai csapat munkájának köszönhető”.
Rámutatott: ez az eredmény az Ukrajnának küldendő harckocsik körüli tabu feloldása és az ezzel kapcsolatos együttműködés kezdete. Reményét fejezte ki, hogy a szállítások felgyorsulnak, volumenük növekedni fog. Pavljuk kiemelte, hogy ezek a haditechnikai eszközök fontosak az ukrán ellentámadás elindításához.
Franciaország is üdvözölte, hogy Németország engedélyezte Leopard 2 harckocsik küldését Ukrajnának, mert azok „meghosszabbítják és kiszélesítik” a Párizs által eddig vállalt fegyveres támogatást – közölte szerdán a francia elnöki hivatal.
A francia kormány ugyanakkor még nem hozta meg a döntést a Leclerc-típusú harckocsik szállításáról Ukrajnának, támogatásul az Oroszország elleni háborúban. Emmanuel Macron államfő a Franciaország és Németország közötti megbékélési szerződés hatvanadik évfordulója alkalmából vasárnap rendezett közös német–francia kormányülést követően úgy fogalmazott, hogy „semmi nem kizárt”.
Franciaország üdvözli a német döntést, amely meghosszabbítja és kiszélesíti a támogatást, amelyre vállalást tettünk az AMX–10 RC-k szállításával
– jelezte az Elysée-palota az AFP hírügynökségnek. Párizs január 4-én jelentette be, hogy francia gyártmányú, páncélozott harcjárműveket küld Ukrajnának. Az AMX–10 RC könnyű, kerekeken, nem pedig lánctalpon mozgó harckocsi, amely nagyon mozgékony – számolt be az MTI.
Az ENSZ kulturális ügynöksége szerdán úgy döntött, hogy felveszi az ukrajnai fekete-tengeri kikötőváros, Odessza történelmi központját a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára, elismerve „a helyszín kiemelkedő egyetemes értékét és az egész emberiség kötelességét a védelmére” − írta meg az AP hírügynökség.
A döntés az UNESCO Világörökségi Bizottságának rendkívüli ülésén született Párizsban.
Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója méltatta a lépést, mondván, hogy a „legendás kikötő, amely nyomot hagyott a filmművészetben, az irodalomban és a művészetekben, így a nemzetközi közösség megerősített védelme alá került”.
Az európai országok összesen mintegy 80 Leopard harckocsit küldhetnek Ukrajnának – írta a német Der Spiegel.
Németország szerdán hagyta jóvá a harckocsikból Ukrajnába való szállítását, de a németek mellett más országok is küldhetnek ezekből az ukránoknak. A Der Spiegel szerint az európai országok célja az,
hogy összesen 80 Leopardot küldjenek Ukrajnába.
Ezeket aztán két, 40-40 tankból álló harckocsizászlóaljba szerveznék:
A fentiek mellett lesz még egy harmadik harckocsizászlóalj is, de az már nem a Leopardokból, hanem abból a 30 darab M1 Abramsből tevődik össze, amelyeknek elküldését az Egyesült Államok jelentette be szerdán – írta a Der Spiegel.
A német lap végül azt is közölte, hogy a német kormány szerint a harckocsik március végén érkezhetnek meg Ukrajnába. A kezelőszemélyzet kiképzését (amely 6-8 hétbe telik) pedig már a közeljövőben, minél előbb megkezdik Németországban, a Bundeswehr bázisán.
Ezzel szemben az Abrams harckocsiknál sokkal több idő kellhet ahhoz, hogy hadrendbe álljanak: a Spiegel szerint ezeknél sokkal több logisztikai, technikai kihívást kell megoldani, és még az is elképzelhető, hogy 2023-ban egyáltalán nem is állnak hadrendbe ezek a harckocsik.
Norvégia is küld Leopard 2 harckocsikat Ukrajnának – jelentette be szerdán Björn Arild Gram norvég védelmi miniszter az NRK helyi közszolgálati rádiónak nyilatkozva.
Mint mondta, Norvégia támogatja, hogy Ukrajnának harckocsikat küldjenek a nyugati országok, és hozzá is fog ehhez járulni. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy mindezt partnereik és szövetségeseik széles körű együttműködésének keretében teszik.
A tárcavezető nem árulta el, hogy a skandináv ország 36 darab Leopardjából mennyit adnak át az ukrán hadseregnek, de azt pontosította, hogy a Leopard 2 A4 típusról van szó – számolt be az MTI.
Mint arról korábban beszámoltunk, a német kormány bejelentette, hogy 14 Leopard 2 típusú harckocsit fog szállítani Ukrajnának. A segítség újabb részeként Németország emellett összehangolja az Ukrajnát ugyancsak Leopardokkal támogató partnerek tevékenységét.
Magyarország területére 2023. január 25-én az ukrán–magyar határszakaszon 5035 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3826 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 146 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. január 25-én 73 ember, köztük 24 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Ukrajna számos régiójában légiriadót rendeltek el szerda éjjel, miután Vitalij Kim, a mikolajivi terület kormányzója közölte, hogy orosz kamikaze drónok emelkedtek a levegőbe.
Az Unian ukrán hírügynökség cikke szerint az öngyilkos drónok fenyegetéséről Alekszandr Szenkevics, Mikolajiv polgármestere is beszámolt. Elmondása szerint az ukrán hadsereg iráni gyártmányú Shahedeket észlelt Ukrajna felett, de három orosz Tu–22M3-as bombázó-repülőgépet is jelentettek.
A légiriadót nemcsak a drónok miatt rendelték el, a dnyipropetrovszki és a harkivi régió kormányzója is arra figyelmeztetett, hogy fennáll a rakétatámadás veszélye is. Később két robbanás rázta meg Dnyiprót, majd a kijevi régiót is.
Lynn Tracy amerikai nagykövet Moszkvába érkezett. Ezt csütörtökön jelentette be az Egyesült Államok oroszországi nagykövetsége Telegram-csatornáján, közzétéve egy fotót a nagykövetről a főváros egyik repülőterén − írta meg a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Január 24-én Anatolij Antonov, az Egyesült Államok orosz nagykövete és Tracy találkozott az orosz nagykövet washingtoni rezidenciáján. Ugyanezen a napon Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak elmondta, hogy Tracyvel folytatják az orosz–amerikai kapcsolatok kényes kérdéseiről szóló megbeszéléseket. Elmondása szerint eddig nem sikerült közös nevezőre jutni a Moszkva és Washington közötti kapcsolatok problémás témáiban.
Az amerikai kongresszus szenátusa 2022. december 21-én hagyta jóvá Lynn Tracy kinevezését az Egyesült Államok oroszországi nagyköveti posztjára. Tracy az első nő, aki az Egyesült Államok oroszországi nagyköveteként tevékenykedik.
Az új nagykövet karrierdiplomata, a közelmúltig az Egyesült Államok örményországi diplomáciai képviseletét vezette. A diplomata november végén az amerikai kongresszus szenátusának külügyi bizottságában tartott meghallgatáson elmondta, hogy egyetért Washington Moszkvával szembeni szankciós kurzusával, és támogatja az oroszellenes korlátozások további szigorítását. Megjegyezte, hogy prioritásként kezelné az Orosz Föderációban őrizetben lévő amerikaiak szabadon bocsátását.
Tracy, aki beszél oroszul, korábban a külügyminisztérium Európai és Eurázsiai Ügyek Hivatalának orosz ügyekért felelős főtanácsadójaként, valamint az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének helyettes misszióvezetőjeként dolgozott. Emellett számos tisztséget töltött be Közép- és Dél-Ázsiában − írja az AP hírügynökség.
Joe Biden elnök hivatalosan tavaly szeptemberben jelölte a posztra, miután az előző moszkvai amerikai nagykövet, John Sullivan távozott.
Tracy nagy tekintélynek örvend diplomáciai körökben. Hillary Clinton korábbi külügyminiszter 2009-ben a külügyminisztérium hősiességért érdemrendjével tüntette ki.
Novak Djokovics újabb kritikáknak néz elébe, miután szókimondó édesapját, Srdan Djokovicsot lefilmezték, amint egy orosz zászlóval pózol, amelyen Vlagyimir Putyin arca látható – írja a Daily Mail.
Nem sokkal azután, hogy Novak Djokovics elődöntőbe jutott az ausztrál nyílt teniszbajnokságon, az apja elvegyült az Oroszország melletti támogatását kinyilvánító szurkolók között. Később a rendőrség megerősítette, hogy négy nézőt kiutasítottak a Melbourne Parkból.
A szervezők korábban megtiltották az Oroszországot vagy Belaruszt támogató zászlók lengetését a lelátón. A YouTube-on közzétett videón Srdan Djokovics a zászló és egy szimpatizáns mellett pózol, aki azt kiabálja: „Éljen Oroszország!”
Szlovákia egyelőre nem küld Leopard típusú harckocsikat Ukrajnának – közölte a szlovák védelmi minisztérium.
Mint mondták: egyelőre nem tervezik Leopardok küldését, arra viszont készen állnak, hogy T–72-es típusú harckocsikat küldjenek Ukrajnának, amennyiben ezek helyett kapnak más nyugati eszközöket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte a nyugati országok azon döntését, hogy modern harckocsikat szállítanak hazájának – írja az Unian ukrán hírügynökség.
„A mai nap rendkívül jó hírekkel szolgál Ukrajna számára. Döntés született arról, hogy országunk modern tankokat kap, ezért köszönettel tartozom minden szövetségesünknek. Mindannyian együtt dolgozunk a szabadság megerősítésén, Ukrajna és Európa védelmén” – mondta szerda este Zelenszkij.
Az ukrán államfő ezenfelül megemlítette, hogy az orosz csapatok a donyecki régióban naponta többször is támadják az ukrán állásokat. Az elnök köszönetet mondott az ukrán katonáknak „állhatatosságukért és bátorságukért, amelyek arra ösztönzik a világot, hogy egyre több segítséget nyújtson Ukrajnának”.
A Leopard harckocsik szállítása ellenére sokáig eltarthat még az ukrajnai háború – erről beszélt szerdán Olaf Scholz.
A német kancellár a ZDF tévécsatornának adott interjúban azt mondta: a Leopardok nagyon hatékony eszközök ugyan, de ennek ellenére nem lehet arra számítani, hogy a konfliktus egyhamar véget ér azután, hogy megérkeznek a frontra. Mindemellett az orosz fél nem számíthat arra, hogy a Nyugat a jövőben kevésbé fogja támogatni Ukrajnát – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy szerinte Ukrajnának meg kell-e nyerni a háborút, Olaf Scholz egy kitérő választ adott, és azt mondta: semmi esetben sem szabad hagyni azt, hogy Ukrajna „veszítsen”.
Ezután megkérdezték tőle, hogy akkor Oroszországnak kellene-e elveszítenie a háborút, mire Scholz azt mondta: nem szabad hagyni, hogy „Oroszország elérje a céljait”.
Az ukrán kormányzat bízik benne, hogy idővel amerikai gyártmányú F–16-os vadászgépeket is kapnak az oroszok elleni háborúhoz – ezt mondta a The Hill című amerikai lapnak az ukrán védelmi minisztérium egyik tanácsadója.
Jurij Szak elmondta: most, hogy a harckocsiknál sikerült elérni az áttörést, és Ukrajna Leopard, illetve Abrams típusú harckocsikat is kap, a modern vadászrepülők lesznek a következő eszközök, amelyeket megpróbálnak beszerezni.
Az ukránok már az invázió kezdete óta kérik a vadászgépek leszállítását. A nyugatiak részéről egyelőre nem mutatkozik hajlandóság a gépek leszállítására, szerdán például a német kancellár is azt mondta: kizárt, hogy ezeket átadnák Ukrajnának.
Jurij Szak mindemellett most úgy fogalmazott: optimisták azzal kapcsolatban, hogy előbb-utóbb ezeket is megkapják.
Már a minap szükségünk lett volna minden fegyverre, amelyet kérünk. Mindent megteszünk azért, hogy garantáljuk: Ukrajna megkapja a negyedik generációs vadászgépeket, amint csak ez lehetséges
– mondta az államtitkár a The Hill-nek.
Jurij Szak a Reuters hírügynökségnek is nyilatkozott ugyanerről, nekik úgy nyilatkozott: ha megkapják a gépeket, akkor azokkal óriási előnyük lesz a csatatéren, és azt is hozzátette, hogy nemcsak F–16-osokat, hanem más, negyedik generációs gépeket is szeretnének beszerezni.
Hozzátette azt is: az utóbbi hónapokban végül minden olyan eszközt megkaptak, amelyet először a nyugatiak nem akartak átadni nekik.
Először nem akartak nehéztüzérséget adni, aztán mégis adtak. Nem akartak HIMARS-rakétarendszereket adni, aztán mégis adtak. Nem akartak harckocsikat adni, most harckocsikat adnak nekünk. A nukleáris fegyverektől eltekintve nincs olyan eszköz, amelyet ne kaphatnánk meg
– mondta Jurij Szak.
John Kirby, a Pentagon szóvivője szerda este egy sajtótájékoztatón reagált Jurij Szak nyilatkozatára. Mint mondta, az Egyesült Államok állandóan tárgyal a támogatásról, Ukrajnáról, és a körülményeknek megfelelően változtatják azt, hogy mi mindent adnak át az ukránoknak.
Nem tudom hibáztatni az ukránokat azért, hogy több és több eszközt akarnak. Nem először tárgyalunk velük a vadászgépekről, de e téren egyelőre nincs bejelentenivalónk
– mondta John Kirby újságírói kérdésekre válaszolva.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szerdai percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!