Hétfőn hajnalban 7,8-as erősségű földrengés rázta meg Törökországot és Szíriát, majd nem sokkal fél 12 előtt újabb erős, 7,7-es magnitúdójú földmozgást észleltek Törökországban. A földmozgást több utórengés is követte, amelyek hatalmas pusztítást végeztek. Országszerte több ezer épület dőlt össze, ezzel a mostani Törökország legnagyobb katasztrófája 1939 óta. A tragédia hírére a világ vezetői sorra ajánlották fel segítségüket, és mentőcsapatokat indítottak Törökországba. Este 9 órakor a CNN azt jelentette, hogy a földrengéseknek már több mint háromezer halálos áldozata van, és több mint tizenötezren sérültek meg. Összefoglaló.
Legalább tíz tartományt érintenek azok a hatalmas erejű földrengések, amelyek Törökországot és Szíriát rázták meg hétfő délelőtt. Az első, 7,8-as erősségű rengés epicentruma 18 kilométer mélyen volt, Gazianteptől körülbelül 33 kilométerre, amit több, 6-os erősséget is meghaladó utórengés is követett. A környező településeken rengeteg ház, köztük toronyházak dőltek össze. Fuat Oktay török alelnök reggel még arról számolt be, hogy legalább 1710 épület omlott össze a hatalmas erejű földrengésben.
Recep Tayyip Erdogan nemsokkal fél 12 előtt közölte a legfrissebb adatokat. A török elnök szerint csak Törökországban 912-en haltak meg, és 5383-an megsérültek a pusztító földrengés következtében. Elmondta, hogy folyamatosan zajlanak a kutatási munkálatok és a mentés, miközben a halálos áldozatok száma egyre csak emelkedik. A török elnök ekkor már csaknem háromezer összedőlt épületről számolt be, hozzátéve, hogy a mostani az ország legnagyobb katasztrófája 1939 óta.
Az összeomló épületek több ezer embert temettek maguk alá, köztük a hatvanötszörös válogatott futballistát, Christian Atsut is. De a földrengés által érintett területeken számos műemlék is megrongálódott. A Gaziantep városában található római kori vár – amelyet Törökország egyik legjobb állapotban fennmaradt fellegvárának tartanak – súlyosan megrongálódott. Többen attól tartanak, hogy a földrengés más, felbecsülhetetlen értékű műemlékeket is megrongálhatott a kulturális örökségekben gazdag törökországi és szíriai területeken.
A rengések Szíriát is sújtották: Damaszkuszban, Szíria fővárosában, valamint a libanoni fővárosban, Bejrútban és Tripoliban az emberek az utcára siettek, beültek az autójukba, hogy elmenekülhessenek, ha összedőlnének az épületek. A televízión keresztül arra szólították fel az embereket, hogy autójukkal segítsék elvinni a sérülteket a kórházba, míg egy aleppói egészségügyi tisztviselő arról számolt be, hogy rengeteg ember várja az összedőlt épületek romjai alatt, hogy kimentsék. A katasztrófa következtében megteltek a kórházak, folyamatosan érkeznek az újabb sebesültek, akik már a folyósokon is alig férnek el.
Tömegsírokat ásnak Szíria északi részén a lakók a török–szíriai határtérséget sújtó földrengések sok halálos áldozata miatt – közölték hétfőn szemtanúk. A 2011 óta polgárháború dúlta országban egész házsorok dőltek össze a rengésben, mert a bombázásokban a házak alapja már korábban megsérült. Legfrissebb adatok szerint csak Szíriában a halottak száma legkevesebb 783, és 2200-nál is több a sérült.
Ahmed Damiríje, a szíriai egészségügyi miniszter helyettese a SANA állami hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a kormányerők ellenőrizte térségekben a halálos áldozatok száma 403, és több mint 1200 sérültről tudnak. Ráed asz-Szaleh, az ellenzéki fegyveresek uralta északnyugati térségekben működő Fehérsisakosok segélyszervezet vezetője szerint ezekben a térségekben 380 halottról lehet tudni, és a sérültek száma meghaladja a ezret. Hozzátette, hogy százak rekedhettek a törmelékek alatt.
Magyar idő szerint 11 óra 24 perckor újabb hatalmas földrengés rázta meg Törökországot 7,7-es magnitúdóval. A jelentések szerint az újabb rengés – amely az Amerikai Földtani Intézet szerint 7,5-ös erősségű volt – Törökország délkeleti részét rázta meg, amelynek epicentruma Kahramanmaras közelében volt, amely körülbelül 130 kilométerre fekszik Gazianteptől, ahol az első rengés epicentruma volt. A törökországi hatóságok egyik tisztviselője közölte, hogy nem utórengésről van szó, hanem a reggelitől teljesen független földmozgásról. Az újabb természeti csapás következtében tovább nőtt a halálos áldozatok száma: este 9 órakor a CNN azt jelentette, hogy a törökországi és szíriai földrengéseknek már több mint háromezer halálos áldozata van, és több mint tizenötezren sérültek meg.
A hétfői földrengésekben gázvezetékek is megrongálódtak Törökországban. Fatih Donmez török energiaügyi miniszter hétfő reggel arról beszélt, hogy a földrengések következtében súlyos károk keletkeztek az ország energetikai infrastruktúrájában, beleértve a rengés epicentrumának közelében húzódó gázvezetékeket. A közösségi médiában látható felvételek szerint hatalmas lángok csaptak fel Törökország déli részén, az Amik-völgyben. A szemtanúk beszámolója szerint a gázvezetékek előbb szétrobbantak, majd lángra kaptak a földmozgások következtében.
A tragédia hírére a világ vezetői részvétüket fejezték ki, egyúttal felajánlották segítségüket a katasztrófa sújtotta Törökországnak. Többek között Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Narendra Modi indiai miniszterelnök, Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök, Jichák Hercog izraeli elnök, valamint Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója is sajnálatát fejezte ki a történtek után. Számos ország mentőcsapatokat indított Törökországba, hogy a mentést és a kutatási munkálatokat segítsék.
Jan Lipavsky cseh külügyminiszter közölte, hogy Csehország 68 személyből álló speciális mentőcsoportot küld Törökországba. Közlése szerint a gyakorlott mentőkből álló csoportot a prágai és a morva-sziléziai régió tűzoltóságainak tagjaiból állítják össze megfelelő felszereléssel, s várhatóan a délutáni órákban már el is repül Törökországba. Fogadásukat a török fél már megerősítette. A cseh mentőcsoport az összedőlt épületek romjai alatt található túlélők felkutatására szakosodott, s egyebek között 2020-ban a libanoni Bejrútban is dolgozott. A mentőcsoport speciálisan kiképzett kutyákat is visz magával. Megmozdult a cseh civil ágazat is, amely azonnal gyűjtést hirdetett Törökország és Szíria földrengés sújtotta térségeinek megsegítésére.
Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti Ⅴ. vagy Ⅵ. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot!
A román katasztrófavédelem Törökországba küldi túlélők keresésére és mentésére kiképzett speciális egységét (RO-USAR), hogy segítsen a helyi hatóságoknak a földrengés áldozatainak kimentésében – közölték hétfőn a román hatóságok. A romok alá szorult túlélők keresését és kimentését segítő és az ehhez szükséges felszerelésekkel is rendelkező RO-USAR katonáit, két keresőkutyát, a rohammentő-szolgálat (SMURD) orvosait és asszisztenseit a román légierő egy Helcules C-130 és egy C-27 Spartan katonai repülőgépe szállítja a törökországi Adanába. Hozzátették, hogy a Törökországba induló katonai gépek egyikével fogják hazahozni Törökországból azt a kilenc egyetemi hallgatót és tanárukat, akik a földrengés sújtotta Kahramanmaras egyik szállodájában tartózkodtak, és konzuli segítséget kértek az ankarai román nagykövetségtől.
A német kormány a szövetségi katasztrófavédelmi szolgálatot mozgósítja, amely a helyi hatóságokkal szoros együttműködésben nyújt segítséget a Törökország délkeleti részén történt földrengések utáni mentésben – jelentették be hétfőn Berlinben. A szolgálat (Technisches Hilfswerk – THW) minden lehetséges eszközzel támogatja a török polgári védelmet, a többi között felállíthat víztisztító berendezésekkel is rendelkező táborokat, és már meg is kezdte az első segélyszállítmányok összeállítását, amelyekkel egyebek mellett áramfejlesztő berendezések, sátrak és takarók érkeznek a katasztrófa sújtotta övezetbe – közölte Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter.
Cem Özdemir, a mezőgazdasági tárca vezetője – az első török származású német szövetségi miniszter – török és német nyelvű videóüzenetben fejezte ki részvétét az áldozatok hozzátartozóinak. „Gyászoljuk a törökországi és szíriai földrengés áldozatait” – mondta a Zöldek politikusa. Olaf Scholz kancellár részvétnyilvánító táviratot küldött Recep Tayyip Erdogan török elnöknek, amelyben hangsúlyozta, hogy Németország készen áll segítséget nyújtani a bajban. Hasonlóan fogalmazott Annalena Baerbock külügyminiszter is, aki kiemelte, hogy Németország a partnereivel együtt biztosít támogatást, méghozzá gyorsan.
Görögország 21 fős mentőcsapatot és két keresőkutyát küldött Törökországnak. A görög katasztrófavédelem tájékoztatása szerint ezzel az első mentőkontingens már útnak is indult egy katonai repülőtérről Athén közelében. „Görögország azonnal segít” – jelentette ki nem sokkal korábban Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő. Görögország a gyakori földrengések miatt az ilyen jellegű katasztrófák kezelésében jártas mentőegységekkel (EMAK) rendelkezik. A két szomszédos ország a feszült viszony ellenére az 1999-es földrengés után is kölcsönösen segítséget nyújtott egymásnak. Az úgynevezett földrengés-diplomácia akkor a kapcsolatok javulását hozta magával.
A magyar kormány a hétfőn kezdődő háromnapos stratégiai kormányülés első témájaként áttekintette, hogy Magyarország milyen segítséget tud nyújtani a Törökországnak, és felvették a kapcsolatot a török hatóságokkal. Novák Katalin köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök levélben fejezte ki részvétét Recep Tayyip Erdogan török államfőnek a hajnali földrengés áldozataival, valamint az elszenvedett károkkal kapcsolatban. Novák Katalin együttérzéséről biztosította az áldozatok hozzátartozóit és a török népet, valamint Magyarország azonnali segítséget ajánlott fel a mentési munkálatokhoz.
Mély megrendüléssel és sajnálattal értesültem a pusztító földrengésről, amely Törökország déli részét sújtotta, és amely jelentős anyagi kárt és emberi veszteséget okozott. Ezúton is szeretném megerősíteni önnek, hogy Magyarország e tragikus pillanatban Törökország mellett áll
– írta levelében Orbán Viktor. A kormányfő részvétét fejezte ki az áldozatok családjainak, és gyors felépülést kívánt a sérülteknek. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a magyar felajánlás hozzá tud járulni a mentési munkálatok sikeréhez.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a közösségi oldalán arról számolt be, hogy Pintér Sándor belügyminiszter már felvette a kapcsolatot török kollégájával, és Magyarország kutatásban és mentésben komoly tapasztalatokat szerzett egységeket ajánlott fel Törökország számára, az 50 fős mentő-kutató csapat hamarosan útnak is indul. A tárcavezető később elmondta, hogy a Külügyminisztériumnak egyetlen olyan magyar személyről van tudomása, aki a katasztrófa sújtotta területen tartózkodik, vele folyamatosan tartják a kapcsolatot. Hozzátette, hogy a Győri Audi ETO KC női kézilabdacsapata Törökországban van, velük a nagykövetség folyamatos kapcsolatban áll, az esti órákban Isztambulból fognak hazautazni.
Jeleztük a Törökországban tartózkodó magyar állampolgároknak, akik közül 213 jelentkezett konzuli védelemre, hogy az ország mely területeit ne látogassák. Egy olyan magyar személyről van egyelőre tudomásunk, aki a katasztrófa sújtotta területen tartózkodik, vele folyamatos a kapcsolat. Azt kérem, ha van olyan magyar állampolgár, akiről tudomásuk van, hogy katasztrófa által sújtott területen van, jelezzék! A konzuli védelemre jelentkezettek között egyelőre ilyen személy nincs
– mondta a külügyminiszter.
A Miskolci Speciális Felderítő és Mentőcsoport Közalapítvány szívesen segítene még saját költségén is a törököknek. A korábban Mancs kutyával is elhíresült Spider Mentőcsoportként ismert szervezet vezetője, Lehoczki László az Index kérdésére elmondta: keresték őket Törökországból, ahol korábbi katasztrófák esetében már bizonyítottak, és most is készen állnak az indulásra. A hivatalosan a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának égisze alatt működő HUNOR (Hungarian National Organisation For Rescue Services), vagyis a hivatásos kutató-mentősök segítségét ajánlotta fel az állam. Attól függően, hogy mikor tudják a repülőjáratot megszervezni, a csapat hétfőn vagy legkésőbb kedden indul a katasztrófa sújtotta területre.
Minden perc elvesztegetett idő, ezért fontos lenne, ha minél hamarabb indulhatnánk
– mondta Lehoczki László. A miskolciak korábban már jártak abban az övezetben, szintén egy földrengés miatt. Szerinte van arra esély, hogy napokkal a katasztrófa után is találnak túlélőket a romok alatt. Igaz, ahogy telik az idő, erre egyre kevesebb az esély. Sok múlik azon, ki mennyire sérült meg, mennyire erős a vérzés, hogy tudja elviselni a stresszt, a szorongást, leküzdeni a félelmet.
Nyáron van esély arra, hogy akár tíz nappal a tragédia után is találjanak túlélőket. Most azonban éjszakánként azon a területen is nulla fok körüli a hőmérséklet, ezért a romok alatt rekedteknek a túlélési esélye minden eltelt nappal négyzetesen csökken
– mondta Lehoczki László az Indexnek.
A Baptista Szeretetszolgálat speciális mentőcsapata már hétfő este Törökországba indul. A HUBA Rescue24 Tűzoltó és Kutató-Mentő Nemzetközi Csoport és egy sürgősségi ellátást végző egészségügyi csoport Pavelcze László parancsnok, veszélyhelyzet-kezelési igazgató irányítása mellett indul útnak a Liszt Ferenc repülőtérről, miután a török hatóságok nemzetközi segítséget kértek. A csapat már összeállította mintegy kéttonnás felszerelését, és felvette a kapcsolatot azokkal a török kollégákkal, akikkel már korábban együtt dolgoztak a magyar mentőszervezet szakemberei – jelezték.
Szabó Márk, a kiutazó csapat egyik tagja az MTI-nek telefonon elmondta: 19, főként kutató-mentő és egészségügyi szakemberrel, valamint hét mentőkutyával indulnak útnak. Tájékoztatása szerint a mentőcsapat tagjai folyamatosan tájékozódnak nemzetközi forrásokból a helyszíni állapotokról, visznek magukkal egy nagyobb felfújható sátrat és áramfejlesztőket is. Hét-tíz napos munkával számolnak, amelynek első időszaka kutatással telik, utána pedig az egészségügyi ellátást segítik – tette hozzá. A Baptista Szeretetszolgálat speciális mentőcsapata 1999-ben és 2001-ben is dolgozott Törökországban, az akkori földrengések helyszínén.
Az ELKH FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának munkatársa, Süle Bálint az Index kérdésére elmondta, hogy még hónapokig várhatók utórengések a térségben. „Három 6-os erősségűnél nagyobb és több tucat 5-ös magnitúdójúakat mértek a hétfő 11.24-perckor bekövetkezett pusztító 7,7-es és az azt megelőző tragikus hajnali 7,8-as földrengés után.
Még 5-6 erősebbre biztosan, de a kicsikkel egybevéve akár ezer rengésre is lehet számítani. Ahogy időben haladunk előre, egyre kevesebb és kisebb magnitúdójúakra lehet számítani
– fejtette ki szeizmológus, aki úgy fogalmazott: csak remélni lehet, hogy a többinek nem lesz akkora ereje, hogy további katasztrófákat okozzon.
Szíria hétfőn a nemzetközi közösség segítségét kérte a török-szíriai határtérséget sújtó földrengések miatt. „Szíria segítséget kér az ENSZ-tagországoktól, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságától (ICRC) és más humanitárius szervezetektől a földrengés okozta károk enyhítésére” – közölte a damaszkuszi külügyminisztérium.
Fejszál Mekdad külügyminiszter a fővárosban működő segélyszervezetek képviselőivel tartott megbeszélésén hangsúlyozta, hogy hazája minden szükséges támogatást megad a nemzetközi szervezeteknek ahhoz, humanitárius segélyt nyújtsanak az ország lakosságának. Bassár el-Aszad szíriai elnök összehívta a kabinet rendkívüli ülését. A katasztrófa sújtotta térségben készült felvételeken összeomlott házsorokat lehetett látni.
A szíriai állami média legfrissebb összesítése szerint eddig összesen 570 halottról és 1403 sérültről tudnak a Damaszkusz ellenőrizte Aleppó, Latakia, Hama, Idlíb és Tartúsz tartományokból. Szíria lázadók ellenőrizte térségéből a „fehérsisakosok” néven is ismert, nem hivatalos Szíriai Polgári Védelem (SCD) azt közölte, már több mint 430 halottról és 1050 sérültről tudnak, valamint több százan rekedtek a romok alatt. A régióban ráadásul fagypont alatti hőmérséklet van, sok helyen havazott is.
A mentési munkát a zord téli időjárás mellett tovább bonyolítja, hogy a lázadók térségeibe a külföldi humanitárius segélyek egyetlen útvonalon, Törökországon keresztül érkeznek. Segélyszervezetek szerint a téli hideg miatt a romok alatt rekedt embereknek a katasztrófát követő legfeljebb 48 óráig van túlélési esélye.
(Borítókép: Eren Bozkurt / Anadolu Agency / Getty Images)