Index Vakbarát Hírportál

Már csaknem háromezer halálos áldozata van a földrengéseknek

2023. február 6., hétfő 17:46

Hétfőn hajnalban 7,8-as erősségű földrengés rázta meg Törökországot és Szíriát, majd nem sokkal fél 12 előtt újabb erős, 7,7-es magnitúdójú földmozgást észleltek Törökországban. A földmozgást több utórengés is követte, amelyek hatalmas pusztítást végeztek. Országszerte több ezer épület dőlt össze, ezzel a mostani Törökország legnagyobb katasztrófája 1939 óta. A tragédia hírére a világ vezetői sorra ajánlották fel segítségüket, és mentőcsapatokat indítottak Törökországba. Este 9 órakor a CNN azt jelentette, hogy a földrengéseknek már több mint háromezer halálos áldozata van, és több mint tizenötezren sérültek meg. Összefoglaló.

Legalább tíz tartományt érintenek azok a hatalmas erejű földrengések, amelyek Törökországot és Szíriát rázták meg hétfő délelőtt. Az első, 7,8-as erősségű rengés epicentruma 18 kilométer mélyen volt, Gazianteptől körülbelül 33 kilométerre, amit több, 6-os erősséget is meghaladó utórengés is követett. A környező településeken rengeteg ház, köztük toronyházak dőltek össze. Fuat Oktay török alelnök reggel még arról számolt be, hogy legalább 1710 épület omlott össze a hatalmas erejű földrengésben.

Recep Tayyip Erdogan nemsokkal fél 12 előtt közölte a legfrissebb adatokat. A török elnök szerint csak Törökországban 912-en haltak meg, és 5383-an megsérültek a pusztító földrengés következtében. Elmondta, hogy folyamatosan zajlanak a kutatási munkálatok és a mentés, miközben a halálos áldozatok száma egyre csak emelkedik. A török elnök ekkor már csaknem háromezer összedőlt épületről számolt be, hozzátéve, hogy a mostani az ország legnagyobb katasztrófája 1939 óta.

Az összeomló épületek több ezer embert temettek maguk alá, köztük a hatvanötszörös válogatott futballistát, Christian Atsut is. De a földrengés által érintett területeken számos műemlék is megrongálódott. A Gaziantep városában található római kori vár – amelyet Törökország egyik legjobb állapotban fennmaradt fellegvárának tartanak – súlyosan megrongálódott. Többen attól tartanak, hogy a földrengés más, felbecsülhetetlen értékű műemlékeket is megrongálhatott a kulturális örökségekben gazdag törökországi és szíriai területeken.

A rengések Szíriát is sújtották: Damaszkuszban, Szíria fővárosában, valamint a libanoni fővárosban, Bejrútban és Tripoliban az emberek az utcára siettek, beültek az autójukba, hogy elmenekülhessenek, ha összedőlnének az épületek. A televízión keresztül arra szólították fel az embereket, hogy autójukkal segítsék elvinni a sérülteket a kórházba, míg egy aleppói egészségügyi tisztviselő arról számolt be, hogy rengeteg ember várja az összedőlt épületek romjai alatt, hogy kimentsék. A katasztrófa következtében megteltek a kórházak, folyamatosan érkeznek az újabb sebesültek, akik már a folyósokon is alig férnek el.

Tömegsírokat ásnak Szíria északi részén a lakók a török–szíriai határtérséget sújtó földrengések sok halálos áldozata miatt – közölték hétfőn szemtanúk. A 2011 óta polgárháború dúlta országban egész házsorok dőltek össze a rengésben, mert a bombázásokban a házak alapja már korábban megsérült. Legfrissebb adatok szerint csak Szíriában a halottak száma legkevesebb 783, és 2200-nál is több a sérült.

Ahmed Damiríje, a szíriai egészségügyi miniszter helyettese a SANA állami hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a kormányerők ellenőrizte térségekben a halálos áldozatok száma 403, és több mint 1200 sérültről tudnak. Ráed asz-Szaleh, az ellenzéki fegyveresek uralta északnyugati térségekben működő Fehérsisakosok segélyszervezet vezetője szerint ezekben a térségekben 380 halottról lehet tudni, és a sérültek száma meghaladja a ezret. Hozzátette, hogy százak rekedhettek a törmelékek alatt.

Magyar idő szerint 11 óra 24 perckor újabb hatalmas földrengés rázta meg Törökországot 7,7-es magnitúdóval. A jelentések szerint az újabb rengés – amely az Amerikai Földtani Intézet szerint 7,5-ös erősségű volt – Törökország délkeleti részét rázta meg, amelynek epicentruma Kahramanmaras közelében volt, amely körülbelül 130 kilométerre fekszik Gazianteptől, ahol az első rengés epicentruma volt. A törökországi hatóságok egyik tisztviselője közölte, hogy nem utórengésről van szó, hanem a reggelitől teljesen független földmozgásról. Az újabb természeti csapás következtében tovább nőtt a halálos áldozatok száma: este 9 órakor a CNN azt jelentette, hogy a törökországi és szíriai földrengéseknek már több mint háromezer halálos áldozata van, és több mint tizenötezren sérültek meg. 

A hétfői földrengésekben gázvezetékek is megrongálódtak Törökországban. Fatih Donmez török energiaügyi miniszter hétfő reggel arról beszélt, hogy a földrengések következtében súlyos károk keletkeztek az ország energetikai infrastruktúrájában, beleértve a rengés epicentrumának közelében húzódó gázvezetékeket. A közösségi médiában látható felvételek szerint hatalmas lángok csaptak fel Törökország déli részén, az Amik-völgyben. A szemtanúk beszámolója szerint a gázvezetékek előbb szétrobbantak, majd lángra kaptak a földmozgások következtében.

Külföldi segítség

A tragédia hírére a világ vezetői részvétüket fejezték ki, egyúttal felajánlották segítségüket a katasztrófa sújtotta Törökországnak. Többek között Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Narendra Modi indiai miniszterelnök, Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök, Jichák Hercog izraeli elnök, valamint Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója is sajnálatát fejezte ki a történtek után. Számos ország mentőcsapatokat indított Törökországba, hogy a mentést és a kutatási munkálatokat segítsék.

Jan Lipavsky cseh külügyminiszter közölte, hogy Csehország 68 személyből álló speciális mentőcsoportot küld Törökországba. Közlése szerint a gyakorlott mentőkből álló csoportot a prágai és a morva-sziléziai régió tűzoltóságainak tagjaiból állítják össze megfelelő felszereléssel, s várhatóan a délutáni órákban már el is repül Törökországba. Fogadásukat a török fél már megerősítette. A cseh mentőcsoport az összedőlt épületek romjai alatt található túlélők felkutatására szakosodott, s egyebek között 2020-ban a libanoni Bejrútban is dolgozott. A mentőcsoport speciálisan kiképzett kutyákat is visz magával. Megmozdult a cseh civil ágazat is, amely azonnal gyűjtést hirdetett Törökország és Szíria földrengés sújtotta térségeinek megsegítésére.

A román katasztrófavédelem Törökországba küldi túlélők keresésére és mentésére kiképzett speciális egységét (RO-USAR), hogy segítsen a helyi hatóságoknak a földrengés áldozatainak kimentésében – közölték hétfőn a román hatóságok. A romok alá szorult túlélők keresését és kimentését segítő és az ehhez szükséges felszerelésekkel is rendelkező RO-USAR katonáit, két keresőkutyát, a rohammentő-szolgálat (SMURD) orvosait és asszisztenseit a román légierő egy Helcules C-130 és egy C-27 Spartan katonai repülőgépe szállítja a törökországi Adanába. Hozzátették, hogy a Törökországba induló katonai gépek egyikével fogják hazahozni Törökországból azt a kilenc egyetemi hallgatót és tanárukat, akik a földrengés sújtotta Kahramanmaras egyik szállodájában tartózkodtak, és konzuli segítséget kértek az ankarai román nagykövetségtől.

A német kormány a szövetségi katasztrófavédelmi szolgálatot mozgósítja, amely a helyi hatóságokkal szoros együttműködésben nyújt segítséget a Törökország délkeleti részén történt földrengések utáni mentésben – jelentették be hétfőn Berlinben. A szolgálat (Technisches Hilfswerk – THW) minden lehetséges eszközzel támogatja a török polgári védelmet, a többi között felállíthat víztisztító berendezésekkel is rendelkező táborokat, és már meg is kezdte az első segélyszállítmányok összeállítását, amelyekkel egyebek mellett áramfejlesztő berendezések, sátrak és takarók érkeznek a katasztrófa sújtotta övezetbe – közölte Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter.

Cem Özdemir, a mezőgazdasági tárca vezetője – az első török származású német szövetségi miniszter – török és német nyelvű videóüzenetben fejezte ki részvétét az áldozatok hozzátartozóinak. „Gyászoljuk a törökországi és szíriai földrengés áldozatait” – mondta a Zöldek politikusa. Olaf Scholz kancellár részvétnyilvánító táviratot küldött Recep Tayyip Erdogan török elnöknek, amelyben hangsúlyozta, hogy Németország készen áll segítséget nyújtani a bajban. Hasonlóan fogalmazott Annalena Baerbock külügyminiszter is, aki kiemelte, hogy Németország a partnereivel együtt biztosít támogatást, méghozzá gyorsan.

Görögország 21 fős mentőcsapatot és két keresőkutyát küldött Törökországnak. A görög katasztrófavédelem tájékoztatása szerint ezzel az első mentőkontingens már útnak is indult egy katonai repülőtérről Athén közelében. „Görögország azonnal segít” – jelentette ki nem sokkal korábban Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő. Görögország a gyakori földrengések miatt az ilyen jellegű katasztrófák kezelésében jártas mentőegységekkel (EMAK) rendelkezik. A két szomszédos ország a feszült viszony ellenére az 1999-es földrengés után is kölcsönösen segítséget nyújtott egymásnak. Az úgynevezett földrengés-diplomácia akkor a kapcsolatok javulását hozta magával.

Magyarország is segít

A magyar kormány a hétfőn kezdődő háromnapos stratégiai kormányülés első témájaként áttekintette, hogy Magyarország milyen segítséget tud nyújtani a Törökországnak, és felvették a kapcsolatot a török hatóságokkal. Novák Katalin köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök levélben fejezte ki részvétét Recep Tayyip Erdogan török államfőnek a hajnali földrengés áldozataival, valamint az elszenvedett károkkal kapcsolatban. Novák Katalin együttérzéséről biztosította az áldozatok hozzátartozóit és a török népet, valamint Magyarország azonnali segítséget ajánlott fel a mentési munkálatokhoz.

Mély megrendüléssel és sajnálattal értesültem a pusztító földrengésről, amely Törökország déli részét sújtotta, és amely jelentős anyagi kárt és emberi veszteséget okozott. Ezúton is szeretném megerősíteni önnek, hogy Magyarország e tragikus pillanatban Törökország mellett áll

– írta levelében Orbán Viktor. A kormányfő részvétét fejezte ki az áldozatok családjainak, és gyors felépülést kívánt a sérülteknek. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a magyar felajánlás hozzá tud járulni a mentési munkálatok sikeréhez.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a közösségi oldalán arról számolt be, hogy Pintér Sándor belügyminiszter már felvette a kapcsolatot török kollégájával, és Magyarország kutatásban és mentésben komoly tapasztalatokat szerzett egységeket ajánlott fel Törökország számára, az 50 fős mentő-kutató csapat hamarosan útnak is indul. A tárcavezető később elmondta, hogy a Külügyminisztériumnak egyetlen olyan magyar személyről van tudomása, aki a katasztrófa sújtotta területen tartózkodik, vele folyamatosan tartják a kapcsolatot. Hozzátette, hogy a Győri Audi ETO KC női kézilabdacsapata Törökországban van, velük a nagykövetség folyamatos kapcsolatban áll, az esti órákban Isztambulból fognak hazautazni.

Jeleztük a Törökországban tartózkodó magyar állampolgároknak, akik közül 213 jelentkezett konzuli védelemre, hogy az ország mely területeit ne látogassák. Egy olyan magyar személyről van egyelőre tudomásunk, aki a katasztrófa sújtotta területen tartózkodik, vele folyamatos a kapcsolat. Azt kérem, ha van olyan magyar állampolgár, akiről tudomásuk van, hogy katasztrófa által sújtott területen van, jelezzék! A konzuli védelemre jelentkezettek között egyelőre ilyen személy nincs

– mondta a külügyminiszter.

A Miskolci Speciális Felderítő és Mentőcsoport Közalapítvány szívesen segítene még saját költségén is a törököknek. A korábban Mancs kutyával is elhíresült Spider Mentőcsoportként ismert szervezet vezetője, Lehoczki László az Index kérdésére elmondta: keresték őket Törökországból, ahol korábbi katasztrófák esetében már bizonyítottak, és most is készen állnak az indulásra. A hivatalosan a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának égisze alatt működő HUNOR (Hungarian National Organisation For Rescue Services), vagyis a hivatásos kutató-mentősök segítségét ajánlotta fel az állam. Attól függően, hogy mikor tudják a repülőjáratot megszervezni, a csapat hétfőn vagy legkésőbb kedden indul a katasztrófa sújtotta területre.

Minden perc elvesztegetett idő, ezért fontos lenne, ha minél hamarabb indulhatnánk

– mondta Lehoczki László. A miskolciak korábban már jártak abban az övezetben, szintén egy földrengés miatt. Szerinte van arra esély, hogy napokkal a katasztrófa után is találnak túlélőket a romok alatt. Igaz, ahogy telik az idő, erre egyre kevesebb az esély. Sok múlik azon, ki mennyire sérült meg, mennyire erős a vérzés, hogy tudja elviselni a stresszt, a szorongást, leküzdeni a félelmet.

Nyáron van esély arra, hogy akár tíz nappal a tragédia után is találjanak túlélőket. Most azonban éjszakánként azon a területen is nulla fok körüli a hőmérséklet, ezért a romok alatt rekedteknek a túlélési esélye minden eltelt nappal négyzetesen csökken

– mondta Lehoczki László az Indexnek.

A Baptista Szeretetszolgálat speciális mentőcsapata már hétfő este Törökországba indul. A HUBA Rescue24 Tűzoltó és Kutató-Mentő Nemzetközi Csoport és egy sürgősségi ellátást végző egészségügyi csoport Pavelcze László parancsnok, veszélyhelyzet-kezelési igazgató irányítása mellett indul útnak a Liszt Ferenc repülőtérről, miután a török hatóságok nemzetközi segítséget kértek. A csapat már összeállította mintegy kéttonnás felszerelését, és felvette a kapcsolatot azokkal a török kollégákkal, akikkel már korábban együtt dolgoztak a magyar mentőszervezet szakemberei – jelezték.

Szabó Márk, a kiutazó csapat egyik tagja az MTI-nek telefonon elmondta: 19, főként kutató-mentő és egészségügyi szakemberrel, valamint hét mentőkutyával indulnak útnak. Tájékoztatása szerint a mentőcsapat tagjai folyamatosan tájékozódnak nemzetközi forrásokból a helyszíni állapotokról, visznek magukkal egy nagyobb felfújható sátrat és áramfejlesztőket is. Hét-tíz napos munkával számolnak, amelynek első időszaka kutatással telik, utána pedig az egészségügyi ellátást segítik – tette hozzá. A Baptista Szeretetszolgálat speciális mentőcsapata 1999-ben és 2001-ben is dolgozott Törökországban, az akkori földrengések helyszínén.

Az ELKH FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának munkatársa, Süle Bálint az Index kérdésére elmondta, hogy még hónapokig várhatók utórengések a térségben. „Három 6-os erősségűnél nagyobb és több tucat 5-ös magnitúdójúakat mértek a hétfő 11.24-perckor bekövetkezett pusztító 7,7-es és az azt megelőző tragikus hajnali 7,8-as földrengés után.

Még 5-6 erősebbre biztosan, de a kicsikkel egybevéve akár ezer rengésre is lehet számítani. Ahogy időben haladunk előre, egyre kevesebb és kisebb magnitúdójúakra lehet számítani

– fejtette ki szeizmológus, aki úgy fogalmazott: csak remélni lehet, hogy a többinek nem lesz akkora ereje, hogy további katasztrófákat okozzon. 

Szíria nemzetközi segítséget kért

Szíria hétfőn a nemzetközi közösség segítségét kérte a török-szíriai határtérséget sújtó földrengések miatt. „Szíria segítséget kér az ENSZ-tagországoktól, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságától (ICRC) és más humanitárius szervezetektől a földrengés okozta károk enyhítésére” – közölte a damaszkuszi külügyminisztérium.

Fejszál Mekdad külügyminiszter a fővárosban működő segélyszervezetek képviselőivel tartott megbeszélésén hangsúlyozta, hogy hazája minden szükséges támogatást megad a nemzetközi szervezeteknek ahhoz, humanitárius segélyt nyújtsanak az ország lakosságának. Bassár el-Aszad szíriai elnök összehívta a kabinet rendkívüli ülését. A katasztrófa sújtotta térségben készült felvételeken összeomlott házsorokat lehetett látni.

A szíriai állami média legfrissebb összesítése szerint eddig összesen 570 halottról és 1403 sérültről tudnak a Damaszkusz ellenőrizte Aleppó, Latakia, Hama, Idlíb és Tartúsz tartományokból. Szíria lázadók ellenőrizte térségéből a „fehérsisakosok” néven is ismert, nem hivatalos Szíriai Polgári Védelem (SCD) azt közölte, már több mint 430 halottról és 1050 sérültről tudnak, valamint több százan rekedtek a romok alatt. A régióban ráadásul fagypont alatti hőmérséklet van, sok helyen havazott is.

A mentési munkát a zord téli időjárás mellett tovább bonyolítja, hogy a lázadók térségeibe a külföldi humanitárius segélyek egyetlen útvonalon, Törökországon keresztül érkeznek. Segélyszervezetek szerint a téli hideg miatt a romok alatt rekedt embereknek a katasztrófát követő legfeljebb 48 óráig van túlélési esélye.

(Borítókép:  Eren Bozkurt / Anadolu Agency / Getty Images)

Rovatok