Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk szombaton is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Joe Biden amerikai elnök február 20–22. között Lengyelországban tesz hivatalos látogatást – közölte Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivője.

Mint mondta: Joe Biden nemcsak a lengyel vezetőkkel, hanem a Bukaresti Kilencek (Magyarország, Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia) bizonyos vezetőivel is találkozni fog Lengyelországban. 

Az amerikai elnök egyrészt lengyelekkel folytatott kétoldalú együttműködésről fog tárgyalni, másrészt arról, hogy miként tudnák még hatékonyabban támogatni Ukrajnát – mondta a szóvivő.

Arról egyelőre nincs hír, hogy magyar részről is találkozik-e valaki az amerikai elnökkel Lengyelországban.

Az amerikai kormányzat szerint nem fenyegeti közvetlen veszély Moldovát és Romániát azt követően, hogy orosz rakéták moldovai légtéren keresztül érték el Ukrajnát – közölte a külügyminisztérium helyettes szóvivője pénteken.

Vedant Patel telefonos sajtótájékoztatóján elmondta, hogy szoros kapcsolatban vannak a moldovai partnerekkel és a román szövetségesekkel az üggyel kapcsolatban, ugyanakkor hozzátette, arról nincsenek információk, hogy a román légteret is érintették volna a támadó fegyverek.

Jelenleg nincsenek közvetlen katonai fenyegetésre utaló jelek Oroszország részéről Moldova vagy Románia ellen

– hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok támogatja Moldova szuverenitását és területi integritását, valamint alkotmányba foglalt semlegességét.

Az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője a tájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok tavaly októberben intézkedéseket hozott az orosz kormány, illetve orosz magánszemélyek és szervezetek ellen Oroszország folyamatos, rossz szándékú, befolyásszerző kampánya miatt, amellyel próbálja destabilizálni Moldovát, ehhez fegyverként használva a korrupciót is – írta az MTI.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök erős kritikával illette Emmanuel Macron francia államfőt amiatt, hogy vendégül látta egy vacsorára Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

A munkavacsorára még szerda este került sor, amikor Zelenszkij találkozott Macronnal és Olaf Scholz német kancellárral. Meloni azt mondta: az, hogy Macron vendégül látta Zelenszkijt közvetlenül azelőtt, hogy az ukrán elnök Brüsszelbe utazott az EU-csúcsra, „politikailag rossz döntés” volt.

Az olasz kormányfő azt mondta, hogy szerinte ezzel a gesztussal a francia vezető gyengítette az európai egységet Ukrajna támogatásának kérdésében. Azt mondta, ha őt is hívták volna az eseményre, akkor elutasította volna a meghívást, mert, mint fogalmazott

Ukrajnával kapcsolatban a legjobban arra figyelünk oda, hogy az egység üzenetét közvetítsük.

Az orosz elnök egyértelműen a vesztese az Európa elleni „energiaháborúnak” – erről beszélt Pierre Andurand francia üzletember és befektetési szakértő, napjaink egyik legsikeresebb energiaszektorbeli tőzsdei kereskedője. 

Andurand a Financial Timesnak azt mondta: Európa már túljutott a gáz- és energiaválság legrosszabb részén. Mint mondta, tavaly nyáron 300 euró feletti árakon is jegyezték a gázt, de az utóbbi hónapokban már 50 euró környékére csökkent az ár. Ez még mindig magasabb ugyan a szokásosnál, de már nem olyan ár, amelyet az európai gazdaságok ne tudnának kezelni. 

Azt hiszem, Putyin elvesztette az energiaháborút [...] Ha a gáz ára a mostani szinten marad, akkor az infláció és a kamatlábak emelkedése sokkal kevesebb problémát fog okozni. Így már nem kell félni az energiaválságtól

– mondta a szakértő.

Hozzátette: szerinte Putyin a gázháborúban ugyanúgy rosszul mérte fel a helyzetet, mint akkor, amikor arra számított, hogy az igazi háborúban Ukrajna ellenállása néhány nap leforgása alatt megtörik a 2022. februári invázió indítása után. Most pedig, amikor Európa hozzászokik az orosz gáz nélküli élethez, nem sok esélyt van arra, hogy a későbbiekben ismét az oroszoktól vásárolna az energiahordozóból.

Oroszország örökre elvesztette a legnagyobb vásárlóját, és évtizedekbe telhet, mire elegendő vezetéket építenek ki Ázsiában. Ha pedig már csak Kínának adhatnak el majd gázt, akkor Pekingnek lehetősége lesz dönteni arról is, hogy mennyibe kerül

– mondta a Financial Timesnak Pierre Andurand.

Megnyitották a forgalom előtt pénteken a hatodik közúti határátkelőt Románia és Ukrajna között, Racovat (RO) és Djakivci (UA) között – tudatta a román határrendészet.

A moldovai–ukrán–román hármas határ közelében lévő, csaknem 13 éve bezárt, korábban kishatárforgalmi átkelő megnyitását két hete hagyta jóvá a bukaresti kormány, azoknak az intézkedéseknek a sorában, amelyekkel az ukrajnai lakosságot igyekeznek megsegíteni a háború közepette.

A pénteki megnyitón ukrán részről Oleg Nemcsinov kabinetminiszter és az infrastruktúrafejlesztési ügynökség főnöke, román részről pedig Marius Budai munkaügyi miniszter, a miniszterelnöki kabinet vezetője, valamint a csernovici konzul vett részt.

A régi-új határátkelő – az időközben elvégzett felújítási munkálatok nyomán – most már megfelel az európai uniós szabványoknak, és folyamatosan nyitva lesz a gyalogos- és gépjárműforgalom előtt.

Romániának és Ukrajnának 694,4 kilométeres közös határa van, amelyen idén (a kilépő és belépő oldalon együttvéve) 4,2 millió román és külföldi állampolgár kelt át a román határrendészet adatai szerint – számolt be az MTI.

Az orosz hadsereg elfoglalta a Harkiv megyei Dvoricsna községet – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint az orosz erők műveleti területen megsemmisítettek egyebek között egy Mi–8-as helikoptert, három harckocsit, két sorozatvetőt, négy amerikai gyártmányú M777-es tarackot és az ukrán hadsereg több lőszerraktárát. Mint mondta:

Konasenkov azt is közölte, hogy az ukrán erők Herszon megyében két sikertelen partraszállási kísérletet tettek a Dnyeper bal partján.

Gyenyisz Pusilin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetője a Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva közölte, hogy az orosz erők megvetették a lábukat az ostromlott Vuhledar déli részén. Mint mondta, megkezdődött a városban maradt polgári lakosok – mintegy ezer ember – evakuálása a biztonságosabb Volnovahába. A tisztviselő azt is szóvá tette, hogy az elmúlt héten gyakoribbá váltak az ukrán tüzérségnek a hátországi települések polgári létesítményekre mért csapásai.

Az orosz fegyveres erők második nyugati körzeti katonai bírósága pénteken hét évre növelte Alekszandr Leskov mozgósított katona fegyházbüntetését, aki a kubinkai Patriot parkban tavaly novemberben megütötte Gyenyisz Mazanov alezredest, kifogásolva a mobilizáltaknak biztosított kiképzést és felszerelést. Az országos visszhangot kiváltó ügyben Leskov – akit önkéntesként vonult be – eredetileg öt és fél évet kapott, ám az ügyészség súlyosbításért folyamodott.

Szevasztopolban a helyőrség katonai bírósága fejenként több mint háromévi szabadságvesztésre ítélt két katonát, akik harci bevetés során tavaly szeptemberben megtagadták a parancsot – írta az MTI.

Az orosz elnök február 21-én az orosz törvényhozókhoz intéz beszédet – jelentette be Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Mint mondta, Vlagyimir Putyin a moszkvai Gostiny Dvor üzletházban tart beszédet aznap, és elsősorban az ukrajnai hadműveletekről, valamint gazdasági és társadalmi kérdésekről fog szót ejteni.  

Korábban már beszámoltunk arról, hogy egy nappal később, Moszkvában is lesz egy beszéde Putyinnak. Akkor a Luzsnyiki Stadionban fog felszólalni egy nagyobb tömeg előtt (tavaly márciusban is volt egy ehhez hasonló rendezvény).

35 ország – beleértve az Egyesült Államokat, Németországot, az Egyesült Királyságot, Franciaországot és Japánt – közösen követeli, hogy az orosz és belorusz atlétákat zárják ki a 2024-es olimpiáról.

Erről Jurgita Syugzdiniene nyilatkozott a Reuters szerint. A tárcavezető azt mondta: az összes ország, amellyel egyeztettek, az oroszok és beloruszok kizárása mellett foglalt állást.

A tárcavezető azt is elmondta, hogy online egyeztettek Volodimir Zelenszkij ukán elnökkel is, aki hangsúlyozta: az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban az olimpia szervezői sem maradhatnak semlegesek. 

Kamil Bortnichuk lengyel sportminiszter azt is felvetette, hogy mindemellett létrehozhatnának egy, az országukból elmenekült orosz és belorusz atlétákból álló csapatot, amelynek tagjai mégis részt vehetnének a tornán. 

A híradásokból az nem derült ki, hogy az említett 35 ország közt van-e Magyarország is.

A román védelmi minisztérium (MAPN) újabb 150, Piranha 5 típusú, nyolckerék-meghajtású páncélozott csapatszállító jármű beszerzéséhez kérte a parlament hozzájárulását – tudatta pénteken a G4Media.ro hírportál az MTI szerint. 

A parlamentnek küldött átirat szerint az amerikai General Dynamics vállalat a román hadseregnek szánt járműveket Romániában gyártaná le, a Romarm védelmi ipari tröszttel korábban megkötött keretegyezménye alapján.

A 100 millió euró feletti közbeszerzésekhez Romániában a parlament jóváhagyása szükséges.

A Piranha 5-ös páncélosok romániai gyártásáról öt éve állapodott meg a MAPN az amerikai tulajdonban lévő European Land Systems-Mowag vállalattal. Az akkori szerződés 227 jármű beszerzéséről szólt, amelyek közül az első harmincat még a svájci székhelyű Mowag gyártotta, a többit pedig már a bukaresti gépgyárban állították össze.

A román legfelsőbb védelmi tanács (CSAT) 2017-ben hagyta jóvá a hadsereg felszerelésének tízéves fejlesztési tervét, amelynek értelmében Románia 9,8 milliárd euró értékben vásárol fegyvereket és katonai eszközöket. A román hadsereg nyolc nagyszabású beruházási programot indított, ezek mindegyikének értéke meghaladja a százmillió eurót.

Románia 2017-ben vállalta, hogy a GDP két százalékának megfelelő összeget fordít évente védelmi kiadásokra. Az ukrajnai háború kitörése után a CSAT úgy döntött, hogy Románia 2023-tól kezdődően a GDP 2,5 százalékára emeli védelmi kiadásait. 

Őrizetbe vették annak a robbanásnak a gyanúsítottját, amely a minap történt Kijevben, és amelynek legalább négy halálos áldozata van – számolt be az Ukrajinszka Pravda.

A detonáció Kijev Darnyicki nevű negyedében történt, egy üzemen kívüli gyárban. Úgy tudni, hogy egy gázpalack robbant fel az üzem területén. Egy emeletes raktárépület megsemmisült, és mintegy 500 négyzetméteres területen tűz ütött ki, a lángokat csütörtök este 8 órára sikerült eloltani. 

Az eset gyanúsítottjaként most egy férfit vettek őrizetbe, aki a hatóságok feltételezése szerint egy ékszerműhelyt üzemeltetett az elhagyott gyárban. A műhelyben dolgozók használtak gázt is, de a balesetvédelmi előírásokat figyelmen kívül hagyva tették, ugyanis a gázcilinderek ugyanabban a helyiségben voltak, ahol ők maguk is dolgoztak. 

A nyomozás adatai szerint sem a munkavédelmi, sem a tűzvédelmi előírásokat nem tartották be a dolgozók, és nem is kaptak ehhez oktatást vagy eszközöket. A baleset idején körülbelül 20 dolgozó tartózkodott a helyszínen. Ha a műhely üzemeltetőjét bűnösnek találják, akár 8 év börtönbüntetést is kaphat – írta a Pravda. 

A The Guardian helyszíni tudósítójának péntek délutáni beszámolója szerint több ukrán nagyvárosban továbbra is szólnak a légvédelmi szirénák.

A brit lap tudósítója szerint délután még mindig légi fenyegetésre figyelmeztették a lakosságot többek között Kijevben, Odesszában, Lvivben és Vinnyicában. 

Délelőtt beszámoltunk arról, hogy egész Ukrajnában megszólaltak a szirénák, légiriadót rendeltek el, és sok helyen robbanás is történt.

A DTEK, Ukrajna legnagyobb magántulajdonú energiatermelője közölte, hogy négy hőerőműve megrongálódott, a létesítmények két dolgozója pedig megsérült a pénteken virradóra végrehajtott orosz légicsapások következtében.

A támadás után az energetikai szakemberek haladéktalanul megkezdték a következmények felszámolását és a berendezések helyreállítását. Biztonsági okokból csak a feltétlenül szükséges alkalmazottak tartózkodnak a létesítményekben, a többiek távolról dolgoznak – tette hozzá közleményében a vállalat. A DTEK arról is beszámolt, hogy tavaly szeptember óta 27 alkalommal érte orosz támadás a vállalat létesítményeit, 28 ember sérült meg, hárman pedig életüket vesztették. 

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Telegramon közölte, hogy az éjszaka és a reggeli órákban végrehajtott orosz légicsapások során az orosz erők több mint ötven rakétát lőttek ki Ukrajna területére, ezeknek java részét az ukrán légvédelem a levegőben megsemmisítette. Később Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka ugyancsak Telegramon már más adatokat ismertetett. Állítása szerint Oroszország 106, különböző típusú rakétát lőtt ki Ukrajnára, köztük 71 robotrepülőgépet, amelyekből 61-et a légvédelem megsemmisített.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint reggel tíz rakétát semmisített meg a légvédelem az ukrán főváros fölött.

Elektromos hálózatok rongálódtak meg, de személyi sérülés nem történt. Az energetikai szakemberek dolgoznak a hálózatok helyreállításán

– fűzte hozzá Klicsko az ukrán légvédelemtől szerzett értesülésre hivatkozva.

Zelenszkij is megszólalt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben kommentálta az újabb orosz légitámadást. Szavai szerint történtek becsapódások és emberek is áldozatul estek, de konkrét számokat nem közölt.

Ez olyan terror, amelyet meg lehet és meg kell állítania a világnak

– hangsúlyozta az államfő.

Az Ukrenergo áramszolgáltató vállalat tájékoztatása szerint a mostani támadás miatt a legsúlyosabb helyzet a keleti országrészben lévő Harkivi területen alakult ki, ahol vészleállásokat kénytelenek alkalmazni. Károkat okoztak a légicsapások az ország nyugati, déli és keleti részében.

A támadás miatt hálózati korlátozások vannak érvényben a Hmelnyickiji, Odesszai és Kijevi területen. Az energiarendszer hiánya jelentős

– emelte ki az Ukrenergo az MTI szerint.

A svéd Saab hadiipari konszern nyereség- és forgalomnövekedésről számolt be pénteken közzétett jelentésében.

A Saab AB pénteken közzétett eredménybeszámolója alapján a konszern 2022-ben elért forgalma 42,006 milliárd svéd korona volt, 7 százalékkal nagyobb a 2021. évi 39,154 milliárd svéd koronánál (1 svéd korona = 34,96 forint).

Az üzemi eredmény tavaly 13 százalékkal 3,274 milliárd svéd koronára emelkedett az egy évvel korábbi 2,888 milliárd koronáról, az árbevétel-arányos jövedelmezőség pedig 7,4 százalékról 7,8 százalékra javult. Tavaly a negyedik negyedévben a vállalat 1,314 milliárd svéd korona üzemi eredményt ért el, 22 százalékkal többet az előző év azonos időszaki 1,076 milliárd svéd koronánál.

A negyedik negyedéves rendelésfelvétel 29,866 milliárd svéd koronára rúgott, jóval túlszárnyalva az előző év azonos időszakában regisztrált 12,218 milliárd svéd koronát. A Saab AB tavaly 2,283 milliárd svéd korona nyereséget ért el, 13 százalékkal magasabbat a 2021-as 2,025 milliárdnál. Az egy részvényre jutó nyereség 16,41 korona lett az egy évvel korábbi 14,45 korona után.

Az ukrajnai háború által okozott geopolitikai feszültség Európa-szerte egyre több országot a védelmi kiadások növeléséhez vezetett, ami lehetőséget teremt a Saab számára jelentősebb szerződések megkötésére.

A számos hadiipari eszközt – egyebek mellett a Gripen vadászrepülőgépeket, illetve páncéltörő fegyvereket – gyártó svéd vállalat 15 százalékos organikus árbevétel-növekedést vár 2023-ban. A Saab január végén jelentette be, hogy a francia hadsereg 24 millió euró értékben rendelt tőle AT4 típusú páncéltörőket. Az ukrajnai háború kezdete óta széles körben használnak páncéltörő fegyvereket, köztük a szintén a Saab által gyártott, hordozható NLAW rakétákat, valamint az amerikai Javelineket.

A Saab részvénye mintegy 10,2 százalékos pluszban, 473,20 svéd koronán állt péntek délután fél három körül, az egy évvel ezelőtti záróértéknél több mint 99 százalékkal magasabban – írta az MTI.

Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága Hivatalának (UNHCR) weboldalán közzétett jelentés szerint idén január 31-én elérte a 4 millió 823,33 ezret az Ukrajnából érkezett, ideiglenes védelemre szoruló vagy a hasonló nemzeti védelmi rendszerekben regisztrált menekültek száma Európában – jelentette az Interfax–Ukrajina hírügynökség.

A november 22. óta eltelt két és fél hónapban a növekedés 72,26 ezer főt tett ki, míg az azt megelőző három hónapban ez a szám átlagosan havi 260 ezerrel nőtt, május vége óta pedig összesen körülbelül 1,8 millióval.

Az Ukrajnából érkező, ideiglenes védelem alatt álló menekültek száma Európában idén január vége felé az ENSZ adatai szerint meghaladta a 4,95 milliót, közelítve az 5 milliós határt, de azután frissültek a két hónapos németországi adatok, amelyek az ilyen státuszú ukránok számának csökkenését mutatták 881 400 főre, ami mindjárt 140 000 fős csökkenést jelentett.

Az UNHCR-nek a nemzeti kormányoktól begyűjtött adatai szerint továbbra is Lengyelországban van a legtöbb ideiglenes védelemben részesülő menekült – 1 millió 563,39 ezer –, két hónap alatt számuk 55,5 ezerrel nőtt. A lengyel határszolgálat adatai szerint a háború kezdete óta összességében 9,594 millióan érkeztek Ukrajnából az országba, ellenkező irányba, Ukrajnába pedig 7,737 millióan távoztak – írta a Kárpátalja hetilap.

Az orosz jegybank a piaci várakozásoknak megfelelően 7,50 százalékon tartotta az alapkamatot pénteki kamatdöntő ülésén.

Az ülést követően kiadott közlemény szerint lassult a fogyasztói áremelkedés, a lakosság és a vállalkozások inflációs várakozásai csökkentek, de továbbra is magas szinten maradtak, a gazdasági aktivitás kedvezőbben alakul a jegybank által októberben ismertetett előrejelzésnél. A fogyasztói aktivitásban az élénkülés jelei mutatkoznak.

A jegybank szerint a következő hónapokban a tavalyi magas bázishatás miatt átmenetileg 4 százalék alá süllyedhet az éves infláció áprilisban vagy májusban, később azonban fokozatosan ismét erősödik. Decemberben 11,9 százalék volt a 12 havi infláció, a januári adatot péntek délután ismertetik, szakértők 11,5 százalékkal számolnak.

Elvira Nabiullina, a jegybank elnöke pénteki sajtóértekezletén azt mondta, hogy szerinte egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy irányadó kamat emelésére lehet szükség a 4 százalékos inflációs cél eléréséhez 2024-ben. A jegybanki vezető szerint az év közepétől erősödni kezd az orosz gazdaság, és idén a GDP plusz-mínusz 1 százalék közötti tartományban alakul majd.

Elvira Nabiullina elmondta még, hogy a pénteki ülésen nem vették fontolóra a kamatcsökkentést. Az emelésre voltak ugyan javaslatok, de végül egyhangú döntés született a kamat szinten tartásáról, illetve arról, hogy jelezni kell a piacok felé egy emelés lehetőségét.

A jegybank pénteken fölfelé módosította idei kamat-előrejelzését, az októberben várt 6,5–8,5 százalékról, 7–9 százalékra változtatta – írta az MTI.

A pozsonyi parlament rendkívüli ülését kezdeményezte a törvényhozás legerősebb ellenzéki pártja, a Robert Fico által vezetett Irány (Smer – SD) azt követően, hogy Eduard Heger ügyvezető kormányfő ígéretet tett arra, hogy Szlovákia átadja a Mig–29-es vadászgépeit Ukrajnának – jelentette pénteken a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.

A rendkívüli ülésre jövő hét kedden kerül sor – jelentette be Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke.

A rendkívüli ülés összehívásának előzménye, hogy csütörtökön a brüsszeli EU-csúcson Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Eduard Hegerrel tartott találkozója során azt kérte, hogy Szlovákia adja át Mig–29-es vadászgépeit Ukrajnának. Sajtóközlések szerint az ügyvezető szlovák kormányfő ígéretet tett arra, hogy igyekszik mindent megtenni a kérés teljesítése érdekében.

A szlovák védelmi minisztérium a TASR megkeresésére reagálva nem pontosította, hány vadászgépről van szó, és átadásukra mikor kerülhet sor, csupán azt erősítették meg, hogy tárgyalásokat folytatnak további katonai segítségnyújtásról Ukrajnának.

Robert Fico a parlament rendkívüli ülésének összehívása kapcsán rámutatott: alkotmányba ütközőnek tartják Eduard Hegernek a vadászgépek átadására vonatkozó ígéretét.

A megbukott és ügyvezető feladatokat ellátó kormánynak nincs jogköre arra, hogy lényegi kül- és belpolitikai kérdésekben döntsön. Még akkor sem, ha azokra az államfő jóváhagyását adná

– hangsúlyozta Robert Fico pénteki sajtótájékoztatóján.

Elmondta: a törvényhozás rendkívüli ülésén egy – az Ukrajnának történő fegyverszállítást elutasító – parlamenti határozatot akarnak elfogadtatni. Hozzátette: pártja már az ukrajnai konfliktus kezdete óta ellenzi, hogy Szlovákia fegyvereket szállítson Ukrajnának, a konfliktus békés, tárgyalásos úton történő megoldása mellett áll – írta az MTI.

A moldovai külügyminisztérium beidézte az orosz nagykövetet az ország légterének megsértése miatt – írja az ukrán Korrespondent.

Amint arról már az Index is beszámolt, helyi idő szerint reggel fél kilenckor egész Ukrajnában megszólaltak a szirénák, Oroszország nagyszabású támadásba kezdett. Robbanások hallatszottak Harkivban, Dnyipropetrovszkban, Zaporizzsjában, majd később a fővárosban is. Az ukrán fegyveres erők főparancsnokának jelentése szerint a Fekete-tenger felől indított rakéták átlépték Moldova határát is.

Később a moldovai védelmi minisztérium megerősítette, hogy péntek délelőtt rakéta lépte át a légterét.

A lengyel miniszterelnök szerint a NATO-nak kell döntenie arról, hogy szállít-e vadászrepülőgépeket Ukrajnának. Beszélt arról is, hogy a brüsszeli EU-csúcson néhány ország nem értett egyet a Kijevbe irányuló lőszerszállításokra vonatkozó javaslataival.

A mai brüsszeli sajtótájékoztatón Mateusz Morawiecki kijelentette, hogy a repülőgépek Kijevbe küldésével kapcsolatos minden döntést a NATO-nak kell meghoznia.

Morawiecki megemlítette: Lengyelország nem zárja ki, hogy további határátkelőket zárjon le Belarusszal, arra hivatkozva, hogy „a Belarusszal fennálló feszültségek növekednek, és ezeket az oroszok és a Kreml eszközként használják”.

Újabb nagyszabású támadást indítottak február 10-én az orosz csapatok Ukrajna ellen. A rakétatámadások leginkább az energetikai infrastruktúrát érték az ország keleti, déli és nyugati régióiban.

Az Ukrenergo tájékoztatása szerint a legkritikusabb helyzet Harkivban van, ott folytatódnak a rendkívüli leállások.

A támadás miatt hálózati korlátozások vannak érvényben a Hmelnickij, Odessza és Kijev régiókban.

Mint megírtuk, Ukrajna csaknem egész területén légiriadó volt péntekre virradó éjjel, robbanások hallatszottak többek között Harkivban, Dnyipropetrovszkban és Zaporizzsjában, az orosz légicsapások elsősorban az energetikai infrastruktúrát érték. A légiriadót péntek reggel lefújták.

Az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat tájékoztatása szerint számos energetikai létesítmény megrongálódott az ország keleti, déli és nyugati részében, több helyen emiatt áramkimaradások vannak. 

Károk keletkeztek egy lakóházban, két autóban és az elektromos hálózatban is. 

Ben Wallace, aki egy brit–olasz miniszteri találkozón vett részt Rómában, a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap pénteki ismertetése szerint a rendezvény utáni sajtótájékoztatón kijelentette: jóllehet Nagy-Britannia a nyugati szövetségesek közül elsőként kezdte meg ukrán pilóták kiképzését NATO-szabványoknak megfelelő katonai repülőgépek működtetésére,

azt azonban nem mondtuk, hogy feltétlenül vadászgépeket is küldünk Ukrajnának.

Wallace a brit lap beszámolója szerint egyenes utalást tett arra, hogy ha Nagy-Britannia valaha is harci repülőgépeket ad Ukrajnának, az csak az ukrajnai háború után lenne lehetséges.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki szerdán előre be nem jelentett látogatást tett Nagy-Britanniában, tárgyalásain és a londoni parlament két házának tagjai előtt elmondott beszédében is igen erőteljes nyomást fejtett ki a brit kormányra annak érdekében, hogy Nagy-Britannia adjon korszerű harci repülőgépeket Ukrajnának.

Parlamenti beszédében Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy „Ukrajna harci repülőgépek formájában szárnyakat kér szabadságának védelméhez”.

Oroszország azt tervezi, hogy márciusban önkéntesen csökkenti napi 500 ezer hordóval az olajtermelést. Alekszandr Novak, az Orosz Föderáció miniszterelnök-helyettese nyilatkozott erről újságíróknak.

Ma a teljes megtermelt olajmennyiséget teljes egészében értékesítjük, azonban – mint korábban elhangzott – nem adunk el olajat azoknak, akik közvetve vagy közvetlenül betartják az »árplafon« elveit

– szögezte le Novak a TASZSZ szerint.

„E tekintetben Oroszország márciusban önként napi 500 ezer hordóval csökkenti a kitermelést. Ez elősegíti a piaci kapcsolatok helyreállítását” – tette hozzá.

A miniszterelnök-helyettes megjegyezte, hogy az „árplafon” hatással lehet az olaj- és termékhiányra más iparágakban is.

A TASZSZ beszámolója szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök is beszédet mond a moszkvai Luzsnyiki Stadionban tartott nagygyűlésen február 22-én. A rendezvényen körülbelül 200 ezer ember vesz részt.

A portálnak nyilatkozó forrás szerint a stadionban különféle koncerteket tartanak majd, több színpadot is felállítanak, valamint az orosz hadsereg felszereléséről is lesz egy kiállítás.